Furcsa, amiket írtok. Ha nem a családi elbeszélésekből indul el az ember, akkor miből? Én pl. sok mindent megtudtam a nagyimtól. Mert ha nem a legidősebb ember meséli el, akkor ki? Így derült ki, hogy volt olyan ükszülőm, akik elváltak, pedig az akkoriban nem volt gyakori, a másik ágon egy grófi kastélyban dolgoztak, a harmadik pl. tanító volt. Tudom, hogy ezek nem feltétlenül kellenek a kutatáshoz, de azért jó tudni, hogy hogy is élhettek. És ezek szerintem nem is olyan adatok, amiket nagyon túl lehet magyarázni. Persze vezethetnek tévútra, de ha elakadok, akkor még mindig van esélyem az említett településeken keresgélni.
Igaz valószínűleg ti már sokkal tapasztaltabbak vagytok, és azért írjátok ezeket, nehogy túlságosan beleéljem magam...
Ettől függetlenül ezt a félágat leszámítva tudom, hogy nagy valószínűséggel nem fogok címert rajzoltatni a végén, mert nem lesz ilyen.
Ja, amúgy a Borsod megyei levéltárban kutat valaki mostanában? Polgári anyakönyvekből kellenének adatok, cserébe MOL-ban, BP Fővárosiban, és Pest Megyeiben tudok megnézni adatokat.
Ezt így nem lehet megmondani. Megnézed és vagy ott lesz vagy nem.
A családi legendáknak többnyire van valóságalapja (párról én is kiderítettem hogy igaz), csak a szájhagyomány útján terjedő történetek az idő elteltével sokszor már annyi ponton módosulva kerülnek a mai generációkhoz, hogy szinte teljesen átalakulnak az eredetihez képest. Pl. az eredetiben Pista bá' még két kézzel húzta ki traktort a trágyából, a legújabb változatban meg már egy ujjal felemelte - s így tovább. De akárhány embertől hallod akármelyik változatot, mindegyikben vannak közös pontok, ami arra utal, hogy az eset valóban megtörtént, csak legfeljebb nem úgy ahogy ma találjak. Tehát ezzel is számolni kell.
...a családi legendákon elindulni annyi,, mint, hogy visszafelé kutatva elindul az ember, hallk a dédszülőktől neveket, körülbelüli időpontokat, eljit ezzel az 1800-as évelk 60-as 70-es éveiig, de nem kezdi el a szisztematikus anyakönyvi kutatást, hanem névazonosság alapján próbál 1700-as évekbeli hasonló nevű személyekkel ugyanabban a lakóközösségben összehozni a családi kapcsolatokat. Kártyavár.
Bármennyire is mesébe illő időutazásokat tesz a családfakutató, ez egy elég konkrét (mi is ez, segédtudomány?, módszertan? mindegy) kutatási módszertannal rendelkező szabadidős tevékenység. A családi elbeszélésekre nem adnak pontot. Vannak ilyen történetek, de nem érdemes annak a nyomvonalán elindulni, ingovány. Még csak figyelni sem kell rá, inkább zavaró tud lenni, semmint segítő. Semmit nem támaszt alá.
Konkrét tényállás van, jogok, családi állapotok, lakókörnyezet, vagyoni/társadalmi helyzet, geneológia.
Ááááá, ott még nem tartok, hogy tuti nincs megjelölve. :) Sajnos. A család elbeszéléséből tudom, hogy apuka nemes volt, és a gyermek törvénytelen. Azért kérdezem, hogy az ilyen gyerekek anyakönyvébe gondolom nem írták be apuka nevét?
Az, hogy a gyermek törvénytelen, és az apa nincs megjelölve, nem jelenti automatikusan hogy az apa nemes volt, vagy előkelő családból származott. Egyszerűen nem ismerte el a gyermeket, vagy nem vette a nevére, vagy az asszony nem volt hajlandó nyilatkozni erről (arra már nem is merek gondolni hogy nem tudta megmondani ki az apa), stb. Ilyenkor rendre az anya családnevét kapta a gyermek. Gyakran előfordult, hogy ha később az apa feleségül vette az anyát, utólag feljegyezték a gyerek születési bejegyzéséhez hogy "XY-nal Z helyen W időpontban kötött házasság által törvényesítve". Ha nem írták oda, annak lehet egyszerű érdektelenség, hanyagság is az oka, vagy mondjuk a gyermek a házasság előtt elhunyt, így okafogyottá vált a törvényesítést utólag feljegyezni. (Nem tudom hogy több gyermek esetén mindhez odaírják-e a törvényesítést vagy csak az egyikhez.) De végső esetben még akár féltestvér is lehetett másik apától.
Már e-mail-eztem egy MOL-os hölggyel, aki megadta azt a mail címet, ahol ki lehet kérni a filmeket. Gondolom jelzik, ha az épp nincs bent.
Más jellegű kérdés. Ha egy gyermek (lány) törvénytelen volt, vagyis apuka nemesi származású, akkor ha jól sejtem ott el is akadok a családfában. Feltételezem nem is jegyezték fel a születési anyakönyvre. Ha találkoztatok már ilyennel, légyszi írjátok le, hogy az hogy is nézett ki. És olyankor kinek a vezetéknevét kapta a gyermek? A családfámban "Lakó" néven fut. Csak kitaláltak valamit, vagy az anya nevét kapta? Ez olyan ca. 1870-es évek.
Egyébként írtam az egyik Bp-i temető igazgatójának, hogy keresek valakit, és eléggé tág intervallumot 26 évet adtam meg a halála esetére. Nagyon kedves volt a hölgy, mert utánanézett nekem, és 1 napon belül válaszolt is. Bár sajnos nem ott temették el.
Ti vettétek fel olyan rokonnal a kapcsolatot, aki kicsit ismertebb (esetemben borászok), de csak mondjuk a szépszülők révén vagytok rokonok? Érdemes, vagy ezt inkább hanyagolni kell?
A MOL tudomásom szerint egyházi (felekezeti) anyakönyveket őriz többnyire 1895. sep. 30-cal bezárólag. Egyes esetekben talán vannak 1895 utániak is (polgáriak?) elvétve, főleg az elcsatolt területekről, de előfordul, hogy valamiért egy-egy község anyakönyveit tovább filmezték mint 1895, ilyen pl, Bálványos, ill volt még egy talán pest megyei falu, ahol 1918 környékéig voltak adatok, de a nevére nem emlékszem.
Első alkalommal ha mész, először nézd ki az on-line adatbázisból hogy mi kell és küldd el nekik emailben, másnap 10 órára előkészítik.
Adatbázis: http://www.natarch.hu/fondx/aker.html
Maximum 10 filmet lehet kiírni, egy kérőlapon max. 5 tekercs szerepelhet (és max 4 kérőlapra írhatsz ki összesen 10-et, amit el lehet osztani 5-5, 3-3-2-2, 4-1-3-2, stb. módon.) Érdemes többet kiírni, mert ha kutatónál van annak az egy településnek a filmje, akkor lehet hogy odamész potyára. Ilyen esetben érdemes a másodpéldány listát is elkérni - az ezeken szereplő filmek helyben nézhetőek, azonnal adják szabadpolcos rendszerben.
a válaszod nem igazán pontos. hatvany istván professzor apja hatvany gergely nagyecseden született, de rimaszombatban nősül. felesége mester mária viszont rimaszombatinak tekinthető. A nemességszerző ős hatvany mihály szikszón élt. 1634-ben kap kiváltságoslevelet. a professzor a családot önéletrajzi irásában érhatvanból származtatja
Ezek bíztató szavak. :)) Még szerencse, hogy nem szeretem a kávét, és kaja nélkül is megvagyok, ha valamibe belemerülök. Akkor már csak a géppel és a személyzettel kell ismerkednem. :) Szerencsémre még pesti is vagyok, tehát autóval meg tudom közelíteni a MOL-t. A jegyzeteléssel kapcsolatban: ha valamit nem tudok kiolvasni, akkor segítenek? Vagy ezeket hogy lehet kimásoltatni, kinyomtattatni?
Köszönöm a gyors választ! Az 1895 előtti anyakönyvek a MOL-ban nem kizárólag egyháziak? Bocs, de még kissé tudatlan vagyok. Azt hiszem első alkalommal csak egy települést kérek ki, aztán meglátom mennyire megy ez a dolog nekem.
A település történetének már nagyjából utána néztem, de ott azt írták, hogy nem jegyezték fel, hogy honnan telepítették be a svábokat. Azért reménykedek, hogy találok valamit. Igaz kicsi település, ráadásul csak helyben választottak maguknak párt az emberek, így szerintem a végére mindenkinek mindenki a rokona lesz.
Még annyit kérdeznék, hogy a Szabolcs megyei Borbély családok között nem keresgél valaki?
Erre a kérdésre "úgy általában" nem lehet válaszolni. Lényeges, hogy konkrét adatot keresel-e, és az sem mindegy, mennyire "írástudók" vezették, milyen kézírással az anyakönyveket. Ásványráró római katolikus anyakönyvei 1681 - 1895-ig 4 db filmtekercsen vannak, összesen 2194 felvétel. (1 felvétel = 1 anyakönyvi oldal, ami lehet 25 vagy akár 50 adatsor is) Hédervár rk. 1673 - 1895 ugyancsak 4 tekercs filmen, 1651 felvétel. Amennyiben jegyzetelsz a filmekből, úgy a "találatok száma" is jelentősen lassítja a keresést. Szerintem fél nap talán arra elegendő, hogy megismerkedj a mikrofilm olvasókkal, a levéltári munkatársakkal, a kv automatával és talán 1-2 adat megkeresésére is marad időd. :) (A budapesti Lángliliom utca közelébe BKV-val eljutni se nem gyors, se nem egyszerű, de szép feladat. A közeli Gábor Dénes főiskola menzáján lehet olcsón ebédelni, vagy zacskóból, délre az automatából elfogynak a szendvicsek!) Biztatással tp
Hogy mennyi filmet tudsz átnézni, az attól függ, hogy a filmeken mennyi szalag van, illetve hogy a lefilmezett oldalakon mennyi adat van és milyen gyorsan tudsz olvasni. Példa: polgári házassági anyakönyveket akarsz átnézni a Budapest Főváros Levéltárában. A polgári filmek, ált. nem "teleorsósak", vagyis kevesebbet tekercseltek fel rá, mint rendszerint a MOL-beli filmekre. A polgári házasságoknál egy oldalon van négy adat, így ha mondjuk csak a férj nevét figyeled, egy tekerccsel kb. fél vagy háromnegyed óra alatt végzel. Ahol többet kell olvasni, mert egy oldalon van kb. 20-30 adat egyes felekezeti anyakönyvekben és még olvashatatlan is, ott akár másfél óra is lehet egy tekercs végigolvasás (természetesen csak a neveket nézve). Az én tempóm ált 3/4-1 óra mikrofilmenként, azaz egy 4 órás félnappal számolva 4-5 tekercset lehet durván, de mint mondtam egyéne válogatja.
A betelepítésekről: vannak egyes községek ahol feljegyezték az anyakönyvbe, hogy melyik telepes honnan származott el. Konkrét példám valahonnan Komárom-Esztergom megyéből van, de meg kell kérdeznem az ismerőst, aki ott kutatott. Nem mindenhol vannak ilyen feljegyzések, legalábbis pl. az adonyi r.k. anyakönyvekben nem találtam. Ennek a falu történetében után kell nézni, hogy honnan érkeztek betelepülők az adott helyre. A születési helyet leginkább a halálozási bejegyzés egyik rovatában adják meg, ez magyar területen 1853-tól általános gyakorlat, budapesten van ahol már 1852 februárjában elkezdték vezetni. Ezt megelőzően többnyire se lakcímet, se születési dátumot (csak a keresztelését), se születési helyet nem jegyeztek fel. Rendszerint 1853 előtt a halálozás dátuma helyett is a temetésé szerepel, de nyilván vannak itt-ott kivételek. 1952. dec. 31-ig pedig csak az években megadott életkor szerepel a polgári halálozásoknál, ami gyakran megnehezíti a munkát, arról nem is beszélve, hogy 1907. jan 1. és 1952. dec. 31. között a születési helyet sem jegyezték fel a polgári halotti anyakönyvekben. (1853-tól 1906. dec. 31-ig, illetve 1953. jan 1-től viszont igen). Van azonban pontos születési hely és dátum a polgári házasságoknál 1895. okt. 1-től kezdődően, tudomásom szerint a mai napig.
Sziasztok! Ismét egy lelkes amatőr. :) Azt szeretném kérdezni, hogy mondjuk egy bő fél nap alatt mennyi mikrofilmet lehet átnézni a MOL-ban? Ásványráró és/vagy Hédervár érdekelne. Dédnagyapám szüleit keresném. Nagymamám beszámolója szerint a hédervári kastélyban dolgoztak inas és konyhalányként (vagy szakácsként?). Viszont úgy tudom, hogy a cselédek a kastély épületeiben laktak, de dédapám (1896-1960) mégis ásvárnyrárói lakos volt. Lehetséges, hogy az ükszüleimnek mégis volt saját házuk a közeli településen? Mennyire lehetett ez gyakori? Igaz még a nevüket sem tudom (csak a ükpapám vezetéknevét, ami Dániel), de dédpapám olyan településen halt meg, aminek a templomi anyakönyveibe hamarosan belenézhetek. A másik kérdésem pedig, hogy a férjem ágát is kutatom, amit szintén ezekből a templomi anyakönyvekből szeretnék felderíteni. Vissza tud menni az ember a betelepítés előtti időkbe? Vagyis az első bejegyzésekben vajon fel van tüntetve, hogy hol született az első betelepült? Vagy itt teljesen vége szakad a családfának? A férjem sváb származású.
Köszi előre is. Úgy láttam itt eléggé felkészült emberek vannak. Nem is tudom, honnan veszitek azt a rengeteg adatot?
A házasult felek mindketten özvegyek voltak. Az alatta lévő rovatban nem a nyomtatás szerinti adat, azaz a szüleik neve szerepel, hanem előző házastársuk neve. Nem ritkán így töltötték ki az anyakönyvet, özvegyek esetében nem írták be a szülőket.
Én arra tippelek, hogy Horváth Anna apja (Horváth Ferenc) meghalt. Édesanyja ezután újra házasságot kötött, és férjhez ment Illés Andráshoz, aki szintén meghalt.
Köszönöm a segítséget, időközben meglett az első családbeli Pikó is.=)
Még egy kis segítségre lenne szükségem. Egy 1879-es házassági anyakönyvi kivonaton (pontosabban annak 1939-es másolatán) nem tudok kiigazodni.
Házasodó felek: Surinyi László kovács | Horváth Anna Szülőik: néhai Bayer Mária férje | néhai Illés András csizmadia neje
Kérdés: Illés András hogy kerülhet ide, amikor H.A. apja Horváth Ferencként van jegyezve egy másik adatlap alapján? Bayer Mária férjéről ugyan nem találtam még adatot, de ha már a fia Surinyiként lett anyakönyvezve, valószínű, hogy az apja is az volt, nemde? (Úgy tudom, törvénytelen gyerek esetén az anya nevén anyakönyveztek.)
Valamint a "származás" rovatnál nem tudom kibetűzni az első nevet a kötőjel előtt. Mlinaróczra tippelek, de nem vagyok benne biztos. Modern térképen nem találtam ilyen helységet.
