De a Honvédség helikopterei nem lennének bevethetőek?
Azokat be is vetették az idén, gondolom azért, mert az égő erdő közepén is voltak tanyák, és "pontcélok ellen" a a Mi-8 Bamby Bucket megoldása is használható. De a helikopter nagyon drágán repül és területi szórást nem tud csinálni.
Az igazi tűzoltórepcsinek elég 1-2 km lezárt folyószakasz a Dunán vagy a Tiszán, de a lezárást előre meg kellene szervezni, akkor két rendőrmotoros percek alatt kihúzna a folyón egy-egy piros bólyasort tartalmazó kötelet.
Azért ne keverjük a helit ezzel a géppel. Gyorsan és sokat tankol, gyorsa(bba)n repüli le a távot a "tankolás" és az oltás közt, olcsóbban üzemel, egyben nagyobb területre ürít, mint egy heli.
Ahol a prevenciós intézkedést maga a biztosított csinálja és a költségeit is maga viseli, olyan van, mert az csak egy konstans (tarifa) a képletben.
Az a prevenció nincs benne a matematikában, ahol a biztosítónak magának kellene fizetni az őrjáratozó sárkányrepülőt meg a túzoltó extrafelszerelését egy későbbi kisebb kárérték reményében.
Még olyan sem tudom, van e nálunk, amit anno az NDK-ban láttam. A templomtoronyban állt egy manus távcsővel és adó-vevővel és ha meglátott egy kezdődő tüzet, akkor kiadta a riasztást. Pedig az NDK-ban is a biztosító elvben akármekkora kárértéket megtérített a szerződés szerint. De a német ember olyan, hogy ...
Ma a zöldbáró meg a maradék néhány tsz az ezerholdas búzaföldjére meg tudná fizetni ezt, de mit csináljon a "nemzetfenntartó kisgazda" a háromholdas Torgyán-parcellájával?
Az lehet így van, de amikor elég egy ilyen erdő jelentős méreg (dioxin, sokat dumálnak most róla) is kerül a levegőbe, égéstermékként, ami ha azonnal rövidtávon nem is de hosszútávon globálisan is hat nem beszélve lokálisan is.
Nálunk a közelben van egy természetvédelmi terület hegy, tele zölddel, bokrok fák, na most a hegy alján kis telkek és pár tulaj illetve inkább csöves akik nyaranta passzióból (ált illuminált állapotban) rendszeresen felgyújtják a telket és párszor nem múlt sokon hogy az egész Sas-hegy lángba boruljon, ez a hely ráadásul nehezen megközelíthető "szal" egy komolyabb tűznél elkelne a tűzoltó repcsi vagy heli tartállyal,
De az, hogy a közelmúlt tűzeinél se tudtak alkalmazni repülős tűzoltást szerintem elég siralmasnak tűnik. A bolgárok által kölcsönkért orosz IL 76ost nehezen tudták volna alkalmazni itt. Bulgáriában mégis ott Fekete-tenger De a Honvédség helikopterei nem lennének bevethetőek?
A százmilliárd sántít. Még a tizede is csak a kárigény. Ami mindíg erősen "bruttó". A valós ennél kisebb. De egy repcsi, vagy heli igennagyon rossz hatásfokkal dolgozik.
Egyedül meg semmit nem ér. Legfeljebb kiegészíti az emberi erőt. Ráadásul nálunk pl. a Kiskunságban messziről is kellene cígönli a wizet. Közvetlen anyagi hasznot kimutatni nagy könyvelői feladat lenne. Persze szükség volna kritkus esetben, csak nem ennyire populáris a megoldás.
Cmelákot akkor használtak tűzesetnél, mikor a pilóta vállalkozó maga gyújtogatott, hogy legyen mire bérelni tőle oltógépet.
Kötöttél már valaha biztosítást?! Lakásbiztosításra igenis megnézik, hány zár van az ajtón, casconál az immobilizer, GPS-es védelem díjcsökkentő tényező. Nem szeretem őket, de ez azért csúsztatás.
En ugy tudom, van Magyarorszagon olyan gep (Turbo Cmelak) ami alkalmas lenne tuzoltasra.
Egyszer a Lujo be is mutatta egy repulonapon. Nekem tetszett a mutatvany :-)
Azt, hogy keszenletben all-e, riasztjak-e, es az egesz szervezet hogyan mukodik, azt ne kerdezze senki, fogalmam sincs. (ekezetek sincsenek ezen a billentyun)
A prevenció, mint aolyan semmilyen gazdasági számításban nem fő szempont. Nagyon tanulságos volt, amikor vagy 15 évvel ezelőtt a mototros sárkányozás hőskorában próbáltunk házalni a biztosítóknál a gabonatüzeket minimalizáló őrjáratozás ügyében. A biztosítók azt mondták, hogy a biztosításmatematikában kidolgozott módszer van a károk lekezelésére, aminek a vég egy bizonyos határon felül a díjemelés, ami mindent megold. A prevenciós költség nincs benne a biuztosításmatematikában.
A túzoltóságnál elmondták, hogy nekik semmi különösebb kézzelfogható érdekül nincs abban, hogy kisebb legyen a tűz. Ennél komolyabb dolgokból sincs hasznuk. Pl. azért nem kapnak dicséretet, ha hamarabb, kisebb kár mellett oltják el a tüzet. De ha ennek érdekében több habképzőt tesznek az oltóvízbe, akkor a keret túllépéért igen komoly lecseszésre számíthatnak.
Akkor hol van ebben a lehetőség a túzoltógép bérletére. Viszont gazdaságosság nélkül is lenne tűzoltógép, ha ma megfefelő vezető megfelelő rokonának lenne e gy ilyen tűzoltógépe. Viszont ha nem a megfelelő mebernek van tűzoltógépe ...
Komolyra fordítva, ezek a kitejedt tüzek mindig beretvaélen való táncolást jelentenek. Az erdő-mező leégése egy kisebb kár, esetleg még haszon is van rajta. Azután 100 méteren és néhány m/sec szélerősségen múlik, hogy mikor kezd el lakott területet veszélyeztetni a tűz, de ha ez bekövetkezik, nincs idő akkor keresni tűzoltógépet. Ezért kellene együttműködni a horvátokkal és szlovákokkal, hogy gyors ütemezéssel lehessen kapacitást bérelni. Meg imádkozni, hogy ne egy időben legyen a legnagyobb tűz az Adriai tenger parti hegyein, mint a kiskunsági erdőben meg a Fátrában.
Én azt gondolom, hogy mint minden a magyar erdők körül ez is néhány lesz@romtabletta bevétele után kerül mindig asztalra. Majd ha ugyanoslyan rendszeres lesz az erdőtűz, mint tölünk délre, és már ötve darab ilyen repülő árát kifizettük, akkor lesz kísérlet arra, hogy melyik haver cége legyen a gépek importőre, és melyik az üzemeltető.
Szándékos tétlenségben én sem hiszek, de egy sörrel én is meggyőzhető vagyok :)))
Ugyanakkor a gép üzemeltetése nem kis előkészítést igényel. Tengerünk nem lévén tavainkon, folyóinkon olyan kijelölt vízfelszíneket kell létesíteni, ahonnan baj esetén távoltarthatók strandolók, hajókázók...stb.
azonkivul, van olyan álláspont is, hogy az erdőtüzek pont segítenek az erdők megujulásában, ugy igen-igen hosszutavu globális alapon - ugyanis ami anyag elég, az pont jo taptalaj. Van is valami olyan tropusi vagy mi fafajta, ami asszem ki is halna, ha nem égne le rendszeresen. Valahun olvastam.
Én egy sörért bármelyik politikusról elhiszek bármilyen rosszat, akár azt is, hogy direkt hagyja, hogy leégjenek az erdők. Viszont az érvelésedet még ki kéne egészítened annak a megmutatásával, hogy egy ilyen repülgép meg tudná oldani az erdőtűz-problémákat. Én se a technikáját, se a kapacitását nem ismerem az ilyesminek, de azt azért látom, hogy ahol van tűzoltórepülő, ott azért még van erdőtűz.
A közlekedéstopicban egyszer megírtam már a véleményem a politikusuk hozzáállásáról, természetesen csak gazdasági szempontból.
Jutalmul egy hétre letiltottak. Lehet, hogy most véglegest kapok, de bevállalom.
Számoljunk egy kicsit!
Ebben az évben már 100 milliárdos kárt okoztak az erdő-és avartüzek. Egy ilyen repülőgép éves lizingdíja a személyzet éves bérköltségével sem haladna meg egy-két százmilliót.
A kérdés adja magát. Kinek éri meg, hogy ekkora károk keletkeznek?
Na itten kezd letisztulni a kép FBW és robot ügyben, de - mint lejjebb szösszentem - a digitális rendszerek egymásba integrálhatósága kicsit összekutyulja az átláthatóságot.
A valóságban az alapállás: adott az FBW, ahol a lényeg az, hogy bowden és tolórudak helyett elektron és villanydrót van. Ez analóg és digitális elven is megvalósítható.
Aztán jön a repülésvezérlő elektronika ami a repülőgép kormányfelületeinek (adott esetben akár hajtóműveinek) irányításában működik közre, de ez magában is több számítógépből áll.
A rendszernek akár a pilóta, akár az autopilot is adhat utasítást, de bizonyos dolgokat saját maga intéz (elasztikus szárny kiegyensúlyozása pl.).
Magyarul a FBW az repülésvezérlő rendszer és az autopilot egymásra, ha úgy tetszik egymásban is dolgozhat. Ezért nem olyan könnyű szétválasztani a dolgokat, mint a régi bowdenes-tolórudas időkben.
hát, én programoztam analog szamitogépeket - vagy 30 éve, és ugy oldották meg a differenciálegyenleteket, hogy csak na. Ha jol emlékszem, mert vizsga után berugtunk.
Ez a kanadaiak tűzoltóamfimbiája, amit ezek szerint az olaszok is használnak? A multkor volt egy film erről, meg a még nem lgt-s elődjéről az NGC-n, vagy valamelyik rokonán.
>egész tuti első kézből tudom, hogy a reaktorkat compi viszi az ember csak dísz.
Olyan lehet ez, mint amilyen vezérléseket csináltunk az olajiparnak a 80-as évek végén. Betekerte a dolgozó a követendő trendet a számítógépen (DOS-os XT :-)) ), és az szabályzott mindent, aztán ment az ember megnézni a szinteket az olaj tetején lévő úszóból jövő huzal végére kötött mutatón... (Aztán az olaj habos lett, az úszó nem a tetején volt, a szintet a PC-nek jelet küldő érzékelő is rosszul mért, és hömpölygött a habos olaj a vezérlőterem lépcsőjén :-))
(Persze hogy off, de úgy élvezem, hogy erről beszélgetünk a Repülőszerencsétlenség topikban :-)) )
>Az hogy pld a bp-i 3as metró tkp teljesen automatikus vezérlésű sztem senki se tudja (max aki utánanézett), ...
Nem teljesen, csak nagyrészt, az ember egy gomb megnyomásával indítja az ajtók csukása után. Igaz, a sebességet egy pálya-gumipaplan jelfeladása szabályozza a megállásig, beleértve a pálya lassújeleket is. Szóval az ember kell oda, másképp nem járna a metró.
