Dunit.... ez még viccnek is rossz volt. A kéménytesten belüli 2 füstcső engedélyezett de ezt úgyis szakember vitelezi ki akinek a szakvéleményt is kell biztosítani tehát gond maximum a bekötésekkel és a tisztító ajtók elhelyezésével lehet. Bár én csekély tapasztalattal rendelkezem de a meglévő kéménytest bélelésére szavazom plusz mellette egy szerelt kémény kiépítésére.
elvben lehet és méretek alapján talán lehetséges is két füstcsövet felvinni benne. vegyes 16 cm-es legalább, a gáz méretezéstől függően illetve a kazán kilépő füstcsőméretétől függően (készülék után már nem szabad szűkíteni) 8-14 cm. ehhez hozzájönnek a füstcsövek védőtávolságai (tűz- és diletáció) amit bele kell még számolni. (ezek 1-5 cm közötti távolságok kéménytipustól függőúen) viszont lehet ovális egy kicsit a cső. ennek pontos méretét nem tudom h mennyire, de minden kéménycsőnek engedélyében meg van határozva h mennyire térhet el a kör-keresztmetszettől.
Belülről még nem mértem meg a kéményt, mert macerás hozzáférnem a tisztító ablakhoz, de a külső befoglaló méretek (mivel egy homlokzathoz kívülről hozzáépített kéményről van szó, így meg tudtam mérni): 53x53cm.
Mivel a kisméretű tégla legalább 10 cm (lehet, hogy 12 cm, ezt nem mértem meg) széles így max 33x33cm a belső kürtő (mínusz amit a kátrány/korom, ott hagyott malter levesz. Idővel majd mérek egy pontosat is persze, de a kérdésemmel alapvetően azt szerettem volna eldönteni, hogy egyáltalán szabályos-e ilyet csinálni. Mert ha nem akkor nem is méregetek! :)
("ha ez a doksi megvan, akkor kéményseprőknél ezt kell véleményeztetni (ez helytől függően 5-8e ft) és ha megvan és ok-s, akkor ezt ha benyújtod az önkorinak a bejelentéskor, akkor elvben tervezői nyilatkozat sem szokott kelleni."
nekem a ker-i seprők aszonták, hogy amíg nem viszek papírt valami rákospatak u-i cégtől, addig szóba sem állnak velem...+ a kéményseprő képes értelmezni egy műszaki v bármilyen metszet rajzot? :))
A segítségeteket szeretném kérni a következő témában:
- kisméretű téglából épített kémény kürtőjébe a béléscsövezés milyen árkategóriában mozog (ezt méterben mérik; pl. xE Ft/m)? - Ha van elég hely az épített kürtőben, akkor beletehető két cső (két kazán van: egy vegyes-tüzelésű és egy gáz)? - Milyen átmérővel szokás/kell a béléscső esetén gondolkodni vagy ez alapvetően kéményméretezés kérdése, hogy a megfelelő huzat meglegyen?
Sziasztok! 200-as Schiedel kéménybe pellet kályha hogyan köthető be? Kb. 180-on van egy 45 fokos bekötése, de természetesen ha nem muszáj nem vinném föl addig a pellet kályha 80-as füstcsövét. Ja és a régi nyílással mit lehet kezdeni?
egy ilyen doksi, hogy megfeleljen kéményseprőnek és aszondja h ok, általában áll egy alaprajzból (alaprajzrészlet) ahol a kémény épül, 1 metszet amin látszik a kémény h milyen szerkezeteken halad keresztül és ha a metszeten nem jelölhető akkor homlokzati nézet azért, hogy látszodjon a kémény-gerinc viszonya illetve az esetleges nyílászárók-kémény viszonya, és egy műszaki leírás amiben benne van kémény szerkezete, alsó és felső tisztíthatóság módja és helye, készülék bekötésének helye, készülék fajtája (nem tipus, hanem pl. 5 kw fa tüzelésű kályha)kitorkollás megközelíthetőségének módja, ill ami még a konkrét esetben szükséges. ha sűrübben beépített terület, akkor lehet h kell helyszínrajz és a szomszédos ingatlanokat (épületeket) is jelölő nézet annak igazolására, hogy a kitorkollásra érvényesül a 10 fokos kúp szabály. (vagyis a kitorkolláshoz rajzolt, a vízszinteshez viszonyított 10 fokos vonal által meghatározott kúpfelület felett szomszédos építményrész nem lehet)
ha ez a doksi megvan, akkor kéményseprőknél ezt kell véleményeztetni (ez helytől függően 5-8e ft) és ha megvan és ok-s, akkor ezt ha benyújtod az önkorinak a bejelentéskor, akkor elvben tervezői nyilatkozat sem szokott kelleni.
--- ez a tipusú "tervezés" egy nem szabályozott kérdése (hm megint egy...) az építésijognak. de építész minden féle képpen megteheti ----
Legegyszerűbb ha felmész az http://aranyoldalak.hu -ra, Mit keres? -hez gépész, mellé meg a település ahol lax, vagy környező nagyobb település. Az eljárás egyéb költségeiről pedig érdeklődj a helyileg illetékes építésügyi hatóságnál és a kéményseprő-ipari szolgáltatódnál.
Köszi a tapasztalatokat! Nem Úri huncutságból de ennél "hivatalosabban" szeretném megoldani a dolgot. Tudod szomszéd öreg néni aki mellesleg polihisztor... az első hetekben fura volt hogy senki sem köszön neki az utcából így pár év után már értem. Valaki a forumról nem foglalkozik véletlenül ilyesmivel?
Tehát : ha szerelt kéményt akarsz válaszd ki a megfelelőt - némi műszaki segítséggel, rendeld meg, majd építesd be.
És ezután álcázd !
Csak a tető felet kell némi tégla imitációval, bent is illik burkolni valamivel és mond: az azóta ott van amióta a ház áll. Ha kémény nélküli, peched van. Akkor is ha gázra kell- ott más is közre működhet.
Más tüzelésnél : mond a seperőknek nem kell tísztítani, ők örömmel elfogadják. Ja a díjat természetesen fizetni kell.
"ha valaki felvilágosítana hogyan megy ez mostanság."
A fene tudja, de tiz éve volt egy mókám. Szintén szerelt kéményt szerettem volna.
Gondoltam : megveszem, felállítatom, de nem így ment.
Építési engedély kellett volna terv alapján.
Addig a seperők szóba se álltak velem. (Nekik nem a kémény volt a fontos hanem a papírok.) Így a gázos engedély se volt meg addig.
De mind ez hab a tortán: még emmissziós számítást is kértek volna.
Na montam, elmentek a ' csába.
Aztán lett egy 6 kW-os konvektor az ablak alatt, ami senkit nem zavar azóta se.
Ami korábban le van írva : az a bürokráciának szól - így kell csinálni !
De a kérdésedre :
Tudom hogy lehet csilli-villi doksit csinálni meg olyant is ami a lényegre koncentrál én az utóbbit szeretném.
Minden terv a lényegre koncentrál, csak más és más szempontól vannak.
Vannak un. kiviteli tervek, munkaközi tervek stb. A lényeg, hogy egyértelmű legyen. Tehát a megrendelő, a kivitelező, a szaki nagyjából ugyan azt csinálja mint az elképzelés.
Hú! Köszi az infókat. Csinált már ilyent valaki mostanában? Egyébként egy tervdokumentáció készítés mennyit kóstál. Tudom hogy lehet csilli-villi doksit csinálni meg olyant is ami a lényegre koncentrál én az utóbbit szeretném.
a 37/2007. Korm. r. 5, sz. melléklete (építési engedélyezési domunentáció tartalmi követelményei)
13. Bejelentéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó új építmény építésekor
aa) a 9. pont a)-c) és j) alpontjában foglaltakat értelemszerűen,
ab) egy jellemző metszetet,
ac) alaprajzot,
b) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó meglévő építmény átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor értelemszerűen
ba) a 10. pont a) és k) alpontjában foglaltakat,
bb) egy metszetrajzot az átalakítással, bővítéssel érintett építményrészről,
bc) alaprajzot,
bd) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,
c) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmazó műtárgy építésekor, átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor értelemszerűen
ca) a 12. pont a), d) és e) alpontjában foglaltakat,
cb) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,
d) az 1. melléklet IV. oszlop 9. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval egyeztetett vagy építésügyi műszaki szakértő által ellenjegyzett, a tervezett megvalósítás szakszerűségét igazoló dokumentumot,
193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletaz építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről
45/A. § (1) A bejelentésre az e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, valamint az elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a nyilvántartásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevő építtetőt kell érteni.
(2) Az építtető a bejelentés megtételével egyidejűleg megkezdheti a tevékenységet, ha az építésügyi hatóságnak bejelenti az Engr. 1. melléklet
a) IV. oszlopában meghatározott építési tevékenységek végzését,
b) VII. oszlopában meghatározott bontási tevékenységek végzését, és
c) X. oszlopa szerinti építési tevékenységek esetében az építmény használatbavételét.
(3) Az építési és a bontási bejelentés megtételétől számított hat hónapig folytatható a bejelentett tevékenység.
(4) Az építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a bejelentett építési és bontási tevékenység befejezését az építésügyi hatóságnak.
45/B. § (1) A bejelentés tartalmazza
a) a bejelentő nevét, megnevezését,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
d) a bejelentés 45/A. § (2) bekezdés szerinti fajtáját,
e) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását a bejelentéssel érintett építmények számának, típusának és rendeltetésének megjelölésével,
f) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, számát és keltét,
g) a bejelentő építtető aláírását és nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik a 18. § szerinti építési jogosultsággal,
h) az építési és bontási bejelentéshez csatolt tervezői nyilatkozatot, vagy a használatbavételi bejelentéshez csatolt felelős műszaki vezető nyilatkozatot és
i) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
(2) A tervezői nyilatkozat tartalmazza
a) az építtető nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén megnevezését,
b) a felelős tervező nevét, címét, jogosultsága számát,
c) az építési tevékenység
ca) megnevezését,
cb) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, és
cc) rövid leírását, jellemzőit, valamint
d) a tervező nyilatkozatát arról, hogy
da) a tervezett építési tevékenység az Engr. előírásai szerint bejelentésköteles, a bejelentéshez előírt építészeti-műszaki dokumentáció elkészült és az abban általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,
db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
dc) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások, terhek és az ellenállások, valamint a teherbírás megállapítására, és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta,
dd) az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,
de) egyeztetett-e az érintett közműszolgáltatókkal és mi az egyeztetés tartalma,
df) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet, és
dg) az általa tervezett építmény megfelel-e az energetikai követelményeknek és az ezt igazoló energetikai számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint elkészítette.
(3) A felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakat, továbbá az érintett közműszolgáltatóval a 19. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése tekintetében lefolytatott egyeztetés eredményét tartalmazza.
