1. Nagyapám öccse. 2. Nagyapám második fia - vissza USA. 3. Csömödéri - valszeg - Tompos. 4. Béla fia. - Gépkezelő a hajón. 5. Mint 2. sor. 6. Csömödéri - valszeg - Tompos. 7. Nagyapám első - fiatalon elhunyt - felesége. 8. Nagyapa első fia - vissza USA. 9. Nagyapa kiutazása. 10. Mint a 4. sor.
Mit jelent a polgári anyakönyvben a névnél az ig. rövidítés?
Példa: B. József törvénytelen gyerek volt B. Katalintól; B. József idős korában kötött házasságot, ahol neve B. ig. T. Józsefnek van írva és szüleinél egyedül anyja van megjelölve B. ig. T. Katalin néven. A halottiban ismét csak B. Józsefet találunk.
Az info egyébként régen könnyen áttekinthetően elérhető volt az mnl.gov.hu oldalon - most az új dizájn miatt egyrészt el van dugva (mnl.gov.hu/ol) másrészt nem olyan fain, mint korábban...
Igen igen nagyon segített! Ő a gátőr ősöm akinek egyik fia Károly a dédapám aki 1881-ben született és 1918-ban halt meg a fronton. Le fogom checkolni a sándorfalvi adatokat akkor.
Érdekes, hogy édesapám szerint volt 10 család akik visszatértek Algyőre a pusztulás után. Róluk nem emlékszik meg sehol a falu, holott ők azok akik nélkül lehet nem lenne jelenleg Algyő. Érdekes téma lenne ezt jobban kinyomozni. A falu eleinte a halászatból élt meg, később jött a kendergyár és azután 70-es években az olaj-földgáz. Nagyszüleim a kendergyárban dolgoztak, édesapám az olajcégnél.
Megértettem végre a házassági anyakönyv adathiányát. Elfelejtkeztem róla, hogy 1907-től indultak az új formátumú anyakönyvek, amelyekben már nem szerepelt a születési hely, mint a korábbiakban.
Van öt gátőr nevem Mindszent-Sövényháza térségéből, de sajnos Borbély Károly nincs közte.
Az 1879-es nagy tiszai árvíz lerombolta Algyőt, és a lakosai a környező településekre húzódtak, közte Sövényházára is, amelynek a mai neve Ópusztaszer. Egy részük az akkor, - az árvíz okán- alapított Sándorfalván kezdett új életet. A többségüknek ide kellett volna települnie az aláírt szerződés szerint,
de sokan ragaszkodtak Algyőhöz, és ott kezdtek újra építeni. Távolabbi településekre is szóródtak szét, mint Mindszent stb. Algyő a felépült Sándorfalva kültelki részévé vált, s csak pár év után lett majd ismét önálló falu.
Ha jól rémlik, az átköltözők vitték magukkal Algyőről Sándorfalvára az anyakönyveket is, és az 1879-es telepítésű falunak így lehetnek jóval korábbi adatai is.
Jelentősen változott a térség képe az árvíz utáni rendezéssel, ahogy te is írtad korábban.
A Sándorfalvát elsőként telepítők közel 700 fős névjegyzékében nem találtam Borbély családot.
Persze ettől még később lakhattak akár itt is, de ugyanúgy máshol is, bár a később érkezőknek
már jelképes összeget kellett fizetni a kimért telkekért, míg a korábbiak ingyen kapták ezt a tulajdonos, Pallavicini Sándor őrgróf birtokából.
A FS. sándorfalvi rk. anyakönyve szerint élt itt Borbély Károly-Sági Teréz, mert 1884-93 között
öt gyerekük születik. Ez akár Algyőt is jelenthet, ha jól sejtem, de Sándorfalvát is.
Ennek azért utána kellene olvasni, mert nekem csak régről rémlik, s talán nem így van.
Ha a szülők neve egyezik, akkor talán kicsit segítettem, ha nem, - akkor zsákutca.
Érdekes egybeesés, de az 1907-es házasságkötéskor éppen Sövényházán lakott, valószínű az 1879-es árvíz után Sövényháza volt egy környékbeli központi hely ahová áttelepülhettek sokan. Ma már ez a terület nem létezik a helyén tó van. Az ő édesapja volt gátőr foglalkozását tekintve. Kicsit továbbgondoltam a dolgokat, mert párhuzamosan nyomozok a dédapám halálának helyszíne és ideje után. Plusz az ükapám származása is már érdekel. Korábban azt gondoltam a kettő egy személy volt. Azaz Borbély Károly egyben gátőr volt és ő esett el a háborúban is. Most kiderült, hogy a fiatal Károly elesett a háborúban az édesapja Károly pedig gátőr volt. Írtam az területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak, hátha van régi iratuk azokról az időkről és megmondanák hol szolgált pontosan és milyen időszakban. A terület is átalakult, hiszen akkor volt egy átfogó Tisza-szabályozás is. A korabeli katonai térképeken is látható, hogy jelentős átalakulások történtek a mai állapotokhoz viszonyítva.
Közben elolvastam még egyszer amit írtál, és talán inkább arra utaltál, hogy a testvére házassági tanúja volt a dédapád? Akkor úgy egyeznek a leírtad adatok.
Az én párom egyik ősapja is volt gátőr, közel a tiédhez, és időben is nagyjából akkor. (Mindszent és a túloldalon a Pecsovai gátőrház- Sövényháza.) Mivel nem egy helyen szolgált, a gyerekei anyakönyvi bejegyzései sem egy helyen keletkeztek, mikor hová tartoztak éppen, melyik hivatalhoz. Ezért némelyiket nem volt egyszerű megtalálni, míg nem tudtam, hogy több felé is megfordultak.
Ha jól értelmeztelek, akkor ősöd a háború utolsó napjaiban halt meg, de biztos, hogy harcban?
A sírfelirat szerint az arazzai temetőben nyugszik. Ez még leginkább Arezzo város nevéhez hasonlít, ami igaz messze a fronttól, Toszkánában van. De nem lehetett itt egy hátországi hadifogoly tábor, vagy egy tábori kórház? Persze ez csak egy tipp, de talán érdemes lenne rákeresni.
Persze simán lehet valamilyen más település (elírt vagy régi) neve a keresett, ami közel esett a fronthoz.
A házassági anyakönyvben nem szerepelt a születési helye a dédapádnak, csak az ideje?
Az algyői halotti anyakönyvben kellene keresgetned az utólagos beírását a halálának, - ahogy már
írták is. Az talán sok mindenre választ adna. Az én- kevés- tapasztalatom szerint a 20-as évek elején
jellemzően ezek bekerültek az anyakönyvekbe. Bár láttam már későbbit is.
Találtam a familysearch.org adatbázisaiban egy házasságkötési anyakönyvi kivonatot és megnéztem a magyarországi sírhelyet. Sajnos erősen feltételezhető, hogy a helyesírás nem volt az erősségük a sírkő készítésekor a szavakat szinte összenyomták teljesen, hogy kiférjen a felirat.
A házasságkötési anyakönyvi kivonatról kiderült a születés dátuma és a szülők neve ami már plusz segítség a nyomozáshoz valamint az akkori lakhelye. A történetet külön színesíti, hogy 1879-ben volt egy nagy árvíz amely a falut szinte teljesen megsemmisítette. Az ott élőket a környező magasabban fekvő településekre telepítették át, később szivárogtak vissza a családok fokozatosan. 1881-ben született dédapám, erős a gyanú, hogy már a jelenlegi Magyarország területén. Az ő édesapja szintén Károly és foglalkozása szerint ő volt gátőr ami már illik a legendáriumba mely szerint a jelenlegi Algyő
területén kapott állást és azért költözött át. Izgalmas de egyben fárasztó is ez a nyomozás. Éjszaka 3 órán át halotti anyakönyveket lapozgattam. :)
A történetbe túl sok település neve fordul elő. Annyi jutott még eszembe, hogy talán az olaszoknál is lehetnek adatok. Barátnőm tud olaszul, lehet őket kellene megkeresni, hátha tudnak információval szolgálni. Sajnos azok a nagyszülők már nem élnek, akik közvetlenül tudnak a történtekről, így elmondások alapján meg nehéz mérlegelni mi igaz és mi tévedés. De gondolom ez nem egyedi eset. :)
Random-: Nézd meg a kramerius oldalán (használd a *-ot bőven), vagy a hadisir.hu keresőjében. Mindkettőre jellemző, hogy pontatlan, és a hadisír-osnál kép sincs (I. vh.), csak sejteni lehet, hogy az ezredek anyakönyveiből lett összeállítva. Esetleg még itt: http://www.potmiru.si/eng/evidenca-padlih Arazza elírás lehet, de tényleg nézd át az anyakönyvet akár 1980-ig, mert ha külföldön hunyt el, akkor a lakhelyén kellett anyakönyvezni, hogy legyen nyoma a halálesetének. Sokszor erre több évtizeddel került csak sor. Ha evangélikus volt, akkor Szegeden anyakönyvezhették: http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLsegedl_04_2/?pg=95&layout=s&query=SZO%3D(t%C3%B6r%C3%B6kkanizsa)
K.Manda és B.Géza: Kétynek és Búcsnak néztem utána: Kéty keresztelési anyakönyvei 1870-1914 között csak nem lapozható változatban van meg, képekkel. Házassági és halotti anyakönyvei nem érhetőek el, mert olyan mikrofilmen (2329697) van rajta, ahol a 100 évesnél fiatalabb anyakönyvek is vannak. Hasonló a helyzet Búccsal is (2236491): https://familysearch.org/search/catalog/1048746?availability=Family%20History%20Library
M62 165: Derítsd ki, hogy a dunaföldvári Stingl Mátyással mi történt. Ha Dunaföldváron fiatalon meghalt, vagy megházasodott és lettek gyerekei, akkor kizárt, hogy a két személy ugyanaz. Az összeírások nem fognak segíteni, mert a dunaföldvári 1869-es nem maradt fenn és a '68-as halála miatt amúgy sem került bele a neve. A katonaállítási lajstromban sem tudod megnézni, mert a dunaföldvári csak 1860-tól van meg (lehet, hogy korábbról is, csak akkor még máshol vezették, de annak most nem néztem utána). Ha Ferenc nincsen meg, akkor nem kizárt, hogy a mai Magyarország területén kívülről jöttek be (S. József, Kasza Zsófia férjéről lehet tudni, hogyan csatlakozik a családfához?)
vadász2: Inkább csak a bejegyzések dátumait írnám le, az apa részéről. A felesége 1912. októberében elhunyt, majd 1913. januárjában megszületett a kislánya, akit elismert sajátjának. 1918. januárjában össze házasodott a gyerek anyjával. A lánya 1937-es esküvőjének bejegyzéséből az derül ki, hogy bár a lány nála lakott, tehát továbbra is a sajátjának tartotta és nem tagadta meg, ő nem szerepelt az szülők rovatban és a lány az anyja vezetéknevét viselte. (Hogy később mi történt, esetleg valahogy mégis törvényesítve lett-e, azt nem tudom.) Próbáltam utánanézni, hogy az ilyen esetekre vonatkozó törvény vagy rendelet hogyan szól, de meglepő módon nem találtam nyomát. Általában Wenzel könyvére hivatkoznak: http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-765/kotojelek2006/TPUBL-A-765.pdf (205. old.) és http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/043/pc004359.html#7
Meg vannak csak nincsenek kirakva, én így jártam Izsa faluval. Születésit kerestem 1722 -1845 között. Igaz hogy sok munkába került de most mind megvan a saját gépemen a FB- ről.
És konkrétan melyik település érdekel mivel Búcs a feleségem szülőfaluja. Viszont már én is tapasztaltam, hogy bizonyos anyakönyvek nem jelennek meg az oldalon.
Egy kicsit meg vagyok zavarodva... Azok segítségét kérném, akik jól ismerik a FS-t.
Egy ismerősöm családfájában segítek kutatni, és lehetséges, hogy Felvidéki ág is van benne...
Az a bökkenő, hogy az adott települések nincsenek fent teljes egészében a FS-ön, úgy voltam vele, hogy majd egyszer felkerülnek...és akkor kutatunk...
Ma viszont hívott ez az ismerősöm és azt állítja, hogy biztos forrásból tudja, hogy fent vannak. A biztos forrás a(z egyik) helyi pap. Beszélt a pappal, aki váltig állítja, hogy fent kell lenni minden anyakönyvnek.
Most csak én vagyok vak, vagy a papot tájékoztatták félre?
Sajnos az esküvői tanúk mindkét esetben teljesen ismeretlen nevű emberek. Néztem a kővágóörsi halottakat is 1830-től kezdve, hátha a szülők halála benne van, de egy bizonyos Stingli Ferenc , aki életkor alapján talán testvér lehetett, 1852-es halálán kívül más nevet nem találtam (viszont neki abszolút semmi születési adatát nem találtam sehol).
Kösz, de abból még csak azt tudom meg, hogy egy ugyanolyan nevű személy egy adott településen született (adott esetben kizárható, ha halotti bejegyzése is benne van), de azt, hogy elköltözött-e és konkrétan az-e az a személy, akit keresek, arra van valami egyéb forrás, amire támaszkodni lehet? Illetve nem tudom mennyire életszerű 120 km-t költözni a 19. század első felében.
Nálam is előfordult. Ilyenkor nem játszadoztam, hanem feljegyeztem a "nem bejövő" képkockák számát, majd 40-50 kocka átnézése után visszakerestem a "nem bejövőket". Bejöttek...
Az alábbi ponton ismét elakadtam az ősök kutatása során: Stingli Mátyás 1868-ban halt meg takácsként Kővágóörsön 45 évesen a Kővágóörsi rk. anyakönyv szerint; 1845-ben és 1848-ban is itt kötött 2-szer is házasságot, ahol lakóhelyeként Kővágóörs volt megadva. Születési adatot viszont nem találtam (ez a vezetéknév is csak egy valószínűleg testvérnél található meg 1850-es évekkből az anyakönyvben). Ellenben family search egyetlen egy Stingl(i) Mátyás születést ad ki, mégpedig 1819-ből Dunaföldvárról, ami év alapján stimmel is, de nem merem ez alapján tényként elfogadni és nem tudom hogyan lehetne egyáltalán bizonyítani, hogy biztosan onnan költözött át.
A sírkőn itt az szerepel, hogy Eltemetve Arazzai temetőben. Tehát azt tudott, hogy elhunyt, földi maradványai nem itt vannak, hanem Olaszországban valószínűleg. Szeretném a helyet felkutatni, ahol eltemették, de hiába kerestem a térképen a települést ott ahol
a front az utolsó napokban tartózkodott. Nem találtam meg. Lehet olyan kicsi település, hogy nem említik vagy ma már más a neve, esetleg hibás a sírkő felirata. Lehet olaszok tudnának segíteni? Szerintetek ott van ilyen intézmény vagy szervezet, akik ezzel foglalkoznak?
Esetleg még az algyői halotti anyakönyv(ek)ben lehetne ráakadni Szegeden a Csongrád Megyei Levéltárban. Ha eltűnt a háborúban és X év múlva a család kérte a halottá nyilvánítást akkor azt elvileg a lakóhely szerinti halotti anyakönyvbe írták be, a halottá nyilvánító határozat számával együtt.
Szia! A törökkanizsai anyakönyveket a nagykikindai levéltárban lehet kutatni. Ez egy szerb többségű város, de elképzelhető, hogy van magyarul is beszélő levéltárosuk (de azért ha írsz nekik, azt ne (csak) magyarul tedd). Van telefonszámuk (0230/22-187 és 064/ 843-16-60), de én az emailt javaslom a nyelv miatt (meg a tarifa miatt :) ) arhivkikinda@gmail.com
