Ez engem is érdekelne! Van benne bármilyen infó a nemes Fodor családról? Fodor Anna szüleit és testvéreit keresem, de nem sok mindent tudok róla, csak annyit, hogy kb. 1800 és 1820 között született.
Érdeklődj a rimaszombati fióklevéltárban. Ott elvileg megvannak a környező települések anyakönyveinek másodpéldányai. Hátha megvan Szútoré is... (szomszéd falu). Sajnos, egyáltalán nem biztos, hogy eredménnyel jársz. A szútori anyakönyvek nincsenek fenn a FS-ön, de a mormonok irodájában kikérhető a film, ha létezik.
Az lenne a kérdésem hogy Ópályi (Szszb) református anyakönyvei hova tartoztak? A levéltárban nincsen református anyakönyve pedig régóta jelen van ez a vallás a faluban.
1802-es felvidéki anyakönyvi bejegyzéseket keresgélek, általában meg tudom fejteni a tartalmukat, viszont ezzel sajnos nem boldogulok: a Leopoldus utáni második keresztnévre lennék kíváncsi (Haveus, Havenus?), illetve az azt követő s-betűs szóra (a két rubrika egy személyt jelöl)- ha valamelyik gyakorlottabb fórumtárs ki tudna segíteni, azt nagyon megköszönném!
Köszönöm szépen az ötletet! Számomra olyan hihetetlen, hogy nincs anyakönyv. Mármint értem, hogy a levéltárba nem szolgáltatták be, na de hogy a lelkészeknél sincs meg!? Akkor ha nem lesz me, már nem is fogom megtudni soha a többi felmenőmet. Ez szomorú!
Esetleg írj egy levelet a gömörjánosi-i helyettes református lelkésznek (jelenleg Jánosi szorványegyházközsége Szútor), hátha tud valamit az anyakönyvekről, egyáltalán léteznek-e még vagy nem. Nevét és email címét itt találod: http://refgomor.sk/cimtar/#ui-id-19 (Egy kis korrekciót azért írnék. Az evangélikus református ugyanaz, mint a református, de nem ugyanaz mint az evangélikus. De a református szútori anyakönyvek, ahogyan mondták, tényleg nincsenek a levéltárakban pl.: a http://csaladfa.palmai.eu/felvidekiak/ sem tud róluk.)
Apexx: úristen, ez hihetetlen, tényleg a siroki anyakönyvekről beszéltem... köszönöm a segítséget, megspóroltál nekem egy párórás kutakodást!
Feltételezem, te is errefelé kutatsz. Talán rokonok vagyunk? :)
Canonfan_448: igen, a későbbi történéseket kutattam én is, az esküvőket átnéztem, ott nem volt, a halottiakkal folytattam, kb a felénél jártam, amikor zárt a levéltár.
Most viszont azt hiszem, telepítéstörténet-kutatás lesz ebből (egyelőre annyit tudok, hogy a család Nógrád megyéből érkezett Szajlára), csak azt meg nem olyan egyszerű az ország másik végéből véghezvinni.
Nagyon szépen köszönöm, de hogy találtad meg? Miből gondoltad, hogy Győrszentmártonon kell keresni?
Megosztok egy kis csalódottságot. Ma elmentem Besztercebányára a levéltárba, mert azt írták, hogy Szútor község /szlovákia/ református anyakönyvei ott vannak. Erre kiderült, hogy azok evangélikus református anyakönyvek. Egyébként nagyon segítőkészek voltak, de sajnos ebből a községből nincsenek anyakönyvek és fogalmuk sincs, hogy hol keressem őket. Nem készült másolat? Ezt nem értem. Szerintetek mit tegyek, hogyan keressem tovább?
Mindkét lány esetében kikutatnám a késöbbi történéseket, leszármazottakkal, hátha találnék valami információ-morzsácskát. A másik lány is megházasodott, vagy esetleg elhunyt? Mert akkor az tökéletes kizárás lenne.
Életkor elírás gyakoribb, főleg azért mert direkt csinálták. Kedvezőbb helyzetbe hozva mind a vőlegényt, mind a menyasszonyt. Senki nem tudta ellenőrizni, csak aki hozzáfért a bejegyzésekhez, tehát akkor miért ne hazudtak volna? :)
Halotti bejegyzéseknél pedig azért mert egyszerűen nem tudták a pontos életkort.
Nálam két ilyen bejegyzés van, amely megkeseríti a kutatást.
Mindkettő házassági.
Az egyiknél a vőlegény esetében nincsenek beírva a szülők (menyasszonynál igen), a származás be van írva, de az életkor viszont nem stimmel. Mondjuk nagyot nem hazudott mert 32 helyett 26-ot mondott. :)
3 ugyanolyan nevű tag született adott településen azokban az években. (1762, 1764, 1766)
A halotti megvan 1828-ból, - azon 64 éves a fószer - és ez ugye nem is egy kerekített szám, tehát 1764-es lehet(ne) az igazi, de sajnos az 1762-es is igen közel van hozzá. Az 1766-ost több okból kizártam. :)
A három tagból egyébként kettőnek még az apját is ugyanúgy hívják és nem egyazon személyről van szó. :)
Ez a nehezítés. :o)
2 éve nem tudom megoldani a feladványt.
A másiknál pedig a gyaníthatóan a keresztapa lett beírva a vőlegénynek mint szülő. Ha igazam van, akkor az apa már nem élt, sőt az édesanya sem. Az esketési bejegyzésen lévő apának nem volt ilyen nevű gyermeke, vagy mégis volt de akkor nem írták be. (vagy totál máshol született, de ez nem valószínű, nagyon ritka névről van szó)
Ha elfogadom, hogy az esketésire beírt apa gyermeke nem lett beírva kereszteléskor, akkor rendben - de az általam vélt apa gyermekével (aki be lett írva) ő viszont hová tűnt? :)))) Elnyelte a föld.
Se házasság, se halál.
Ezért gondolom azt, hogy mégiscsak el lett cseszve az esketési bejegyzés.
Baromi nehéz ezekkel valamit is kezdeni, mert tutira nem tudsz menni.
Szóval nem vagy egyedül, ilyen szívások mindenkinél akadnak, főleg ebben a korban.
A véleményetekre vagyok kíváncsi. 1789-ben volt egy esküvő, az anyakönyvből kiderül a feleség (Borbála) apjának a neve (János). Abban az időben négy év eltéréssel két azonos vezetéknevű Borbála is született: egyik Jánostól, másik Tamástól; az esküvői bejegyzés ugyan egyértelművé teszi, hogy kiről van szó, de a halotti bejegyzések között is megtaláltam a feleséget, ez alapján pedig (mivel kiderül a kora) mégiscsak Tamás lánya esküdhetett azon a napon. Kerestem-kutattam, de nem találtam semmiféle bizonyítékot egyikre sem, ezért a valószínűsíthető változatnál maradnék. Ez pedig szerintem az, hogy elírták a korát, minthogy ez rendszeresen megtörtént, névelírással pedig csak elvétve találkoztam. Ti mit tennétek?
Más: ha egy településen 1743-tól vezették a születési és a halotti anyakönyveket, akkor az esketések miért csak 1766-tól vannak számontartva? Szerintem a legvalószínűbb, hogy megsemmisültek a kérdéses anyakönyvek, de remélem, meg tudtok cáfolni.
A keresett személy Győrszentmártonban született, 1846-ban (tévesen, Bardavi néven lett indexelve a FS-ön). Ugyan két évvel korábban született, mint ami a házasságkötéskor bemondott életkorból kiszámítható, de az ilyen eset egyáltalán nem ritka.
Olvastam a családtörténet fórumon, hogy egy kiadványt keresel, ami a különféle idegen utónevek magyar megfelelőjét tartalmazza az anyakönyveknél. Nem tudom, hogy aktuális-e még a kérdés, de lehet, hogy a Rendeletek tárára gondolsz? (Írd be a Rendeletek tárába az Agápia nevet, és kijönnek rá a listák.)
Talán mert akkor kevesebb levéltári dolgozónak lenne munkája?
Én meg azt nem értem, hogy miért kell három nap ahhoz, hogy kutatónként átlag négy-öt darab nagyméretű polgári anyakönyvért bemennek a raktárba és kihozzák.
Én MOL-ban találkoztam olyannal (azt hiszen Fejér megye), hogy teljesen életlen, kis felbontású volt a kép, csak azért találtam meg az engem érdeklő bejegyzést, mert sejtettem, mi van odaírva...
De azt nem értem, ha már az elérhető polgárik mindenhol - mínusz Saújhely - szkennelve vannak, akkor miért nem lehet egy közösen elérhető szerverre felpakolni, és ha nem is otthon, de a saját megyei levéláramból - esetleg könyvtár, múzeum, navapont - is elérni...
"Vajon mikor jutunk el a cseh színvonalra? Kicsit olyan ez, mintha a HD korában digitalizálnánk ugyan, de nem a nagyfelbontású mozikópiáról készülne DVD-re másolat, hanem VHS-ről és azt a 240 soros valamit nézné az ember plazmatévén. Fizikai fájdalom."
Azért összetett a probléma. :)
Opavai archivumoknál kutattam eddig csak, de az tényleg baromi jól össze van téve mint minőségileg, mind adatbázisilag.
Ellenben azt látom, hogy itt is van egy rakás átfedés a mormon anyagoknál a cseh rk. anyakönyvekkel.
Gyakorlatilag ugyanaz a mikrofilm-felvétel, sőt ugyanaz a scan.
Viszont az opavai archívumban vannak a lengyel oldalról is települések, városok, amelyek viszont az FS-en már nincsenek fent. (ezt sem értem, mert ha a lengyelek nem szeretnék, hogy fentlegyen, akkor a cseheknek miért engedik meg? :D )
Ezek tényleg nagyon jó minőségű felvételek, legalábbis a scan mintha még az FS-nél is jobb lenne.
Viszont azt nehezen tudom elképzelni, hogy ezek nem a mormon felvételek beszkennelt változatai. :)
A lengyel települések rk. bejegyzései a legjobbak ahogy említettem, ezek nagyjából 6000 x 4000 pixelesek kockánként.
Ez már bőven elég az apróbetűkre is.
De felbontásban nem sokban marad el ettől az MNL és a Mormon scan sem, egyszerűen rossz az utómunka szkennelés után, vagy eleve szar filterekkel dolgoznak amikor megtörténik a kockák digitalizálása.
Az MNL diginél egyértelmű, hogy agyon vannak szaturálva a kockák, megelőzendő, hogy a fakó képek olvashatatlanok legyenek. CSAKHOGY...
Ezzel elrontják a nagy számú jó mikrofilmfelvételeket is.
Persze összességében azért nagyon jó a cseh archívum, mert ingyenes és elérhető.
De akkor is jó lenne, ha teszemazt éves szinten elkérnének érte 10-20e Ft-ot.
Legalább van.
Nálunk maszírozzák a szart, senki nem vállalja a felelősséget semmiért.
Mindenki félti az állását, figyeli a másikat, önálló ötlet nincs, mert úristen mit fog szólni a főnököm ha bedobom azt az ötletet. A főnök is fosik. Mindenki.
Nem ilyen kisbetűsre gondoltam, hanem ennél kisebbre, pl. Kálvin tér református 1890-es évek. Hiába nagyítod az MNL-ben, a jegyzetek rovatba apróbetűvel írt részt alig lehet kisilabizálni, mert már kockázódik a nagyításnál, viszont a mikrofilmen gyönyörűen lehet látni.
Szóval a digitalizált változatban kb. ilyen minőségű a szöveg, mint ezen (most jobb példát nem találtam):
Míg filmen ezt normálisan el tudnád olvasni. Vissza a kőbaltához....
Ja hát arról meg ne is beszéljünk, hogy amit 50 éve rosszul filmeztek le, mert elcsúszott a film és a szabadkai Szt. Teréz plébánia házasságainál kb. nyolc év (a fél tekercs) lazán olvashatatlan. Nos, ez továbbra sem lesz pótolva utólag, mehetsz külföldre érte. Valahol a teréz- vagy józsefvárosi születéseknél is van egy ilyen időszak 1875 környékén, ha onnan kell valami, lehet bemenni a plébániára és 2000 forintot kifizetni egy adatért.
Vajon mikor jutunk el a cseh színvonalra? Kicsit olyan ez, mintha a HD korában digitalizálnánk ugyan, de nem a nagyfelbontású mozikópiáról készülne DVD-re másolat, hanem VHS-ről és azt a 240 soros valamit nézné az ember plazmatévén. Fizikai fájdalom.
Ek. S. Martirio = az Ek. itt eklézsiát jelöl, a S., szentet, a Martirio viszont olaszul van, amely nem Mártont jelent, hanem mártírt, vagy ha úgy tetszik vértanút. Vagyis Szent Mártír, ergo Jézus Krisztus. Ahogy itt már írták a wikipediában is benne van, hogy Krisztus Király tiszteletére szentelték a templomot...
Vagyis a férj a Szent Mártír, azaz a Krisztus Király eklézsiához tartozó Horvátgurabról származott, a feleség Püspökiből. A Püspöki valóban később lett beírva és az írásmódból (betűk ívéből) ítélve más írta, mint a többi szöveget...
Szútor település Vályi A. szerint "fekszik Dobótzhoz nem meszsze, mellynek filiája" (1796)
Régen Gömör-Kishont vármegyéhez tartozott. Egy monográfiában ezt írják: "Hajdan Balogvár tartozéka volt és e vár többi birtokainak sorsában osztozott. ... Református temploma 1810-ben épült. "
Balogvár ma már nem létezik. Alsó- és Felsőbalogot pedig egyesítették Vámosbalog néven. Ne tévesszen meg, hogy a Wiki szerint a Rimaszombati járáshoz tartozik, mert ez a jelenlegi állapotot tükrözi. Annak idején a Feledi járáshoz tartozott, ahogy Szútor is. A Fs-ön megtaláltam Alsóbalogot:
Szerintem 1810-ig (amíg a templom elkészült) Dobótzon anyakönyveztek, később úgy gondolom vagy helyben Szútoron, vagy Alsó- illetve Felsőbalogon. De ez csak tipp, a leírtak alapján.
Lehetséges, hogy Szútor azért nincs fent Fs-ön, mert nem volt önálló anyakönyvezés, de lehet, hogy egyszerűen a mormonok még nem tették fel. A harmadik verzió, hogy ott van, csak nem jó helyen keresgélünk...
Soha nem egyszerű a kutatás, de ettől olyan szép... :)
Pont arra nem kutatok mint te, de nem túl messze már igen, - a mai magyar oldalon.
Próbáltam keresni Szútort, de vagy nem találtam meg, vagy ha ez lehetséges, hát nincs fent.
Ezek szerint a szlovákoknál sincs még minden feltéve, én ezzel nem vagyok tisztában.
Honnan van adatod arra, hogy filia státusza volt Szútornak?
Ha ez a wiki-ben található Vályi adat, ahol Dobótz filiájaként írja le, az akkor téged nem érint, mert
ez a nagyon kevés római katolikusra vonatkozhat. Dobócának nem volt református egyháza, katolikus volt. 1917-ben is még hozzá tartozott Szútor- katolikus vonalon.
Szútort Fényes E. már anyaegyháznak írja, - véleményem szerint ez vonatkozhat a reformátusokra, és 1937-ben még biztosan az volt, ekkor filiaként Bellény is része. Valamikor a 19. század utolsó harmadában kerülhetett át hozzá, mert előtte Jánosi-Pálfala-Bellény voltak egy egyházközség.
Ha megnézed térképen, ez a négy falu van egymás közelében. Ha Szútor nem lett volna anyaegyház, szinte biztosan Rimajánosihoz tartozott volna, ott pedig nincs nyoma.
Neked azért fontosak lehetnek majd ezek a falvak, mert mint a szútoriak ugyanúgy magyarok és reformátusok, és közel lévén- házasodtak.
Az indexelt FS anyagban én csak Jánosi-t (Rimavské Jánovce) találtam meg, ez még később kellhet neked. A képes-lapozható FS-ben pedig a fent írt 3 falvas társegyház anyaga meg van, a református részben. ( Feledince>Rimavské Jánovce)
Ezt a lapozható részt érdemes lenne átnézned, mert hátha mégis volt filia Szútor is, s akkor nagy eséllyel itt volt. Én csak belenéztem itt-ott, így nem találtam.
De a házassági anyakönyvi részben biztos, hogy vannak szútori személyek is. Nem egy város anyagában kell keresgetni, gyorsan átfutható.
A környéken lévő települések közül én Serkét és Feledet találtam meg még az indexelt részben, ha esetleg később kellene neked. ( Sirkovce-Feledince)
A lapozható- képes részben néhány más környéki település református anyakönyve is fenn van, amelyek szintén 2-3 társfalu anyagai.
Én ennyit tudtam a témában, nem állítom, hogy minden pontos, de aki tud még, az majd segít neked.