motoros szelep lassabban zár ugyan, de mind a két végállás feszültségmentes. tehát akármeddig úgy maradhat. Nade nem hiszem, hogy 1 collos csövön folyik be az esőlé ...
hát ez is egy jó ötlet. Még fent kéne egy motoros szelep, meg egy T és meg is van oldva. Van is ilyen motoros szelep akár jó nagy átmérővel is. Mondjuk az se olcsó ... és az áramszünet azt is megakaszthatja, de legalább akkor is kéézel el lehet zárni. Ha szivattyúzna és nincs áram ... na akkor meg rohangálni a vödörrel ...
Hali 2000L a bevezetés, egy éve működik, most tervezem bővíteni mégpedig úgy hogy 3-4db 1m3-es IBC tartályt teszek mellé, de még nem tudom hova, a pincébe biztosan nem mert nem fér be az ajtón :((( Tekintve hogy 10x3e Ft volt a 10x200L-es tartály simán bejött szerintem egy év alatt.
Áramszünetre van szünetmentes, ha nagyon durva a víz, egyszerűen (ha otthon vagyok ugye) a ház sarkán szétszedem a lejövő vízcsövet, persze ha éppen nyaralok egyszerűen be sem kötöm. Logikus hogy ez nem életbiztosítás ezért is kérdeztem.
A számításaitok jók különben, 2m3 tartály kb maxi egy-két óra alatt simán telemegy üres szintről egy nagyobb zuhinál.
A probléma akkor van ha már eleve 95%-ig tele van a tegnapi esővel... Ezért mindegy a pufferkapacitás, akkora kell ami ki is nyomja gyakorlatilag úgy mintha tartály sem lenne.
Van sok egyéb védelmi megoldás csak nem akarom szétoffolni a topicot, arra ott az esővízgyűjtés topic, a szivattyút kérdeztem.
A karakterisztikáról csak ennyit tudok: motor 750W, 6m Q max 5300L/h, 4m Qmax 9800L/h 2m Qmax 13000L/h, max merülési mélység 8m, max nyomási magasság 8m vízszint felé, szemcseméret 35mm, csatlakozó 1.1/2 IG (nem 1 1/4 ahogy írtam bocsi). A korábbi (nem elég) egy 400W-os 7500L/h-s volt, az nagyon gyenge erre a célra, egy óra alatt kb 5-8 vödörnyi víz csurgott túl, ami nem a világ de azért idegesítő.
Még1 kérdés mi az az" IG"? Csatlakozás másfél colos cső, IG. Mindenhol ezt láttam.
Hogy a topicnál maradjunk létezik olyan megoldás máshová pl. fűtési vagy hűtési rendszernél, ami egy adott vízszint elérésekor FENT, becsatlakozásnál elzárja a csövet? Pl. gondoltam egy collos mágneskapcsolóra vagy vmi ilyesmire, csak úgy tudom azok tartósan (napokig) nem működtethetőek.
Mindegy, tanulság, kell a nagyobb cső hogy ne legyen nagy vesztesége, csak így meg a pénztárcám megy el mert nem ugyanannyi egy háromnegyedes cső mint a másfélcolos... min 10m hosszan...
De miert nem tesz egy uszot, ami ledugozna a befolyo csovet ha megtelt a tartaly? Minek leengedni a felesleges vizet es utanna kiszivattyuzni, amikor megtehetne hogy le sem engedi es kesz?????
Hát a 2000L az nem kevés 100m2 tetőhöz. Nálam az arány rosszabb... más kérdés, hogy 2m3 esővíz mire elég ... de nem megoldható, hogy a pincéből kivigyed valahogy azt a tartályt? Az ott igencsak szar helyen van. Amolyan beépített időzített bomba effektus. Én minden esőnél beszarnék, hogy ha megáll a szivattyú, akkor mi lesz. nem fér el a ház mellett, a pincének azon az oldalán valahol, ahova gondolom össze lett most vezetve az esővíz... csak a pince falán kívül? Mert akkor rögtön az elszivárgás is megoldható ... vagy a túlcsordulás se akkora gond ... Sehogy se jó ez így ... nem elég biztonságos... és a teszt ára tényleg magas lehet, ha megtölti a pincét egy zuhi.
Szerintem a 30-40mm az egy órán át ha esik, az már tornádó Olyan nagy csapadékmennyiség max 15-20 percig lehet, utána mindenképp csillapodik. Max ismét rákezd ... ámbár ez a végeredmény szempontjából csak annyit segít, hogy a szivattyú kap némi időt, hogy behozhassa a lemaradást.
Minden esetre én ha a pincében lenne (azon kívül, hogy a frász törne ki folyton) egy mellék tartályt is beállítanék, ami alapban száraz tartály, és legalább 1m3. Hogy ha a szivattyú el is indul időben, de nem bírja, akkor se öntsön el a víz, hanem folyjon abba. Leginkábbis a második tartályba tenném a szivattyút, és ahogy ott megjelenik a víz, szivattyúznám is. Ez azért javítana a biztonságon.
A szűkebb cső olyan a szivattyúnak, mintha emelnie kellene.
A hosszú cső szintén.
Neked emelni kell 3 métert, meg összesen van 13 méter cső.
Egy ekkora szivattyúnak ez már elég rendesen leejti a maximálisan megadott hozamhoz képest a tényleges hozamát, ami így lehet már kevés lesz. Ha nincs meg a karakterisztikája, hogy számolhass, akkor legyél inkább óvatos.
A szivattyúdnak akkora teljesítményt kell tudnia, hogy ha teli a tartály, és ömlik be a víz, annyit nyomjon kifelé, mint ami befelé folyik.
100m2 tetőről, egy köbméter/óra lejön, minden 10mm/óra esőintenzitásnál. Egy komoly zivatarban rövid időre elérheti a 30-40mm/óra intenzitást is a lezúduló víz. Azaz 3-4 köbmétert ki kell tolnia a szivattyúnak.
A cső árának tízszerese is lehet az első nagy esőzésnél a teszt ára, ha mégis túlfolyik, és festheted, vakolhatod ki a pincét.
Nem nem nem nem értetek. A pincében van 2000L esővízgyűjtő tartályom, és eddig egy 7500L/h-s szennyvízszivattyúnak volt az a feladata, ha a tartály túlcsordulna, vagy aközeli állapotba kerülne, akkor nyomja ki az utcára a bejövő esővizet.
Igenám csak mostanság akkora zuhi volt, hogy folyamatosan ment a 7500L/h-s alkó szennyvízszivattyú, 3/4-es csövön, és simán túlcsorgott..
A dologhoz hozzátartozik hogy a bejövő cső nem simán az ereszcsatorna (kivitelezhetetlen, mert a pincébe csak egy 50 centis függőleges, 2x90 fokos kanyarú szellőzőn jutok le), hanem 1'-os (szűkítő + túlfolyó nehogy megteljen az ejtőcsöve a csatornának), de így is komoly bar-os nyomással jön le a víz lévén >100m2 a tetőfelület.
Ezért vettem egy kétszer erősebb szivattyút, de felmerült hogy nem kéne-e a 3/4-es csövet is cserélni? Ismétlem, 3m-t kell EMELNIE a szennyvízszivattyúnak és utána már vízszintes a cső.
Túlfolyó emiatt nem játszik, csak a pincébe folyhatna túl.
Nem gondolkoztál egy nagyon egyszerű megoldáson, amit túlfolyónak hívnak? Nem romlik el, és olcsó. Akár a földbeásott akár a föld felszínén lévő sziszterna esetén jól működik. Mondjuk egy 115-ös csatornacső ... nekem a földeásottnál használatos. És mondhatom az elmúlt 1 évben nem volt vele gond. Két ilyen cső kivezeti a különbözetet úgy 5cm mélyen a ciszternából. A ciszterna természetesen szigetelt, de a cső vége már nem. Ott elszivárog.
A szallitast nulla hosszu kimeno csore adjak meg. Az emelomagassagot detto. Ezek kvazi elmeleti ertekek.
Minden csonek van egy aramlasi ellenallasa, ami atszamithato emelomagassagra. Ez az ellenallas fugg a belso erdessegtol, a vizaram nagysagatol es persze a cso hosszatol is.
Van ugye az elmeno 10m 3/4-es csoved, szivooldalon nincs cso, mert ez ugye egy merulo szivattyu. Emelest a szivattyunak nem kell tudnia, csak fel metert, ha jol ertettem, kicsival talajszint alatt ha er a viz, akkor ki akarod pumpalni.
Egyszeruen egy iterativ modszer van. Megnezed a vizszallitast 0.5m emelesnel a gorberol, mondjuk 10m3/h. A cso gyartojatol kapott tablazatbol kikeresed, hogy 10m3/h-nal a 10m csonek mennyi az ellenallasa. Kijon, hogy vizoszlopban merve (lehet hogy milliBar-ban van megadva, 1Bar kb 10m vizoszlop) ez 1m. Akkor a szumma emeles amit a szivattyunak tudnia kell, az 1.5m. Megnezed a vizhozamat a gorben 1.5m emelesnel. Az 7m3/h. Megnezed hogy a csonek mennyi az ellenallasa 7m3/h-nal. Mondjuk 0.7m. Szivatty szallitasa 1.2m emelesnek: 8m3/h. Cso ellenallasa 8m3/h-nal es igy tovabb.
De ez mind felesleges. Osszerakod es kesz. Nem emlekszem a tavolsagra, de ha 10m felett, akkor jo lenne 3/4-esnel vastagabb cso. Nem tudod az odafolyast elterelni ha megtelt?
A primcso modszer: a cso amin jon a viz kicsit ferde, idealis esetben akar 45 fok.. A felso oldalan van egy kicsatlakozas a tolfolyonak. Az aljan, ahol a tartalyba er, van egy uszo. Ha a tartaly megtelik, az uszo felemelkedik, befogja a cso veget. Igy a cso visszafele megtelik vizzel, es a tulfolyon megy el a viz ezutan.
Nem tudom mekkora az árkülönbség (jó lenne mindent együtt nézni, füstgázelvezetővel, beszereléssel együtt), persze nem listaáron, hanem amennyiért meg lehet venni a 'bótban'.
Melyikhez van közelben szervizes, beszerelő ? Melyikről milyen a tapasztalatok vannak ? Ha szem előtt lesz, melyik szebb ?
15 m3/órás szivattyú? No és hánylépcsős, milyen emelőmagassággal? Valszeg egylépcsős ha szennyvíz, kb 25 m emelőmagassággal?
No a vízszállítás egy bizonyos görbe formájú, úgy csökken ahogy emeled a magasságot. Csőátmérőnek ehhez annyi köze van, hogy ugye a rohadt nagy átfolyást egy legalább 35 mm-es belső átmérőjű csövön kéne kiadni. Kb 10 méternél már a fele sincs az átfolyás, lehet kisebb a cső. Ha gyorsan akarod kiüríteni a tartályt, tegyél rá valahogy KPE csövet, ha nem, akkor szerezz egy sokkal kisebb szivacsot:)
Próbálj meg a típusra keresve karakterisztikát találni, ha a precizitást kedveled.
Az hogy kondenzációs a kazán, az annyit tesz hogy alacsony előremnővel kell tervezni a fűtési rendszert, ehhez kell méretezni a radiátorokat. Hogy ne legyen tele a szoba velük, azért általában jól szigetelt alacsony hőveszteségű épületeknél érdemes vele foglalkozni. Persze előszerettel alkalmazzák ott ahol padlófűtés van, mert ott ugye csak alacsony előremenővel lehet fűteni. De nagyon jó ez radiátorosnál is - csak tessék kiméreteztetni mindent, és nem hasraütni a tisztelt tervezőnek !
Nem az számít hogy most mennyi a kazán ára, hanem hogy minden évben 20%-ot takarítasz meg a fűtésen ! Ezzel számolj, meg 10 éves kazán életciklussal.
Oda akarok kilyukadni, hogy az emelő magasságot milyen csőátmérőre adják meg? Mert ez egyetlen szivattyú adatlapján nincs rajta (megnéztem vagy 20-at).
Sziasztok, egy egyszerű kérdésem lenne. ... ... ...
Egy adatlapja szerint 2-3m magasan papíron 15000L/h-s erős szennyvízszivattyú (35mm szemcseméret, 6m magasan asszem 7500L/h-s) ___csak tiszta vízre___ (gyűjtött esővíz tartálytúlcsordulás elleni védelme) használnám.
A feladat: A szivattyú a tartály tetején felülről belefüggesztve, épp hogy ellepi a víz, úszókapcsoló minimális 5 centis madzagon hiszen csak túlcsordulásvédelem kell.
Felfelé kb 3 m-t kell nyomnia, utána vízszintesen vagy 10m-t (de ez ugye mindegy), ellenállás a túloldalon nincs, a szabadban végződik a cső.
A szivattyú szabvány csatlakozója asszem 1.1/4 coll, igenám de adnak mellé egy 3/4 collos szűkítőt.
Ha nem számít a szemcseméret (hiszen nem lesz), melyik kimenő csővel járok jobban?
3/4 collos , vagy (pl valami konverterrel) pl. 1'-os, esetleg 1.1/4 collos felfelé menő cső?
Ezek a szivattyúk milyen kimenő csőnél teljesítenek a legtöbb kinyomott vizet? (L/h)? Az tiszta sor ha van szemcse, nagyobb cső kell, gondolom ezzel esik is a kinyomott víz mennyisége. De hol az optimum tiszta víznél?
Tudom hogy egyszerű kérdés, de én képtelen voltam megtalálni a választ még Gugli barátommal sem. Mindenféle baromságot olvastam, de ... Reménykedem hogy tudtok segíteni.
Egy olyan problémám lenne, hogy ma miközben zuhanyoztam, hirtelen elment a melegvíz. Megnéztem a kazánt, és villogott a 90 fokos kijelző (csak az, a többi nem), és a hibajelző gomb is, kb. 2 másodpercenként egyet villant. Miután ezt észrevettem, kikapcsoltam a készüléket, majd pár perc múlva vissza. Ezután tettem egy újabb próbát, folyattam a melegvizet ismét, de a hibaüzenet ekkor már nem jelentkezett.
Kérdésem: Mitől lehetett ez? Mennyire lehet súlyos a hiba?
Biztos hogy nem fő meg a gázcső/záró/nyomásszabályzó a kertben ilyen melegben sem ha le van takarva átlátszó kertészeti fóliával? A fémdoboz (ami eredetileg rajta volt) festése kissé elhúzódik mert sok más tennivaló is volt, de mivel már van rajta csiszolás vissza már nem tehetem amíg kész nem lesz.
Ha leveszem reggel a fóliát és mégis esik napközben akkor meg megázik.
A megfontoláshoz még azért annyi adalék, hogy ahol van két gyerek, ott lehet, több víz fogy naponta a melegből mint 120 liter, de ez csak árnyalja a kérdést.
Én mindenesetre a hölgy helyében meghagynám a lehetőségét a továbblépésnek a kollektor felé úgy, hogy ahhoz passzoló rendszerelemeket vennék oda, ahova lehet, hogy később ne kelljen átszerelni, kidobni részegységeket.
vigyázat ... az "éjszakai" áram az sokkal olcsóbb, mint a normál. Valami fele, vagy mi. 120l víz 20-60 melegítése úgy 6kwh. Az meg éccakai árammal nincs 200 forint. (valójában úgy 150 körül) Ezer nap az majdnem 3 év, ha minden nap sütne annyit a nap, hogy elkészüljön az aznapi melegvíz. De sajnos nem süt annyit. Ráadásul télen eleve a kandalló kényelmesebben és biztosabban csinál melegvizet. Tehát csak 5 hónapról beszélünk igazából. Ha havonta megspórol 25*6kwh-t , akkor egész jó volt a kihozatala a dolgoknak. Ez havi legyen 5e. Az 5 hónapra 25e, tehát egy idényben 25e-et spórol úgy igazán. És van ugye a 180e-es extra beruházás. Ha az alternatíva a gázzal való felmelegítés lenne, akkor kicsit más szám jönne ki ... gyorsabb megtérülés, de a kandallós fűtésnek így gyak. a hulladékhőjével van melegvíz is.
Nem kérdés, ha a büdzsébe belefér, napkollektor kell. De a következő 5 év alatt emberi számítás szerint nem biztos, hogy megtérül a különbözet, ha az olcsó, de nem annyira komfortos (nincs mindig azonnal utánfűtés, ráadásul az is lassan megy) tisztán éjszakai áramos felfűtést veszem alapul.
