Aki gyakrabban kutatott halott akv-t, az biztos tudja a választ (és azt hiszem, a vh-s halottakról volt is már szó nemrégen), de mi okozza a két dátum közötti majdnem 6 évnyi eltérést? Ha a bejegyzés tényleg '26-ban készült (2. oszlop), de a halál időpontjául (3. oszlop) 1920 van megadva, akkor nem lehet, hogy holttányilvánítási eljárás végeredményét látjuk? Nincsen a Megjegyzések rovatban valami erre utaló jel? Ha így van, lehet, hogy kb hasraütészerűen, az "utolsó" háborús év végére írták be az elhalálozást.
Most kezdem, próbálom felkutatni az őseim. Sajna eléggé kihalt minden ág, így rokoni segítség kizárt. Az anyakönyvek alapján talán letudok menni valameddig, de ezeken kivül mi az amit egy családfa kutatásnál még fellelni lehet. Pl.: hogy ezek közül volt e katona, háborúban elesett-e valaki, volt-e valami birtok épület, fénykép gondolom elég reménytelen. stb. stb
Valami segítség kellene, hogyan indulhatok neki, milyen feltárható lehetőségek vannak.
roppant kényelmes helyzetben vagyok, mivel az őseim - mindkét ágról - ugyanazon településről származnak. A faluba Árpád (?) 12 családot telepített le, akik jól érezhették magukat ott, mert nem nagyon mentek el onnak és elég belterjesen házasodtak. Az anyakönyvekben elég hamar ki lehet szúrni a "gyüttmenteket", viszont nem egyszerű a valódi ősöket megtalálni sok egyforma név között. Namármost, a névnyelv szépen megoldotta ezt, így lett pl. giczei / giczi XY, lévai XY, kis XY, B.XY, bot XY, K.XY, kapocsi XY, stb.
Kérdésem, hogy mennyire öröklődhettek ez a ragadványnevek? Mert van, ahol az apát így hívták, a gyereket nem; a gyereket így hívták, az apát nem; több generáción át így hívták a család összes tagját; ugyanazt a személyt a házasságiban enélkül írtak, az anyja halottijában már ezzel együtt v fordítva... Mennyire lehetek biztos benne, ha ezen kívül egyeznek az adatok, hogy egy és ugyanazon személyről van-e szó?
Az alábbi két esetben sztetek ugyanazokról van szó?
1. M. Gábor 1838 -93 - Sz. Terézia 1841 -? házasság 1863 ffi szülei M.Pál Sz. Julianna nő szülei Sz. Ferenc S. Terézia
2. M. Gábor 1838 -93 - Sz. Terézia 1838 -1905 házasság 1863 ffi szülei M.Pál Sz. Julianna nő szülei Sz. Ferenc S. Erzsébet
ill.
1. Gy.Péter - J.Eszter 1821-? ffi szülei Gy. István T.C.Erzsébet nő szülei J.János B.Zsófia
2. Gy.Péter - J.Eszter 1824-99 nő szülei J.István B.Julianna
A második necces, mivel pont sok azonos nevű család miatt előfordulhat, hogy ugyanúgy hívtak több embert is nagyjából egyidőben, ill. az is lehetett, hogy két azonos vezetéknevű ember két pont ugyanolyan vezetéknevű nőt vesz el...
A dátumok eltérése esetlegesen adódhat abból, hogy az egyiket a házasságiból, a másikat meg a halotti ak-ból írtam ki, és ugye mindenhol az van megadva, hogy X éves. Emiatt 1-1 év csúszás simán előfordulhat, gondolom (halottinál, főleg ha sokáig élt az illető, ki emlékszik már arra, hogy a nagymama pontosan melyik évben született...)
Az első: hogy lehet, hogy vki 1920.decemberében halt hősi halált? Kissé ugyan homályosak már az emlékeim, de mintha akkorra véget ért volna az I.vh, nem??
Igen, már lassan két éve...vagy talán több is...Most éppen a weboldalon dolgozom, hamarosan publikus lesz: kerkuskak.hu cimmel .Te honnét és mit kutatsz?
Az első tanú szerintem valamilyen Péter, ferencesrendi atya, a második Julián(?) János, tárnoki jegyző Martonvásárról. Arra nem vállalkozom, hogy a házasulók szüleinek a nevét is kiolvassam, de a megfejtések érdekelnének:)
A középső bejegyzés érdekelne. Azt már látom, hogy egy úrról meg egy tekintetes valakiről van szó, de a tanúk részt nem értem. Kicsit elüt a megszokottól.
Mivel az Orthodoxam is tárgyesetben (accusativus) áll biztos, hogy ortodox hitre tért. A kérdés az, hogy a településen, vagy környékén vezettek-e görög keleti anyakönyveket vagy sem. Ha nem, akkor egyszerű a megoldás, mint korábbi katolikust jegyezték be, kiemelve, hogy ő most már nem az, hanem g. keleti. A problémát inkább az „omnibus Sacramentis munita”-ban látom. Miképpen lehetséges az, hogy minden szentséggel el lett látva, nem tudom.
XVII. század eleje, közepe, de figyelni kell, mert több részletre vannak osztva az I. kerületi anyakönyvek is. Én nem ismerem Bécset, de biztos, hogy az I. kerületet Vizivárosnak hívják/hívták?
Elsőre azt gondolom, hogy a Királyi Jogügyigazgatóság iratai közt kéne kutakodni, azaz a Királyi Jogügyigazgatósági Levéltárban. A MOL honlapján lévő leírása alapján ez tűnik a legígéretesebbnek. Az LKK-ban olvasható a repertóriuma.
Buzási János: Királyi jogügyigazgatósági levéltár: Repertórium (Levéltári leltárak 37. Budapest, 1967). A 166. oldalon szerepel a Budai Kincstári Ügyészség (E 610), talán itt dolgozott Egresy. Az itt lévő iratokat lenne érdemes átnézni, de nem biztos, hogy a családod iratai is itt lettek elhelyezve. Ez csak tipp!!!
Olvastam, hogy sikerült lefordítani a térképet, remélem, hogy nem vittelek félre nagyon a fordításommal.
Már két alkalommal is találkoztam olyan esettel, hogy a feleség megözvegyült, majd újraházasodott. Később meghalt, és a halotti anyakönyvbe, mint az első férj özvegye került bele. Ez hogyan lehetséges? Azt sajnos nem tudom, hogy a két feleség második férjeinek sorsa hogyan alakult.
A második kérdésem pedig az lenne, hogy mitől függött az, hogy a házasságon kívül született gyermek viselte-e az apa családnevét? Volt valamilyen törvényi szabályozása? Az egyik ősöm leánya házasságon kívül született, születésekor elismerte, hogy ő az apa, majd el is vette az anyát, és annak korai halála után ő nevelte fel a lányt, aki ennek ellenére az esküvőjén az anyja családnevét viselte. Más, akik ugyanígy, házasságon kívül született, az apja nevét viselte. Egyszerű névváltoztatásról lenne szó?
Hát a szó még beleférne nagyon is. Csak logikát nem látok. Akkor úgy hangzana magyarul, hogy "3 éve áttért az ortodox hitről" (katolikusra)? 77 évesen már miért térne meg? Viszont ő lenne az első ortodox ősöm. :)
