Az az értelme, hogy aki kezdö annak könnyen lesz sikerélménye... gyakorolhat, hogy milyen adatokat érdemes még figyelni, plusz lehet hétvégén, este, külföldröl keresni. Aztán kialakul egy szép adatgyüjtemény, amelyikben esetleg már az is látszik, hogy hol és mit kell még keresni.
Legalábbis így kb. a századik névnél a saját családfám/rokonsági hálón így látom. De javítsanak ki a nálam tapasztaltabbak. :)
Az elírások engem is elbizonytalanítottak. Pl. a Balbóczky vezetéknév a keresztelési könyvről készült mutatók szerint több alakban is előfordul. Ferenc keresztelésénél Balgoczky, halálakor, a halotti anyakönyvben viszont a Balgóczi név olvasható. István keresztelésénél Balboczi, halálakor valamint Erzsébet keresztelésekor a Balbóczki név szerepel. Ez a vezetéknév az iratokról készült mutatóban, János és Mátyás keresztelésekor a Balgoczai, Borbála keresztelési bejegyzésekor pedig Balgacs alakban olvasható.
Szerintem ezeket teljesen esetlegesen töltik fel, éppen amilyen kedvük van. Mindenesetre korrekt lenne tőlük legalább egy olyan tájékoztatás hogy "a mo-i adatbázis előreláthatólag 2030-ig nem fog frissülni, a feltöltések teljes befejezése várhatóan 2090."Én úgy saccolom, hogy idén sem lesz frissítés.
Mindenkinek jobb és gyorsabb, ha levéltárban kutat személyesen, ott még elkeverve sincsenek az adatok. FS-en pl. Rákóczifalvát Varsány név alatt találod (mert valaha a helyén volt egy ilyen falu, ami évszázadokkal ezelőtt elpusztult), random évek hiányoznak mindenhonnan ill. csak egy-két évből van vannak adatok feltöltve, halottak között valahol Somogyban pl. 1950-es évekbeli születéseket találtam, aztán van ami duplán van fenn, van ahol egy évet írnak csak, de 20 év is szerepel ott valójában. Szóval a logikát sem érdemes keresni benne. De legalább rendszerezhetnék már azt, ami fenn van, mert ha valami téves név alatt szerepel vagy mást találsz helyette, az még rosszabb, mintha egyáltalán nem lenne semmi. Inkább legyen fenn csak 20 falu, de teljesen, mint 200 hiányosan. (Igen, tudom, telhetetlen követelőző maximalista vagyok, akinek semmi sem jó.)
A másik az, hogy az indexelt, név alapján kereshető adatok között is nagyon sok (!) az elírás. Értékelem, hogy FS-en külföldiek is szeretnének segíteni, de ha valaki nem ismeri a magyar család és keresztneveket az több kárt csinál mint hasznot. A katolikus kereszteléseknél van mondjuk 15 millió név és ha abból a csak az ötöde el van írva, akkor gyakorlatilag van 3 millió használhatatlan, kereshetetlen adat, ami szinte lehetetlen megtalálni... A magyar polgári anyakönyvek feldolgozásánál is tucatszám jeleztem elírást több alkalommal is, azóta sem kerültek javításra. Nem értem, hogy így mi értelme van? A több ezer rosszat meg nem találja meg az ember, max. szórészletre történő kereséssel, de sokszor még úgy sem.
A kör tágításával próbálkozok/tam (egyelöre van elég friss nyom a többi helyen, így ha valahol nem megy találok könnyebb sikerélményt*). Illetve ha már házasságok, ez nem tudom mennyire tendencia, de egy másik Zólyom környékéröl származó ágnál a házasság nem a konkrét parókián kötötték, amelyikhez a falu tartozott hanem magában Zólyom városában. Igaz ott nem földmüves vagy juhász, hanem csizmadia illetve mészáros volt a férj tehát elvileg jobban futhatta a "fényüzésre". :) Nade mennyire tipikus az ilyen eset, hogy a keresztelö a faluban, de a házasság már a városban zajlik?
*viszont elöbb-utóbb elfogynak az interneten fellelhetö információk (pl. Borsod megyéröl csak elég kevés van fent) és azt hiszem kénytelen leszek személyesen utánamenni a levéltári adatoknak. Hogy müködik ez a gyakorlatban? Ha egy adott anyakönyvi másodpéldányra már nem érvényes a védöidö (mondjuk 1940 elötti házassági anyakönyv) akkor az ember besétál a levéltárba, elkéri az adott másodpéldányt és bogarászik benne, vagy alapos indok és konkrét információ kell hozzá?
A vőlegény nőtlen volt. A menyasszonynál nincs semmi beírva, de ez gyakran előfordult olyan esetekben, amikor a gyerek miatt nem írhatták, hogy hajadon, de asszony se volt, se özvegy. Tudtommal neki se volt előző házassága, mert akkor a településen kellett volna lenni, mivel ez volt a lány lakhelye. Ezt végignéztem és nem volt.
A pap 1862-ben került ebbe a faluba. Ez volt az első helye, és 1890-es évekig itt is volt.
1862-ben a leányzó csak 12 éves volt, a fiatalember pedig 29. "Kis korától" ismerhette.
Mindkettőjük szülei 1870-1874 közt meghaltak. Tehát, ha esetleg a szülők tiltották volna őket egymástól, már ez az akadály is megszűnt volna előbb.
1886. júniusban volt az esküvő. Se böjt nem volt. A legkisebb gyerek 3 éves volt. A legnagyobb élő gyermek pedig 16-17 éves. Utána már nem született gyerek.
Mindegyik gyermek törvénytelennek volt írva az születéskor. Utána javították ki (ki volt radírozva!) Az elsőhöz: "saját magam által nemzetnek elismerem, a nevem alá kívánom venni, evégből az anyával törvényes házasságra léptem" Szó szerint így volt írva. A többihez viszont csak a hivatalos: hogy a megkötött esküvő folytán törvényesítve.
Ezek az infók, amiket még hozzá tudok tenni.
Az alispáni feloldozás milyen esetekre vonatkozott abban az időben??? Ezt lenne jó tudni.
bz248: Tapasztalatom szerint, ha a két házasulandó különböző helyről származott, általában a menyasszony lakhelyén kötötték meg az esküvőt. Úgy látom, hogy Osgyán és Guszona közel van egymáshoz, szóval érdemes lenne átnézni a többi környékbeli település házassági anyakönyvét is. Előfordulhatott olyan gyerek is a „törvénytelen” korszakból, akinek csak az anyját írták be az anyakönyvbe, a szülő rovatba. És ha ő(k) egy harmadik településen született (vagy születtek) akkor annak a falunak az anyakönyveit is nézd át. (Végül egy kis helyesbítés: a polgári anyakönyvek másodpéldányainak bejegyzései nem azonosak az anyakönyvi kivonatokkal.)
kis várday: Azt lehet tudni, hogy a menyasszony állapotaként (hajadon, özvegy, elvált stb.) mit tüntettek fel? Lehet, hogy ő volt „problémás”, és azért kellett az alispáni engedély. Számomra az sem világos, hogy miért kellett alispáni feloldozás. Ha a háromszori kihirdetés elhagyásáról van szó, akkor eddig kétféle esettel találkoztam. Az egyik, mikor a közeledő böjt miatt kérték azt, a másik pedig, amikor az anya már várandós volt, és sürgető volt az esküvő minél előbbi megtartása. Olyannal is találkoztam már, amikor a családtagok közt tényleges, vagy egy korábbi házasság által létrejött rokoni kapcsolat állt fenn, és ezért kellett a feloldozás. A több gyermek után történt házasság megkötésére nincsen ötletem. Olvastam olyanról, hogy anyagi okok miatt húzódott vagy maradt el az esküvő a szülők között, de nem hiszem, hogy a lelkész nem tudott volna finanszírozni egy esküvőt. Arra is csak egy halvány esélyt láttok (nagyon nem tartom valószínűnek), hogy az anya házasságot kötött egy másik emberrel, és azért nem a férjezett neve került be az anyakönyvbe (pl.: Kovács András Gézáné Szabó Borbála), mert ott szerepel a természetes apa, aki nem volt más, mint a lelkész, aki vezette az anyakönyvet.
toberci98: Ugyan én még sohasem kutattam Ukrajnában, de összeszedtem néhány infót, ami talán egy kicsit segíthet. Az 1907-es helységnévtár szerint, a görög katolikus anyakönyveket helyben vezették, míg az államiakat Polenán (Polyana cirill betűkkel: Поляна).
Kisani: A toberci98-hoz írtakhoz még annyit, hogy Nagymuzsaly reformátusait helyben, római és görög katolikusait Beregszászon, anyakönyvezték, és helyben történt a polgári anyakönyvezés is.
voszi: Valószínűleg nem engedélyezte a Pest Megyei Levéltár a mormonoknak, hogy feltegyék az anyakönyveket a familysearch.org-ra, legalábbis, ha jól olvastam a másik problémás megyénél (Zemplén, sátoraljaújhelyi levéltár) ilyesmi volt a probléma. Ha van rá lehetőséged, inkább menj el a levéltárba kutatni (Budapest, 1097. Vágóhíd utca 7. http://www.pestmlev.hu/) jobban jársz vele, mintha (talán évekig is) várakozol.
Maryke50: Ecser: római katolikusokat helyben, izraelitákat Gödöllőn és Monoron (Kálniczky szerint 1840-1880, az adatbazisokonline.hu szerint 1869-1883), reformátusokat Budapest-Rákoscsabán (1895)
Maglód: Az evangélikusokat helyben, a római katolikusokat Ecseren (1738-1880, az 1892-es helységnévtár szerint később is itt), reformátusokat Gyömrőn az izraelitákat pedig Gödöllőn majd Monoron.
Sziasztok, gyakorlottabbak segítségét szeretném kérni: tudja-e valaki, hol vezették Ecser ill. Maglód anyakönyveit a 19. század második felében? Előre is köszönöm, üdv.!
A segítségeteket szeretném kérni, mert kutatásaim során az alábbi, számomra megoldhatatlan rejtéllyel találkoztam. Hátha van valamilyn ötletetek a probléma feloldására.Nem tudom mi lehetett az a házassági akadály, mely alispáni feloldozással volt csak megszűntethető.Szóval ez a Szaniszló Pál református lelkészként került erre a településre.(1862-ben)29 éves volt és nőtlen.Itt 1870-1881 között, 6 törvénytelen gyermeke született ugyanattól a 15 évvel fiatalabb nőtől. (itt se találtam házasság nyomát!) Földműves családból származott.Csak 1886-ban házasodtak össze!!! MIÉRT??? És ekkor az apa, az akkor élő gyermekeket elismerte, nevére vette, törvényesítette.Ez egy kis borsodi falu, ahol mindenki ismer mindenkit. A pap a falu első emberei közt volt. Abban az időben a törvénytelen gyereket nagyon megbélyegezték!Mi lehetett akkor az oka, hogy nem házasodtak össze korábban??????????? Pláne: alispáni feloldozás volt szükséges a házassághoz?Válaszotokat nagyon várom.
A konkrét esetben, az egyik dédszülö születési anyakönyvi kivonatát megtaláltam 1898 Salgótarján, szép állami születési anyakönyvi kivonat szerepelt benne a szülei születési helye és éltkora is. Az apa Perse (Füleksávoly parókia, a Familysearchben losonci járás) 1871 az anya Ozsgyán (ez meg rimaszombati járás) 1880 még ök is meglettek minden gond nélkül, mert a mai szlovák területen elég sok digitalizált egyházi anyakönyvi kivonat létezik. 1895-98-ból nincs állami házassági anyakönyvi kivonatom Salgótarjánból.
Innentöl az apai ágon találtam még egy gyereket 1877-ben Ozsgyánban. Vagyis feltételezhetö, hogy a családok egy faluba költöztel és az ükszülök így ismerték meg egymást. Az anyai ágon meg két törvényes gyerek (a korábbi 1878-ban Ozsgyán a késöbbi 1882) illetve egy törvénytelent de már a késöbbi házaspárt, mint szülöket említöt 1875-böl Guszonából (feledi járás)... viszont egyelöre nincs házassági bejegyzésem pedig a rimaszombati, feledi és losonci járásokat már átpörgettem az 1874-1878 idöszakra. Az apai ágon még van átnéznivaló az egyházi anyakönyvekben.
Vagyis jó sok info összegyült épp csak az nem, ami a továbblépéshez kellene :D
Szóval bíztam benne, hogy valahol online elérhetöek Ozsgyán házassági anyakönyvi iratai (ha nem Salgótarján, akkor gyanítom a falu ahol éltek) 1895-töl illetve 1895-1910 között halotti anyakönyvi kivonatokban is lehet valami érdekes.
"Minél előbb vissza kell "jutnod" az 1895 előtti időszakhoz, hogy az egyházi bejegyzésekkel játszhadozhass. :)"
Amelyek meg ugye a magyar területröl hiányzik. Illetve csak indexek formájában van meg, szóval vagy jól olvasták a nevet vagy nem.
Na mindegy van elég játszani való így is a következö hónapokra.
"Persze ez nem könnyű, mert minimum a dédszülők pontos adatait ismerni kell."
Elvileg a határon túli ösök már 5 generációra vannak tölem, viszont még böven éltek/élhettek az állami anyakönyvek bevezetése után (egy 1895-ös halotti anyakönyvi bejegyzés, akár 1810-röl is tartalmazhat adatokat.
teljesen kezdö vagyok a családfakutatásban és eddig elsösorban a familysearch-en elérhetö adatokból dolgoztam, viszont amennyire látom náluk sem érhetö el minden tökéletes formában. A felmenök egy része a mai Szlovákiához tartozó területekröl származik, és pl. a magyar állami anyakönyveket nem találtam arról a területröl (pedig az 1896-1906 közötti böbeszédü anyakönyvi bejegyzéseket nagyon szimpatikusnak találtam), létezik valamilyen online adatbázis ezekröl a kötetekröl?
Dédnagymamám Bereg megyében a Szolyvai járásban Dombostelken (Ploske) született 1909-ben ma már Ukrajnához tartozik. Sajnos úgy hozta a sors szülei korán elmentek és árvaházba került onnan nevelőszülőkhöz került és átjöttek Szabolcs megyébe Ópályiba. Szeretnék a családjáról kutatni de nemtudom hogy működik a kárpátaljai levéltár és nem is tudok ukránul pedig nagyon kíváncsi vagyok a múltjukra. Nem is tudom hogy fogjak neki, mit ajánlotok hogyan kezdjek bele és majd hogyan folytassam?
A mostani Pest megye jelentős része (pl. Pilis megye) nem elérhető a képtárban. Ennek tudja vki az okát, valamint, hogy van-e arra remény, hogy felkerül valamikor?
Sziasztok.Teljesen kezdő vagyok családfakutatás terén. a FamilySearch keltette fel az érdeklődésemet. Kezdésnek ez is jó lenne.
Rengetegdolgot nem találok rajta. Pl. már az én nagyszüleimet,dédszüleimet sem. Mire jó ez a family search?? Házassági anyakönyvekből több infot ki tudnék szedni. az is rajta van a family search-on?én csak keresztelőit találok. köszönöm a hozzászolásokat.Ildikó
Van valakinek esetleg Myheritage Record Matches adat előfizetése? Az érdekelne, hogy elérhetőek-e például az anyakönyvek képei vagy csak szöveges adatok?
Dédnagymamám Bereg megyében a Szolyvai járásban született 1909-ben Dombostelken (Ploske) ma már Ukrajnához tartozik. Sajnos úgy hozta a sors szülei korán elmentek és árvaházba került onnan nevelőszülőkhöz került és átjöttek Szabolcs megyébe Ópályiba. Szeretnék a családjáról kutatni csak nem tudom hogy fogjak neki nem tudom ukránul pedig nagyon kíváncsi vagyok a múltjukra. Mit ajánlotok hogyan kezdjek bele és majd hogyan folytassam?
