Egyik ükapám a halotti anyakönyv szerint az I. világháborúban, a Szerbiai Granadán halt meg 1915-ben. Csakhogy ilyen nevű helységet ne találtam Szerbiában csak Spanyolországban. Mi lehet az a szerbiai Granada?
Szeretnék segítséget kérni tőletek. Van a mormon egyháznak magyarországi elérhetősége főleg e-mail címe, amiben tudok tőlük kérdezni? Keresek valamit, ami nincs fent a family oldalon, de attól még náluk esetleg meg van.
Igen, ezek nem teljesen elhanyagolható kérdések: 1. A pajzs alakja sokszor nem derül ki a címerleírásokból, megnéztem több I. Lipót kori címert, illetve pontosabban az erdélyieknek adott címert, ezek közül (ahol fennmaradt címerfestmény) 3 kerek talpú pajzs, 2. csücskös talpú pajzs és 1 ovális pajzs. Én az első kettő valamelyikére gondolok és a nagy számok törvénye alapján a kerek talpút választanám. 2. Az oroszlán állása, általában, ha nincs külön leírva merre néz akkor a szemlélőnek balra fordul az oroszlán (nagyon nagy százalékban így szokott lenni a pajzsokon) ez is valószínűsítés, de talán ez a legbiztosabb a 3 felvetett dolog közül. 3. Takarók helyzete: Megnéztem más I. Lipót kori címerleírást amihez volt címerfestmény és ott az innen volt a szemlélő baloldali és az onnan a jobboldali...
Gyakran a zöld domb is hármashalomként van lefestve, a kard is kérdéses hogy, vagy kétélű vagy szablya-e, az oroszlán melyik melső lábával fogja a török fejet melyikben a kardot (bár ez adja magát hogy jobb (tehát felső) melső lábával a kardot ...) És még biztos lehetne feltenni kérdést. Mivel a címerfestmény eltérhet, több elemet tartalmazhat, részletesebb lehet, mint maga a leírás.
Köszönöm, egyébként ez a tervem, hogy rekonstruáljam a címert, ezért biztos akartam lenni a szöveg tartalmát illetően. :) A Címereslevél adatbázis alapján tudok szerkeszteni egy korhű címert. Ez a nemesi címer egyébként 1702-es keltezésű, Csík- Szentdomokosi székely részére, tehát az I. Lipót korabeli erdélyieknek adományozott nemeslevelek alapján alkotnám meg. (Minden király heraldikusának meg volt a maga stílusa a kornak megfelelően).
Meglehetősen részletes leirás, ez alapján simán el lehet késziteni a rekonstrukciót. Egy heraldikai könyvben ez nagyjából igy lenne leirva magyarul:
Kék pajzs alján zöld domb felett természetes szinű oroszlán áll fején arany koronával. Első jobb lábában kivont kardot, másik lábában levágott törökfőt tart, melynek vére alá csepeg. Sisakdisz: a pajzsalak növekvően. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
Sziasztok kollégák! Nemrég lefordítottam latinról magyarra egy címerleírást, amely idáig semmilyen könyben vagy adatbázisban nem volt meg (magyarul legalábbis, és a címerfestmény sincs sajnos meg) ebben kérnék segítséget, hogy aki foglalkozik heraldikával, vagy tud jól latinul az vessen egy pillantást a fordításomra, hogy helyes-e vagy vannak-e benne hibák és írja meg kommentben. Köszönöm, csatolom a latin szöveg képi formáját is.
Eredeti latin szöveg a címerről:
"...Scutum videlicet Militare coelestini Coloris erectum, in cujus campo supra monticulum viridem, Leo integer naturali suo colore depictus, caput aurea corona tectus, uno gladium evaginatum, altero vero pedum caput Turcicum a recenti caede adhuc sanguinem stillans, tenens erectus stare visitur. Supra Scutum Galea Militaris craticulata est posita, quam contegit Diadema Regium, gemmis atque Unionibus decenter redimitum, e quo Leo alter inferiori per omnia similis, Gladium pariter, et Caput Turcicum tenens, eminere conspicitur. A Summitate vero seu Cono Galeae laciniae sice lemnisci, hincrubri et candidi, illine vero flavi et coerulei defluentes Marginem Scuti ex utraque parte pulcherrime ambiunt et exornant prout haec omnia in principio seu capite praesentium Literatum Nostrarum pictoris industria, genuinisque suis coloribus illustrata lucidius ob oculos intuentium posita esse conspicientur..."
Magyarra fordításom: "...Álló égszínkék színű katonai pajzs, amelynek mezejében (vagyis udvarában) egy kis zöld dombon, egy egészalakos természetes színében megfestett oroszlán áll, a fején aranykoronával, az egyik mellső lábával egy kivont kardot, a másikkal egy levágott, vértől csöpögő törökfejet tartva látható. A pajzs fölé rostélyos katonai sisak van helyezve, melyet ékkövekkel és gyöngyökkel szépen díszített királyi korona fed be, ebből az alsóval mindenben megegyező oroszlán emelkedik ki, kardot és törökfőt is tartva. A sisak csúcsáról sisaktakarók vagy foszlányok veszik körbe a pajzsot, innen pirossal és fehérrel, onnan sárgával és kékkel festett színben a pajzs két oldalát körbevéve és gyönyörűen díszítve, mindez jelen levelünk elején, vagyis fő helyén a festőművész által művészien és tehetséggel, szemet gyönyörködtetően (ragyogó; élénk színekben) megfestve látható..."
Talán még nem olvastad a lenti tanulmányt. Dobák Judit a Diósgyőr-vasgyári kolónia etnikai vallási viszonyait, azok változásait vizsgálja benne, és kitér a gyors asszimilizálódás lehetséges okaira is.
Ha más nem is, egy gazdasági kényszer azért jelen van. Igaz, hogy ő csak a lakótelepen élőket nézi, a környező falvakban letelepedetteket nem, de a hatások egységesek a munkásokra.
Ha laktak őseid a kolónián, egy jó forrásra felhívja a tanulmányban a figyelmet, az itteni iskola megmaradt naplóira, amelyek sokat elárulnak a gyerekekről, s rajtuk keresztül a családjukról.
A származás, a nyelv, és a családnév három teljesen különböző dolog, és egyikből sem lehet megállapítani valakiről, hogy milyen nemzetiségű volt. Tulajdonképpen a nemzetiség megállapítására csak az számít, hogy minek tartotta magát az illető, és ezt gyakran lehetetlen megtudni. Néha lehet következtetni: dédapám Burgenlandban született, és édesanyja nem is tudott magyarul. Aztán egy dunamenti sváb faluba került, mint kántortanító. Itt is német volt a főnyelv, de amikor nagyapám magyarosította a családnevét, dédapám is csatlakozott. Ebből arra következtetek, hogy öregkorában már inkább magyarnak tartotta magát, mint osztráknak.
A nyelv megtartásáról saját tapasztalatomból tudok hozzászólni: a nyelvet állandóan használni kell, hogy megmaradjon, és ez igen nehéz, amikor a környezet más nyelven beszél. Őtéves lánykámból harapófogóval kell kihúzzam a magyar szót, pedig csak magyarul szólok hozzá, magyarul olvasok neki, és magyar DVD-ket hozatok neki tucatszámra. Sajnos nem tehetek úgy, mint saját szüleim, akik megtiltották az angol nyelv használatát otthon -- férjem szülei korábbi generációból voltak, a McCarthy-féle "vörösfélelem" alatt már itt voltak, elijesztették őket a kétnyelvű neveléstől. Ha nekünk minden modern eszközzel és lehetőséggel ilyen nehéz, milyen lehetett száz évvel ezelőtt?
Hozzátartozik a kérdéshez az is, hogy régebben mindenki természetesnek vette a beolvadást, és a nemzetiséghez vagy nyelvhez való ragaszkodás ritka dolog volt, Amerikában is, Európában is.
Szépapám anyja Czuczor Judit Mária. Szép magyar vezetéknév. Ezt nehéz elvitatni. Apja Czuczor István, érsekújvári jómódú polgár. Anyja Liczky Rozália. Ez lehet szláv (szlovák, morva, akár cseh is) és lehet akár magyar is, mert néhol "Liszy" néven írták. De én elfogadom, hogy szlovák ez a vezetéknév. Akkor Mária Judit máris 50% magyar, 50% szlovák. Apja szülei: Czuczor István & Tóth Erzsébet. Akkor most Erzsébet mi volt, magyar, vagy szlovák? Legyen szlovák. Anyja szülei: Liczky Fülöp és Merz Mária Magdaléna. Akkor félig szlovák, félig német (talán sváb). Mária Judit a nagyszülei alapján 50% szlovák, 25% magyar, 25% német. De menjünk tovább. A Czuczor nagypapa szülei: Czuczor Imre, Varga Anna. Ezek magyarok voltak. Tóth Erzsébet és Liczky Fülöp szüleit nem sikerült rekonstruálni sajnos. Liczky maradjon teljesen szlovák, habár annyi a támpont, hogy katona volt, aki a török kiverésére jött a környékre, talán Morva földről. A Tóth Erzsébet annyira gyakori, hogy öt lehetséges anya is van az anyakönyvben. Négynek magyar nevű a felesége (Antal, Kövér, Virágh, Kerék), egynek Horváth. Akkor Erzsébet szétesett 50% szlovák, 50% magyarra, vagy 50% horvátra, ha utóbbira megint azt gondoljuk, hogy a neve alapján horvát volt (ami közel sem biztos). Merz Mária Magdaléna apja Merz György és Mészáros Éva. Ez felbomlott 50% német és 50% magyarra. Az írásmód alapján gondolom, hogy magyar, mert lehet mondjuk akár szlovák is, de ezt most inkább magyarnak gondolnám. Összesítve:
1. szinten 100% magyar
2. szinten 50% magyar, 50% szlovák
3. szinten 25% magyar, 50% szlovák, 25% német
4. szinten 47,5% magyar, 37,5% szlovák, 12,5% német, 2,5% horvát
Statisztikai alapon szétosztva a 4 magyar és 1 horvát között Tóth Erzsébet 25%-ának a felét. Utóbbi ha konkrétan meg lenne az anya, akkor 4. szinten adna vagy 50% magyart, 37,5% szlovákot, 12,5% németet, vagy 37,5% magyart, 37,5% szlovákot, 12,5% németet, 12,5% horvátot.
Innen tovább sajnos már csak a Czuczor ősökön van feljebb, és még csak a XVII. század harmadik harmadánál tartunk. Ebből szerintem jól látható, hogy egy adott szintig a szülők vezetéknevének az ismerete messze-messze nem elégséges a valódi nemzetiség, vagy annak belső arányainak kiderítésére.
A másik példám az Ireczky felmenőmről szól. Ez egy szép szlovák, vagy morva vezetéknév, ahogy LvT megfejtette nekem, ami az Üreg nevű Nyitra melletti településről való elszármazást jelzi. Addig nem tudtam visszafejteni a családot, amíg LvT meg nem fejtette ezt. Miután ez meg lett, jöttem rá, hogy van egy rakat személy még, Üreghy/i, Üröghy/i, Üröczky/i és persze pár (addig is ismert) Ireczky/i is. Kiderült, hogy a kettő név azonos családot takar (számos olyan személy volt, akinek a vezetékneve a gyermekei esetén az Üreghy-től az Ireczky-ig változott össze-vissza néhány év leforgása alatt, néha még a település és a pap is azonos volt). De hiszen az Üreghy az meg akárhogy is nézem egy szép magyar név. Akkor most ezek az őseim magyarok, vagy szlovákok voltak? A jó Isten, ha tudja.
Összességében ezek nagyon izgalmas dolgok, csak szerintem nem szabad belőlük túl messzemenő következtetéseket levonni.
Egészen pontosan a szép szüleim származnak Galíciából,onnan költöztek át Miskolcra,
ugyanis a Diósgyőri vasgyár az egész Osztrák-Magyar monarchiából munkásokat keresett.
Ahogy az anyakönyveket nézegettem Galíciából főleg képzetlen munkaerő érkezett ide.
Az üknagyanyám már Miskolcon született és gondolom,hogy a szülei lengyelül beszéltek hozzá.
Üknagyanyám nővére hozzáment Miskolvon egy varsói férfihez,akivel később el is költöztek Varsóba.
Dédnagyanyám bátyja felvette később a családdal a kapcsolatot.
A félig német,félig szlovák ősöm szintén Miskolcon született,ugyanis az ő apja is a vasgyárban kapott munkát. Ők Szepesolasziból származnak és ahogy régebben kérdezgettem a dédnagyanyámat,azt mondta,hogy ott Szepesolasziban megtanultak magyarul és több tucatnyian jöttek Miskolcra munkát vállalni a vasgyárban.
"Lehet, hogy az emlegetett ükapád is beszélt korábban a magyaron kívül más nyelvet is, még gyerekként ?"
Lehetséges,ezt sajnos nem tudom. Amikor még élt a dédanyám,akkor kérdezgettem ezekről,de nem szívesen beszélt az apjáról.
"Remélem a fentebb írtakat meg nem veszed személyeskedésnek, nem szántam annak. :)"
Bízom benne, hogy másoktól kapsz érdemibb választ a kérdéseidre. Én nem is csak ezekre reagálnék konkrétan, hanem még az előző kérdésed kapcsán is pontosítanék, de azért ehhez is köthető lesz.
Véleményem szerint, - egy családnév elemzése még nem elégséges ahhoz, hogy megállapítsuk belőle kétségtelenül a viselőjének az identitását. A név adhat ehhez egy iránymutatást, de más egyéb adatokkal kell még megerősítenünk a feltételezésünket, hogy bizonyossá váljon az, amit gondoltunk róla.
Ha az üknagyapád tényleg csak magyarul beszélt, akkor azért volt szlovák-német származású, mert a két szülői családneve esetleg erre mutat ? Mert ha igen, akkor szerintem ez még kevés az ő identitásuk biztos megállapításához. ( Ha ez egyáltalán lehetséges, vagy szükséges.)
Persze én nem ismerem a részleteket, és azok hiányában írhattam butaságot is. Csak azt akartam hangsúlyozni, hogy egy névalak még önmagában kevés a viselője nemzetiségének megállapításához.
Mivel talán a Felvidékről ( legalább is gyökerekről) beszélünk zömmel, itt azért a népek gyakran két-három nyelvűek is voltak. S talán még a " nemzetiséghez való tartozás" sem játszott akkora szerepet, mint ma gondoljuk. Ha volt nekik egyáltalán a mai értelemben vett nemzeti identitásuk, és nem azt tartották magukról, hogy ők szepesiek -sárosiak -poprád-völgyiek -korompaiak stb .
Persze, ez függ attól is melyik korról beszélünk pontosan.
A Trianon utáni egyetlen lengyel többségű falunk Derenk volt, míg szét nem telepítették őket.
A 20. századig megőrizték nyelvüket, mert elzárt volt a település. Tömbben ez ment.
Hogyan tudta volna megőrizni lengyel nyelvét az üknagymamád, egyedül? És akarta-e?
És nem a mai korról beszélünk.
Apai dédszüleid szlovák nyelvjárási anyanyelvének elvesztése pedig már a közelmúlt.
Erről a nagyszüleid tudnak még érdemben beszélni, hogy ez hogyan és miért történt.
Ennek sok -akár egyéni- összetevője is lehet, az ismert, nem egyénekhez köthető hatások mellett.
Ha Görömbölyről beszélünk, akkor hogyan is tudott volna egy pár ezres vegyes lakosságú falu, - amelynek egy része beszélte az itt kialakult, már keveredés által létrejött szlovák nyelvjárást, -kevertsége mellett, és egy kétszázezres magyar nyelvű város árnyékában, majd részévé válva,-
szlovák nyelvűnek maradni?
Saját tapasztalataimból csak annyit : bár őseim neveinek úgy egy harmada szláv eredetű lehet,
a magyar nyelv ismeretén kívül alig akadtam másnak a nyomára. Egy 90 éves adatközlőm említette meg kérdésemre, hogy az anyja beszélt tótul. (szlovákul) De ő is csak azért, hogy szót értsen a szomszédasszonnyal! Állítólag a nagyanyja- aki mellesleg a mai Tátralomnic környékén született,- az pedig már nem beszélte a nyelvet,mint a lánya, csak a magyart. Most hová is lehet tenni ezeket az információkat, ha arra keressük a választ, hogy milyen nyelven tudhattak őseink?
A párom nagymamájának négy legidősebb testvére született Kisszebenben-és Rózsavölgyön és
ahogy a nagymama meséli, "vagy 8 évet éltek a tótok között, és a gyerekek már csak tótul akartak beszélni, " - abban a környezetben. "1918-ban menekültek el a csehek elől," ( nem a tótok elől!)
és jöttek vissza szülővárosukba, az Alföldre. És a fent született gyerekek nagyon gyorsan elfelejtettek szlovákul, az újra magyar környezetben.
(Lehet, hogy az emlegetett ükapád is beszélt korábban a magyaron kívül más nyelvet is, még gyerekként ? )
Nekem összesen ennyi "nyelvi " tapasztalatom van a sajátjaimmal.
Remélem a fentebb írtakat meg nem veszed személyeskedésnek, nem szántam annak. :)
Nem tudom,hogy itt a fórumozóknak milyen tapasztalata van a külföldi ősökkel kapcsolatban.
Ugyanis nekem az őseim között voltak (a magyarokon kívül) szlovákok,lengyelek,csehek,németek,de viszont a szülők nem tanították meg a gyereküket az anyanyelvükre.
Például üknagyanyám lengyel származású volt itt született Magyarországon,de a gyerekei nem is tudtak róla,hogy ő lengyel volt.
Azt is csak a halála után tudták meg hogy lengyel volt az anyanyelve.
Dédnagyanyámtól direkt megkérdeztem,hogy milyen származású volt az anyja,erre ő azt mondta,hogy magyar volt. A lengyelt nem ismerte el. Pedig az anyakönyvben világosan ott van.
Üknagyapám meg félig szlovák félig német volt,de a magyaron kívül más nyelven nem beszélt.
Azt is én derítettem ki,hogy az ő szülei honnan származnak,mert ő sem beszélt a gyerekeinek ilyen dolgokról.
Apai ágon a nagyszüleim,pedig egy magyarországi szlovákok lakta faluban éltek,de ők se őrizték meg az őseik nyelvét a szlovákot.
Nektek milyen származású emberek voltak az őseitek közt? Megtartották valamennyire a nemzeti identitásukat? A többi családban is ez volt az elterjedt,hogy nem beszéltek a nemzetiségükről?
Röviden: véleményem szerint van esélye, hogy ruszin felmenői voltak az ágnak.
(De mi van akkor, ha a kérdéses ős feleségét meg Magyarnak, Lengyelnek-Poláknak stb. hívták? :) )
Ha Orosz a családneve, azt nem kaphatta eredeti -feltételezett- ruszin többségű környezetében,
mert ott nem biztosítaná a név a megkülönböztető szerepét, és ennek a csoportnak nem is volt ez az önelnevezései között, -legalább is a bennünket érdeklő korban. ( Később már igen.)
Ha ruszin származású, akkor korábban, " eredetibb" lakhelyén még más nevet kellett, hogy viseljen.
Te is olvasod a "neves" fórumot, ahol rendszeresen leírják a "népnévi" családnevekről, hogy nem kell feltétlenül annak a csoportnak a tagjának lenni, hogy valakit erről nevezzenek el. Azzal való kapcsolat, arra emlékeztető ruházat, vallás, szokások stb. is lehet elégséges motiváció a névadáshoz. A görög katolikus vallást -bizonyos területeken -orosz vallásnak nevezték.
( más, szűkebb környezetben meg rácz vallásnak, és követőit Ráczoknak. )
A "nagyoroszok" megnevezése sokáig a muszka és a hasonló változatai voltak, nem pedig az orosz)
( pl: a Hegyalján élt muszka közösség - az adott korban,- akik a cári udvar részére végezték a bor felvásárlását -előállítását- szállítását-és a katonaság annak az őrzését.)
Tehát bővebben: nem feltétlenül ruszin származású az Orosz család, de kizárni sem lehet ezt.
Azért az észak-kelet Felvidéken, majd attól délre jelentkezve a családnév talán esélyesebb a ruszin
1, Előtag: ide lehetne írni az özv., ifj., id., lófő, lovag, nemes, vitéz, dr. (és a cím fokozatai), báró, bárónő, gróf, grófnő, őrgróf, őrgrófnő, herceg, hercegnő, illetve ezeknek a címeknek idegen nyelvű változatait.; 2, Nemesi előnév; 3, Családnevek; 4, Utónevek; 5, Egy kis rubrika, amit ki lehetne pipálni, ha férjezett nevet indexelünk. Valahol fel kellene tüntetni, hogy a férjezett nőknél a férj utónevéhez, ritkábban családnevéhez '-né' asszonynévképzőt csatolnak. Amennyiben ott a pipa ez a helyzet áll fenn. Ez alkalmazható lenne akkor is, ha csak a férjezett név lenne írva és akkor is ha férjezett és leánykori név is lenne a síron. Jelenleg ennél jobb ötletem nincsen.; 6, Utótag (Suffix) Ugyanaz érvényes rá mint 1-es pontra. Indexeltem már olyan, nevet, ahol a nemesi vagy a doktori cím a név után szerepelt.; 7, Nemesi előnév Az idegen nyelvű síroknál a nemesi „előnév” gyakran a nevek után van pl.: de Csíkszentsimon
Leánykori név
1, Előtag: ide lehetne írni az özv., ifj., id., lófő, lovag, nemes, vitéz, dr. (és a cím fokozatai), báró, bárónő, gróf, grófnő, őrgróf, őrgrófnő, herceg, hercegnő, illetve ezeknek a címeknek idegen nyelvű változatait.; 2, Nemesi előnév; 3, Családnevek; 4, Utónevek; 5, Utótag (Suffix) Ugyanaz érvényes rá mint 1-es pontra. Indexeltem már olyan, nevet, ahol a nemesi vagy a doktori cím a név után szerepelt. 6, Nemesi előnév
Az 1-es és 2-es, valamint a 6-os és 7-es pontokat (leánykori névnél 5-ös és 6-os pontok) természetesen nem muszáj kettéválasztani, a jelenlegi megoldás is jó.
A -né Suffix mezőbe való írása tényleg nem rossz ötlet, csakhogy akkor nagyjából ott járunk, mintha a férjezett utónevet és a leánykori utónevet is az Utónevek mezőbe írnánk. Ha valaki a férjezett nevet írná be, pl. Kovács Andrásné, valószínűleg nem jönne ki találat. És csak akkor lehetne használni, ha a lánykori név is szerepel. Bár kétségtelen, hogy előnyei is vannak.
Többi a probléma szempontjából nem lényeges mező: A héber dátumok maradjanak.; Házassági dátum: Én még egy magyar sírral sem találkoztam amin szerepelt volna a házasságkötés ideje, ellenben olyannal már igen, ahol a házasság időtartamát írták fel.; Vallási szimbólum: Igazából kevesen használják az indexeléskor, ráadásul Magyarországon a kereszten a Dávid-csillagon kívül nemigen használnak az ott látható szimbólumokon kívül semmit.
A többi funkció (katonai feljegyzések, Kapcsolatok, Élettörténet) ugyancsak hasznosak, ahogyan a nem itt nyugszik funkció is.
Még egyszer szeretném megköszönni, hogy ilyen sokat segít a probléma megoldásában.
Néhány napja nem tudok egyesíteni duplán indexelt elhunytakat. Megpróbálná Ön? Persze csak ha regisztrált az oldalra. Lehet, hogy én állítottam el valamit. A 'Szerkesztés' melletti 'Duplikált' Szóra kattintva megjelenik egy ablak az egyesítendő nevekkel. A két G. Lakatost kellene egyesíteni, Géza Lakatost nem. Előre is köszönöm.
Én meg azon morfondíroztam, hogy a "prefix" mezőbe hogyan lehetne beleerőltetni a "né"-t. (Azt hiszem, csak lefordítva "Mrs."-re, és ez több szempontból is rossz, kezdve azzal, hogy nem akarják, hogy fordítsunk.) Talán a "suffix" mezőbe kéne írni? Nem találok semmi utasítást, hogy ezekbe tulajdonképpen mit gondolnak, mit kell beírni....
De a kérdés marad: a meglevő weboldalaktól és programoktól teljesen függetlenül, ha magyarul akarnánk egy sírfelirat-adatbázist, magyar sírkövekről, abban milyen mezők szerepelnének? Hogyan oldanánk meg az asszonynevek rögzítését?
Szerintem egy rövid magyarázatot lehetne írni, például arról, hogy a magyar nyelvű sírfeliratokon a nevek sorrendje fordított. Ahogyan arról is, hogy a férjezett nőknél a férj utónevéhez, ritkábban családnevéhez '-né' asszonynévképzőt csatolnak. Ez utóbbi változatnál viszont a férj keresztnevét nem tüntetik fel. Ha ezt elolvassák az angol nyelvű családfakutatók, talán könnyebben be tudják majd azonosítani, melyik név kihez tartozik. A mezőket is kicsit átalakítanám. Jelenleg 'Leánykori név'-nek van fordítva a Maiden name, ami több indexelőt is félrevezetett, ideírták be a leánykori kereszt- és vezetékneveket is. Esetleg ezt át lehetne javítani 'Leánykori családnevek'-re. (Bár ki tudja, lehet, hogy akkor a többi magyar indexelő is úgy járna mint én, nem tudná hová kell indexelni az utóneveket.) Talán az lenne a legjobb megoldás, ha létrehoznának egy külön mezőt a 'Leánykori utónevek'-nek, egyet pedig a 'Leánykori családnevek'-nek, felhívva a figyelmet arra, hogy amennyiben a feleségnek, hajadonnak vagy leánygyereknek csak a leánykori neve van a sírra írva, a 'Leánykori utónevek' és 'Leánykori családnevek' mezőket hagyja üresen, és az 'Utónevek' és 'Családnevek' mezőbe indexelje azokat. (Kicsit megnehezítené a változtatásokat, hogy a Familysearch átveszi a Billiongraves adatokat, és hiába is javítanák ki a mezőket a Billiongraves-nél, a Familysearch valószínűleg már nem változtatna.) Néha kicsit zavaró, de nem nagy probléma az, mikor a férjezett és a lánykori családnévnek is van nemesi előneve, mert akkor csak az egyiket lehet az előnév mezőbe írni, de ezt könnyen meg lehet oldani (a leánykori név mezőbe írom az ahhoz tartozó nemesi előnevet.) Nekem most hirtelen ez jutott az eszembe.
A BG fórumon valaki feltett egy jó kérdést: ha magyarnyelvű sírkő-indexelő programot írna valaki, milyen mezők szerepelnének benne? Mi volna az asszonynevekre és leánykori nevekre vonatkozó utasítás?
Köszönöm szépen, hogy utánakérdezett a Billiongraves fórumán. Ahogy olvasom nekik sem egyszerű jó megoldást találni. Az én egyik ötletem a következő (bár szabálytalan): Családnévhez: Szabó, Leánykori névhez: Kovács, Utónevekhez: Antalné Terézia. A magyarul tudó családfakutatók így könnyedén rá tudnak majd keresni mindegyik variációra. A magyarul nem tudók részére persze ez félrevezető lehet. Ezt kiküszöbölendő egy olyan funkciót alkalmaznék, ami amúgy szabálytalan lenne. Ez pedig a 'Mások akik NEM itt kerültek eltemetésre' (az angol változatban 'Otthers NOT Buried Here'). Ide be lehetne írni a férj nevét (Antal Szabó), ráadásul ennél a funkciónál meg is lehet jelölni a Teréziához fűződő kapcsolatát (Férj/Husband). Ebből talán rájönnének, hogy az Antalné valójában nem Terézia utóneve. Csakhogy, mi van, ha a férj a sírban nyugszik? Akkor nem lehet oda beírni a férj nevét, hiszen nem igaz, hogy nem ott van eltemetve. Esetleg a 'Kapcsolatok'-hoz lehetne beírni. A másik változat hasonló mint az első csak ott a Sír leírása (Grave Descripton) mezőbe írnám hogy Kovács Antalné Szabó Terézia: Wife of Antal Kovács. (Nem igazán értem amúgy, hogy mire jó ez a 'Sír leírása' mező. Sok helyett hagytak neki, pedig a legtöbbször üres marad, ellentétben a 'Sírfelírat'-tal, amibe sokszor nagyon hosszú szöveget kell beírni és egyszerre csak egy sort lehet belőle látni). A férjezett név egy másik típusát is megemlítette Szabó Antalné Terézia. Ilyennel is találkoztam már az indexelésem során. Ha Önnek, vagy valaki másnak van jobb ötlete, szívesen elfogadom.
Én igyekszem nem beírni a születési időt. Indexeltem már olyan kriptát, ahol egy élő személy születési ideje (év, hónap, nap), és a szüleinek neve is fel volt tüntetve, ráadásul rácson keresztül volt fényképezve, tehát ezeket az adatokat a legkevésbé sem azért írták oda, hogy mi indexelgessük. Van aki betartja a szabályt, más inkább az élő személy nevét sem indexeli, nemhogy a születési idejét.
(Az egész átutalási gondolatmenet teljesen visszafele van: nálunk a saját számla- vagy kártya-számomat kell megadjam, ahonnan a pénz jön, nem a cégét, ahova a pénz megy, és a cég/cél vagy megbizottja bonyolítja a pénztár folyamatot, nem én kell kinyomozzam, hogy honnan és hova varázsoljak milyen számokat. Az átutalás nekem olyan, mintha az árúházban nem volna pénztár, hanem el kéne menjek a postára sorba állni, hogy kifizethessem az új paplanomat.)
Magyarországról erre a sima OTP-s számra kell utalni - 11707024-20347257. Mivel az Arcanum csinálta, szerintem ők is tudnak infót adni info kukac arcanum pont hu
Köszönöm a segítséget! külön megörültem annak, hogy az első általad mutatott link jobb oldalán a július 28-i bejegyzés végén a keresztanya épp ugyanilyen furcsa írással Opatovszky Krisztina. Szóval ez akkor nem is kivétel, hanem valamiért írták így is.
Amit nem értek pontosan, hogy miért írja egymást követően a "p" betűt először sárfesszel, aztán a következő szóban már "p" alakban? Ennek biztos valami oka lehet, mert nyilván nem ennyire elmeroggyant, hanem itt valami ejtésbeli különbség lehet a két írásmód között, nem?
Az az általános tapasztalatom, hogy a magyar asszonynevek sehogyan sem férnek bele az angolnyelvű világnézetbe, köztük a BillionGraves-féle indexelésbe sem. A fő "Buried Here" (sárga) részen alul van egy (icipici) link, "+ Advanced Options", amivel ad helyet egy "Maiden Name"-nek, de ez értelmezésem szerint csak vezetéknévre vonatkozik. A BG-féle fórumon még nem találtam semmilyen keresőt, tehát nem tudom, hogy kérdezett-e már valaki erről. (A kategóriákat böngészve nem akadtam idevonatkozó kérdésre vagy válaszra.)
A BG utasítása szerint a még-élő személyek is indexelendők: "If the individual with only one date listed is on a headstone with another person that has two dates listed, it is likely that the one-date individual is still living. Record the one date as a birth date and leave the death date blank." (Ha az egy-évszámos személy ugyanazon a sírkőn szerepel, mint egy két-évszámos személy, akkor valószinű, hogy az egy-évszámos személy még él. Az egy évszámot a születésként indexelje, és hagyja üresen a halál dátumát.) Adatvédelmi szempontból nem tudom, mi volna a legjobb: a sírkő nyílvános ugyan, de még tíz évvel ezelőtt sem gondolt senki arra, hogy nemzetközileg elérhető nyílvános adattá fog válni.
Na, az evangélikus anyakönyvek (http://apps.arcanum.hu/oskereso/) tényleg fizetősek lettek. A jelenlegi forint-dollár árfolyamoknál nem túl rossz az ár (negyedévre 5000 forint = kb $18), de képtelen vagyok kideríteni, hogy _hogyan_ kéne fizessek. Az utalással való fizetés számomra hottentotta, és a hitelszövetkezetnél sem tudtak róla semmit. (Meghallották, hogy "nemzetközi", és megijedtek.) Az oldalon semmiféle email cím vagy egyéb kapcsolatfelvételi lehetőség nincs megadva. Tud valaki valamilyen címet vagy telefont, ahol érdeklődni tudnék?
Elsősorban a Billiongraves-es indexelőktől kérdezném, (de másoktól tanácsát is köszönöm), tudja valaki hogyan kell helyesen indexelni azokat, akiknek az asszony- és leánykori neve is szerepel a sírjaikon? Ugyanis a leánykori keresztnévnek nincsen helye. Én eddig 6-7 variációt találtam az indexelésére. Esetleg a Billiongraves fórumán rákérdezett már valaki?
Illetve a még élő személyeket, hogyan kellene indexelni? Tudom, hogy a síron szereplő adatot nyilvánosnak lehet tekinteni, de nem egy adatbázisnak készültek, ahol könnyen rájuk lehet keresni.
A második betű 'p' lesz szerintem. Ebben az időben többször is megemlítik Prawenecz települést, ami valószínűleg azonos Kisprónával (Pravenec). A P-je hasonlít a második betűre: https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GBRB-99YH
Dudu1303: Az érkezési helye (1604-es számú) már inkább munkatábor lehetett, mint hadifogolytábor. Az 1603-as és 1605-ös munkatábor a rosztovi kerületben volt, valószínűleg az 1604-es is ott lesz. A hadisir.hu hadifogolytábor keresőjében nincsen benne az 1604-es.
