Csak személyesen tudsz kint kutatni, vagy megbízol valakit, aki vagy kint él és hajlandó megtenni, vagy kimegy és kutat neked. Ennek nyilván anyagi vonzata lesz.
Az anyakönyvek Ungváron vannak, nem Beregszászon. A beregszászi fióklevéltár vezetője magyar, meg néhány levéltáros is. Ugyanakkor a beregszászi levéltár jelenleg felújítás alatt áll, korlátozottan látogatható és ezáltal a kutatás is korlátozott.
Sajnos a második világháború alatt és után nagyon sok irat és anyakönyv megsemmisült a szovjet csapatok barbárságának következtében, majd az új állam (Szovjetunió) sem bánt kesztyűs kézzel a magyar vonatkozású dokumentumokkal (sem). Aztán 1992-től, a Szovjetunió felbomlása után Ukrajnaként ismert mai állam csinovnyikjai sem igazán mutatnak nagy barátságot a magyarokkal és múltjukkal. Ennek köszönhető például, hogy pár évvel ezelőtt a polgári anyakönyvek másodpéldányait - a magyar tiltakozás és kérés ellenére - megsemmisítették, mert 75 évnél régebbiek... Pedig ha azt átadták (vagy akár eladták) volna Magyarországnak, ma sokan sokkal könnyebben tudnának kutatni kárpátaljai gyökereik után...
Lehet, hogy pont ilyen esetben tudnak a Macse tagok segíteni. Láttam már, hogy voltak, akik kértek egy-egy adatot megnézni, amikor valaki épp odamegy vagy a közelben lakik.
Gondolom, még nem vagy a Macse tagja, mert akkor most nem kérdeznél. Nézd meg a lapjukat, ha tetszik, lépj be, akkor ott lehet tovább segítséget kérni a kutatásban.
Ha nem akarsz belépni, megpróbálhatok segíteni, ha megadod a részleteket. Persze,nem tudom,hogy jelentkezik-e valaki segíteni, mert az első kérés után mindenki magánban folytatja a kapcsolatot -gondolom- . DE szívesen megpróbálom, ha gondolod.
Nem tudom, hogy fogjak bele a dédnagymamám bereg megyéből azaz a régi Magyarosrszág területén (ma ukrajna) született Szolyvai járásban Dombostelklen (Ploske). Szüleit korán elvesztette így árvaházba került ahol örökbefogadták majd bejöttek Magyarországra. És mivel pont az a település/térség nincs fent FS-en így az ukrán levéltárba kéne ellátogatni de még csak 16 éves vagyok és se ukránul se oroszul nem tudok és az angol se az erősségem így nem tudom hogy fogjak bele a kutatásba. Halottam hogy az ottani igazgató magyar a levéltárban?
De nemtudom feltudnám-e vele venni a kapcsolatot esetleg ő segítene.
Mit ajánlotok mit csináljak vagy tudna-e valaki segíteni ilyen témában??
Próbálkozhatsz az anyakönyv végignézésével. Hátha a később született gyerekeknél, vagy a halotti anyakönyvben szerepel a teljes neve. Legtöbbször, mint XY felesége.
Ha van a potenciális házasságkötési időszakról anyakönyv, akkor ott. Ha nincs, akkor nagy eséllyel sehonnan (esetleg a halottiból, de kétlem, hogy a XVIII. sz.-ban sűrűn kiírták volna az asszony leánykori nevét...
Sziasztok! Az alábbi összeírások megjelölt bejegyzéseinek kiolvasásában szeretném a segítségeteket kérni. (Alsóvadász összeírásai, 1680/90-es évek)
............ házas(?) fia Szikszón lakik, E.K.V.(?), jobb[ágy]. marh[ával]: szolg[ál]:
megholt; fiára Andrásra(?) maradt, jobb[ágy]
külön keny[éren?] ............
a házat most építi ............gyal[og]: szer[es]: jobb[ágy]
jobb(ágy): marhával szolgál
[ne]mes(?) teleken lakik a ............
[ne]mes(?) teleken lakik alul a ............ [ne]mes(?) teleken lakik a ............
Azt lehet esetleg tudni, hogy hány éves kortól jegyezték fel a fiúkat külön sorba - vagyis számított felnőttnek? (pl. Mihálynak név szerint nevezik három fiát, köztük olyat is akinek van és akinek nincs saját gyereke, de további 1 gyereket is jelölnek a megfelelő oszlopban - nyilván az még kiskorú lehet)
Úgy tűnik, hogy mindkét esetben csak akkor kapcsolják össze a fiúkat az apjukkal, ha még nincs saját telkük. Jól gondolom, hogy amennyiben saját telken kezdenek el gazdálkodni, már mindenféle rokoni szál jelzése nélkül kerülnek külön sorba?
Mit jelenthet a nevek utáni rövidítés, illetve a nevek előtti számok?
A szégyen az, hogy ezt magamnak is meg kellett volna néznem...Csak annyi a mentségem,hogy se Kisbérről, se Etéről nem kellett 1895 előttről mikrofilm, és nem jutottam el a mikrofilmes listájukhoz.
Az 1913-as helységnévtár szerint Kisbérnek is és Etének is külön, saját anyakönyvi hivatala volt.
Az FS katalógusa szerint mikrofilmen megvannak az etei hallottiak egészen 1952-ig, de ugyanazon a tekercsen vannak 1947-es házasságok is, tehát internetről nem elérhetőek.
A kisbéri hallottiak egészen 1978-ig megvannak mikrofilmen, de ezeken is vannak 1947-ig házasságok.
Az FS minden-vagy-semmi hozzáállása (adatvédelmi módszere) számomra továbbra is értelmetlen marad. Technikai okokra hivatkoznak, de szerintem csak lustaság.
Foglalkozott-e valaki Kisbérrel; hogy tudná,hogy Ete -vel mi a kapcsolata? Mert halottija nincs sem Kisbérnek, sem Etének későbbről,mint 1910 körül.
Azt furcsállanám,ha Kisbért máshoz kapcsolták volna; ahhoz túl nagy hely volt,nem?
Egyáltalán, Ete külön hely volt, vagy esetleg csak egy külterülete Kisbérnek; sejti-e valaki?
Elképzelhető-e, hogy pl. a kisbéri gőzmalom Etén volt?
Ha véletlenül az etei későbbi halottiak valahol máshol vannak, és tudja valaki; ossza meg velem, legyen szíves!(A kb. II.világháború környéki-utániak érdekelnének talán a legjobban.)
Bocs,hogy ennyit kérdezek,de hátha valaki a kisujjából kirázza,amivel én ennyit bajlódom.
Ha esetleg belinkelnéd az oldalt, ahonnan van, könnyebb lenne. Az fórum új képmegjelenítése miatt azt nem tudtam lementeni, hogy kellőképp nagyíthassam.
Georg Siemanke von Doberseik, Georg Siemankes leiblicher Sohn mit
Angnete Georg Kristen hin der lassene Witdib von Doberseik
Ver Ehlicht
németül:
Georg Siemanke von Doberseik, Georg Siemankes leiblicher Sohn mit
Agnete, Georg Kristens hinterlassene Wittlieb von Doberseik
verehelicht [worden ist]
magyarul:
Siemanke György (Georg, Jiří) Dobřečovból, Siemanke György törvényes fia Ágotával (Agnete, Agata), Kristen György hátrahagyott özvegyével Dobřečovból összeeskettetett.
