Átolvastam Frank Ignác (A közigazság törvénye Magyarhonban) és Wenzel könyvének atyai hatalommal (176. és 210. oldalak) foglalkozó részeit, és ott arra utalnak, hogy Werbőczy a kiskorúak házasságának engedélyhez kötését nem kötötte apa engedélyéhez. Az egyház sem kötötte engedélyhez, legalábbis sehol sincs leírva, hogy valaha is engedélyköteles lett volna.
A házasság Rudolecben volt,ott találtam a következő évben egy gyermeket,de aztán többet nem.Viszont Cernában még kettőt és Viktória az utolsó volt,mert nem találtam többet.Ha csak tovább nem mentek?!
Margarita,mivel Rudelecben házasodtak,tipp alapján Rudolecben kerestem.Abban az időben ő volt az egyetlen(és mivel más falukat is anyakönyveztek ott,ott sem),halál esetet nem találtam.
Akkor elvileg passzol,de azért majd még jobban utánna nézek,de eddig nem találtam kivetni valót.
Adalbert Hlawkát még mindig nem találtam meg,pedig már rengetek helységet átnéztem! :(
Azt nem tudom, hogy a XVIII. század közepén mi volt a gyakorlat, de ahogy azt Onogurral és Hbezyvel régebben beszélgettük, a XVII. századi nőknél a serdültkor (12 év, kivételes esetekben még kevesebb) volt a határ. A férfiaknál fogalmam sincs.
Bővebben kifejtve: Az a könyv, ahol legelőször találkoztam a házassági korhatárok leírásával, (Wenzel Gusztáv 1864-es könyve 168-169. old.), felekezetfüggő házassági alsó korhatárokról ír. Sajnos ezt már II. József 1786-os házassági pátense után írták, ami sok újdonságot hozott. A szövegét nem találtam meg az Interneten, annyi mindenesetre kiderült számomra, hogy a protestánsoknál engedélyhez kötötte a kiskorúak házasságát. Ebből (és abból, hogy Wenzel is csak a protestánsokat és izraelitákat említi, mint akiknek kell) én azt vonom le, hogy a katolikusoknak (ha jól sejtem az említett ősök azok lehetnek) nem kellett engedélyt kérniük korábban, és attól fogva sem. Csakhogy Werbőczy Hármaskönyvét átfutva találtam utalásokat az engedélyezésre (53. és 54. cím alatt) de nem világos, hogy szükséges-e, vagy sem. A polgári anyakönyvezés bevezetésekor egységesítették az házasodás feltételeit az 1894. évi XXXI. tc.-ben és a 27.243/1895. I. M. rendeletben. Nem értem miért, de a XXXI. tc.-ben 20 éves korig kérik a szülői engedélyt, a 27.243/1895. I. M. rendeletben viszont 24 éves korig.
az első két bejegyzésben szerintem ugyanazon szülőkről beszélünk. A két falu távolsága belefér a korabeli "vándorlási szokásokba"
Margarita az apa neve alapján lehet az ősöd, ha más ilyen nevűt nem találtál (ha nem ismert a születés helye, akkor a környéken sem) és ő nem halt meg a házasságáig, vagy az első gyerek születéséig.
thf ő az, akkor 1792-ben 38 éves volt - ez még belefér az akkori gyerekszülési korba, Viktoria az utolsó gyerekek között lehetett ez esetben.
vadász2: Köszönöm szépen, így már sokkal olvashatóbbak!
iater: Hogy elfogadható-e 5-6 év differencia? Ez egy jó kérdés. Amikor valaki idősebb, és kerek életkorral (ebben az esetben 70) van bejegyezve, nekem egy kicsit gyanús, főleg a XVIII. században. Lehet, hogy nem tudták a pontos életkorát. Ennek ellenére csak a „lehetséges rokon, további vizsgálat szükségeltetik” kategóriába tudnám besorolni, ha az én ősömről lenne szó. A 30 előtti két (három) szó (annorum aetatis suae 30ta) a számhoz tartozik, és kb. annyit jelent, hogy harminc éves korában. Az elhunyt itt a szükséges szentségekkel, és nem minden szentséggel lett ellátva, valamint még érdekesség, hogy őt már a köztemetőbe temették el (a helyi káplán a búcsúztató), ha jól olvastam a halála utáni következő napon. A „Latinul beszélők ide” fórumon, szerintem jobban le tudják fordítani a bejegyzéseket, és még helyesen is. Az első „fordításomhoz” még annyit, hogy természetesen nem meg kapott minden szentséget, hanem ellátott minden szentséggel. http://www.macse.org/society/latin.php?id=O
Kolibri1830: A digitalizálók és a Zeutschelek óriási munkát végeztek! Én azt hittem, hogy csak az egyházi anyakönyvek mikrofilmjeit, de az, hogy az állami anyakönyveket is digitalizálják, nagyon jó hír. Még legalább egy-másfél évre számítottam a befejezésig. Szerintem ezek az elkövetkezendő években nem kerülnek fel az Internetre (ne legyen igazam!), de az jó lenne, ha minden levéltárban hozzá lehetne férni bármely település anyakönyveihez, és nem kéne arra várni, míg egy másik kutató végez azzal a mikrofilmmel, vagy anyakönyvvel, amire éppen nekünk is szükségünk van. Sőt, így a családfakutatók is gyorsabban hozzá tudnának jutni a digitalizált képek másolataihoz.
mamu66, kis várday: JPMiaou által linkelt oldal „frissítése” (néhány településnél csak akkor ad ki találatot, ha a teljes nevét beírod pl.: Nagyfalu, Szabolcs, Hungary,)
Bár végül is az egész határ melletti régió érdekes,mert most az indexelőknek hála,megtaláltam az egyik rokont Eszenyen aki Tuzséri. Eszembe sem jutott ott keresni,de oda nősült. :D
"Hol lehet esetleg megnézni, hogy pontosan miket töltöttek fel?"
Nem tudom, milyen gyakran frissítik, de van egy táblázat a Wikiben: https://familysearch.org/learn/wiki/en/Hungary_Civil_Registration_%28FamilySearch_Historical_Records%29_Coverage_Table
Az egyeztetés továbbra is súlyosan le van maradva az indexeléshez képest: a negyedik rész 28%-a egyeztetett, az ötödiknek 7%-a (!), a hatodiknak nem egészen 16%-a. Az indexelési százalék 99 és 100% között mozog, attól függően, hogy vissza lett-e küldve újraindexelésre valami. (Az adatokat itt néztem: http://www.lofsii.com/viewtopic.php?f=16&t=629 Ami volt azelőtt a wikiben, azt már nem frissítik, és amivel helyettesítették, az nem tudom, milyen sorrendben van: https://familysearch.org/volunteer/indexing)
Én nem találtam az általam keresett szabolcsi anyakönyvek közt újat. Mindegyik településnél csak annyit találtam, amit régebben. Hol lehet esetleg megnézni, hogy pontosan miket töltöttek fel?
Sajnos nem. Későn kapcsolódtam volna be. Én is Szabolcsot szerettem volna csinálni (érdekből,mert a férjem oda valósi),de már nem lehetett,más magyart meg nem kínált fel a program.
Szeretnék érdeklődni, hogy került-e már kapcsolatba valamelyikőtök a varsói központi levéltárral, és ha igen, akkor mik a tapasztalatok? E-mail megkeresés alapján elvégeznek-e kutatást, illetve milyen kutatói díjakkal dolgoznak? A honlapjuk alapján kevéssé tudtam tájékozódni.
(A k.u.k. hadsereg Lembergi főhadparancsnokságának dokumentumai közül kellene előásni valamit, ezek a bécsi Kriegsarchive levéltárosától kapott információ szerint Varsóban kersendők.)
