"Hivatalos papír nincs az apa kilétéről (se utólagos bejegyzés, se semmi), de a családi emlékezet szerint egyértelműen ő az apa. Nyilván fennáll a tévedés esélye, de tulajdonképpen nincs okom ezt föltételezni."
Ez sajnos szinte minden családra igaz.
Csak a "hivatalos"/bejegyzett verziót tudod kutatni, hogy valóban így is volt-e? :) Ki tudja :)
3-4 generációig segíthetnek a fotók, ki kire hasonlít stb de korábbra tekintve már az sem mivel nincsenek.
Nálunk sok mendemonda keringett a családban, szinte mindegyiket sikerült cáfolni.
+ pár információ előkerült amiről pedig ment a hallgatás. :)
Hivatalos papír nincs az apa kilétéről (se utólagos bejegyzés, se semmi), de a családi emlékezet szerint egyértelműen ő az apa. Nyilván fennáll a tévedés esélye, de tulajdonképpen nincs okom ezt föltételezni.
Viszont egy másik szálat teljesen elvágott ez a törvénytelenség, a személyről annyit tudok, ki az anyja meg hol született. Pechemre egy nagyobb városról és egy gyakori vezetéknévről van szó :)
toberci98: Még annyit tennék hozzá, hogy Antal vezetékneve átírással kb. "O-cs-z-o-n-gy-i".
toberci98 (14893 hsz.): Próbáld meg lefordíttatni a 'Latinul beszélők ide' fórumon.
vadász2: Annyit kiegészítésként, hogy ez sem volt mindig így. Ha a például a gyermek fogantatásakor az apa, vagy az anya még más valakivel volt házas, annak ellenére, hogy az apa volt a bejelentő és a szülők később összeházasodtak, az apa nem vehette nevére gyermekét.
chab7hu: Az például jó hír, hogy az új elektronikus anyakönyvezésnél eredetileg nem írták volna be a születéskor a szülők lakhelyét, csak a születés helyét, ami nagyon megnehezítette volna az anyakönyvek kutatását a jövő családfakutatóinak, főleg, ha valakinek kisebb településen laknak az ősei, de végül is eszükbe jutott, így belekerült.
Attól, hogy elismerte az apaságot, még törvénytelen maradt a gyerek. Odaírták az apához, hogy természetes apa, de az anya nevére anyakönyvezték a gyereket. Külön kellett törvényesíteni. és ezt bejegyezték az anyakönyvbe is a megjegyzésbe, vagy az UB-be (utólagos bejegyzés)
a következő oszlopban a vallásukat gyanítom a G.K. betűkből - azaz mindketten görög katolikusok
mindketten nemtelenek (egyszerű emberek); Ópályiban születtek és ott is laknak.
Tanúk: ... Antal és Bélteki Ignác
Az esemény dátumát február 5-re tippelem.
Ezzel az istenverte képmegjelenítéssel nem tudom kellőképp tekerni a képet, így innen ennyi megy. Mivel tudod a mailcímem, esetleg dobd át oda, hátha a tippeken tudok még csiszolni. Antal családnevét nem vállalom be :)
Keress meg emailben légy szíves. (mivel "ügyes kisfiú" módjára letiltottad az emailed láthatóságát hirtelen és a @utáni részre nem emléxem, én nem tudlak) Javaslom, ne itt beszéljük meg mit értettél félre, tekintve, hogy ez a topic nem arra lett kitalálva, amit a szememre hánysz, de egyébként te csinálsz épp. Állok rendelkezésedre. Honlapomon keresztül elérsz.
Megint egy kis fordítási segítséget szeretnék kérni de most nem latint hanem ha jól sejtem cirill betűs szöveget.
Görög katolikus egyházi esküvő 1850-ben volt Ópályin a férj Tóth Mihály feleség Gellér Mária a többi érdekelne mi lehet melléjük írva dátumot, életkoruk, stb.. érdekelne ami közvetlen mellettük van.
Nem hiszem, hogy a topik célja a személyekedés.Inkább a kölcsönös segítség nyújtás és ötlet megosztás céljából irnak ide és olvassák a topikot. Kapisga?
Igen, amúgy tényleg logikus, csak nem gondoltam bele :D Ükapám hiába vette el ükanyámat a dédanyám születése után gyorsan, dédanyám attól még hivatalosan törvénytelen maradt - az öt kisöccse már nem volt az. Ebből általánosítottam. Kár volt :)
Polgári anyakönyvezésben ott anyakönyveznek, ahol az esemény (születés, házasság, halál) történik. Egyházi anyakönyvezésben, ahol az ezekhez kapcsolódó egyházi esemény (keresztelés, esketés, temetés[hez kapcsolódó szertartás]) történik.
1980 után az anyakönyveket már csak egyetlen példányban vezették. Ezek az adott település anyakönyvvezetőjénél vannak a hivatalban. Sajnos egyáltalán nem kutathatók.
2014. július 1-től pedig elektronikus anyakönyvezés van, azaz megszűntek a papíralapú anyakönyvek e dátumot követően. Az elektronikus anyakönyvezés egy nagy központi adatbázis lesz, ha minden adat felkerül (mert a régieket is fel kell vinni) - és ez sem lesz kutatható (nyilván adatvédelmi okok miatt sem).
Kutatásra maradnak az 1895.10.01.-1980.12.31. közötti, levéltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányok a kutatási korlátokkal (születésnél utolsó 100 év, esketésnél 75 év, halálozásnál 30 év nem kutatható. Halálozásnál nincs jelentősége, mivel 1980 óta több, mint 30 év eltelt, így azok már szabadon kutathatók. Budapesten a korlátozás 130-84-30 év)
Egyházi anyakönyvek esetében az 1895.10.01.-től kezdődő anyakönyvek az illetékes egyházmegyei/püspöki stb. levéltárakban keresendők. Ha szerencséd van, nem hajtanak el messzire... Itt általában 90-60-30 év a kutatási korlát.
Áá, ez nekem új - én eddig csak olyat láttam, hogy olyankor törvénytelenként jegyezték be a gyereket, apa meg se említve. De ezekszerint akkor ez se volt egységes.
Jaj, és még jutott eszembe egy kérdés. Olvastam már, hogy 1980 után nem volt kettős anyakönyv. 1980 után hogyan zajlott akkor az anyakönyvezés? Ezek az anyakönyvek hol találhatóak? Már csak az adott város/település hivatalaiban? Vagy azért nincs kettős mert már mind a levéltárakba kerülnek? Hogyan zajlik manapság ez az anyakönyvezés?
Tényleg, ha valaki mint a mi családunk is vidéken él de a 30-50 km-re levő város kórházában született (mint jómagam is) akkor az hová van könyvelve? Akkor az én születésem is a városi anyakönyvben lenne keresendő? Ugyanez ha kórházban hal meg de utána a lakófaluja temetőjébe temetik, ő is a városi anyakönyvben lesz keresendő?
Egy kis latin fordítás segítséget szeretnék kérni.
Egyik rokonok házasságánál 1810 körül Zalabérben volt és a férj egy Felső Aranyád településről származott kerestem de nem bukkantam rá hol van illetve melyik az a település.
Egyébként a szöveget sem nagyon értem azt is le tudnátok fordítani?
