Most kerestem néhány felvidéki helységet, s azt találtam, hogy ua. a helység 1850 körüli éve a Nyitrai levéltárban található, míg a többi Besztercebányán. Lehet, hogy a probléma megoldása a te esetedben is ez?
Nem tudom. Vezetve volt, az biztos, de hogy hol van? Lehet, hogy valami miatt nem maradt fenn/megsemmisült? Csak találgatok, talán valaki más tapasztaltabb a felvidéki anyakönyvekben, és segít.
Azt viszont látom, hogy az itt található adatokból is hiányoznak ezek az évek Szepesolaszinál.
Én sem vagyok latinos, de valami olyasmit jelent, hogy a felsorolt évek anyakönyvei valahol máshol találhatóak, és 1852-től folytatódik a következő oldalon.
A hiányzó években - átmenetileg - latin helyett magyarul vezették az anyakönyveket, feltételezhetően ezért van elkülönítve a többitől.
Ha van olyan fórumtárs, aki vállalkozna néhány oldalnyi, 1800-as évek első harmadában keletkezett német kéziratos dokumentum elolvasásásra és magyarra fordítására, az kérem keressen meg magánban a vaclav322[kukac]gmail.com címen.
Teljesen kezdőként segítséget szeretnék kérni. Egy Szepes megyei kis települést, Lechnica-t kutattom Zsemba, Zemba nevű őseim után. A Familysearch oldalon találtam adatokat 1766-1832 között, de nagyon hiányos. A levéltárban 1861-től vannak adatok, de a film vidéken van. Azt szeretném tudni, hogy milyen más keresési lehetőség van, Szlovákiába való kiutazás nélkül. Minden segítséget köszönök.
Segítséget kérek. 1740-ben Tiszapüspöki (akkor Heves és Külső-Szolnok vm., ma Jász-Nagykun-Szolnok m.) környezetében milyen járvány volt/lehetett? Egy peres irat arról szól, hogy az elődöm infectus lett, mivel tiltott helyre ment -- átment Szajolból kicsit borozgatni a vendégfogadóba.
Az öcsi lutheránusokat Kapolcson anyakönyvezték. Viszont, ahogy néztem nemcsak Taliándörögdön voltak anyakönyvezve a római katolikusok, hanem pl. Vigántpetend-Zalapetenden is a korábbi időkben. (A Levéltárak Közös Keresőjébe írd be a település nevét, és addig lapozgass, amíg meg nem találod a Kálniczky-féle könyvet, ez esetben a 32 ponthoz (a 38. pontig tart) és innen ki lehet nézni melyik település a másik fíliája).
Hát igen, elsőre kicsit tényleg áttekinthetetlen, de hosszabban vizsgálódva ki lehet ismerni. Pl.: akinek nincs nemes, vagy armalista felmenője, annak csak a 25. a-tól kell keresgélnie, és amelyik összeírásnál nincsen személynév, azzal értelemszerűen nekünk nincs is dolgunk, a statisztika nem visz előre minket. Segít, hogy van mellékelve egy kis magyarázat is, és pdf formátumban készítették el, feltéve, hogy a családaink nevének „betűhív” leírása nem különbözik nagyban a ma használatostól, és persze a Tárgyhoz írtak is sokat segítenek.
Kár, hogy nem az eredetieket digitalizálták, több infót kaphattunk volna a családi háttérről. De (némi) optimizmusra adhat okot az, hogy a Közterhekkel kapcsolatos összeírások (CP. II. 1-229.) sem lettek még teljes egészében feltéve (CP. II. 1-50.), legalábbis a számok erre utalnak, és ezután jön még majd a többi census is, persze az országosak kivételével. Így (remélhetőleg) a későbbi összeírásokkal bővülni fog a településen összeírt rokon családok tagjainak száma (nekem eddig 0, azaz nulla fő) is.
Összehasonlítottam egy településen a CP. II. 47. összeírást (1710-20 között készült) az 1715. évi országossal, és két dolog tűnt fel. Az egyik az, hogy mindkettő esetében fel van tüntetve olyan név, amelyik a másikban nem is szerepel, a másik pedig az, hogy sokszor (főként az idegen hangzású nevek esetében) ha szerepelnek is mind a kettőben, alig felismerhető, egymástól nagyban különböző, torzított alakban. Ha nem ismered, ajánlom neked az 1715. és 1720. évi orsz. öszeírásokat, ezek online kutathatóak.
Felmentés valamilyen előírás alól. Lehet, hogy rokonok voltak, és a püspöknek kellett engedélyezni a házasságukat. Van, aki megtalálta a püspöki levéltárban a kérvényt is, de lehetett más alól is (pl. házasságot megelőző háromszori hirdetés) felmentést kérni. De ezek katolikus példák, lehet, hogy a reformátusoknál kissé mást jelenthetett a szó.
Vajon Öcs(Eöcs) község (Ajka , Nagyvázsony és Kapolcs között) evangélikus lakosságát hol keresztelték a 19. században? Az állami anyakönyvezést a ma Ajkához tartozó Padragon kezdték 1895-ben. A katolikusokat Taliándörögdön keresztelték. Lehet, hogy mindhárom település mikrofilmjét át kell néznem? Természetesen mind a három helység adatai egy film végén kezdődik, és egy másik film elején végződik.
Elvileg az internetről bármi letölthető, mégis van aki gyűjti a CD-ket, sőt akár a bakelitlemezeket is. Sőt emberek könyvtárba is járnak (még, szerencsére....)
