En is erre a megallapitasra jutottam hogy nagyon ritkan egyek uzleti teli paradicsomot, varjam meg a szezont es a felesleget fozzem be, azon eljek az ujig.
Itt a kozeli egyetemnek jol jon ez a kert, sajat is van nekik masutt azt is ismerem mert jartam ott de azt eleg elhanyagoltnak lattam, marmint kotozetlen paradicsomok, vagy talan eppen kiserlet miatt, hehehe, a tanulok gondozzak, az egyetemek minden targykorben rengeteg kiserletet vegeznek mert ott vannak mindjart a tanulok a munkakhoz/ meg fizetnek is erte tandijat/ meg penzt szednek fel az allamtol eg maganszemelyektol, szervezetektol azert amit csinalnak, kutatgatnak.
Nagyon kellemes emberek, tobbszor szoktam latni oket, meg a termest is nezegetik, kerdezni is lehet.
Nagy orom nekem hogy kaptam itt helyet mert arnyekban van a hazam, kertem otthon.
Itt is azt a paradicsomot veszik meg uzletben ami pirosabb, nyilvan, bar van egy izraeli fajta ami onnan jon, gyonyoru formas, piros de olyan viz izu hogy le sem lehet irni, akkor inkabb a sapadtabbat de ott erzek nemi paradicsomizt. Telen nem sok helyrol szallitanak es nyilvan zolden szedik le.
Itt egyre jobban terjed a bio, tavasszal meglepve lattam hogy a kozeli elelmiszer aruhazban a nehany termek helyett egy egesz nagy teruleten csak azokat raktak ki, az arakrol most ne beszeljunk, felhaborito de az is igaz hogy a termelo is talalja meg a szamitasat.
Latom hogy veszik, nem tomik tele a zacskot nyilvan, inkabb kevesebbet vesznek de veszik, talan lehetne ilyen iranyban formalni a jovo mezogazdasagat is mert a vasarlo mar felti az egeszseget.
Ja, iden is jegyzetfuzettel es merleggel varom a termest hogy lassam hogy mi valtozott. A fold minosege nem lesz olyan jo mint tavaly de tobb a tapasztalatom mar.
Van szebb egy gyontoru formas erett paradicsomnal? Nincs!
Erdekeseket irsz, ennyire melyen nem neztem moge a dolgoknak de igazad van. Az altalam csinalt dolog csak kiskertekben vagy teruleten valosithato meg, majd meglatjuk hogy mit hoz a kovetkezo ev.
Tisztaban vagyok vele hogy ilyen termes nemigazan lesz tobb mert ez rengeteg ev ota pihent fold volt, minden tapanyagot beszedett amit csak lehetett, iden duplan kell tragyat adnom neki es mindent mashova ultetni. A szarazsagot konnyen meg tudom oldani mert itt meg vizkorlatozasnal is szabad locsolni a szabaly szerint de ha bibliai ozonviz jon akkor az ellen en sem fogok tudni mit csinalni, maximum vizlevezeto arkokat kaparok hogy menjen ki a retre ha ugyan ki tud menni. Mivel 8 perc tolem autoval majd tobbszor kimegyek, valamifele nylontetot is csinalok nehany paradicsom fole vagy nem is tudom, mondom, meg nincs benne gyakorlatom.
Igen, ahogy mondják, a bio termesztők rendszerben gondolkoznak, tehát elsődleges szempont a fenntarthatóság, a környezet minél kisebb terhelése, a biodiverzitás/sokszínűség fenntartása és növelése. És ez a termesztés és értékesítés minden lépésénél szempont.
Műtrágyát nyilván nem szerves trágya helyett, és csak azt és annyit, amennyire tényleg szükség van. De szerintem ehhez is nagyon kellene érteni. Én pl. ezt nem mondhatom el magamról, műtrágyát csak dézsás növényekhez használok. Ott kell, a cserép készlete hamar kimerül. A kertben meg vagyunk elégedve a terményekkel kizárólag szerves trágyázás mellett is. Lehet, hogy még többet is ki lehetne hozni a növényekből, de nem érné meg ennél több energiát fektetni bele.
A spájzból a paradicsomlé és a paradicsom szósz minek számít? :D
Ha tönkre tesszük a környezetünket, akkor hiába az egészséges táplálkozás, szóval csak egyetérteni tudok a kijelentéseddel: vigyázzunk a környezetünkre! (hiszen csak kölcsönbe kaptuk, a gyerekeinktől)
Az egy érdekes kérdés viszont, hogy a tápoldatok korrekt használata, illetve a műtrágyák szintén nem túlzásba vitt használata minek számít?
Persze, rengeteget számít, csak nekem akkora öröm figyelgetni a kertet, hogy ha a permetezett lenne az egészségesebb, lehet, hogy akkor sem permeteznék. Szóval mindkettő fontos, csak nálam a sorrend fordított.
És a bionál nemcsak az számít, hogy maga a zöldség mit tartalmaz, hanem a környezet terhelése is, amibe bele kell számítani a szállítást is. Szóval paradicsomot csak szezonban együnk!
Viszonylag régi történet, de mindenképpen figyelemre méltó: nagybátyám felesége belső szervi problémával ment orvoshoz (most pontosan nem tudom, hogy mi volt a baja). A lényeg az volt, hogy az orvos zöldség-diétát javasolt, ettől várták a javulást. És az eredmény az lett, hogy a sok zöldségtől romlott az állapota. Azért ez nem túl jó.
Szerintem az a legnagyobb mértékben nem mindegy, hogy mit eszik az ember. Amikor minden 4. ember rákos lesz, illetve a haláloki statisztikák között első helyen tartja magát a keringési rendszert érintő problémák köre az életünk és egészségünk (vagyis az életminőségünk) múlik rajta, sőt! Még ennél is több: a gyerekeink élete és egészsége. És a paradicsom igen előkelő helyen áll az egészséget támogató zöldségek/gyümölcsök között, hogy egy kicsit a topicot is dicsérjem. :D
Ezért is említettem a zöldségdoboz rendszert, hogy amíg sokan alig tudnak megélni a paradicsomozásból és egyébből, addig sokan alternatív értékesítései csatornákat keresnek. Mondjuk az nem jelenti azt, hogy feltétlenül meg tudnak belőle élni, mert általában kicsiben kezdik. Viszont több biokertet is láttam, ami évről-évre többet termel, egyre nagyobb területen, és azért az mond valamit, hogy nem az a problémájuk, hogy nem tudják értékesíteni a termésüket, hanem az, hogy nem tudnak annyit termelni, amennyi fedezné az igényt :). A legtöbb ilyen termesztőnél 20-40 családnak tudnak biztosítani heti dobozt előfizetéses rendszerben, és évente próbálják emelni ezt a limitet, mert várólista van. És pedig ezek a minősített bio zöldségek még így is elég drágák. Vannak nem minősített, de bio módon termelők is, mert a minősítési procedúra sem egyszerű, és főleg nem olcsó.
Az biztos, hogy biotermesztésben sokkal jobban oda kell figyelni egy csomó dologra, de számomra a szépségét is ez adja. Az sem mellékes persze, hogy mit eszünk, de szinte még fontosabb, hogy az ember rengeteg élőlényt megismer. Nagyon érdekes összefüggéseiben megfigyelni a kertet, mint élő rendszert. Persze nekem könnyű, nincs tétje a dolognak.
Szóval árnyékos a kerted? És mennyire árnyékos? Fél-árnyékos vagy annál is jobban? Ok, paradicsomot, paprikát nem lehet termeszteni egyikben sem, de nagyon sok más, finom zöldség megteremhet ott.
A közösségi kert jó ötlet, de azt érdekesnek találom, hogy tilos permetezni. Biztos ez, vagy csak olyan szereket lehet használni, ami ökológiai gazdálkodásban is megengedett? Nagyon nem mindegy! A talajerőt meg lehet sokféle módon pótolni, és érdemes is, itt is vannak olyan tápoldatok, amik öko gazdálkodásban használhatóak. További lehetőség a baktérium trágyázás, azt lehet-e használni?
Tényleg rendszeresen csinálnak fullos vegyszer analízist? Az nagyon drága! Mondjuk ahogy más is írta, azért vannak különbségek növényvédelemben is. Sokáig nyomatták a bio szereket, pl. a réz, aztán már kezdenek rájönni, hogy nem feltétlenül tökéletes az sem, mert kiírtja a talaj természetes életközösségének egy jó részét, márpedig ahhoz, hogy jó legyen a talaj, a bomlásoknak le kell zajlaniuk. Ha nem, annak is meg lesz a következménye.
"mert en a kezdo kertesz kis notesszel es a konyhai merleggel vartam a leszedett paradicsomokat."
Ez aztán a lelkesedés, elismerésem! :D
Amit leírsz, az nagyon tetszik, pontosan azon értékeket tükrözi, amit én is hiszek, hogy így jó az élet. Ugyan akkor hadd mutassak rá, hogy te nem ebből élsz. Ha terem, akkor jó, mert nagyon finom, és talán el se tudod képzelni, hogy a boltihoz mérten mennyire vegyszermentes. Aki ebből él, annak nem mindegy, hogy terem-e, és az sem, hogy mennyit, milyent. Egyszer láttam itt, Magyarországon egy boltban olyant, hogy volt egymás mellett 2 paradicsom, első és másod osztályú, értelemszerűen az utóbbi jóval olcsóbb. Az olcsóbbnak minősített paradicsom koránt sem volt szép! Legalább 3 különböző paradicsomra jellemző betegséget láttam rajta... sokkal jobban fogyott a szebbik paradicsom, hiába volt drágább, pedig ahhoz, hogy tökéletes kinézetű legyen az a paradicsom, igen sok vegyszert kellett kapnia, ráadásul a színük is különbözött, az olcsóbb, kevésbé vásárolt kb. 90-95%-osan volt érett, a másik, amit jobban vettem, az csak 80%-osan, tehát épphogy világos piros volt. ÉS mégis, a szebb paradicsom fogyott, hiába volt az éretlenebb, drágább, mégis. És az USA-ban gondolom tudják, hogy a piac diktál :) Viccet félretéve, ha ott esetleg meg is engedheti magának egy termelő, hogy ne rendeljen mindent alá a profitnak, hanem próbálja egy kicsit formálni a vásárlók ízlését a fajtaválasztáson keresztül, ez itt biztosan nem működik. Magyarország annyira árérzékeny piac, annyira gyenge vásárló erővel, hogy itt a termelő örül, ha egyáltalán megél a paradicsomozásból/dinnyézésből, amire rákényszerül, mert munka lehetőség nem nagyon akad arra. Ha nagyobb cégről van szó, mondjuk üvegházban, akkor meg maximálisan megoldják, hogy minél előbb, és minél látványosabb legyen a termés, mert az jól szállítható, sokáig pulton tartható, és a szép ugye eladja magát.
Szóval amit te csinálsz, az minden, csak nem üzemi körülmény, már csak a mérete miatt sem. Azt illetően pedig szerintem nagy szerencséd van, hogy növényvédelem nélkül sikerült végig vinned a paradicsomot. Bár, ezt pontosan nem tudom, mert nem ismerem az ottani körülményeket, az viszont biztos, hogy itt sajnos ez elképzelhetetlen. Persze nem mindegy, hogy mi a cél, mert nagy különbség lehet, hogyha egy korrekt, élni és élni hagyni jelleggel, jól megválasztott növényvédő szerekkel permetez az ember.
A kacsolás pedig nem az ördögtől való, talán még javítja is a termés minőségét. A lényege annyi, hogyha kacsolod, vagyis a levelek "hónaljában" kinövő hajtásokat eltávolítod, akkor a termések folyamatosan a főhajtáson képződnek, és egymás után érnek be.
Itt szerintem inkább arra gondolt, hogy ne károsítsa a talajt a növényvédőszerekkel és műtrágyákkal. Mert ugyebár nem kimondottan tesznek jót a talajnak ezek az anyagok. Köztük a réz sem, amit még lehet használni bio termesztésben is, de már egy ideje van korlátozás (6kg/ha/év). Amúgy kíváncsi leszek, hogy sikerül-e valamivel kiváltani.
Vannak bio termesztők, akik nem használnak "hagyományos" növényvédelmet. Hajtatásban pl már a konvencionális gazdálkodók is áttértek biológiai védekezésre, legalábbis ami a paradicsomot és paprikát illeti. A napokban olvastam egy cikket, ahol kísérletet végeztek: egyik fóliában csak "hagyományos" növényvédelmet alkalmaztak, másikban csak biológiait (ez alatt főleg a kártevők természetes ellenségeit kell érteni). Bebizonyosodott, hogy a konvencionálisan termesztett paprika betegebb, gyengébb lett a végére, és a biológiai védelemmel ellátott paprikán a termés is nagyobb, egészségesebb volt.
Viszont szabadföldön sokkal nehezebb megoldani a biológiai növényvédelmet. Nem lehetetlen, csak nehezebb. Mondjuk úgy, hogy a biológiai védekezés nagyobb szakértelmet kíván, alapvetően több odafigyelést és munkát. Integrált növénytermesztés óránk volt múlt héten, a tanárunk mondta, hogy aki ökológiai termesztéssel akar foglalkozni, annak kétszer olyan jól kell ismernie a kártevőket, a kórokozókat és a gyomokat, és ezeknek az életfolyamatait, áttelelési alakjait, mert sokkal nehezebb védekezni ellenük, ha nincs totális gyomirtó és rovarölő. Szabadföldön, főleg több hektáros területen nem nagyon működik a természetes ellenségek mesterséges betelepítése, viszont lehet segíteni az elszaporodásukat. Ez meg is történik általában a rovarölők elhagyása miatt.
A biológiai növényvédelemben elsődleges szempont, hogy olyan fajtákat termesszünk, amik rezisztensek, toleránsak, és megelőzés céljából a növények immunerősítése, egészségesen tartása a legfontosabb. Ehhez vannak különféle növényi kivonatok, amik erősítik a növények szöveteit, emellett a megfelelő tápanyagellátás biztosítja az egészségüket (ezek viszont jó drágák). Vannak olyan "rovarirtók", melyeket bio gazdálkodásban is lehet használni. Hernyók ellen ott a Dipel, illetve levéltetvek ellen is van olyan készítmény, ami gombaspórákat tartalmaz, ami a tetűvel érintkezve kicsírázik, átszövi a rovar testét és kiszárítja azt. Hatása természetesen jóval elmarad a felszívódó rovarölő szerekétől, mivel csak kontakt hatása van.
Magyarországon is egyre jobban terjed az AMAP-rendszerű közösségi mezőgazdaság, aminek a lényege, hogy a kisebb termesztők doboz-rendszerben közvetlenül a vásárlónak értékesítenek. Ennek lehet jövője, főleg gyümölcs és zöldségtermesztésben. Ebben a rendszerben viszont tájékoztatják a vásárlókat, hogy előfordulhat termés-kiesés, amit a vásárlók vállalnak. Illetve nem riadnak meg egy ronda alakú paradicsomtól, mert tudják, hogy az íze ugyanolyan jó.
A szántóföldi növénytermesztés még nagyon messze van attól, hogy fenntartható módon működjön. Jelenleg a talaj kizsigerelése folyik, a minél kisebb befektetéssel, minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb profit megszerzése. Nem lehet vádolni a gazdákat, akik ebből élnek, főleg, hogy a mezőgazdaságot a nagy vegyszergyártók látják el vetőmaggal és tanácsokkal, nekik pedig érdekük a saját termékeik eladása. A gazdálkodók többsége pedig sajnos nem tud azon dolgozni, hogy fenntarthatóan termeljen, mert ha egy évben kiesése van, akkor a megélhetése lehet a tét. Bár lehet erre is megoldás, ha valaki nem két-háromféle növényt termel, hanem jóval többet (kisebb szakaszokon), ezáltal ha kiesik egy termés, pótolhatja mással. De azért ez nem egyszerű dolog. Nem véletlen, hogy a bio termelők nagy része zöldséggel vagy gyümölccsel foglalkozik, nem pedig szántóföldi kultúrákkal. Meg ugye kisebb területen jóval nagyobb bevétel érhető el kertészeti kultúrákkal, mint szántóföldiekkel, és a bio gazdálkodók többsége kis területen termel. Volt példa nálunk is nagy területen végzett öko-növénytermesztésre, ilyen volt a Kishantosi gazdaság, de ugye az már nem létezik.
Nem véletlen, hogy a GMO sem abba az irányba tart, aminek értelme lenne, hogy a környezeti hatásokat jobban toleráló növényeket állítsanak elő, hanem a gyomirtó szereket viselik el jobban. Ezzel együtt, főleg az USA-ban, egyre több rezisztens gyomnövényfaj keletkezik, ezért egyre több gyomirtót lehet használni, ami főleg a Monsanto-nak jó, aki mellesleg a legnagyobb vetőmag-forgalmazó is :).
Összességében saját ellátásra könnyebb bio módon termelni, de jóval több odafigyelést, tanulást és tervezést igényel. De ha beáll a rendszer, és megtanulja az ember, akkor akár egyszerűbb is lehet a későbbiekben. Jelenleg én is ezen dolgozom, de egyelőre inkább integráltnak nevezném a módszeremet, mert teljesen még nem sikerült elhagynom a növényvédőszereket.
Én egy évvel előbb kezdtem, mint te. Neveltem is palántát, meg vettem is. Elültettem, karóztam, de nem kacsoltam, azt se tudtam, hogy kellene. Gyönyörűen fejlődtek, hatalmas lombjuk volt, és éppen, amikor teremni kezdtek volna jött a csapadékos nyár és a betegség az összeset elvitte pár nap alatt. Nem a telken lakom, amikor vasárnap hazamentem gyönyörűek voltak, tele éretlen terméssel, mikor pénteken lejöttem, rossz volt ránézni, egészséges rész nem volt rajta.
Utána kezdtem kitanulni, mit, hogyan kellett volna. Te még előtte vagy ennek.
Nem is vallalkozast irtam, csak olyan sajat paradicsom foldet. Vallalkozast is el tudnek kepzelni ilyen modon hogy ne fertozzem a foldet semmivel de csak bio paradicsom ami kicsiben, kilonkent menne el. Mivel Usaban lakom most a teli paradicsom ar, joeg tudja honnan jott, Mexicobol talan, ki tudja hogy termeltek, 3 dollar es 99 cent egy font ami nincs egeszen fel kilo, a bio meg 5.99, azt hittem hogy a foldrezuhanok amikor meglattam. Es nyaron sem olyan nagyon olcso, eretlen, izetlen vacak nagyjabol 2 dollar korul van a felkilonyi, a bio 4.99 akkor is, igaz hogy az eleg erettnek nez ki.
Mivel a kertem arnyekos, zoldseg nem terem meg benne, egy kozossegi kertben bereltem egy darab foldet amit tilos permetezni, a bio tragyan kivul nem szabad hasznalni semmit, a kozeli egyetem agronomus szaka ellenorzi hogy be legyen tartva, foldmintat vesznek meg ilyesmit.
Azt mondta az egyik pasas akivel beszelgettem hogy a vegyszeres irtas ellenallova teszi a korokozokat, egyre tobb lesz belole, megerosodnek, ez tapasztaljak. Mivel ok a szakemberek elhittem hogy igy van hogy minel termeszetesebb termesztesi technologia kell hozza, vagyis alig valami.
Ne megyek fekudni lassan ejfel. Megyek almodni a paradicsomjaimmal.
Szerencséd volt. De egy vállalkozást nem lehet a szerencsére alapozni. Tudod, amikor valaki ilyenkor leszerződik, hogy mikor, mennyi paradicsomot fog szállítani és súlyos kötbér, ha nem teljesít.
Technologia? Elso eves kerteszkedo voltam tavaly, uzleti, poritott lotragya es humusz kevereket szortam a frissen feltort foldbe, szo sem volt talajfertotlenitesrol, a gyomirtast a ket kezem vegezte/ nem volt nagy munka, permetezes sem volt, kb.10x10 meteres foldbe raktam fa karokkal mert a melegben forro lehet a vasrud a 25 paradicsompalantat, abbol 3 uzleti, ebbol a harombol ketton zolden rodhadt el a paradicsom, plusz megszurkult a levele, azonnal el is tavolitottam permetezes helyett.
1 uzleti sarga koktelparadicsom megmaradt de nem volt valami nagy termese.
A tobbi 23 to, sajat ultetes, bio, tobbfele fajta adott kozel egy mazsa, jobban mondva 96 kilo paradicsomot mert en a kezdo kertesz kis notesszel es a konyhai merleggel vartam a leszedett paradicsomokat.
Szep egeszseges tovek, gyonyoru izes paradicsomok amilyet sok eve nem lattam mar, sosem hittem volna hogy a paracsicsomto ennyit teremjen ugy hogy szinte csak locsolok es gazolok ha kell, kotozni is persze es nem kacsoltam, hagytam hogy noljon ugy ahogy akar. Semmifele leveltetut vagy csigat nem lattam rajtuk, szep zold levelei voltak vegig.
Elso evi okulas, soha tobbet uzleti palanat nem veszek, kizarolag sajat ultetest, bio magokbol, nem kacsolok, nem piszkalom, nem rakok a tovere semmit hogy fogja a vizet, had lelegezzen a fold, ne szaporodjon kartevo.
Tartositottam az osszes nem megevett paradicsomot szosznak, lenek, hihetetlen ize van az uzletihez kepest.
Mar ott ulnek az ablakban a paradicsom palantacskak, 1 centisek, egeszsegeseknek latszanak egyelore, palantafold, osszel szedett humusz az erdobol es a kerti foldjuk keverekebol krealt foldben, tovabbra is ragaszkodok a nem "technologiahoz" persze lesz egy-ket valtoztatasom a tavalyihoz kepest.
Mas novenyek is voltak a kertben azokon volt hogy pl. a zoldbabon mar osz fele harapasokat lattam, ott majd azokat felkotom mert a foldet ertek es a napfeny sem ment be emiatt a tovekre meg nem nott meg a padlizsan.
Köszönöm az infót. Érdekes ez a pdf, bár amikor először beleolvastam, majdnem hanyatt dőltem a székkel együtt :D Biztosan szép nyelv az olasz, de nekem akkor sem jön be :)
Szép a paradicsomültetvény! Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen nagyüzemi körülmények között fa karót látok... Végig böngésztem az ajánlott vegyszerek listáját... eddig is sejtettem, hogy mi megy rá, de "látni", na ez más volt. Ilyenkor jó érezni/belegondolni, hogy nem veszek zöldséget már évek óta, pont ezért többek között. (meg az ára miatt is! A héten ránéztem a zöldséges polcokra a helyi bv központban. Paradicsom 959 Ft/kg, de a tv paprika volt az igaz: 1759 Ft/kg. És nem volt szép az áru)
Nagyon érdekes volt a táplálási része a technológiai leírásnak. 12-61-0 NPK-ról én még az életben nem hallottam. :) Mondjuk azt hittem, hogy sokkal több lesz arányaiban benne a kálium, de érdekes módon csak a végén nyomatja, akkor is csak 15-öset, felváltva 21-es nitrogénnel. Hát, biztos tudják azon a környéken, mi kell neki...
Köszönöm a választ és a jó tanácsot. Azért kérdeztem, mert a zacsira az volt írva, hogy alacsony bokrot növeszt... és másra emlékeztem itt a fórumban. Karózást meg majd meglátom, ha lesz rá keret, akkor veszek pont hegesztett vasbeton hálót, azon fog kúszni-mászni a paradicsom. Karó sajna nagyon hamar elrohad öntözéses körülmények között.
A magját meg lehet venni azt úgy érted, hogy lehet a termésből fogni magot?
Ez folytonnövő. 2.5 m karó legyen lehetőleg mellette. El ne felejtsd kacsolni! A fajta konstans, magját meg lehet venni, nem hibrid. A legelső kötésből à pàr legszebbet.
Itt van kep roluk.