Az eredeti anyakönyvek az anyakönyvi hivatalnál vannak, a másodpéldányok pedig a levéltárakban. Amikor valamilyen változás történik (haláleset, házasság, névváltoztatás) ezt bevezetik az eredeti példányba. Évente készítenek egy UB jegyzéket ezekről a változásokról, amit elküldenek a levéltárnak.
Megnéztem több évnél is a 88-ra végződő sorszámokat, de így sem jártam sikerrel. Sajnos az évben sem lehetek 100%-ig biztos. Akkor megpróbálom végiglapozni. Köszönöm, hogy megnéztétek!
A segítségeteket szeretném kérni. A debreceni Varga Róza halotti anyakönyvét keresem, viszont a születési anyakönyvében szereplő utólagos bejegyzés száma alatt nem találtam.
A számban nem vagyok teljesen biztos, én 988/1943-nak olvastam és debreceni halotti ak-ben kerestem. Ti minek olvassátok a számot és szerintetek hol kellene keresnem?
Ha mutatok valakinek egy nemesi címert ill. annak leírását (a saját családnevem az), meg tudja mondani valaki, hogy igazi-e az vagy hamisítvány? Mert erről a nemesi családról sehol nincs dokumentáció és senki nem hallott róla.
Igaza lehet akiralknak, biztos sokuk halálát okozhatta az, hogy nem tudták elmagyarázni mi a problémájuk, hol, mijük fáj. De, legalábbis a lipótmezei elmegyógyintézetben, az 1910-es években már sokat javult a helyzet, nem csak nyugtatókkal kezelték őket és a kényszerzubbony sem volt állandó viselet, ha panaszkodtak.
A nehézkóros elmezavar (epilepszia) okozhatott halált, és a hüdéses elmezavar (sokszor a szifiliszeseknél alakult ki, mint például Semmelweisnél, bár ő más miatt halt meg). A veleszületett elmebetegség okozta halál már nehezebb kérdés. De a fizikai állapotuk sokkal hamarabb (értsd: fiatalabb korukban) kezd romlani, mint egy egészséges embernél, lehet, hogy ezért írták halál okaként a veleszületett elmebajt. És valószínűleg sok esetben nem is vizsgálták a haláluk konkrét okát, a balassagyarmati kórház elmeosztályán haltak meg, tehát a haláluk oka elmebetegség. (Érdekes az utolsó link első bejegyzésénél az anya neve: Todorika. Biztosan a Teodóra név magyarosítása volt).
Az OSZK-ban és Szegeden is vannak belőle példányok. A borsodinak nem volt névmutatója és elég vastag kötet volt. Borovszky Samu a három kötetes Borsod vármegye történetében a levéltárban található (azt hiszem közgyűlési) jegyzőkönyvekből kiírva, összeállította a XVII. századi borsodi nemesi levelek lajstromát (nemesi levelek kiállítási dátuma és a nemességet megszerző családtagok felsorolása). Ugyanis a vármegyei közgyűléseken hirdették ki az armálisokat. Úgy vettem észre, a Szabolcs megyei levéltárban is megvannak ezek a jegyzőkönyvek. Ha nagy szerencséd van, mint Kunszabó szerepelnek benne. Egy újabb szabolcsi Szabót zárhatunk ki, az 1629-ben nemességet kapottat. http://www.vfmk.hu/de/node/8848
Olvastam, hogy Heves megyében is laktak. Nem tudom szereztek-e ott birtokot, de itt az 1675-ös Heves és Külső Szolnok vármegyei portaösszeírás (448-458. old.). Nem látok köztük, Kun-Szabót, de a Familysearch indexelt adatai szerint sem kereszteltek ilyen néven gyerekeket Heves megyében. (Valószínű, hogy itt is Szabó vagy Kun néven szerepeltek.)
Van egy könyv, ami eléggé részletesen leírja a települések birtoktörténetét (Soós Imre: Heves vármegye községei 1867-ig. 1975.), de a névmutatója nem túl megbízható.
- az MNL OL-ban, hogy armalisgyűjteményükben (vagy a megyei levéltárakéban) esetleg felbukkan-e valahol. Online adatbázisukban nem kerestem, hogy mi lelhető fel, egyelőre én még leginkább csak az anyakönyveknél tartok :D
- a Nyitrai Levéltárban és
- a Besztercebányai Levéltárban
tekintve, hogy az egykori Bars vármegye területe ma e két szlovák kerület (nyitrai és besztercebányai) között oszlik meg.
A királyi könyvekben is szerepelhet esetleg, vagy a nemeseket feldolgozó forrásokban - Kempelen, Nagy Iván, Szluha.
Megnéztem, ott egy kórház volt. Az elmebaj szerintem sem halálos. Gondolom akkoriban egy ilyen elmeosztályon nem sokat törődtek az ott lévőkkel. Lehet, hogy el sem tudták mondani, ha fájt valamijük, így aztán hagyták őket meghalni.
Nem vezettem pontos statisztikát, de az a benyomásom, hogy a halott általában felnőtt, de nem öreg, és egyformán gyakori nőknél és férfiaknál. Majdnem mind a kórházban történt (Rákóczi fejedelem út 119), és a kórházi írásbeli bejelentés szerint lett bejegyezve.
Nagyon jó, amit írsz, most már elmondom, hogy igazából galád módon picit "átvertelek" :) én tudtam, hogy nem csak Kunszabónak hívták őket, hiszen a birtokomban van egy nemességvizsgálati jegyzőkönyv, amiben Szabó Gergely és György a felmenője Kunszabó Ferencnek... Csak szerettem volna még több bizonyítékot ;)
Nagyon köszönöm a segítséged, továbbra is minden segítséget szívesen fogadok a témával kapcsolatban Tőled; nagyon szeretném megtalálni a nemességszerzőt és a címeres levelet...
Az általad említett könyvet sehonnan sem tudom megszerezni.
Ha megvan nekik az engem érdeklő anyag, akkor 2 héten belül lehet, meg is ejteném.
Ha valakinek valami szükséges, és nem nagy általánosságú adat, költségeimhez történő hozzájárulás ellenében, amennyiben a tervezett időkeretbe belefér, kutathatok számomra nem releváns adatok után is - magyarul: másnak is.
Felhívom a figyelmet, hogy a román levéltárak anyagkiadása korlátos, így ha nem fér bele egy napba a kutatandó anyag, akkor (az esetleges saját kutatásom szükségletén felül további) szállás szükséges, melyet a tisztelt "megrendelő" fizet. A szállást nem sokcsillagos hotelekben szoktam megejteni, de ha valaki ilyet finanszíroz, természetesen elfogadom :D
Ha valakit érdekelne a dolog, kérem, lehetőség szerint legkésőbb vasárnap éjfélig jelezze emailben, "Temesvár kutatás" tárggyal, mit szeretne, hogy tudjak kalkulálni - időt, pénzt, és hogy egyáltalán be tudom-e vállalni.
Kedves Fórumozók. Az egyik ősöm ármalista nemes volt Bars vármegyében a 16. század végén. Az ármálist az apja vagy a nagyapja kaphatta a törökellenes "munkásságáért"...
A kérdésem az volna, hogy az oklevelet (ármálist) lehet-e kutatni valahol? Hogyan tudhatom meg a nemesi cimet kapott ősöm nevét, hiszen akkoriban még nem anyakönyveztek? Köszönöm.
