Az egyházi keresztelési (anya)könyvek rendszerint tartalmazzák a gyermek születési és keresztelési időpontját, nemét, keresztnevét, a szülők neveit és lakóhelyét, a keresztszülők neveit.
(esetleg megtalálható ugyanitt - jobbára vidéken, ha helyben maradt a delikvens - a keresztelt korai vagy késői halálozásának időpontja is.)
Az állami anyakönyvek a keresztszülőkről nem szólnak.
Értem. És esetlegesen egy 1895 után született felmenőmről, akit már államilag anyakönyveztek, egyházi könyvben lehet több adat?
Vagy az állami anyakönyvben is ugyanazok az adatok szerepelnek, ami az egyházi könyvekben? Azért kérdezem, hogy hol érdemesebb kutatnom, miből tudhatok meg több adatot?
Az egyházak a mai napig vezetik a könyveiket, de azok nem anyakönyvek és természetesen csak azok laknak bennük, akiket az egyházfiak kereszteltek, eskettek, temettek.
Nekem is lenne még egy kérdésem a reggel feltett mellett. 1895. október 1.-től vezették be a polgári (állami) anyakönyvezést ugyebár. Akkor innentől az egyház már nem is végzett ilyet? Vagy 1895-től 2 helyen is anyakönyvezve lettek? Állam és egyházi oldalon is?
Ha valaki találkozott már hasonlóval, kérem segítsen!
Bozó Julianna férje, Borotvai Sándor 1884-ben meghalt, majd utána Bozó Juliannának született öt gyermeke. 1888-ban Gábor, 1894-ben Emerencia, 1897-ben Anna, 1900-ban József és 1903-ban Borbála. Gábor esetében az apára vonatkozóan „megesett özvegy” megjegyzés van beírva, Emerencia, Anna, József esetében az apa rovata üres. Négyüket 1903-ban örökbe fogadta Józsa József és felesége Osztafi Erzsébet, akik 1877-ben házasodtak . Saját, közös gyermeket nem találok. Az örökbefogadáshoz kapcsolódó árvaszéki határozatból csak annyi derül ki, azért történt az örökbefogadás, mert „a gyerekekre nézve az előnyös”. Bozó Julianna ötödik gyermeke, az 1903-ban született Borbála születési bejegyzésénél Józsa József van feltüntetve apaként, de a „törvényes apa” előnyomtatott rész „természetes” apára van javítva. Megjegyzésben fel van tüntetve, hogy Józsa József a gyermeket sajátjának elismeri. Még egy adalék: Gábor 1923-as halálánál apaként Józsa József, anyaként Bozó Julianna van feltüntetve. Az örökbefogadó szülők mindketten 1932-ben haltak meg, az édesanya 1939-ben. Mindenki egy településen élt, az örökbefogadó szülők és az édesanya között semmilyen rokoni kapcsolatot nem látok.
Mennyi esélye van annak, hogy Gábor édesapja Józsa József?
Lenne egy újabb kérdésem, aki volt már bármelyik település plébániáján kutatni, kérem írja meg, hogy ott hogy működött, mert én sajnos némileg falakba ütköztem.
Nekem egy csongrád megyei nagyközség plébániára kellett volna bemennem, de telefonon azt a tájékoztatást kaptam, hogy ahhoz, hogy ott kutathassak engedély kell kérnem a Püspökségtől, e-mailben, akik majd válaszolnak, hogy engedélyt kapok-e a kutatásra, valamint tájéókoztatnak, hogy mennyibe fog ez nekem kerülni, ugyanis ára van. Ha megadták az engedélyt, akkor bemehetek, de akkor sem én kutathatok, hanem az ott dolgozó idős hölgynek mondom a keresett neveket, ő pedig keresi, én hozzá sem nyúlhatok semmihez. Ez még a kisebb gond lenne, de tényleg fizetni kell ezért?!
Akkor már egyszerűbb ha a területi levéltárba megyek be, ill. az óbudaiba, ott maga a kutatás ingyenes, nem?
Állami ak-ek terén nekem csak a Szolnoki Levéltárral van tapasztalatom: ott pl. egyelőre teljesen szabadon böngészhetőek az ak-ek másodpéldányai (születési '25-ig, házassági kb. '50-ig, halotti kb. '80-ig), viszont azt tudd, hogy másolatot nem adnak róla, így ha valamelyikre szükséged van és pont fent van a familysearch-n, akkor azt inkább ott töltsd le.
Az egyházi ak-ek mikrofilmeken kutathatók Óbudán a MOL-ban, ezt már írták is előttem. Ott tudsz másolatot készíteni a kívánt lapokról, de pl. fényképezni nem engedik (pedig mennyivel egyszerűbb lenne...)
Nagyjából így van. De ha 1895 előtti egyházi anyakönyvekről van szó akkor Óbudára kell írnod, hogy lekérd a megyéd levéltárába a mikrofilmeket. Ha állami anyakönyvekről van szó, akkor, ha jól tudom, csak a megyei levéltárba kell kérni, hogy láthasd a másodpéldányokat, ha szerencséd van talán meg is nézheted. Az állami anyakönyveknek nincsennek mikrofilmjei Óbudán.
Családkutatás segítségéhez remek összefoglalót olvashatsz a MOL honlapján itt , illetve a MACSE honlapján itt . Az utóbbi nemrég alakult, ezért még nem működik a honlap minden része, de október környékére szerintem már készen lesz. Ha a MOL-t választod, akkor érdemes ezt is átnézned.
Akkor ezek szerint a levéltárakban (budán ill. a megyeiek) egy helyen meg vannak az anyakönyvek másodpéldányai?
Mert akkor ezek szerint nem kell elmennem az érintett településekre, kikérni az ott tárolt adatokat, hanem a fővárosban, illetve a megyénkben tudok egy helyen kutatni?
Bocsánat a sok buta kérdésért, de tényleg kezdő vagyok még..:)
És akkor ezek alapján a familysearch.com-ra azt az eddig feltöltött több, mint 3 millió adatot egy kattintással letörlik? Mert ebben az esetben kénytelen leszek az adott település összes anyakönyvét lementeni amelyben érdekeltségeim vannak, hogy a jövőben is kutathatóak legyenek számomra. Másrészt a Szabolcs megyei polgári anyakönyvek feldolgozását is fel kellene valamiképpen gyorsítani, hiszen ez a 4 hónap gyorsan el fog telni és mire ki lehetne élvezni a hasznát addigra törölhetik is le. Én nem látok ésszerű magyarázatot arra, hogy kinek árthat az, ha tudja hogy más hozzátartozói több évtizeddel mikor hunytak el, vagy mikor kötöttek házasságot. A legkésőbbi házassági anyakönyvek többnyire a 40-es éveket szokták érinteni. Egy kis józan ésszel átgondolható, hogy azok akik az előbb említett években kötöttek házasságot kevéssé valószínű, hogy élnek, de ha élnek is se zavarhatja őket 90-es korukban hogy mások megtudják a szüleik nevét és születési idejüket, helyüket.
Legjobb tudomásom szerint igen, az 1895 előttiek kutathatóak maradnak. De személyiségi jogok miatt az államiak kutathatóságát megszüntetik. Ha jól emlékszem azokat, amelyekben 90 évnél újabb bejegyzés található. És mivel mindegyik állami anyakönyvben van ilyen bejegyzés, mindegyik kutathatlanná válik. Bár lehet, hogy valami más a hivatalos indok, én így emlékszem.
Ha 1895 előtti egyházi anyakönyvekben szeretnél kutatni, akkor a Magyar Országos Levéltár óbudai részlegébe kell menned, ahová ingyenes a belépés. Amennyiben oda nem tudsz eljutni, le lehet kérni a megyei levéltárakba a kellő mikrofilmeket, eredetieket nem. A levéltár honlapján erről bővebben is van információ. A megyei levéltárakban tárolják az 1895. évi és az utáni állami anyakönyvek másodpéldányait, de már csak 2011. év végéig kutathatóak. Állítólag vannak olyan levéltárak, ahol már most sem szivesen adják oda ez utóbbiakat. Szóval csak remélhetjük, hogy a mormonok még töltenek fel anyakönyveket.
Valami fantasztikus, pár felmenőt meg is találtam.
Csak sajnos most olyan részében kell keresnem, ahol csak a képek vannak feltölve, és egyesével ki kell nagyítanom az anyakönyvi kivonatok egyes oldalait, de nagyon izgalmas!
Az lenne a kérdésem, hogy ha ebben az adatbázisban nem találok meg mindent, akkor ami ide nincs feltöltve, azt kereshetem a Széchenyi Könyvtár Levéltárában, illetve a településen, ahol épp aktuálisan keresnem kell? Vagy ezek a keresztlevelek, anyakönyvi kivonatok..stb ami ebben a rendszerben van, honnan lettek feltöltve? Gondolom a levéltárból... mert ha igen, akkor mégiscsak egyszerűbb bemennem, és ott keresgélni, mint így számítógépen keresztül.
Ha esetleg voltál már ott, ott is gépen keresztül lehet csak a diákat nézni, vagy az eredeti iratokat?
Egy ilyen program nekem is jól jönne, főleg most, hogy szinte használhatatlan lett az oldal. Eddig mindíg megőrizte a nagyítási méretet, de most folyton újra kell nagyítgatni minden egyes képet. A másik dolog amitől tartok egy kicsit, hogy január elsejétől életbe lép az új törvény és attól félek le fogják szedni ezeket a képeket. Szóval jó lenne valahogy lementeni őket.
