Bajdó, ha továbbra is figyelmen kívül hagyja az utasítást, és beír nemet ott, ahol kizárólag keresztnévből lehetne azt csak megállapítani, akkor nem panaszkodhat, amikor az egyeztető hasonlóan hasára ütve dönt. Az utasítások és szabályok elméletileg arra valóak, hogy egységesítsék az indexelést, de ha mindenki csak akkor követi őket, ha éppen jólesik, akkor a jelenlegi káosz-állapotot kapjuk.
Én még eddig sosem találkoztam indexelés közben ÿ-nal, és nem vagyok benne biztos, hogy a tipikus névíró csirkekaparásaiban felismerném-e, de ha egyeztetésnél az egyik indexelő pontot használ az ipszilonon, akkor biztos, hogy alaposan megnézném a képet.
A hosszú í-ket én kerülöm, ha lehet. Ha mindenen ékezetnek látszik a pont, akkor szerintem egyértelmű, hogy rendes pontként kell indexelni: ilyen a névíró kézírása. Hosszú í-t csak akkor indexelek (és egyeztetek), ha mellette kirívóan másképp írták a pontot (például karikának).
A hiányzó ékezet indexelésénél pedig mindig szem előtt kell tartani, hogy az ember azt látja, amit vár. Jó lenne, ha az egyeztető program figyelmen kívül hagyná őket, mert a keresőben tök mindegy, hogy Sámúel vagy Samuel, de hát más a programozók prioritása...
Családfámat kutatva találtam meg a hadifogoly.hu-n dédapám nevét, aki a II. világháborúban hunyt el. Kérésemre küldtek néhány iratot, amelyek azonban oroszul íródtak, én pedig nem beszélem a nyelvet. Lenne itt valaki, aki le tudná esetleg fordítani ezeket az iratokat?
Én nem vagyok választottbíró,viszont én sem érem őket.A magyar nyelvű indexeket miért nem hagyják rá a magyarokra,hogy úgy csinálják,ahogy itt szokás! Az Erzsébet nő,a Lajos férfi! Enélkül is annyi hiba van az indexekben,hogy azt sem találom,akit tudom,hogy ott van,mert olyan faramucin van leírva,hogy a saját anyja sem ismerne rá! Pedig az indexelt oldalon simán lehet olvasni,hogy Mándok,de Mandala-nak van írva.Na jó ezt nem magyarok csinálták. De pl:az Erzsébet nincs kiírva,hanem csak Erzs. Ha ezt magyar csinálja ő tudja,hogy az Erzsébet,miért ne írhatná be? Vagy csak naív vagyok?
Kolibri1830 meg JPmiaou, mamu66, vadász2, meg egy-két választottbíró aki elolvassa (vagy akik kiválasztják őket).
Néha igen mérges vagyok, amikor megnézem az értékelésemet. Ilyenkor hetekig (néha tovább) nem is nézek az indexelés felé.
Most is sztrájkolni fogok egy ideig.
Hosszú hónapokig javítgatta valaki a kötegeimet valami nagyon szigorú választottbíró. Mindenhol kijavítva a nemi hovatartozás bejegyzésem. Én balga azt hittem, hogy a József az csak férfi lehet, az Erzsébet pedig csak nő (igaz, hogy ezt már egy magyar óvodás is így tudja). Szerinte nem, hisz az utasításban oda van írva, hogy „csupán keresztnév alapján ne feltételezze a nemet”.
Iszonyú butaságnak tartottam. Ráadásul legtöbb helyen simán kénytelen vagyok elfogadni a keresztnév utáni beírást. PL: Halottinál ahol nincs odaírva, hogy az elhunyt férfi, a házastársa meg nő (vagy fordítva), mégis be van/kell jegyezni (ha meg nem jegyzem, akkor meg értelmetlen az egész).
Nagynehezen lenyeltem, itt így szokás. Ez van.
A héten kapom az új értékelést, hát most meg nem minden kihagyott neme sor hibás. A kedves másik választottbíró most kitalálja spanyolviaszt, Ő most így értékel, tudja és kész. Mit neki az utasítás.
Ráadásul javít is. Mintha én nem tudnám, hogy a Sandor az Sándor, (még ha ki is felejtette azt a fránya vesszőt a névíró), pláne ha még ugyanott három helyen is Sándor van jegyezve. De hát az utasítás.
Aztán jött egy rakás olyan javítás ahol a névíró nem tudott az „i” betűre (meg majd mindenre) csak vesszőt húzni. Én meg hallgatva az utasításra, azt jegyeztem, amit láttam. De minek? Szinte minden lap hibás lett, nem nagy örömömre.
Még valami. Elég sok (na nem nagyon) olyan név van amiben van „Ÿ ÿ”. (ezt is mint a rövid ”ö”-t jelezték vízszintes vonallal is. Ez egy ugyanolyan ritkán használt betű a nevekben, mint a „Ä ä”. Valamelyik bíró nem így gondolja. Van valaki, aki felvilágosítja?
„A magyar nyelvben ezen betűnek nincs önálló hangértéke: az umlaut jelöléssel jelezték, hogy az „ÿ” jel abban a helyzetben „i”-ként, vagy „ij”-ként ejtendő, nem pedig egy kettős mássalhangzó (ly, ty, gy) részeként. (Példák: Hutÿra [„ty” helyett „ti”], Konkolÿ-Thege [„ly” helyett „li”] és van még néhány, pl. Streliskÿ József (a lengyeles nevek nem is végződhetnek”y”-al), Harasztÿ István, Danÿ Margit, Méhelÿ Lajos.)”
Tehát nem véletlen van az úgy jegyezve.
El sem tudom képzelni miért nem lehet egységesen bírálni. Választott bírókat nem értékelik? Úgy értelmeznek ahogy akarnak? Van valami értelme a tiltakozó nyomogatásának? Vagy csak írogathatok ide-oda a nagyvilágba? Tud valaki magyarázatot?
Hát hirtelen ez van. Majd elmúlik, „és megint mehet minden tovább”.
freyya: Az újságokból (főként a napilapokból) számos kis részletet lehet megtudni a családokról. A pápai újságok keresővel: http://www2.arcanum.hu/helyilapok
cecilke: igazad van, tényleg fel vannak töltve, csak azért nem írtam le őket, mert a JPmiaou által belinkelt oldalon szerepeltek. Sajnos az oldalt azóta sem frissítették, szóval lehet, hogy még több adat is felkerült a paszabi és napkori anyakönyvekből.
Eitler: Szerintem az ötven km nem olyan vészesen nagy távolság, az egyik ősöm például (igaz jó néhány év alatt) a XVII. században Tótiból indulva Sápon és Nádudvaron keresztül érkezett meg Karcagra. Leopold életkora nem szerepel a házassági és a halotti anyakönyvben? Somorján Kristófékon kívül lakott Beer/Peer?
A familysearchben azért vannak elírások bőven. Az egyik üknagyanyámra nekem is Barbarát írt, pedig Borbála volt. Szerintem a 19. században Magyarországon nemigen hívtak valakit Barbarának.
Egyenlőre csak vágyálom, erre majd egy szakavatott hozzászóló tud választ adni, hogy haladnak, mi várható.
Valóban a papok sem egyformák, hiszen ők is emberek.
Találkoztam már olyannal is, aki mereven elzárkózott a kutatástól, lerázott azzal, hogy nincs erre ideje.
De olyannal is, aki leültetett egy külön helyiségbe, odarakta elém az egész kupacot 1720-től napjainkig, aztán írjak ki amit akarok. Mellé még süteményt, teát hozott.
Volt akit telefonon hívtam, megadtam neki a kért neveket és évszámot, fél óra múlva kérte hívjam vissza. Visszahívtam, már diktálta is.
Igazából plébánosa válogatja. Általában segítőkészek, náluk - amennyiben a gyermeket keresztelték - meg van minden egyházi anyakönyvi adat, náluk vannak az eredetiek.
Elég sok helyen olvasom, hogy a helyi papok milyen jó dokumentumforrások. Ténlyeg ilyen hasznosak? Náluk mekkora terjedelmű anyag van meg? Csak azért, mert a kutatásban már jócskán átléptem az 1895-öt, és mint tudjuk, általában az a végső határ, ameddig lehet keresni neten. Kutatnék tovább is, de a levéltárba eddig csak egyszer jutottam el. Ha a papok is rendelkeznek anyagokkal, az nagy segítség lenne nekem!
Én is ugyanerre a következtetésre jutottam a keresztelések alapján. De ez tényleg nem biztos, csak egy indirekt következtetés...
Valóban ők a legvalószínűbbek. Szóba jön még Négyesi György és Ollé Zsuzsanna 1825-ben született Barbara nevű gyermeke is, de a 7-8 évvel fiatalabb férj valószínűsége igen csekély, akkor az ő férje inkább az 1816-ban született Vona Pál. Így azonban 50 évesen szülte legfiatabb gyermekét, aminek ismét nem sok a valószínűsége, bár nem is lehetetlen.
Még két kérdésem lenne, van valaki aki ellenőrzi, hogy tényleg minden felkerült-e pl. Tiszabő keresztelési anyakönyveiből? A másik pedig, hogy van-e adatbázis, hogy az országból mi van már kész és mi nincs?
Megnéztem a Familysearch katolikus anyakönyveiben, 1810 és 1852 között született Tiszabőn két Vona Pál.
Az első 1816-ban, a második 1833.01.12-én, szülei Vona Sándor és Marsi Klára.
Talán ő lehet az általad keresett Pál, aki 1852-ben 19 éves volt.
Barbara Négyesi-ből viszont ebben az időszakban 5 is született, itt is az utolsót, az 1833.11.11-én születettet tartom a legvalószínűbbnek Vona Pál feleségének.
Az ő szülei: Négyesi János és Mészáros Veronika.
Ahogy látom minegyik családnév rendkívül gyakori volt a faluban.
Sajnos egyenlőre csak a keresztelési adatok vannak fent, a házasságiakra várni kell.
Éppen ezért ne vedd biztosra ezeket az adatokat, ezek csak "tájékoztató jellegűek", csak én ezeket tartom a legalószinűbbnek.
Meg kell várni a házassági könyveket, azok majd megerősítenek.
Egyébként próbálkoztál már a helyi papnál? Én is sokszor telefonon, vagy ha van emailen szoktam papoktól adatot kérni, szerintem próbáld meg Te is.
Ha valaki esetleg valahol valahogy hozzá tud jutni a tiszabői anyakönyvekhez és meg tudná nekem keresni Vona Pál és Négyessi Barbara (Borbála) házassági anyakönyvét, mely 1852-től visszafelé az időben van valamikor (első gyermek születése 1852. dec. 25.), akkor azt nagyon megköszönném; koruk a házasságkötéskor és szüleik neve lenne nagyon lényeges.
Nagyon tetszik ez a familysearch!!! Képek is vannak rajta, megtaláltam dédapám 1905-ös amerikai utazásáról az eredeti utaslistát, ott van rajta a családjával együtt, sőt a mostohanagyapám bevándorló igazolványa is ott van fényképpel együtt. :) Az anyakönyvi kivonatok átnézéséről viszont letettem. Miután két napig a szemem majd kigúvadt a kecskeméti anyakönyvektől (drága családom állította, hogy ott születtek), az utaslistáról derült ki, hogy Sátoraljaújhelyen éltek eredetileg, csak jóval később költöztek Kecskemétre. Persze utólag már a szüleimnek is beugrott, hogy hát jé, tényleg onnan örököltek egy házat valamikor a hetvenes években.
Én elég sok távoli rokont találtam meg. A prémium előfizetésnél tudsz üzenetet küldeni és be tudsz lépni (nem minden esetben) az egyező családfa oldalára.
Ingyenes verziónál 250, prémiumnál 2500, prémiumplusnál korlátlan mennyiségű személy tölthető fel.
Találtam az FS-en Napkor és Paszab településekre indexált polgári! anyakönyveket, halálozásit. Bejelentkezésre feladja aképett is, bár ezt nem ellenőriztem le.
Amúgy meg minden elismerésem azoknak, akik képesek voltak ekkora anyagot kézzel átmásolgatni úgy, hogy végig szép az írás. Nekem maximum pár oldalig lenne türelmem ehhez, utána olvashatatlan macskakaparás lenne az egész.
És a levéltárban a mikrofilmen az eredetieket tudom nézegetni, vagy ugyanezeket a másolatokat? Ha már lefényképezték, miért nem az eredetiekkel tették?
Most már legalább értem, miért volt mindenkinek egyforma az aláírása a házassági anyakönyveken.
Épp egy 1903-as születési anyakönyvet nézek a familysearch oldalon, és a lapokon, amikre írták, mindenhol az ötágú csillagos népköztársasági címer van. Ez hogy lehet???
A Myheritage-re elvileg 250 személyt lehet feltölteni előfizetés nélkül, de ennek ellenére mégis engedett feltölteni egy 1000 fő feletti Gedcom fájlt. Ennek mi az oka?
Szerintem elképzelhető, Peer Kristóf Somorjáról jött, akkor miért ne lehetett volna egy testvére aki Tétre költözött Somorjáról ? Meg kellene nézni a Téten született Leopold szüleinek házasságát.
