Köszönöm a választ. A dokumentum átiratát akarom majd később közölni, és valójában az a kérdés, hogy mi kerüljön a 272 és az 50 közé. Máshol is előfordul az iratban a rhénes forint váltópénze, de egyszerűen csak "pénz" a neve. Lehet, hogy az ott csak egy P betű lenne? Az a zavaró, hogy a másik képen lévő későbbi átiratban sem lehet kivenni, hogy milyen betű, vagy betűk vannak a kérdéses helyen.
7. Az anya vezetéknevét kapták meg, mivel nem voltak törvényesek. Ha a törvényes-törvénytelen gyermek téma bővebben is érdekel a 9771. hsz.-ban belinkelt oldalakat olvasd el.
tisztbéli= fizetséget érte nem kapott (az nekem nem teljesen tiszta, hogy azért, mert az illető mint vármegyei esküdt van feltüntetve, mire gondoltak, a központi igazgatás alá volt beosztva, vagy az egyik szolgabíró mellé.)
Egy érdekes linkgyűjtemény ezredekről, csatákról stb. (a 19. gye.-ről szóló könyve 1863-ban készült)
egy őst keresek,aki állítólag Potyondon (akkor Sopron, ma GYMS megye), vagy annak közelében teljesített szolgálatot, mint csendőr, kb az 1880-90-es években. Korábban írtatok csendőrökről, melyik hsz-t nézzem vissza vagy hol keressek?
"Ahogy elkezdtem lapozni bennük rogton az jutott eszembe, hogy amig nálunk projekteket hoznak létre, meg üléseznek, meg beszélnek, meg átszerveznek levéltárosaink (mint más területen is) a csehek megcsinálták. Annyira féltem elindulni erre, a felvidéki, meg hazai tapasztalatok alapján (itt legalább értem a nyelvet), de felesleges volt."
Mert nálunk csak a "védd a segged" opció van, nincs más. Senki nem mer dönteni az ügyben, csak a maszatolás megy.
Ezért is van az, hogy soha semmi nem sikerül, mert mindig csak várunk valamire/valakire, hogy döntsön.
De azt senki nem teszi. :-)
Védd a segged... ne csinálj semmit, ne dönts soha semmiben és akkor nem lesz bajod.
Volt a hivatalos nyelv. Meg a beszélt nyelvek. Dédanyám tót faluból jött férjhez Pozsonyba magyar férfihoz, és rogton megtanult németül, hisz a németajkú lakossággal is érintkeznie kellett. A falunk legidősebb lakosa tegnap volt 105 éves, tót asszony, aki magyarul, svábul is tökéletesen beszél, na meg persze cigányul is. A többnyelvűséget elvesztettük a baráti országokkal kötött határegyezmények következtében. Annyira de annyira barátok voltunk, meg szövetségesek, hogy elfelejtettünk emberek maradni. Szerintem. :-)))
Kössz a tanácsot. Tényleg észrevettem a német precízitást, pedig csak Hutiskoban kerestem. Az online elérés is a levéltár részéröl rendezett. Ahogy elkezdtem lapozni bennük rogton az jutott eszembe, hogy amig nálunk projekteket hoznak létre, meg üléseznek, meg beszélnek, meg átszerveznek levéltárosaink (mint más területen is) a csehek megcsinálták.
Annyira féltem elindulni erre, a felvidéki, meg hazai tapasztalatok alapján (itt legalább értem a nyelvet), de felesleges volt. Csak meg kell tanulnom látni. A betüket.
Attól még nem beszélték a falvakban lakók. Az Ocelka név nem túnt nekem németnek. A többit meg ugye fel sem ismertem. :-))
Nem osztrák terület, hanem Csehország, mint örökös tartomány volt. Szerintem.
Magyarországon mettól meddig vezették németül az anyakönyveket? Eddig csak az tűnt fel, amikor magyarul vezették, úgy tünt máskor meg latinul volt, vagy a gót betúk hiánya nem okozott volna olvasási nehézséget.
Azt javaslom (ha tényleg kutakodni fogsz itt a dél-sziléziai bejegyzések között), akkor apránként jegyezz meg pár betűt, hogy hogyan írják. A gyakori(bb) betűket tanuld meg a leghamarabb, aztán később a többit. Vigyázz arra, hogy van pár nagybetű amit többféleképpen is írnak!
(kulcsfontosságú a kis: e, u, a, r, s, f, z, h... és ugyanezek nagyban is)
Egy idő után elkezd menni a dolog, és pikk-pakk rááll a szemed. Csak gyakorolni kell ezt is.
Ha keresel valamit, akkor úgyis 1-1 keresztnevet vagy családnevet fogsz keresni, az nagyon gyorsan fog menni.
Egyébként érdemes itt kutakodni, mert talán pár kivétellel de az összes bejegyzés elérhető. És eléggé precízen vezettek mindent a papok.
Ráadásul egy rakás könyv indexálva van... persze papíron. :)
Tényleg gyönyörű irás. De a szomorú az, hogy németül tanultam a középiskolában ugyan és Scherlock Holmes történetet is olvastam gót betűs nyomtatásban, a fejlécen kivül semmit nem tudtam megfejteni. Azt hittem csehül van. Annyira tetszett a gót irás, hogy a nevemben lévő z betű helyett sárfesz sz-t az első szárat röviden, irok még ma is, aláiráskor. Hogy miért gyakoroltam ezt be, nem tudom levetkezni már?
Valahol rátaláltam a betúkre, valamelyikötök jóvoltából, ezért találtam meg a vezeték nevet.
Jól értettem, hogy németül irodott az anyakönyv? Beszélhették Hutiskoban a németet?
A Johann ugye János? Ha igen, akkor megtaláltam az egyik ópapát (meg a papáját), mármint a születési bejegyzését- Itt nősült a kiegyezés évében a Rózsadomb tövében, ahol akkor még szölö ültetvények voltak, és Berger Barbara a felesége.
Hát majd igyekszem a többi bejegyzést is megfejteni. Remélem sikerül. Bár egy szót sem tudtam megérteni eddig. Mégegyszer köszönöm.
Solanetz lesz az. A helység nevei az évek folyamán:
SOLANEC POD SOLÁNĚM,
o. Vsetín
Č. 1569-1923 Solanec, odtud do 1960 Solanec pod Soláněm; n. 1670-1945 Solanetz, 1692 Solanes, l. 1690 Solanecz, 1771 Solanetz. 1850 s. o. Ronov, 1949 Valaské Meziříčí; 1850 o. Valaské Meziříčí, 1855 Ronov, 1868 Val. Meziříčí, 1960 Vsetín. 1850 sam. obec, 1960 spojena s Hutiskem v obec Hutisko-Solanec. M: 1652 (Ronov pod Radhotěm), 1732 (Hutisko)
EGYÉBKÉNT EZ GYÖNYÖRŰSZÉP GÓT BEJEGYZÉS!!!!
Ennél csak rosszabbak vannak. :-) :-) :-)
Skuominak igaza van... ha további kutatások szükségesek a környék bejegyzései között, akkor biza meg kell tanulnod a gót írást olvasni.
Ha "átvészeled" az éveket visszamenőleg kb. 1770-1780-ig akkor már itt is latinra vált. :-)
1. Pár évvel korábban lehet, más pap volt, aki a tislér szót használta. Vagy ugyanaz a pap néha ezt, néha azt... előfordul a kövekezetlenség - az anyakönyvek nem családfakutatóknak készültek anno (sajnos... ) :o)
2-3. Katonai tárgyú kérdéseidben vagy keresel katonai tárgyú fórumot, ahol az e témába szerelmesedettek kenik vágják a dolgot, vagy megkeresed/megkérdezed a HM HIM Hadtörténeti Levéltárat...
4. Bizonyosan, csak nem kevés időbe fog telni... Ha nem tucatnév és nem lett románosítva, akkor a román telefonkönyv segíthet - talán...
5. Ha maradtak fenn az adott települének, vármegyének iratai e tárgyban talán. Ha nem, és idősebb volt és az új helyen gyermektelen, szinte kizárt - illetve nagy szerencse kell hozzá...
6. sanszosabbnak, hogy az apa foglalkozása került be. Persze a akár lány is lehetett 18 évesen valamilyen iparos, de nem jellemző.
7. általában az anyáét szokta (r.k.-éknál biztosan), és ha házasságot kötöttek, akkor megkap(hat)ta az apa nevét.
De a megfogalmazásból nekem ref.-nek tűnik a vallás, abból meg elég gyengén vagyok ellátva, így nincs tapasztalatom...
4. az 1870-es években több család is elköltözött a faluból Erdélybe. Gondolom, föld / munka miatt. Ki lehet vhogy deríteni, hova, melyik településre mentek? Az anyakönyvben csak ennyi megjegyzés van: Erdélybe költöztek. Elvesztettem így egy szálat.
5. 1850-es években ügyvéd majd megyei tanácsos szintén elköltözött a faluból. Ki lehet deríteni, hova? Elvesztettem itt is egy szálat.
6. 1870-es években egy lány neve alatt a házassági anyakönyvben iparos szerepel. Lehet, hogy 18 évesen 1870-ben iparos volt egy nő? Vagy inkább az apjára gondoltak, aki tényleg iparos (esztergályos) volt?
7. Kinek a családnevét örökölte a házasságon kívül született gyerek, ha a szül. ak-ban szerepel az apja neve is, "XY-nak VZ tisztátalan ágyából származó fia / leánya". Házasságot később sem kötöttek, gyerek azonban született ebből a kapcsolatból, de mindegyiknél ez a bejegyzés van. A gyerekek esetleges házasságiját v halottiját még nem találtam meg.
8. 1810-es években "Veszprém vármegyének tisztbeli esküdtje" megnevezés mit takarhat? Politika vagy bíróság vagy esetleg más?
9. ha vki neve mellé az van írva "insurgens", akkor ő konkrétan az 1809-es Napóleon elleni harcokban vett részt?
Egyelőre ennyi, előre is köszönöm a segítségeket, hozzászólásokat.
az elmúlt hetekben átrágtam magam 4mikrofilmnyi anyakönyvön és felmerült bennem jópár kérdés. Mivel már 3xra írom ezt a hsz-t, mert állandóan kiléptet a rendszer, valszeg több hsz lesz belőle, előre is bocsi.
1. név alatt "tislér". Gondolom, foglalkozása asztalos. De akkor pár évvel korábban (1830-as évek) más személyhez miért azt írták, hogy asztalos?
2. az 1870-es években több katona is volt a faluból. Kiváncsiságból, ki lehet azt deríteni, hogy egy adott ezred merre járt abban az időben (pl. 19es Rudolf korona örökös nevét viselő cs.kir gyalogezred)?
Érdekesség: 69 számú Jellasics nevét viselő cs.kir gyalogezred....
3. mit jelenthetett ebben az időben a közvitéz ill. a honvéd, vagyis mi a különbség? Hol tudok ennek utánaolvasni? Volt még katona, tart.katona, közkatona, szakaszvezető is a faluból, ezeket nagyjából értem (legalábbis úgy gondolom, bár azt nem tudom, hogy miért különböztették meg, hogy katona és közkatona).
Morvaországi anyakönyvet kellene megfejteni. Sajnos nem megy.
Lementeni csak pdf-ben tudtam és nagyobb, mint 512. Van közöttetek valaki, aki hajlandó lenne kisérletet tenni az olvasására. A keresztnév lenne a legfontosabb. File-t esetleg linket tudnék küldeni. Kösziiiii
Segítséget szeretnék. A 272 és 50 között mi lehet az a rövidítés? Bizonyosan a rhénes forint valamilyen váltópénze. Garas, dénár, krajcár? Az első kép az eredeti iratból való, a második, pedig egy későbbi átirat. Előre is köszönöm.
