Teljesen igazad van, a Balatonfelvidéken én is kutakodtam és tényleg korrekten Zala megyénél taláhatók a falvak. Békésben sok helység erősen hiányos, sajnos. Vas rendben lenne, ameddig a magyar és jelenleg osztrák területeket nézed. A Szlovéniához tartozó területeken vannak nagy lukak. Ami a vágyam, hogy ezek indexelve is legyenek, mert pl. Szombathelyen úgy megtalálni valakit, hogy csak nagyon kb. tudsz évszámot, az szinte reménytelen, sok ezer rekordot kell(ene) átnézni. Aztán nagyon szeretném látni az 1895 előtti katolikus halotti és házassági adatokat, mert a születések alapján főleg csak tippelni lehet. Főleg olyan helyeken, ahol a falu lakosságának mondjuk 30 százalékát teszem azt Kissnek hívták, és az akkoriban a legnépszerűbb keresztnév az István volt... (előbb-utóbb elmegyek a levéltárba mikrofilmet nézni, mert félek, hogy nem érem meg az online elérhetőséget). Aztán egy nagyon hiányzó pont: Győr. Az összes környékbeli falu anyakönyve fent van, a megyeközponté nincs. Pedig a mikrofilm szerintem megvan mormonéknak, csak félek hogy a digitalizálása finoman szólva sem nagy prioritású.
Ha neked jött Borsod is akkor jó, én még eddig azt hiszem csak Abaúj-Tornával találkoztam.
Szabolcsból állítólag dolgoztak fel olyat is, ami nincs fenn képen, tehát bármi lehetséges. De én nem sok reményt fűzök Zemplénhez, ugyanis azt még nem is filmezték...
Nem tudom, hallottatok-e az új magyar e-levéltárról? (eleveltar.hu) Valami elkezdődött itthon is! Sajnos még nem sok forrás érhető el online, de remélem szaporodni fognak. Ami érdekes lehet, az a "hírek" lap alján taláható fogolytörzskönyv adatbázis, kb. 200,000 névvel a XIX-XX század fordulója környékéről. Ha valaki meg akarja nézni, hogy felmenők között volt-e izé... priuszos, ott megteheti. Szerencsés esetben sok apró adatot meg lehet tudni róluk!
Az indexelés mindössze annyi, hogy anyakönyvek fényképeiről bizonyos adatokat ki kell írni a számítógép számára feldolgozhatóan - olyan, mintha egy excel táblázatot töltenél ki. Ezekből egy szép nagy adatbázist csinálnak a mormonok. Eddig borzasztó unalmasan hangzik és az is lenne ha nem jönnénének a régi kézírási, meg a mit hogyan írjak, csináljak gondok. Innentől válik izgalmassá! Ha tényleg van kedved, próbáld ki, szerintem minden segítséget megkapsz hozzá, akár itt is!
És a gyakorlott családfakutatóktól kérdezem, hogy mit jelent az, hogy "hozta...valakinek a leányát"??? Esküvőt? Örökbefogadást? Mit?
Akikről szó van, a pasi 1801-ben "hozta" a leányt valahonnan, amit nem tudok kiolvasni, ehhez kértem a segítségeteket, de csak kb. 1817-ben született közös babájuk. Nem értem... mi lehet a "hozta"? A felette levő bejegyzés is ugyanezt tartalmazza.
Érdekesen írt a nagytiszteletű úr Kiskövesden úgy 200 évvel ezelőtt... :o)
A tippem az apa nevére "Lipai István" (a református adatbázisban szerepel Lipai Sátorlajaújhelyen, az csak egy macskaugrás).
A "honnan"-ba majd belebolndultam. Néztem a környező településeket, régi és új neveket, de semmire nem tudtam ráhúzni. Főleg, mert először el kellett volna tudni olvasni. Ilyenkor meg szoktam nézni az adott kép előtti és utáni lapokat, hátha meg tudom tanulni a fránya kézirást. Ennek a végén jutottam arra az eretnek gondolatra, hogy a kezdőbetű talán se nem "S", se nem "L", hanem egy kis "h". És akkor az esetleges megfejtés valami "házasságúl" vagy valami hasonló lenne. Azaz szimpla esketési esemény, valószinűleg mindketten kiskövesdiek.
Csak azt nem értem, hogy Andrásnál miért nem szerepel, hogy "betsületes" ifjú :o)
Tudom, hogy hülye a kérdés, és már rengetegen kérdezték, de valaki elmondaná nekem nagyjából, hogy miről szól az indexelés, pontosan hol és mit kell csinálni, mit kell átírni honnan hova? Gondolom a FamilySearch-höz van köze :)
Szívesen csinálnám én is, mert imádok kutatni, de nem nagyon tudom, hogy miről szól ez az egész.
Szerintem Zemplén fedőnéven a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyét kezdték feldolgozni. Nekem Borsod megyei községek jöttek sorban indexelésre. Talán megérjük, hogy a valódi zemplénieket is kapunk. Bár én szívem szerint Békést és Vas megyét várom/várnám, de ez már tényleg egyéni vágy.
Hát igen, ez is jó kérdés, hogy melyik kor közigazgatási beosztását vegyük figyelembe... Mondjuk én sem tudom kapásból megmondani, hogy egy kis amerika teplepülés melyik ottani államhoz tartozik :o)
Te jó ég, ilyenekből kell indexálni? Azt hittem, azokat a jól olvasható polgári anyakönyveket kell feldolgozni, amik az oldalon láthatóak. Egyébként meg nagyon kicsi a fájl, amit feltettél. Kicsiben semmi nem látszik, ha felnagyítom, akkor meg annyira homályos lesz, hogy azért nem lehet semmit kivenni róla.
De elméletileg filmen mindennek meg kell lenni, nem? Elvégre azok alapján indexálnak! Akkor indexálás után hová tűnik? Úgy értem, hogy az anyakönyveket képi formában csak 1895 után találtam meg (ezek ugye a polgáriak), a katolikus egyház anyakönyveit korábbról sehol, pedig a rekordok azok alapján készültek, az indexálók abból dolgoznak, nem? Akkor utána miért nem láthatóak?
Országot választhatsz, azon belül az éppen földogozott megyéből (most éppen a Zemplénnek álcázott Abaújból) random kapsz pár oldalt.
Az indexáltság és a képi megjelenítés között tudtommal egyenes összefüggés nincsen - ezt Szabolcsba nálam többet bedolgozok jobban tudják, ha esetleg megnézegették, mit dob ki a gép, és mi van meg filmen.
Ha nem ragaszkodsz a Familysearch-höz (és van kitartásod, komolyan gondolod a feldolgozást, és nem vagy rest ellenőrizni magad), akkor van még más lehetőség:
Itt alapvetően Budapest feldolgozása zajlik/lott, most "erőteljes" kampány van/volt/lesz a nagyvárosok 1938 utáni házasságiainak feldolgozására, de adott esetben saját belátás szerint is választható feldolgozásra vett település.
Van egy alapsablon (excel), de ha muszáj, a saját(!) örömödre annyi adattal egészíted ki, amennyivel csak akarod (a sablon részen messze kívül, hogy ne zavarja a programba való bedolgozást)
A másik, hogy a rekordoknál egy csomó minden ki van hagyva, ami a fényképes dokumentumokon még ott van. Nekem például kimondottan érdekes volt látni a régiek foglalkozását, a szülők életkorát, vagy az anya születési adatait a gyerek születésekor (ez eleve segít utána továbbmenni), és az egyéb bejegyzéseket. Feltételezem, ezek másokat is érdekelnének. Nincs mód ezeket is felvinni a rekordokra?
De Abaúj-Torna megye alatt sem találom Sátoraljaújhelyt. Egyáltalán mitől függ, hogy egy város megvan-e? Gondolom, a mormonok annak idején nem hasraütéses alapon választották ki a településeket. Egész kis nevétsemhallottam falvak rajta vannak, ismertebb városok meg nincsenek sehol.
Tényleg, hogy működik ez az egész? Amit letöltök és indexálok, az utána képen már nem lesz elérhető? Mert jelenleg vagy indexeken tudok keresni valakit, vagy a beszkennelt anyakönyvekben látom képen. Aki megvan ott, az nincs meg itt. Van ennek valami oka? Amelyik anyakönyveket nem találom (pl. Vác, Cegléd), azokat valaki letöltötte indexálni, vagy sosem voltak meg? Az mitől függ, hogy van-e hozzá fotó? Nem lehet minden egyes rekordhoz feltölteni képen az anyakönyvi oldal képét? Esetleg megvannak valahol az oldalon a már indexált anyakönyvek fényképei?
Engem is érdekelne ez az indexálás, szívesen besegítenék. Ki lehet választani, hogy melyik batch megfejtését vállalom, vagy random ad egyet a rendszer? Leginkább a saját anyanyelvén ismeri az ember a neveket, vezetékneveket, szóval hasznosabbnak érezném magam valamelyik magyar anyakönyv indexálásánál, mintha mondjuk egy portugál nyelvűt kellene megfejtenem.
Csillagot azok helyett a betűk helyett tegyél, amiket nem feltétlenül mindig ugyanúgy írtak. Nekem például a dédanyám és családja vezetékneve Reucsan volt. Ezzel a névvel viszont csak kettőt találtam meg a testvérek közül. Amikor beírtam a keresőbe úgy, hogy R*csan, rögtön meglett az összes többi, hol Raucsannak, hol Rovcsannak voltak írva. Mivel az indexálóknak sokszor elég olvashatatlan kézírást kell megfejteniük, nem mindig sikerül eltalálniuk.
-Nem írná le valaki, hogy a familysearch,org-ra belépve mi mit jelent? (nem beszélni Angol-Csak Magyarul középfok)
- Egyszóval használati utasítás az fs.org-ra. (itt olvastam, hogy, vannak karakterek amit a keresőkben alkalmazni lehet(de nem értem. Pl.: *,?. ) Szóval ilyesmiket nem tudna valaki összefoglalni.?
Új vagyok a fórumon, véletlenül találtam rá és mivel pont engem is érdeklő témákról beszélgettek, muszáj csatlakoznom.
Bő egy éve indexelek a mormonoknál, úgyhogy nagyon hasonló kérdéseim vannak mint itt többeknek, lásd jelöljük a nemet vagy ne, hosszú vagy rövid az a nyamvadt 'i" betű, stb. Hosszabb-rövidebb berzenkedési periódus után én végül elfogadtam a játékszabályokat (végül is övék a rendszer, hozzájuk kell alkalmazkodni). Sajnos az a tapasztalatom, hogy a bírálók egy része sem követi az előírásokat. Akkor minek a szabály? Ezen annyira felmérgesítettem magam, hogy pár napja jelentkeztem döntnöknek. Teljes döbbenetemre 24 órán belül már meg is kaptam a jogosítványt, nosza lelkesen nekiugrottam. Közel háromezer csomagon vagyok túl - lehet már engem is szidni :o) Azért örültem meg nektek, mert nagy hiányát érzem valamilyen összefogásnak, közös hozzállásnak, holott azzal sokat lehetne gyorsítani a munkát. Hát nem elég gond néhány anyakönyvezető macskakaparását kibogarászni (némelyik legalább a tollát hegyezte volna meg rendszeresen) ? És ez elsősorban ránk, magyarokra vonatkozik. Anélkül, hogy lebecsülném a külföldi önkénteseket, azt kell mondanom, hogy nagyon nehéz olyanokkal dolgozni, akik nem használnak semmilyen ékezetet (gyakorlatilag csak a dátum fogadható el a rekordból), vagy akik a halott koránál csak a számot értik, ergo beírják hogy 2, 8, 10 - csak az néha nem év, hanem: óra, nap, hónap. Mit várjunk akkor, ha olyan rekordok vannak a meglevő adatbázisban, hogy "Meghalz Tóth", az első fele keresztnévként. Tegnapi élmény: a "Jóni" nevet valaki "Fa**"-ként indexelte (a szó nem írható ki ide, egy kettősbetűt pótolnak a csillagok, fiúknak van és kissé vulgáris).
Néhány dolog, amit eddig láttam az új, döntnöki szememmel: - ahogy többen említettétek, teljes a káosz a nem jelölésénél. Csak arra tudok hivatkozni, amit az elején írtam: az ő rendszerük, az ő szabályaik. Akkor is, ha 99%-ban egyértelmű a döntés a név alapján. Viszont azt vegyük figyelembe, hogy annak is egyértelmű lesz, aki majd keres az adatbázisban.
- a születési anyakönyveknél nagyon sokan beírják a gyerek vezetéknevét, természetesen ugyanazt, mint az apáét. No, ez viszont rizikós. Azok a gyerekek, akiknek ún. természetes apjuk van (N.N. a gyermeket magáénak ismeri el), azok bizony az anya vezetéknevével éltek, hacsak nem adoptálta őket a későbbiekben az apa (ez egy külön történet).
- Szintén sokan felejtik el elolvasni a széljegyzeteket, holott néha egész kisregény található ott. Szintén "élő" példa: az egyik indexelő nem olvasta el, hogy az apa neve nem "A", hanem "B", az anyáé nem "C", hanem "D", és a születés sem ekkor, hanem akkor történt. A másik indexelő hibátlan volt.
- Ha már szél- és egyéb jegyzet: a nem sokszor kiderül az anyakönyvből. Most nem az egyértelmű -né végződésű asszonyokra gondolok, hanem az olyan bejegyzésekre, hogy "magánzóNŐ", "tapasztó czigányNŐ", vagy "fm. napszámos FIA". A nemek jelölését mereven ellenzők automatikusan "blank"-ot írnak ott is, ahol nem kellene.
- Helyes- és egyéb írás. Bizony eltelt 100 év, mások a szabályok ma, mint régen. A perben ma a bíró dönt és nem a biró, a prímás pedig hegedűs és nem hegedüs. Ma Lídianak írják Lidiát (hogy a legtipikusabbakat említsem). A családnevekkel azonban óvatosan kell bánni. Ma is lehet valaki Ferencz - ha az a vezetékneve. Keresztnéve azonban csak Ferenc lehet. Szerintem azonban ez nem egy lényeges kérdés - a kereső működni fog röviden és hosszan is. Sokszor inkább csak érdekesség, hogy az anyakönyvvezető hogyan írta le őket. Helyesírásból egyébként sem állt mindegyik a legjobban, az egyik oldalszám írta le, hogy "írástudatlansága foJtán (sic). A pöttös y-ról az a véleményem, hogy az csak segédjel volt, nehogy összekeverjékaz "y"-t pl. a "g" betűvel. Tudtommal a magyar ábc akkoriban sem ismert ékezetes y-t.
Bocsánat a hosszúra sikeredett hozzászólásért, igyekeztem rövid lenni, de nem ment... :o) Várom a véleményeket, ötleteket - hogyan csináljuk jobban? üdv / zerfer
P.S: Ezt olvastátok már? Új szelek fújnak indexelés és döntnökség ügyben: www.ldschurch-leeds.org/pdf/novdec2013.pdf
A környéken rengeteg Beer/Peer család élt. Somorján kb. 3-4, de ezek szerintem nem érintettek, mivel Kristófon kívül mindenki evangélikus, Kristóf meg ugye ki van lőve. A helyzetet bonyolítja, hogy Győrben is élt a 18. században 4 család ilyen családnévvel.
A felesége, Stekl/Stekel Mária 1783 körül születhetett a halotti anyakönyvi kivonat szerint ( és érdekes módon nem özvegyként szerepel), tehát Leopold is nagyjából 1780 táján jöhetett a világra, az árpási Leopold Peer is pont 1780-as.
A távolság mellett szól, hogy Leopold foglalkozása tyúkász/tyúkkereskedő volt, ami tipikusan német szakmának számított a környéken- olvastam, hogy ezek a "tikászok"/Hühnerkramerek még egészen Bécsig is elmentek az áruval, szóval könnyen eljuthatott Dunaszerdahelyre is.
Végigkutattam az összes szerdahelyi katolikus házassági a. kivonatot, és a Leopold-Mária házasság egyáltalán nem szerepel sehol, tehát nem autochton szerdahelyiekről beszélünk.
Esetleg ceglédi, sátoraljaújhelyi és váci anyakönyvekről tud valaki a neten? A familysearch oldalon nem találtam. Írta itt valaki, hogy a zemplén megyei települések rajta vannak, hát én nem láttam sehol.
