"Ezt miféle helyi számítógépes teremmel váltanád ki? :D"
Én semmilyennel :)
Rossz helyre címezte a kérdést, kedves uram :D
Amúgy még ha belső hálózaton keresztül a megyei levéltárakkal is megosztják a szkennelt anyagot, és mondjuk ott is 5 gép/levéltárral számolunk (Óbudán meg felhúzzák húszra), akkor is csak 120 ember fog tudni egyszerre - és nem kényelmesen, az otthoni karosszékből kutatni, akár ugyanazt a "filmet"...
Mondjuk a semminél talán több, mivel így nem kell majd várni arra, hogy egy adott film 30 vagy 60 nap után kis szerencsével a tied lehessen - ami jelenleg K(kutatónál) vagy A(akta - megyei levéltárnak kikölcsönözve kutató részére) jelet kap a kérőlapon pipa helyett...
De igen, a megoldás az a csehek és osztrákok megoldása lenne (egyébként mindkettő egy valag Uniós forrást kapott a projektre): online, ingyen az lapozgat, aki akar, a saját karosszékéből.
(vmelyik cseh projekttel nem vagyok egyébként kibékülve, elég tré minőségű képekre cserélték a korábban jó minőségű képeiket... )
Ha már szóba kerültek a csf készítő programok, gondoltam megismétlem egy régi kérdésemet: tudnátok olyan programot ajánlani, ami androidos rendszeren fut, de nem tölti fel semmilyen honlapra, vagy rendszerbe az adatokat, vagyis csak én látom őket a saját táblagépemen?
Egy másik kérdésem is volna: van egy ősöm, akinek a születési helyéről annyit tudok, hogy: "Balog község Gömör megye". A FS fórumon, egy segítőkész kolléga azt írta, ez a Balog valószínűleg Alsóbalog, és valóban ott találtam is a keresett családnévvel személyeket. Én Balogfala (vagy Balogfalva)-ra gondoltam. Nah, ott senkit nem találtam. A kérdésem, hogy Balog = Alsóbalog-gal?
Köszönöm mindkettő kérdésemre a válaszokat, előre!
Nekem sajna csak a Legacy Family Tree van, de ezzel is megszívtam mert sajnos nem tudja az unicode betűtipusokat kezelni, tehát a kelet-európai ékezetek mint olyan sajnos kuka.
Elképesztő, hogy most jött ki a 8-as verzió és MOST 2014-ben sem tudja ezt a program.
A Windows XP 2001 óta lehetőséged ad erre. (ami nem most volt) :D
Aztán vannak charting-kiegészítők... ezekkel lehet szép fát rajzoltatni. (az adatokból)
Nekem a Charting Companion jön be a legjobban (Legacy-hoz például létezik), legalábbis ez az egyetlen amely képest testvéreket is megjeleníteni.
Ha valaki tud még ilyen kiegészítőt, az ne tartsa magában. :))))))))
Ha ősfát akarsz ábrázol(tat)ni, nézelődj a neten a családfaprogramok között. Párat találsz a weboldalamon is a linkgyűjteményben (ráférne egy aktualizálás, de majd máskor :) ).
Leszármazási fát lehet Wordben is vezetni, elég sokáig.
Grafikai programokkal is lehet ősfát előállítani, mint erre már láttam példát ( :) ), de ezekhez nem értek
Olyan kérdésem lenne, hogy eddig Word-ben vezettem a családfámat, ami kicsit átláthatatlan már. A Word-ben minden adatot kiírtam amit találtam az ősökről, tehát szöveg és nem ábra.
De most ábrázolni szeretném őket a megszokott módon (ősfa). Milyen programot javasoltok ennek megalkotására?
Olyan kéne amit korlátlanul szerkeszthetek (szóval nem myheritage és társai, amik fizetősek is és fogalmam sincs ki kezeli az adatokat).
Köszi mindkettőtöknek! Én úgy értettem,hogy a neten nem találom, a győri egyházmegyei levéltár online kutatható anyagában nincsenek fent.Hédervár nincs a listában és Zámoly is csak 1777-től kutatható online-n.
- Halászi (A 1773-A 1776)
- Mosonmagyaróvár-Moson (A 1839-A 1844) ezek meg már későiek nekem.
És azt hiszem,hogy sajnos nem igen fogok tudni elmenni a Lángliliom utcába.Nekem az lenne jó,ha on-line meglennének ezek a könyvek,de hát úgy látom nincs szerencsém.Köszi!
Ásványrárónak van egy anyakönyvi időszaka, ami rettentő rosszul olvasható, ez nincs is indexelve. Sajnos már nem emlékszem, hogy az 1700-as évek közepe ebbe esik-e.
Hédervár anyakönyvei A 330-332-es számokon elérhetők a Lángliliom utcában 1673-tól kezdődően. Sőt, mivel az első 500 anyakönyv már digitálisan is elérhető, így gondolom ez is benne van.
Köszi! Mivel úgy olvastam,hogy a Bély család 1755-ben jött át Ásványra én is abban reménykedtem,hogy rokonok. Az indexben találtam egy Francisus Bélyt aki Héderváron született 1757-ben vagy Zámolyon 1756-ban.Tehát belefér az időbe és a térbe. Csak az a gond,hogy Hédervárat nem találom anyakönyvileg,Zámolyon meg nincs meg ez a korai anyakönyv és a házasságok is hiányoznak! Nem tudom,hogy előtte éltek-e itt Bélik és merre?
Az egyik fő kutatási területem a linkben is említett Ásványráró. Valóban sok Bély élt ott nemesi címmel. De nehéz lesz ezzel összekötni az ősödet, ha még a házassága sincs meg.
Ásványráró nagy része indexelve van (elég rémes elírásokkal), de érdemes böngészni, hátha... Illetve még Hédervárt is ajánlom.
Tökéletesen egyetértek a véleményeddel. Akár ügyfélkapus, akár az egyszeri személyes regisztrációs lehetőség biztosítása után miért is ne lehetne otthonról/bárhonnan használni a rendszert?
Ahelyett, hogy pénzt kérnének az otthoni (kényelmi) szolgáltatásárt, (szívesen kifizetném), inkább számítógépeket vesznek és helyiséget tartanak fenn hozzá, ami pénzbe kerül. Egyszerűen nem értem.
Kértetek már ki tulajdoni lapot vagy helyszínrajzot az utóbbi időkben? Felmegy az ember a földhivatal honlapjára, bejelentkezik ügyfélkapuval, beklikkeli, hogy mit szeretne, fizet bankkártyával, letölti az eredményt. Valahogy így kellene itt is.
Az én ősöm Francisus Bély. A kiírás szerint NOBILI.
Az ősömet nem tudom,hol született,de Győrzámolyon élt és halt meg. Az 17..évek végén élt ott (az első gyerek 1780-ban született) és az 18..as év elején halt meg.
Ha igazolod, hogy a gyerekük, unokájuk stb. vagy, akkor minden adatot megkapsz, akkor is ha csak egy hete húnytak el. De gondolom te sem örülnél, ha valaki már a bejegyzés másnapján nézegethetné a hozzátartozóid részletes adatait.
A te ötleted még a mostani rendszernél is rosszabb lenne. Én gyakorlatilag semmilyen adathoz nem férnék hozzá a nagyszüleimről, akik 1925-ben, 1929-ben és 1930-ban születtek, eddig legalább a házasságukat megnézhettem. Különben én a nagyobb nyilvánosság híve vagyok, nem érdekelnek ilyen adatvédelmi dolgok. A halálozásoknál például bőven elég lenne 10 éves korlátozás.
Alapvetően a levéltár (állam?) hozzáállását nem értem. Miért nem lehet megoldani a hozzáférést ellenőrzött és követhető módon? Az e-levéltár megnyitásával lehetőség van rá, hogy az állami hivatalos ügyfélkapun keresztül regisztráljak és bizonyos szolgáltatásokat otthonról kérjek. Ergo tudják, hogy ki és mi vagyok, ha akarják nézhetik azt, amit csinálok, letöltök stb. És egye fene, kérjenek pénzt, ha úgy tetszik. Szerintem sokunk szívesen fizetne, vagy aláírna valami szigorú szankciókkal fenyegető dokumentumot.
Minden más megoldás csak próbálkozás. Vízjel? percek alatt eltüntethető. Vagy azt várják, hogy egy hekker mikor kezd majd családfát kutatni?
A kutathatósággal kapcsolatban nagyjából egyetértünk. A kiterjesztést én sem támogatom, legalább is abban a formában ahogy bevezetik, úgy nem. Viszont azt is megértem, ha még élő embereket szeretnének megvédeni. Mi van, ha az illető hölgy az ország másik felén új életet kezdett? És akkor valaki az orra (vagy a gyerekei orra) alá dörgöli, hogy haha, mit láttam az anyádról neten... Nyilván az általad is vázolt "szelektív" megoldás lenne az ideális. És ha arra van ember, hogy az állambiztonsági iratokból kihuzogassanak bizonyos neveket, akkor talán erre is lenne.
A többieknek pedig nem kellene szívnia, leszármazott, hozzátartozó megkaphatja az adatokat amúgy is.
digitális másolat kérésére már most is van lehetőséged, tehát nem hiszem, hogy ettől sz.rnák össze magukat... :) és bár még nem láttam MNL általt szkennelt anyakönyvet, de feltételezem, h vízjeles a kép, így ha vhol megjelenik a neten, utána lehet járni, h jogszerű-e a közzététele vagy sem...
itt inkább a mennyiért és hogyan lesz a kérdés szerintem - jelenleg sem túl gördülékeny kapacitáshiány miatt a dolog, USB-re nem rakják rá (mondjuk vírustól való rettegés miatt megértem), ftp-n már kérheted most is...
A kutatási korlát kiterjesztésével kapcsolatos megjegyzéseddel sajnos én nem tudok egyetérteni - az egy-két ilyen eset miatt, ami sajnálatos, és okot adhat a hátrányos megkülönböztetésre, vagy megbélyegzésre még ennyi idő után is (bár méltó büntetését nyilván elnyerte és letöltötte) a többi is "szív", vagy -hat...
Egyébként tudnék erre is megoldást, vissza lehetne állítani a 90-60-30 korlátot olyan kitétellel, h. ahol a születés 90 éven belül van, az az esketés és halálozás nem kutatható - persze ehhez k.sok pénz kéne (digitalizálás képi és adat tekintetében, szoftver, ami válogatja, mit lehet már és mit nem)
Talán egyszer, majd, dédunokáink korában már erre is lesz lehetőség...
A kutathatósági korlátozásokkal azért kezdek nagyjából egyetérteni...
Nézgettem egy halotti ak-et a 70-es évek legvégéről. Volt egy bejegyzés, csecsemőhalál - (finoman fogalmazva). Pár nappal később "rájöttek" és beírták, hogy ki volt az anyja. A nő ma még 60 éves sincs...
Erős a gyanúm, hogy a szlovákok "sokkal jobban" államosították az anyakönyveket, és az egyháznak kevesebb beleszólása volt - ott viszont a polgáriak nem elérhetőek ;-)
Nem vitatva az egyházak jogait, azért valamit nem értek - legalábbis a katolikus egyház esetében, ahol jóval központosítottabbak a döntések. Pont a magyar egyház nem engedi közzétételt, a szlovák, német, olasz, stb, stb, stb, igen?
És ha a mormonok közzétehetik a polgári anyakönyveinket (nyilván van engedélyük, megállapodásuk a magyar álammal), akkor az MNL mi a fenének "titkolózik", hogy csak itt és itt, pénteken a keresztútnál lehet megnézni és memorizálni az anyakönyveket, mert fénykép, másolat stb. az kizárt... Holott talán egy hazai szerver gyorsabb lenne, mint a nagysóstavi.
Nagyon remélem, hogy legalább a vidéki levéltárakban lesz hozzáférés (hiszen már nem kell odavinni a mikrofilmet, nem kell spéci olvasó, csak egy PC).
Sőt, a levéltári közös keresőben is "lementhetetlenül" jönnek be a képek (térképek), tehát lenne megoldás.
De mondom: részben egyházi ellenkezés, részben a helyben-kutathatóság eszménye (hogy a védelmet nyújt a nagyobb mérvű személyiségi/szerzői jogi sérelmek ellen) az ok.
(akár a 100 év előtti újságok másolatainak közzétételével is adódhatnak jogi problémák...:-(
"Ez pedig az ő (levéltár) rémálmuk! (ne feledjük, hogy hiába államosították, az egyháznak is vannak jogai az anyakönyvekkel - és rossz szemmel nézik a nyilvánosságot, lásd még fs)."
Ha a publicitást nézzük és az elérhetőséget, miben különbözik az, hogy elmegyek a levéltárba és kikérem X település anyakönyveit és kutatom... avagy a neten online kutatom? :)
Szerintem semmi.
Mindegyiket megtehetem és ennyi.
Az egyik körülményesebb, de a végeredményt tekintve nincs különbség...
Egyetlen dolog karcos, ha a neten lévő anyakönyveket fűnek-fának linkelgeted.
De arra is van megoldás, hogy ezt ne lehessen megtenni.
Pedig erre is nagyon egyszerű megoldás van, hogy ne lehessen tömegesen lemásolni mindent.
Úgy kell megoldani mint a csehek online adatbázisánál.
Ott is minden szkennelt oldal lementhető, de csak egyesével és egy generált kód beírása után.
Ha valaki képes 6-700 oldalt úgy lementegetni, hogy egyesével bírja az adott esetben 10-12 számjegyű generált kódot, lelke rajta. De az napokig is eltarthat. :)
