Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

kanga 1 2015.01.18 Creative Commons License 24766

Az én férjem is bipoláris depressziós.  Nehéz megmondani, hogy melyik ő és melyik a betegség. Ha nem száll ki az ember egy ilyen kapcsolatból akkor vállalja a hullámvasútozást. Nem könnyű. Először is eléggé tisztában kell lenni saját magaddal, mert a társad a saját hangulatait rád fogja kenni. Ha ő agresszív, vagy ideges azt fogja mondani, hogy te vagy az.Ő csak miattad ilyen. Ilyenkor végig kell gondolni, hogy van e alapja. Ez sem mindig könnyű.  Egyszer valaki azt mondta, hogy a szeretet akaratlagos dolog. Akkor nem hittem neki, de rájöttem, hogy így van.  Nagyon akarom szeretni a párom, ezért amikor összeomlik és támadóvá válik egyszerűen elkerülöm, megvárom amíg elmúlik, nem kommunikálok vele.  Vitába szállni kár, mert nincsenek észérvek, csak rosszul jöhetsz ki belőle. Nálunk most jól van beállítva a gyógyszer, így csak akkor jön a vihar, ha front van. Erre meg előre felkészülök.

Előzmény: petrocellie (24763)
Vendel1 2015.01.11 Creative Commons License 24765

Szia!

 

A Feleségem mániás depressziós,van két gyerkőcünk, egy 3 éves és egy 9 hónapos Baba.

Én 7 éve ismerem, és tudtam első perctől h mi a probléma, gyerekeket is úgy vállaltunk, hogy körbejártuk orvosilag a lehetőségeket.

Az egyik orvos azt mondta h vállalhatunk, a másik azt hogy nem lehet gyerekünk, mivel lesznek olyan időszakok amikor a Feleségem saját magát sem fogja tudni eltartani, nem h gyerekeket.

Az akkori gyógyszeres kezelésével rendben volt minden, ugyan sok vita volt, de meg tudtuk beszélni. A legnehezebb az volt, hogy nem tudtam lereagálni az éppen aktuális hangulatát, gyakran okoltam saját magam h nem tudok megfelelni Neki.

 

Többször kértem h gyakrabban menjünk orvoshoz, nem tötént meg, csak ment az értelmetlen vita és a legfájóbb h most már a két gyerek előtt.

 

Jeleztem a családjának, hogy baj van, már novemberben, december elején már annyira rosszul volt, hogy kiabált, üvöltözött a gyerekek előtt, sőt naponta kirakott, hogy takarodjak el, el akar vállni.

 

A caládja nem beszélt Vele, pedig minden kemény vitát elmondtam Nekik, és kértem h vigyük orvoshoz. Nem történt meg, a Feleségem elhitette Velük, hogy én vagyok a hunyó.

 

Aztán december végén, karácásony után egyik nap az autópályán 120-al mentünk, vittem egy lányos karácsonyi bulira a gyerekekkel és hazafelé, sötét volt, elkezdett ütni az autóban, majdnem meghaltunk, arcon ütött többször.

Ez volt az utolsó csepp a pohárban, kértem a Báttyát másnap h vigyük orvoshoz, sikerült.

Szilveszter napján kerültünk az orvosához aki egyből be is utalta a korházba és azóta egyedül maradtam a két gyerekkel, az egyik anyatejes volt.

Iszonyatosan nehéz állapot!

A családja ellenem fordult, engem okolnak, miközben köszönettel tartoznának. Ha valaki egyedül tönkre teszi magát, ám legyen,de itt már 4-en vagyunk, más életeket nem lehet, ezt nem értette meg.

Én 7 évig próbáltam megfelelni Neki,nem sikerült. Ott tartok h bármi áron is de válni fogok, 35 évesen még talán van esélyem egy normális életre.

Ez nekem túl sok volt, azt hiszem években kell mérnem mire feldolgozom, hogy a Feleségem majdnem megölt minket.

Szerettem, de már annyira eltávolódtam Tőle, annyira megváltozott a személyisége, hogy hazudnék ha azt állítanám, hogy szeretem.

 

Tehát most ha 1-2 héten belül hazakerül, kezdetét fogja venni egy válási procedúra, h mi lesz nem tudom,egy biztos, nem akarok mellette belerokkanni azért, hogy Ő úgy ahogy elevickéljen mellettem. Van két Fiam, őket fel kell nevelni, normális életet kell biztosítani.

 

Történetem röviden ennyi, kérdezz bátran.

 

 

Előzmény: petrocellie (24763)
Martin2 2014.09.21 Creative Commons License 24764

Gyere át ide, ez a fórum jobban pörög.

bipolaris vilag forum

Előzmény: petrocellie (24763)
petrocellie 2014.08.30 Creative Commons License 24763

Sziasztok,

nem szoktam fórumozni de miután elkezdtem a problémámmal foglalkozni azt láttam, hogy ez egy hatékony módja annak, h más emberektől segítséget kapjak akik hasonló cipőben járnak.

Feleségem pár hónapja elköltözött és magával vitte a két kisfiunkat is (2-4 évesek). Az volt akkor az indoka, h magányos én meg érzelmileg bezárkóztam és hogy nem is illünk össze. Én nagyon összetörtem mert miközben mindennél jobban szeretem a feleségemet, elkezdtem hibáztatni magamat, h mit is rontottam el? Ő azt mondta, h már nem szeret és el akar válni. Aztán jöttek a furcsa jelek. Először amikor kértem, h menjünk el egy gyerekpszichológushoz, h kikérjük a véleményét arról, h mi lenne a gyerekek számára a legjobb a válás után de ő ezt mindenféle képtelen indokkal visszautasította. Aztán mikor azt mondta, h igazából azért költözött el mert félt, h meg fogom verni akkor először arra gondoltam, h ez nagyon jó hír mivel ezt a képtelenséget könnyen tisztázni fogom vele, hiszen ilyen sose fordult elő a kapcsolatunkban és soha nem is lennék képes ilyet tenni. Aztán meg arra gondoltam, h ezt lehet, h a válás miatt találta ki, h megfelelő indokot adjon az elköltözésre és a gyerekelhelyezésre, de aztán meggyőződtem róla, h tényleg fél. Egy közös barátunktól tudtam meg, h bipoláris depressziós, gyógyszereket szed és kezelésre jár. A házasságunk alatt nem láttam, h szedett volna gyógyszereket és szerintem nem is járt kezelésre sem. Az is igaz, h sokat veszekedtünk, de most már látom, h ezek nagy része amiatt volt mert én nem jól reagáltam az ő dühkitöréseire, szeretethiányára vagy a szorongásaira. Úgy álltam hozzá mint egy "normális" emberhez és figyelmen kívül hagytam, h beteg mivel nem tudtam róla. 

Most azt érzem, hogy még inkább mellette kell, h legyek és segítenem kell rajta mert ő a feleségem és szeretem. Viszont nem szeretném erőltetni az ő akarata és érzése ellenére a dolgot. Mindkettőnknek ez az első házassága és én nem szeretnék egy új életet, hanem ezt a kapcsolatot szeretném megmenteni, h a feleségemmel és a gyerekekkel együtt éljünk persze úgy hogy mindketten odafigyelünk erre a betegségre a jövőben.

Ahogy olvastam a diagnózisokat elég nehéz a helyzet mert a bipolárisnak sokszor nincs betegségtudata, üldözési mániában szenved, fél stb.

Azt szeretném kérdezni attól akinek volt ilyen tapasztalata, h a bipoláris rossz passzban van és azt mondja a társának, h "nem szereti" és válni akar azt mennyire kell tiszteletben tartani? Honnan tudjam, h tényleg a betegségétől függetlenül valóban ezt akarja e? Hogyan győzzem meg, h ez egy betegség és mielőtt elválnánk érdemes volna együtt elmenni egy terapeutához ezzel a problémával? Mit tegyek, h ne féljen tőlem? A gyerekekre nézve mekkora problémát jelent, ha az anyjuk egyedül neveli őket és bipoláris depresszióban szenved?

Ha tudtok ajánlani ilyen helyzetre jó szakembert azt megköszönöm! Szívesen leveleznék olyannal aki ilyen helyzetben volt (akár egyik akár másik oldalon), h megkérdezzem a tapasztalatait! Kérlek Titeket, h olyanok írjanak akik tényleg ismerik ezt a problémát akár mint szakember akár mint elszenvedő fél... Előre is köszönöm a támogatásotokat!

 

 

egy aggódó férj és apa

 

pierre elois 2014.06.11 Creative Commons License 24762

Senki által nem ismert, nyilvánvaló depressziós ok.

Előzmény: pierre elois (24761)
pierre elois 2014.05.26 Creative Commons License 24761

Üdvözletem!

 

Az elektroszmog egyik tünete a depresszió. Ha felmerült Önökben már ez az ok, ha nem, nézzenek bele a honlapomba. Amit biztosra mondok, hogy sok idegrendszeri betegségnek jöttem már rá az egyszerű okára. Legtöbbször ez a számítógép, illetve az utcai -normál 400 voltos- villanyvezeték. ?

 

estressz.hu

Magda Péter

bipol 2014.03.05 Creative Commons License 24760

A gödör aljáról nézve, mindig teljesen kézenfekvő megoldásnak tűnik az öngyilkosság.

Mindent megold, és elrendez egyben.

bipol 2014.03.05 Creative Commons License 24759

Nem szedek semmit.A szerencsést a változásokra értettem (hogy nem sűrűn váltják egymást).

Gondolom másfél évig a gödör alján nem "szerencsés"

Egyszer voltam dokinál.

Egy fiatal srác volt, akinél ráadásul bent ült az asszisztens is.

Így kellett beszélnem arról, hogy mi nyomja  a "szívemet"

Egy fél évig szedtem valamit, már nem tudom mit, de az első hét után szörnyű volt.

Egy hétig happy voltam tőle, aztán utána éreztem magamon, hogy le vagyok lassulva.

Szinte láttam magam kívülről, és éreztem, hogy többet jobban és gyorsabban tudnék csinálni, de a gyógyszer gátol benne.

Olyan volt, mintha egy lassított felvételen néztem volna magam, és nem tudok ellene tenni.

 

cyanne 2014.03.04 Creative Commons License 24758

gondolom, nem szedsz semmit, vagy tévedek?

Előzmény: bipol (24756)
cyanne 2014.03.04 Creative Commons License 24757

másfél év masszív depressziót azért nem neveznék szerencsének

Előzmény: bipol (24756)
bipol 2014.03.04 Creative Commons License 24756

Szerencsés vagy :)

Vannak olyan időszakaim, mikor több évig is "nyugi" van, de mostanában elég sűrűn változik sajnos. :(

cyanne 2014.03.03 Creative Commons License 24755

nem, ellenkezőleg. hónapok, évek.

Előzmény: bipol (24754)
bipol 2014.03.03 Creative Commons License 24754

sokkal sűrűbben váltakozik?

cyanne 2014.03.03 Creative Commons License 24753

ennél komolyabbra. de nekem nem is napokban, sőt nem is hetekben mérhető az egyik meg a másik fázis.

Előzmény: bipol (24752)
bipol 2014.03.03 Creative Commons License 24752

Milyen csapásra gondolsz?

Nekem elég az is, ha nem úgy alakul a napom, ahogy elterveztem, és teljesen befordulok tőle.

cyanne 2014.02.28 Creative Commons License 24751

nekem a depressziót vmi csapás, a mániát meg az, h egyszercsak vége lesz a depressziónak:)

és persze egyre rövidebb a mánia és egyre hosszabb a depresszió.

Előzmény: bipol (24750)
bipol 2014.02.28 Creative Commons License 24750

Néha én sem hiszem el, hogy olyankor mennyire tudok pörögni.

Hihetetlen, hogy milyen tartalékok vannak az emberben.

Én a mániás időszakban annyira pörgök, hogy néha már elhiszem, hogy jól vagyok :)

Aztán jön a fekete leves

Van olyan időszak, mikor akár 1-2 évig sincs gondom, de néha hetenként ülök a hullámvasúton.

Kinél mi váltja ezt ki?

Én még nem tudtam rájönni.

Pedig ha visszatekintek, már 25-30 éve vannak problémáim.

cyanne 2014.02.26 Creative Commons License 24749

van, akinek csak a környezetét:)

 

(én azt utáltam, h nem tudtam aludni, akkor se, ha fáradt voltam.)

Előzmény: bipol (24748)
bipol 2014.02.26 Creative Commons License 24748

Mindenkit megvisel a mániás időszak?

Én olyankor annyira pörgős és produktív vagyok, hogy magam sem hiszem el.

bipol 2014.02.26 Creative Commons License 24747

Sziasztok

Mahavishnu 2014.01.21 Creative Commons License 24745

Nem állt szándékomban megbántani senkit. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ebben a gondolatban "lehet valami". Próbálhatnánk jobban örülni a kisebb örömöknek stb. ezt a szöveget mindenki jól ismeri, mégis biztosan van benne igazság. Egyébként Nietzschének is voltak olyan hangulatváltozásai, amelyek bipoláris zavarra utalhatnak.

Előzmény: eekeili (24744)
eekeili 2014.01.18 Creative Commons License 24744

 A butaságot és az írigységet milyen pirulával lehet gyógyítani ??

Mahavishnu 2014.01.16 Creative Commons License 24743

Érdemesnek tartom megosztani Friedrich Nietzsche gondolatát: " Nem az öröm a kicsapongás szülőanyja, hanem az örömtelenség."

Tzp 2 2013.12.17 Creative Commons License 24742

"A betegségeinket az agyunkban rosszul működő biokémiai folyamatok hozzák létre"

Inkább fordítva. A lelki betegségek következménye a rossz biokémiai folyamatok. Ezért is terelődik a pszihiátriai gyógyítás a gyógyszerek felől a pszihoterápia irányába. Nem titkoltan azért írnak fel sokszor gyógyszert a pszihiáterek, mert nincs elég kapacitásuk a pszihoterápiára. De azért a biokémia-lélek dolog erősen korlátozott mértékben fordítva is működik. Némi gyógyszerezés segíthet a lelki baj orvoslásában. Ezért is van pozitív hatása néhány gyógyszernek, ugyanakkor még véletlenül sem találták fel a különböző lelki betegségek gyógyszereit.

Előzmény: kamanda (24740)
farand80 2013.12.17 Creative Commons License 24741

Szia!

 

Nagyon szépen köszönöm a választ, majd írok, most nagyon kivagyok. :( Üdv, minden sorstársnak!

Előzmény: kamanda (24738)
kamanda 2013.12.07 Creative Commons License 24740

Szia hééé!

 

Hidd el, az öndiagnózis nagyon veszélyes is tud lenni, így valóban azt tudom javaslni, ha anyagilag bírod, menj el maszek áterhez - a tbésekben én már nem bízom -, de ha drágállod, vannak alapítványok is - Napkör Alapítvány -, ahol barátibb árak vannak.

 

A betegségeinket az agyunkban rosszul működő biokémiai folyamatok hozzák létre, a gyógyszerek ezeket szabályozzák, ne üljünk a hullámvasútban, egyszer lent, egyszer fent.

A mély, depressziós szakaszok rendkívül mocskosak tudnak lenni, na nem mintha a mániás annyira szuper lenne. :-(

 

Mintha valahol olvastam volna, a bipoláris mániás depressziót az azt megelőző depressziós szakaszok hozzák leginkább elő. Nálam egy élethelyzet volt, ami a felszínre hozta, ekkora pörgés nélkül csak összezuhantam volna, nem lettem volna képes végigcsinálni a projektet.

Előzmény: hééé... (24734)
kamanda 2013.12.07 Creative Commons License 24739

Engem különösebben nem zavar a kórház, ha több időt kell bent lennem, elvagyok, nem hospitalizálódom, elvagyok mint a befőtt. Exem elvolt a gyerekkel, így nem okozott gondot, ha hosszabb ideig nem voltsm otthon.

 

Még a régi T. hegyen voltam többször a 90-es évek elején, azelőtt csak kezelgettek, evvel-avval, fogalmuk nem volt, mit csináljanak velem. Először a "se kép se hang" szindrómával kerültem be - ezt csak én hívom így -, ca. 1,5 hét alatt kiszedtek ebből a mérhetetlen befelé fordulásból. Ezért szoktam írni meggyőződéssel azoknak, akik azt mondják"bölcs hozzáértéssel", mi blondok vagyunk, ma én, holnap te. Megnézném, sokan mit lépnének, ha este lefekszenek, és reggel azt sem tudják, kicsodák-micsodák, és mindent elfelejtenének.

 

Csak a szokásos csoportok voltak abban az időben is, kiscsoport, nagycsoport, műhely (művészetterápia most), volt valamilyen csoportfoglalkozás, ahol imagináltunk, érdekes dolgokkal foglalkoztunk, és még volt nekem pszichodráma.

Még megvan lefűzve egy olyan anyag, ahol ugyanarról a képről kellett verset írnia mindenkinek, nagyon érdekes feladat volt. 

 

Nekem is volt pszichoszomatikus tünetem az ottani kajától, de én nem fogytam annyit mint te, viszont nagyon bekavart a terápiámba.

 

Ha publikus, neked mit hoztak ki az aanalízisükkel? Nálam minden foglalkozáson az "engem nem szabad elhagyni" jött ki, tehát minden problémámnak az életem során bekövetkezett elhagyások rakódtak egymásra, hogy a végén a se kép se hang megjelenhetett. (Akkor éppen a munkahelyemen 20 kollegámat rúgták ki, engem nem, mert én voltam a vámkezelő.)

 

Hipomániával kezdtem én is, aztán az évek alatt átfordult durva mániába a probléma, mélységes depresszióval fűszerezve. Volt több öngy. kísérletem, ezelből talán 1 volt "indokolt" - véleményem szerint - a többit nem tudom, mine csináltam. Az a jó, ha kontroll alatt vagy, van dokid, aki figyeli, nincs-e nagyobb változás, mert akkor változtatni kell a gyógyszeres terápián. 3 antidepit szedek, egyik antipszichotikum, hangulatdtabilizálókat, így már 1 éve nem voltam kórházban, ami nálam nagy szó.

Maszek pszichiáterem van, ő az egyik kürházban volt a kezelőorvosom.

 

Régi Tündérhegy (XII. Szilassy út 6.)

 

Előzmény: Meerkat35 (24735)
kamanda 2013.12.07 Creative Commons License 24738

Ebben nem vagyok biztos, de mintha beutaló nélkül is be lehetne esni hozzájuk, saját kérésre. Emiatt visont fel kellene őket hívni, ne menjél potyára.

Előzmény: farand80 (24736)
kamanda 2013.12.07 Creative Commons License 24737

TB-alapon megy, házhiorvostól elég egy beutaló. Szombatonként van ún. riport, amikor felmérik, fel tudnak-e venni, vagy ha tudod vállalni, akkor lehetsz bejárós is. (Foglalkozásokon ott kell lenni, meg a többiekkel csevegni, az is a terápia része, ha felvesznek.) Már az új helyükön vannak, én itt kicsit eltévedtem, mert hatalmas az a terület, ahol van az épületük. A Moszkva térről megy fel a busz.

Ha felvesznek, megmondják, milyen orvosi leletek kellenek nekik, pl. teljes labor, tüdőröntgen, másra most nem emlékszem.

 

Velem rendesek voltak, mert mondta, még véletlenül sem szeretném, felvegyenek, mert nekem csak ajánlotta egy kórházi orvosom. Megkapta az 1 oldalas szakvéleményt, és békén hagyott. Éppen mániás szakaszom volt, jól fel voltam pörögve, tele vágyakkal, tervekkel, stb. szóval tök normálisnak látszottam.

Előzmény: farand80 (24736)
farand80 2013.12.06 Creative Commons License 24736

Sziasztok!

 

Majd írok hosszabban is, nem vagyok új "darab" csak korábban más néven voltam (Andikozmi, Andee80), de most csak az lenne a gyors kérdésem, hogy ez a Tündérhegy ez maszek v. esetleg tb-s úton is be lehet jutni? Mi a menete? Leírná vk.?

Előre is köszönöm, jó éjszakát!