Az 1768-as urbárium hozzáférhető valahol? Én Fehérváron kutakodom a Sensenstein család után. Érdemes beruházni a Stader-féle kötet valamelyikére? Esetleg valakinek nincs meg valamelyik?
Pár hete voltam utoljára - sajnos igaz. Még mindig ott vannak... ugyanazok, amik 1,5 évvel ezelőtti próbálkozásomkor is ott voltak (s már akkor is évek óta ott voltak...)
Rengeteg anyakönyv van Bukarestben, nincs menetrend, hogy mikor hozzák-viszik őket, a temesvári levéltár sem tudja... a román elnevezés szerint P. R és S kezdőbetűsök üdülnek.
Én is szívok vele...
És nem digitalizálják - információim szerint, hanem csak mikrofilmezik.
Nem a mormonok - a románok. Tehát FS-en nem várható, hogy megjelenik.
A digitalizálásra és online elérhetővé tételre nincs forrásuk, se emberi se technikai kapacitásuk.
Ezt pár hete mondta az aradi levéltáros (oda is átruccantam) - őt kérdeztem arról, hogy náluk is vannak-e Bukarestben pihenő anyagok? S hogy mi ez a tökölés...
Bár ha azt nézem, hogy déli 12 után ott szinte mindenkinek büdös dolgozni, akkor tényleg elég lassan halad a meló...
Ha római katolikus anyakönyveket keresel, akkor javaslom a Katolikus Lexikont (cím: lexikon.katolikus.hu), ahol a helységre rákeresve általában megtalálod, mikor kezdték az anyakönyvezést.
De kereshetsz a mikrofilm.uw.hu címen is, ott megtalálod mindazt, amit lefényképeztek valaha... Aztán FS, vagy levéltár.
Mór (Fejér megye) 1720. évi összeíráson még nem szerepel az őseim családneve, az 1768-as urbáriumban azonban már a legtöbb igen. A legnagyobb telepítési hullám Mária Terézia alatt volt 1740-70 között. Itt érdekelne, honnan is jöttek.
Isztimér (Fejér megye) 1751-ben volt betelepítés katolikus németekkel, 1753-ig felhúzták a templomot onnantól van anyakönyvvezetés is. Valamilyen cikkben olvastam hogy ez az egy település kivétel volt, mivel Tirolból és Bajorországból jöttek ide telepesek (tehát nem svábok voltak), de forrást nem jelölt meg a szerző, hogy honnan van az információ.
Tés (Veszprém megye) itt picit későbbi a telepítés, a fehérvári püspökök telepítettek 1777-1816 között nagyobb mértékben, szintén katolikus németeket. Helytörténeti könyvet olvastam, de ugyanannál a családnévnél hol Badent, hol Bajorországot jelöli meg származási helyül, tehát ellentmondásos.
Ezekkel a településekkel kapcsolatban keresek forrásokat, nagyon érdekelne honnan is jöttek az ősök.
Az Eszterházy és Festetics telepítéseknek kükön irodalma van részletesen, családokra, személyekre lebontva! A családi fondokban pedig a telepítés körülményei vannak dokumentálva! ... és vannak egyéb fondokis nem állami levéltárakban!
Ha német eredetűek, akkor a Stader-féle többkötetes mű (Sammelwerk Donauschwäbischer Kolonisten). Nem teljes, és nem mindenható. Itthon nehezen elérhető.
Ha egyéb, akkor kicsit többet kéne tudni róluk, hogy kik és merre kerültek?
Milyen irodalom, forrás, információ segíthet nekem, ha engem kifejezetten a Magyarországra betelepített családok származása érdekel, hogy milyen területről érkeztek? Különösen az 1750-es években, amikor Magyarország nyugati felében a legnagyobb számú betelepítés történt.
hogy rögtön a fel nem tett kérdés(ek)re is válaszoljak:
nem tudni, mikor fogják.
addig is marad a levéltár és a mikrofilmek tekergetése, vagy ha az MNL már digitalizálta, akkor a számítógépen történő nézegetés - helyben. otthonról nem megy - mert nem akarják.
Görög katolikus nem római katolikus. Két külön tészta.
Ennek megfelelően nincs fent a FS-ön.
A Baptisms jelentése Keresztelések. Ez akár vegyes is lehetne (tehát lehetne benne g.kat. is), de ha emlékeim nem csalnak, csak r.kat van benne. És nem csalnak, zömmel Heves megyei r.kat. kereszteléseket tartalmaz.
Egy kis segítséget szeretnék kérni nem tudjátok hogy, görög katolikus egyházi kereső nincsen fent a familysearch honlapon? Néztem a Katolikus keresőben de ott pl görög katolikus vallású embert nem találtam vagyis a rokonaim közt. Van e egyáltalán görög katolikus külön vagy egyben van a rómaival?
Közben kiokoskodtam magamtól, a biru az bérest (béreslegényt, vagy béresgazdát) jelenthet. A nadničarka pedig bejárónőt jelent. Lehet más is találkozik egyszer hasonló foglalkozásokkal a felmenői közül és akkor ez segítséget nyújthat...
Lehet Bartl is, olyan meg Veszprém megyében van ;-)
A Gartl, Parrl az gyakorlatlan(?) félreolvasás a Bartl és Partl (de lehet az is Bartl, minthogy több B nincs a kivágatban, nem ellenőrizhető) helyett.
A házasságihoz nem tudok hozzászólni, mert ez a három kivágat önmagában kevés: kronológiailag csak egy évszámot ismerek a háromból: Lindwurm Mihály házasságát.
Minthogy Lindwurm Fülöp özvegy állapotában vette el Wohlner Teréziát, ezek alapján lehetne a második felesége Bartl Terézia után. Mikor volt a házasság, mikor született Mihály, hány éves a kapitány?
Sziasztok! Segítségeteket szeretném kérni. Sajnos nem tudok horvátul és az egyik felmenőm, Nagy József Horvát területen házasodott. Ott a neve alatt szerepel valószínűleg a foglalkozása, azonban nem tudom ki olvasni, ahogy a menyasszony Tóth Katalin esetében sem. Ha valakinek sikerülne kiolvasni és lefordítania, legyen szíves írja le ide kommentben az eredményt. A képet csatolom: Előre is köszönöm!
Igen köszönöm, ráadásul a Verlustliste valamivel több adattal is szolgál, a Népszava száz évvel ezelőtti számaira csak mint egy másik lehetőségre gondoltam.
Mit jelenthet pl. az oroszországi hadifoglyoknál az S.B.H. rövidítés? Utána egy szám jön.
Az adtplus-os Arcanum adatbázisban mindig ingyenesen megnézhető a száz évvel korábbi az napi napilapok száma. Nagyjából 1914. szeptembere és 1916 kora nyara között a Népszava felsorolta a vh-s elhunytakat. (A keresőjében is meg lehet találni.)
Révész János 1885-ben született, ezért zártam ki lejjebb az 1879-es G. Rozáliát. Ahogy zerfertől megtudhattuk az 1876-os elhunyt, ahogy az azonos nevű lánytestvére is. Ezzel tehát kizártunk minden lehetséges, Alsószentgyörgyön született. G. Rozáliát (törvénytelen születésű nem volt). Besenyszögön Gavaldik nevű személyt nem kereszteltek a Familysearch szerint. Szerintem a következő okok miatt nem találhatjuk: a gyermekük születésijében elírták az anya adatait, nem jegyezték be a keresztelését az anyakönyvbe (nekem is van olyan ősöm), a Familysearch-ön rosszul indexelték a keresztelését, vagy örökbe lett fogadva, és az örökbefogadók neve volt Gavaldik. Szóval csatlakozva zerfer és canonfan_448 és zerfer tanácsaihoz, én is azt mondanám, hogy a feleség halotti bejegyzését, vagy ha az nincs meg a házaspár esküvőjének bejegyzését keresd meg. Bár ez utóbbi nagyon nehéz lesz, ha nem a férj szülőhelyén, vagy Konyáron történt, hanem útközben valamikor, vagy a feleség szülőhelyén. Azt vedd figyelembe, hogy abban az időben, azért mert valaki még nem töltötte be a 18. életévét, nyugodtan házasodhatott.
