Nem a két kérdésnek nem volt egy máshoz köze.A lalusz speciel azért érdekel mert az egyik unokatestvérem kérte meg hogy nézzek utána hogy mit jelent emr igy hivják.TRencsén pedig azért mert a dédanyám onnan jött csak már nem él ezért akartam utána keresni valahogy.
A város honlapján egyetlen "lalusz" (kisbetűvel! Személynév?) találat van. Ugyanígy egy a "lalus"-ra. A szlovákul nem tudók kedvéért felvilágosítanál, hogy mért tartottad a linket relevánsnak Blitker kérdésére?
Sziasztok.Megtudnátok mondani a Lalusz családnév eredetét és hogy mit jelent?És még valami,valaki tudja Tencsén honlapját vagy valami részletesebb informáciot a településről mert én eddig sajnos nem igen találtam.Előre is köszönöm további szép napot mindekinek!
Az átkódolás bonyolultabb folyamat lenne, a forráskódot kéne konvertálni, ráadásul értelmezni kellene hozzá a tägeket is, mert mondom, rossz kódolásra különböző <font face=...> tägekkel húz rá vizuális jeleket.
Azért nem segít a böngészőbeli kódolásátállítás, mert nem szabványos kódolás, hanem egy egyéni kódkiosztáshoz lett kitalálva. Az egyéni kódkiosztású fontok egyébként letölthetők az említett oldalról (pl. Times New Roman Star), de ez csak "maszkírozza" a dolgot, azaz emberként jól olvasható lesz a megfelelő jelekkel, ám a copy-paste pl. nem fog működni, mert alapjában egy más kódolásra húztak rá rossz jeleket :-)
Azt hiszem, nem tudom ezt megcsinálni. A böngészőmben hiába állítom át a küdolást, nem hat. Viszont volt másik Vasmerem, ahol nem volt ilyen probléma. Egyébként nem ismeri a kis ë betűt semm így írja eЁ.
Meg. Ha egy jól definiált kódolás lenne, akkor nem feltétlenül. De az ilyen hibrid, sehol sem dokumentált, pláne nem szabványosított egyéni kódolásoktól érdemes (sz'tem) megszabadulni. És az Unicodeban az a szép, hogy legtöbb ilyet tudja információvesztés nélkül reprezentálni.
Nem csak a hangsúly ékezetjele van rosszul kódolva, pont azon az oldalon, ahol a kazán is van a szócikkekben a görög betűk között is akadt nyilván rosszul kódolt cirill betű.
„oЪni(o)j Itt mit jelenthet a keményjel? Vagy itt a paragrafus-jel: авест. ka§m "ради"?
(A kampós g az jobb-fentről bal-alulra haladó ékezet helyett áll, azt már tudjuk).
Én alapvetően nem a városnevet kopiztam be, hanem a казан közszót, amelyik szintén előfordul Vasmernél, котёл jelentéssel.
Én úgy gondolom, hogy a csehben, szlovákban előforduló kázeň alak, melynek jelentése 'prófécia', a lengyel kazń, azaz 'büntetés', 'ítélet' olyan mértékben elvont fogalmak, amelyek ritkán szolgálnak vezetéknévül.
Nem tudom alátámasztani, de a google-előfordulásokat nézve nekem úgy tünt, hogy a szlovákiai 'Kazán'-ok inkább magyarok. Változatlanul az az érzésem, hogy valahol bejátszik az 'üstfoltozó', ami ugyan nem tudom, hogy van szlovákul.
Az oldal egy "nemhivatalos", "hibrid" kódolást használ.
Csak nem valós kódolásokon alapuló, úgymond hackelt fontokkal jelenhet(ne) meg helyesen:
Alapkódolásként a Windows Codepage 1251-et, a cirillet használja, de csak az orosz betűkre.
Miért a kampós (ukrán) g-vel jelöli a hangsúlyt? a 1251-es codepage-ben ez a jel a B4-es (180-as) pozíción van. Ugyanez a kódpont a 1252-es (nyugateurópai) codepage-ben az ékezet helye!
Nem a Каза́нь türk eredetének Vasmer-i jelzését hiányoltam (ez a volgai bolgárok miatt Vasmer nélkül is 'előjön') hanem a казнь-kázeň szócikknél utalást eme szláv szó török/türk eredetére, annál, amit így fogalmaztam meg: "...valamiféle közvetlen szláv kazan' (kázeň) származtatását - amit én csak az orosz казнь, распоряжение, Наказание (büntetés) példájával tudok illusztrálni" - ezek szerint rosszul.
Mert ott ez áll:
WORD: казнь
GENERAL: род. п. -и, ж. р., ст.-слав. казнь "распоряжение, наказание, δόγμα, ζημία", словен. kȃzǝn, род. п. kȃzni "наказание", чеш. kázeň "проповедь", слвц. kázeň -- то же, польск. kazń "наказание, заключение". Возм., первонач. как "распоряжение", см. каза́ть (Бернекер 1, 496 и сл.). Не менее вероятно родство с ка́яться (Мi. ЕW 107; Преобр. I, 283). Но ст.-слав. казнь "раскаяние" (Супр.) не является источником слова казнь.
PAGES: 2,160-161
Világos, hogy nincs kapcsolat a Каза́нь ás a казнь-kázeň között (ezek szerint előző véghangsúlyos, utóbbi előhangsúlyos), ezért írtam az elején, hogy ez "egy tipikusan olyan név, amely széles területen jelen van, s nem feltétlenül egy nyelvi eredet elterjedéseként"
A kérdés az, hogy a kérdésfeltevő által a 6186 hsz-ben megadott név esetében melyiknek van nagyobb valószínűsége (ill. hogy lehetett-e bármelyikünk 'szavából' névadás)
Azáltal, hogy utalt a Felvidékre, nekem azt mondja, konkrét, ott élő/élt személy kapcsán kérdezi. Így amit a szlovák és magyar telefonkönyvi előfordulás összehasonlításával tettem megállapítás továbbra is fentáll, mármint, ha a szlovákban türk eredetúnek mondjuk, akkor a magyarban, ahol esetleg több lehetett a türk hatás, legalábbis közvetlenebb, ott miért van akkor kevesebb Kazan?
Még attól sem lepődnék meg, ha kaz' alakból jönne -an képzővel.
Ближайшая этимология: -- название города, тат. Kаzаn (Радлов 2, 367--368), удм. Kuzon. Отсюда название реки Казаґнка, тат. Kаzаn ѕуl‘аsу. Происходит из тат. kаzаn "котел" или из тюрк. собств. Kаzаn (ср. тат. Kazan»an; см. Вихман, FUF I, 107). Паасонен (FUF 6, 111 и сл.) на основании мар. Оzаџ "Казань" реконструирует др.-чув. *Хоzаџ; ср. также Мункачи, KSz 2, 315 и сл., а также FUFAnz. 15, 165. От названия города Казаґнь произведено казаґнка "татарская лошадь", казаґнки мн. "вид саней", казаґнскаясиротаґ, кашинск. (См.).
Azért, úgy tűnik, VAsmernél van adalék a török, tatár eredetre.
Ráadásul a jelentés a széles elterjedésben 'üst'-höz hasonló jelentés található. Szlovákos kellene ennek megítélésére, de úgy érzem, köze lehet az üstfoltozáshoz (drótostót). Bár, ahogy látom, a 'Kazán' nevűek feltételezhetően többnyire magyarok.
Talán van valami jelentősége a Kazán-szorosoknak is, habár ez éppen nem a Felvidékhez kötőtik.
A Kazan egy tipikusan olyan név, amely széles területen jelen van, s nem feltétlenül egy nyelvi eredet elterjedéseként.
Említetted a törököt, bár itt a Kazancıoğlu névben a Kazanról nem tudunk meg semmit, legfeljebb annyit, hogy valszeg nem lakosnév, hanem vagy foglalkozás, vagy személynév önállóan, esetleg tulajdonság (merthogy -oğlu fiúnévképző). 1909-ben ez a forma természetes volt törökföldön, a szituáció ismerős, később Süleymanoğlu honfiúsításakor hasonló történet a világsajtót bejárta.
Ugyanakkor a www.zoznam.sk 38 Kazan ill. Kazáň nevűt hoz (többnyire szlovák keresztnevekkel), ilyen értelemben inkább feltételezem e nevekben valamiféle közvetlen szláv kazan' (kázeň) származtatását - amit én csak az orosz казнь, распоряжение, Наказание (büntetés) példájával tudok illusztrálni - mert feltételezem, hogy nem török alapról maradt meg ilyen elemszámban náluk, miközben nálunk csak 14 (a 48 találatból a kazáncégeket le kell vonni), miközben a tötökség (türkség) nyoma a 'mi' területünkön elméletileg inkább megmaradt, akár az utánunk érkező türk népek, akár a hódoltság idejét nézzük.
Nem zárom ki a kazan' török jövevényszó eredetét a szlávban, de ezt igazolni nem tudom. (még Vasmerrel sem)
Dicséretes, hogy ennyire óvatosan fogalmaz a szerző, de inkább azt javasolnám, hogy nyelvész szakemberek műveiből tájékozódj. Boda László minden bizonnyal kiváló teológus (megítélni nem vagyok hivatott), de nyelvésznek nem nyelvész. A nyelvészeti szempontból komolyan vehető szakirodalom (általam ismert része) nem tud többet a kérdésről, mint ami itt előjött. Szóval jobb megmaradni a bizonytalanságnál. Ha nagyon érdekel a dolog, akkor élj LvT itteni ajánlatával, és keresd meg e-mailben, minden bizonnyal válaszolni fog, és alaposan körüljárja a témát. Azt azonban ne feledd, hogy a családnév etimológiája nem több, mint amennyit láttunk: tehát magyar névadás. Hogy az etimon etimonja milyen eredetű személynévre megy vissza, annak családtörténetileg sincs tanulsága. (Például ha valakinek András a családneve, attól, hogy az alapjául szolgáló személynév görög eredetű, még nem lesz görög származású, hiszen a családnévadás egyértelműen magyar. És akkor a névmagyarosításról még nem is beszéltünk.)
A szöveget is végig olvasva, gyanítom, hogy az évszám 1898 lesz, mivel még 1896-os adatokat is közöl a szerző. Egyébként nagyon hasznos olvasmány.. végre tisztázodott számomra, hogy mit jelent az "illetőséggek bír", a Budapesti Közlönyben közölt névváltoztatásokban.
Köszönöm a magyarazatot es a korabbi hozzaszolast is.Tanulok belöle.
Termeszetesen elfogadom intesedet is es ovatosan kezzelnem en is a Csomortanyi csaladnevenek legkorabbi felbukkanasat es hasznalatad.
Mint erdekesseg irom, egy regebbi jegyzetem szerint: Boda Laszlo: Avarok es szekelyek Püski Kiadó. 2004. Budapest, 245. oldalról: A Csomortán családnév pedig egyenesen Omortag bolgár kán nevére emlékeztet. A Csomor családnév is feltehetően bolgár-török jellegű.
