Én is arra gondoltam,de ez a két betű másképp néz ki és fölötte levőkön láttam,hogy az lehet HC is.Azért kérdeztem,hogy az mi lehet,hogyha tényleg HC?!
A bal oldalon a 49-es bejegyzés Mezey András és Barbara (nem tudom,talán) Babircsák-nál az asszony neve alatt lévő bejegyzéseket nem tudom értelmezni. Ha jól látom talán HC és valami Sew vagy Jew .
Nekem 2-3 olyan ősöm van akik 2-3 hónap múlva újra házasodtak. még csodálkoztam is! De az egyiknél nem is találtam gyereket,bár attól még lehetett,de lehet az is közre játszott az újra házasodásnál,hogy még időben legyen utód.
Tapasztalatom szerint a diszpenzáció (király, alispáni, akármilyen) majdnem mindig azért kellett, mert a felek rokonok voltak. Azt hiszem, ilyenkor nem csak a vérszerinti számított, tehát a sógor is rokon, nem csak az unokatestvér. (Most nem találom, de valami rémlik, hogy találkoztam olyannal, hogy az özvegyen maradt férj a holt felesége lánytestvérét vette feleségül, alispáni engedéllyel.)
megnéztem a családfáid (illetve csak a Hausner-t és a Skoumal-t). szép munka, jó sok melód lehetett benne, gratulálok hozzá! én is szeretnék minél többet megtudni az őseimről. tény, hogy nekem nincs időm levéltárba menni, sőt még online sincs igazán időm kotorászni, de azért éjjel és hétvégén az ember nem dolgozik (még), ez mindig felvidít.
Nekem pl. a Noszkay-s esetnél írtak során gyűlt meg a bajom azzal, hogy az indexben "Noskay" szerepelt, az eredeti helyen "Noska" vagy "Noskaj". Nagyon nem mind1, LvT okfejtései alapján, hogy mi volt a név az elején, mert az egyikből egészen más irányba ágaztunk le az értelemzésben, mint a másikból.
Igen, lehet, hogy túl mohó vagyok, de gondoltam, a XXI. században esetleg az ilyesmi már tokkal vonóval fenn van a neten. De ezexerint tévedtem. Egyáltalán nem veszem sértésnek, vagy leszólásnak, hogy erre felhívtad a figyelmemet. Nyilván mindnyájan abból kutatunk, ami van. Egyébként meg az, ami gombnyomásra kidobja a cuccost Ádám-Éváig éppenséggel nem jó hobbynak, mert a hobbyk nem egy gombnyomásig tartanak, azok rendszerint hosszabbak.
van egy hasonlóm, 1879-ből, alispáni engedéllyel házasodott össze egy 71 éves földbirtokos és egy özvegy. Lehetséges, hogy akkor már elég volt az alispáni engedély ugyanarra, amire 30 évvel korábban még királyi kellett?
királyi disperzáció - miért kellhetett 1844-ben ilyen? Második házasság, kor 30év felett, egy dologra tudok gondolni, de utánajárni még nem tudtam, hogy az első feleség halála után ki kellett volna várni a gyászévet (volt ennek megkötése egyáltalán?) és annak letelte előtt kötöttek házasságot. Létezhet? Ev.vallás. Egyelőre nem találtam meg az első feleség halottiját.
ne vedd sértésnek, vagy leszólásnak, de örülj, hogy van egyáltalán otthonülős lehetőség.
4-5 éve még csak egy lehetőség volt: levéltárban filmtekergetős, vagy külföldön helyben, akár díjfizetés ellenében lapozgatós (ha egyáltalán megengedték - pl. Ukrajna, Románia, Szerbia... hogy csak néhány közelit emlegessek) szóval egy kis online lapozgatástól nem kell fennakadni. :)
Nyilván mindenki örülne, ha beütve a nevet kiköpné a gép a teljes családfát Ádám-Éváig, de ez nem az a hobby, még mindig :)
És ne vedd készpénznek a meglévő db adatait sehol sem, csak ha magad állítottad össze magadnak... Nagyon sok helyen olyan elírások vannak benne, hogy az ember csak forgatja a szemeit...
A családfakutáshoz 3 dolog kell nagyon: nagy segg, sok idő és még több türelem... :)
Ez érdekes, az indexek amit eddig néztem pontosak voltak, elég nagy időbeli eltérés lehetett, volt hogy 100-200 év múlva utólag készült index. Az indexek vezetését a 1820-as években tették kötelezővé Magyarországon a katolikus egyházban.
Igen, köszi, a mikrofilmes index az van, azt nézem én is. Csak ez nagyon lassú a db kereséshez képest. Egyébként az index doksi időben hogy viszonyul az eredeti adatokat tartalmazóhoz, mert azt tapasztalom, hogy abban a név sokszor eltér az eredeti helyen szereplőtől.
Köszi! Én is így godoltam,mert hatalmas kérdőjelet tettem melléjük.Remélem,hogy ők azok és nem dolgoztam feleslegesen. :D Úgy is arra felé bogarászok,közben figyelek,hogy nem bukkanak-e fel a nevek.
Ez attól függ, hogy mit kutatsz. Magyarországi anyakönyvek esetén az 1895 előtti anyakönyvek megvannak mikrofilmen a Magyar Országos Leváltár óbudai épületében, ha távol laksz átkérhetsz mikrofilmeket a megyei levéltáratokba.
Lámer vagyok, ezért bocs ha nagyon trivi kérdéseket teszek fel, megköszönném, ha valaki eligazítana!
Hol keressek online? Kaptam javaslatnak a familysearch.org-ot, de ott csak korlátozottan vannak meg az adatok. Pl. nem látszik, hogy a gyermek születésekor a szülő hány éves, nincs házassági és halálozási adat (vagy legalábbis én nem találok semmit). Stb.
Az érsekújvári anyakönyveket pl. lehet lapozni, de ott meg nincs hozzá keresési index (illetve nagyon kevés adat van benne).
Még ennyire hiányos az adatbázis, vagy van más lehetőség is?
tapasztalataim alapján én azt tenném, hogy most elfogadom, hogy ő az, és ha majd egy 25-30km-es kör (légvonal, mert nem biztos, hogy csak és kizárólag a mai közutakon közlekedtek anno) valamennyi anyakönyvét átnézve sincs ilyen születés (azaz keresztés) a kérdéses, minimum 10 éves intervallumban, akkor mondanám ki véglegesnek őt...
Átolvastam Frank Ignác (A közigazság törvénye Magyarhonban) és Wenzel könyvének atyai hatalommal (176. és 210. oldalak) foglalkozó részeit, és ott arra utalnak, hogy Werbőczy a kiskorúak házasságának engedélyhez kötését nem kötötte apa engedélyéhez. Az egyház sem kötötte engedélyhez, legalábbis sehol sincs leírva, hogy valaha is engedélyköteles lett volna.
A házasság Rudolecben volt,ott találtam a következő évben egy gyermeket,de aztán többet nem.Viszont Cernában még kettőt és Viktória az utolsó volt,mert nem találtam többet.Ha csak tovább nem mentek?!
Margarita,mivel Rudelecben házasodtak,tipp alapján Rudolecben kerestem.Abban az időben ő volt az egyetlen(és mivel más falukat is anyakönyveztek ott,ott sem),halál esetet nem találtam.
Akkor elvileg passzol,de azért majd még jobban utánna nézek,de eddig nem találtam kivetni valót.
Adalbert Hlawkát még mindig nem találtam meg,pedig már rengetek helységet átnéztem! :(
Azt nem tudom, hogy a XVIII. század közepén mi volt a gyakorlat, de ahogy azt Onogurral és Hbezyvel régebben beszélgettük, a XVII. századi nőknél a serdültkor (12 év, kivételes esetekben még kevesebb) volt a határ. A férfiaknál fogalmam sincs.
Bővebben kifejtve: Az a könyv, ahol legelőször találkoztam a házassági korhatárok leírásával, (Wenzel Gusztáv 1864-es könyve 168-169. old.), felekezetfüggő házassági alsó korhatárokról ír. Sajnos ezt már II. József 1786-os házassági pátense után írták, ami sok újdonságot hozott. A szövegét nem találtam meg az Interneten, annyi mindenesetre kiderült számomra, hogy a protestánsoknál engedélyhez kötötte a kiskorúak házasságát. Ebből (és abból, hogy Wenzel is csak a protestánsokat és izraelitákat említi, mint akiknek kell) én azt vonom le, hogy a katolikusoknak (ha jól sejtem az említett ősök azok lehetnek) nem kellett engedélyt kérniük korábban, és attól fogva sem. Csakhogy Werbőczy Hármaskönyvét átfutva találtam utalásokat az engedélyezésre (53. és 54. cím alatt) de nem világos, hogy szükséges-e, vagy sem. A polgári anyakönyvezés bevezetésekor egységesítették az házasodás feltételeit az 1894. évi XXXI. tc.-ben és a 27.243/1895. I. M. rendeletben. Nem értem miért, de a XXXI. tc.-ben 20 éves korig kérik a szülői engedélyt, a 27.243/1895. I. M. rendeletben viszont 24 éves korig.
az első két bejegyzésben szerintem ugyanazon szülőkről beszélünk. A két falu távolsága belefér a korabeli "vándorlási szokásokba"
Margarita az apa neve alapján lehet az ősöd, ha más ilyen nevűt nem találtál (ha nem ismert a születés helye, akkor a környéken sem) és ő nem halt meg a házasságáig, vagy az első gyerek születéséig.
thf ő az, akkor 1792-ben 38 éves volt - ez még belefér az akkori gyerekszülési korba, Viktoria az utolsó gyerekek között lehetett ez esetben.
