HPSA = a legkisebb "gép" amin repült a típus szimulátora volt.
RNZoli = Ez így ebben a formában biztosan nem igaz.
---------------------------
Pedig de.
Sajnos igaz lehet.
Kb. 10-15 éve (??) az európai nagy légitársaságok egymással versengve büszkélkedtek azzal, hogy 18-20 éves ( nem elírás) fiatalokat, akik repülésileg szűzek, képeztek ki A-320-ra.
Emlékszem arra a TV Híradóra + valami utána követező 3 perces riportra melyben a BA magyarországi kirendeltség vezetője büszkén mutatta be azt a 19 éves (!) angol fiatalembert aki a London-Budapest-London jobb egyes ülésében repült.
Ő is elmondta a kamerába, hogy életében semmilyen repülőgépet nem vezetett még, az A-320 volt az első amivel felszállt.
Ezt akkor forradalmi tettnek gondolták és a szimulátorok legújabb, igen fejlett generációinak a tudásával magyarázták.
Nincsenek pontos ismereteim a képzések mai gyakorlatáról, de mintha hallottam volna (?) vagy olvastam volna, hogy 1-2 év után ezzel a gyakorlattal az európai légitársaságok felhagytak.
Visszatértek ahhoz a metódushoz, hogy az iskoláikba jelentkezőknek már valamilyen iciri pilóta múlttal és képzettséggel kell rendelkezniük, hogy a tanfolyamokra beülhessenek.
Ez rendben is van.
De abban az 1-2 évben amikor ez a gyakorlat működött több légitársaságnál, menyien is végeztek az ilyen gyakorlatot bevezető európai légitársaságoknál?
Százan?
Kétszázan?
Ők biza ha csak nem repülnek hobbiból kisgépen, ma is úgy visznek bennünket Európa egén, hogy az első gép amivel felszálltak, több mint 100 utas szállítására volt alkalmas.
Természetesen azóta mióta végeztek eltelt 10-15 év ami nagy idő.
Komoly gyakorlatra tehettek szert akik a pályán maradtak.
Éppen azért tiltakozott sok pilótaszervezet, mert megjelentek a "fizetősen" bekerülők, akik pár órás jumpseat-en eltöltött óra után megkezdték a nagygépes képzést. A PPL megléte nem volt feltétel..
Meg azért nem C152-ről megy B737 típusátképzésre egyből. Minden lépcsőfoknak vannak minimum óraszámai. Ha csak a "kötelező gyakorlatot" mutatja be, akkor is pár száz óra minimum. De a legtöbb kisebb-nagyobb parkolásra kényszerül egy-egy lépcsőfokon. Aminek van valamekkora szimulátoros része is persze.
Ha már "felnőtt" pilóta korában visszajár hobbizni vagy oktatni alsóbb kategóriába, az persze pluszt ad neki is.
a legkisebb "gép" amin repült a típus szimulátora volt.
Ez így ebben a formában biztosan nem igaz. PPL-t nem lehet nagygépes szimulátorral szerezni, tehát a karrierje elején biztosan repül mindenki kisgéppel egy ideig - de nem feltétlenül sokat, és nem feltétlenül teljesen egyedül, és nem feltétlenül jól. A reptéri pletykákban mindig felbukkanak olyan nagygépes pilóták homályos alakjai, akiknek - állítólag - nagy szerencsével sikerült abszolválni a kisgépes időszakot, és most már a nagygépes világ biztonságában repülhetnek :)
Sokak szerint ezért nem jó dolog a "befizetős" pilótaképzés, amikor valaki úgy kerül be egy B737 vagy nagyobb gép jobb ülésbe - majd "idővel" a balba - hogy a legkisebb "gép" amin repült a típus szimulátora volt.
Többnyire azokból lesz jó nagygépes pilóta (aki nem jön zavarba egy kigyulladó FAULT-tól meg egy lekapcsoló robottól), akik "végigjárták" a szamárlétrát a vitorlák tologatásától kezdve a Z-142 kategóriájú "igényesebb" egymotoroson át a kis turbopropig, mielőtt egy B777 vagy A330 bal ülésébe kerültek. Ako ha teheti elmegy az egykori klubba ahol kezdett, és "nem esik le a gyűrű" a kezéről ha segít kitolni a hangárból a C172-t amivel ő majd csak harmadiknak fog repülni...
Az elmúlt évek "megúszott" katasztrófái esetében rendszerint olyan kapitány "küzdötte le" sikeresen a vazzeg-et, aki sokat repült kisgépen/vitorlán.
Egyetértek.
Arra viszont kíváncsi lennék, hogy azokban az esetekben, amikor a pilóta repülni nem tudása volt a baleset egyik fő oka, akkor azokban az esetekben a résztvevő pilótáknak mennyi kisgépes/kézzelrepülős tapasztalata volt.
Persze hogy kell a robotpilóta mögé az ember (valakinek csak be kell programozni), de amikor a robot viszi a gépet akkor nem a pilóta vezet, ettől nem lesz gyakorlottabb a pilóta, csak attól a pillanattól mikor átveszi a vezérlést. A robottal repülés majdnem ugyanolyan repülési gyakorlatot jelent, mint mikor én utasként ülök az autóban a jobb elsőn és végig figyelem hogy vezet a sofőr (csak éppen én nem tudom átvenni a kormányt), de attól még ez nekem nem vezetési gyakorlat/tapasztalat.
Becsuklik a gép futója, és ráadásul annyira, hogy a légcsavar belever a betonba, és az egyik szétrepülő darab pont az ablakot trafálja el, és át is töri, és eltalálja az ablak mögött ülő embert is.
Szerintem összehasonlíthatatlanul nagyobb esélye van annak, hogy az embert agyonbassza a villám.
Állítólag a légcsavarkör vonalában a géptörzs titán (?) lemezzel meg van vasalva. De mi van, ha a földbe verő propeller szétrepülő darabjai az ablakot találják el és mögötte ott a hármasikreket váró kismama feje? Nem hiszem, hogy ott páncélüveg lenne az ablak, mert az nagyon nehéz anyag.
20000 repült óra nagygépen az két órás szektorok esetén 10000 szektor, ennyi fel és leszállás. De ebből a felét a másik pilóta repüli, marad 5000 fel és leszállás. Felszállás kézzel max 2-3 perc, leszállás max 4-5perc, és most szerintem nagyon nagyvonalú voltam. (1+2 perc valószínűleg sokkal reálisabb manapság...)
Ez repülésenként legyen 7 perc, ami szumma 35000 perc, azaz 583 óra kézzel repült idő. És ez eloszlik mondjuk 20-30 évre... Így nézve már nem olyan sok az a 20ezer óra!
A long-haul driverek még rosszabbul állnak, regionálisak valamivel jobban. A legjobbak szerintem ebből a szempontból a bozótpilóták, mg-sek, ejések és légitaxisok. Ott sokkal kevesebb (ha van egyáltalán) a robotpilótázás.
Elsőre szép nagynak hangzik az a 20000 repült óra gyakorlat. Viszont ebből mennyi is az, amit ténylegesen kézi irányítással ő maga vezette a gépet, és mennyit vitte helyette a robotpilóta?!!
Magyarországon 100kg/m2 környékén van a hóteher. Amikor a gép földet (tetőt) ér akkor dinamikus tényezővel kell szorozni a gép súlyát. Viszont még keletkezhet némi felhajtóerő. A fene tudja. Ilyet még nem kellett számolnom. Ha nem járható lapos tetőről van szó, akkor az előbbi. Áruház járható tetőfödémnél 4-500 kg/m2 a terhelés amivel számolni kell.
Az a szerkezettől függ. Van ahol sok tonna hóval számolnak, ott azért jó esély van rá. Persze délebbre ez kevésbé jellemző...
Sajnos akár szándékosan oda ment akár nem rossz döntés volt.
Az autók közé landolást nagy forgalomban én akkor is meggondolnám. Persze nem kivitelezhetetlen, itthon is megcsinálták :) de nem volt nagy a forgalom a kivezetőn éppen!
