Még csak annyi Balázs, hogy én egy számomra nagyon ismeretlen területen járok, amin már több hibát elkövettem. Az, hogy az ember megismeri azt a problémakört, amivel küzd, szerintem nagyon fontos, főleg ha végig akarja vinni az utat. A pozitív hozzáállás tényleg nagyon fontos, de a tudás is. Az az ember fél, aki sodródik, tehetetlen, nem tudja mit rontott el, nem tudja mit csináljon, és ezért nem mer cselekedni. Az fél kevésbe, aki cselekszik, és ezáltal úgy érzi, hogy kihatással tud lenni az élete alakulására. De a tudás nélküli cselekvés nem mindig eredményezi a várt eredményt.
Szia Balázs! Nagyon köszönöm a magyarázatot! Egy csoportban, amit olyanok alkotnak, akik épp bezno csökkentésben vannak, az egyik lány rivotrilt csökkent. Már sokadik csökkentését csinálja, kisebb adagon van. A legutóbbi csökkentése után rosszabbul volt, mint egyébként, ezért visszaemelte az adagját, ami után még rosszabb állapotba került, rettentő rosszul van. A csoporttagok azt írták neki, hogy egy adag visszaemelése összezavarja az idegrendszert, még érzékenyebbé teszi, ezért az elvonási tünetek állandósulásához vezethet, valamint fokozhatja a következő csökkentésekkor tapasztal elvonási tüneteket, illetve tolerancia kialakulásához is hozzájárulhat. Ők is írták, hogy nem mindenkinél van így, de nagyon nyomatékosan kifejtették, hogy jobb ha nem kísérletezik ezzel az ember, és nem emeli vissza a dózisát...Én a visszaemelés, ill. áthelyezés óta akadtam el...
Igaza van Carannak. Én nem rég beszéltem egy benzo függőség-elvonás specialistával ( a nevét nem írom le, mert nem tudom szabad e), aki pszichiáter főorvos, és ez a szakterülete. Lényegében végigpanaszkodtam az 1 óra beszélgetést. Taglaltam a deperszonalizációt, szorongást, fáradtságot, satöbbit, és teljes kétségbeesésben.
Közölte, hogy ezek nem egy betegség tünetei, hanem annak a jelei, hogy gyógyul az idegrendszer. "Jó, de mi a fenét csináljak?" "Hogy-hogy mit? Mindent! Barkácsoljon, biciklizzen, beszélgessen a barátaival, nézzen filmeket, stb, csak ne a tünetekre koncentráljon!" A figyelemelterelés, pozitív gondolkodás valóban sokat segít.
Ne olvasgass a témában! Ha 24 órában csak ez jár az agyadban, akkor sokkal rosszabb lesz az egész. A benzóról le lehet szokni. 15-20 év szedés után, a te adagod sokszorosát hagyta már el rengeteg ember. Ez az egyetlen információ, ami számodra lényeges...
Olvass könyvet, nézzél sorozatokat, foglald le magad. Akármivel, amiben örömöd leled. Az orvossal pedig mindent gondosan átbeszélni, és türelemmel menni előre!
Szia Reka! Balázs vagyok. Nincs semmi gond, hogy csak most írtál emailt. Megértem, hogy nem vagy jól, és nagyon sajnálom. Itt is beszélgethetünk. Engedd meg, hogy elmondjam, pontosan mi a kindling. Magyarul gyújtóst jelent, és nem az egyszeri dózis emeléstől alakul ki, hanem a többszöri elhagyástól-visszavételkor, újbóli elhagyástól. Lényege, hogy az idegrendszer már rendkívül érzékeny a többszöri elvonás miatt, ezért minden következő elvonás nehezebb lesz, mint az előző.( "Felgyullad", "berobban" az idegrendszer. Ahhoz szokták hasonlítani, mintha a parázsra benzint öntene az ember.) Nem mindenkinél van ez, de gyakori. A gyújtós hatás súlyos és elhúzódó tüneteket okoz(hat). Megoldás, hogy még lassabban kell csökkenteni a gyógyszert, pl 10% helyett csak 5%-ot vágni, vagy nem 2 hetente, hanem csak 4-5 hetente. Egyébként én több gyújtóst is csináltam magamnak tudatlanságból, vagy kényszerből. A legelső elvonásomat pokolként éltem meg, de visszanézve nagyon enyhe volt. A 2. már veszettebb lett, és a 3. meg egyenesen kataszrofális tüneteket okozott. Nagyon sokszor egyébként nem ajánlott próbálkozni, mert a legsúlyosabb tünet a halál. Ez 4-5 újbóli elvonáskor után szokott bekövetkezni. Szóval szerintem egyenlőre ne csökkents, tartsd az adagot, amíg valamelyest stabilizálódsz. De ez hetekbe, 1-2 hónapba is beletelhet. Még mindig nem vagyok orvos, de ezeket sokan leírták+ tapasztaltam is.
Szia Caran! Nagy valószínűséggel megtaláltam az okát az elakadásomnak. Angolul ezt "kindling"-nek nevezik, ami dózis emelés miatt alakul ki. Ez a cikk ír róla: http://w-bad.org/kindling/ Sajnos nem értek a cikkben mindent, azt sem tudom, hogy ennek a kindling szónak mi a magyar megfelelője. Januárban lecsökkentettem, majd az áthelyezés miatt 0,25 mg visszaemelkedett, és azóta (!!) van állandó elvonási tünetem, és az újra próbált csökkentéskor nagyon felerősödtek az elvonási tünetek, annyira hogy úgy éreztem, hogy szívinfarktus kapok....Lehet, hogy végleg elrontottam, és nem leszek képes újra emiatt az idegrendszeri sokk miatt csökkenteni? Ez nagyon elkeserítő...Nagy hiba volt...
Ja még az jutott eszembe, hogy mindenképp jobb egyenletesen elosztva, 4-5 részletben bevenni a nyugtatót, mint 2 részletben, vagy egyben. Én próbáltam az utóbbit is. 6-8 órára levágott, aztán 6-8 óra kómázás, majd fokozódó szorongás, rossz közérzet, stb, a maradék időben teljes pánik. Elosztva nincs ekkora hullámvasutazás. Nem folyik ki a nyál a szájam sarkán, de nem is vagyok hót para. Inkább egy folyamatos, szelíd szorongás, belső feszültség, de azért még éppen elviselhető.
Ezért kell azokat is folyamatosan leépíteni. A hosszú felezési idő miatt ez könnyebb. A hirtelen lerakás értelmezhetetlen, legyen szó akármilyen benzóról.
Szia Reka! Írtam Neked emailt, de látom itt aktívabb vagy. Nem kötelező privátban leveleznünk, ha nincs kedved, időd. Semmi gond ha nem írsz. Hogy vagy mostanában? (Mondjuk látom a beírásaidból, hogy nem a legjobban.)
Az van zorka, hogy a benzóknak és az Z altatóknak is van felezési ideje. Valamelyiknek 3-4 óra, de olyan is van, aminek pl 100 óra. Ha hosszú a felezési idő, akkor még napokig nem lesznek elvonási tünetek. Az ember örül, hogy ó nincs nekem semmi bajom, (közben a hatóanyag ürül, a hatás csökken), aztán 2-3 nap múlva csodálkozik, hogy minden baja van, és/vagy egyáltalán nem tud aludni. Váliumról, szeduxenről leszokók sokan jártak úgy, hogy elvágólag letették, 5-6 napig semmi bajuk nem volt, elkönyvelték, hogy megúszták az elvonási tüneteket, aztán PAFF, padló, K.O.
Lehet, hogy nálam is hiba volt így szétszedni a gyógyszereket, de azt mondták, hogy azért jobb több adagban beszedni, mert rövid a hatása a forontinnak, így ha sűrűbben veszed be kisebb az esély a dózisközi elvonási tünetek megjelenésének, és a csökkentések az alvás minőségét is kevésbé rontják. Hát ez nálam sem jön be, vagy csak egyszerűen kezdi hatását veszíteni a frontin. Hogy sikerült a gyógyszertől megszabadulni elvonási tünetek mellett? Tudnál egy kicsit mesélni arról, hogy erős elvonási tünetek mellett, hogyan tudtad lerakni végül? Köszönöm!
Nagyon sajnálom, hogy a te egészségi állapotod is nagyon leromlott az utóbbi években! Ez egy nagyon nehéz élethelyzet! Különösen, nem könnyű gyógyszereket szedni, ha az embernek szinte az összes egészségügyi problémája gyógyszerek mellékhatásától van! Pedig nem vagyok nagy gyógyszerszedő, nem szedtem sokat életemben. De ezt biztosan megérted, ha a te gyomrodat is fájdalomcsillapító tette tönkre. Nekem a quamateltől is csomók alakultak ki a testemben, most mehetek vizsgáltatni őket, hogy milyen jellegűek...gyulladáscsökkentő a gyomromat tette tönkre, most pedig a frontin nem hagyja gyógyulni a gyomromat. Péntekre kaptam időpontot orvoshoz, aminek nagyon örülök, hátha sikerül megoldást találni. Én rivotrilt nem akarok szedni, attól jobban tartok, mint a frontintól. Kívánok neked gyógyulást!
Szia Caran! Gondolkoztam azon, amit írtál. Én nem akarok gyógyszereken élni. Ha megemelem az adagomat, pár hétig, 1-2 hónapig jó, azután kezdi hatását veszíteni, és újra emelhetem az adagot, mert amikor kezdi hatását veszíteni, elkezdi "enni" a gyomromat, egyből nekiugrik. Most is rengeteg a savam, szerintem mehetek ellenőriztetni, hogy fekélyem van-e... Ez nem megoldás, mert hol ennek a vége? Már egyszer emeletem 3 X 0,25 mg-ról. Most emeljek 2 mg-ra, majd 2,5-re, majd 3-ra...stb? Már nehezen tudok a mostani adaggal is elaludni, egyik nap alszom valahogy a másik nap pedig inkább rosszul, mint jól...Szóval szerintem ez egy ördögi kör, ami csak még lejjebb húzna. Megpróbálom a diazepamot felíratni. Péntekre kaptam időpontot orvoshoz, remélem, hogy sikerül vele megtalálni a megoldást. Köszönöm a tanácsokat! Minden jót kívánok neked!
Szia! Az a dühítő, hogy kiszámíthatatlan. Én altatóról szokok le, most kezdtem, de már 30 éve szedem. Úgy csinálok mindent, ahogy az addiktológus mondta. Ez még csak a 2. hetem. + tablettát vettem be esténként és most 2,5 -t veszek be. Első héten semmi bajom nem volt. Jobban aludtam, mint a 3 tablettától. 2. héten kezdődtek a rémálmok és tegnap este pld. alig tudtam elaludni.
Ami új dolog, az elmúlt 5 év kutatásai alapján nagyon sok folyadékot kell inni! Az segít az agynak rendbe hozni a dolgokat. Napi 2-3 litert.
A hirtelen elvonás szinte garancia a súlyos, elhúzódó tünetekre, de még lassú csökkentéssel is sokáig tart, mire meggyógyul az agy. Én azon szoktam mérgelődni, hogy ennyi idő alatt már szív átültetésből+ 2-3 lőtt sebből is vidáman meg lehet gyógyulni. Az ördögi piruláktól pedig még azután is szenved az ember, hogy hónapokig, évekig tiszta. Annyira igazságtalan ez.:(
Ugyan így voltam, napi 7-szer vettem be kis adagot azt hittem jobb lesz úgy a csökkentés, de sokkal rosszabb lett minden!
Egesz nap rosszul voltam, gyomorideg, elalvaskor mintha elfelejtenek levegőt venni, erre riadtan fel vagy 10-szer! volt Hogy azt hittem elmultak a tünetek 2 hét múlva lebombázott megint!:(
Szornyu volt az egész, még fizikai tuneteim most is vannak pedig lassan 3 éve tiszta vagyok!
Szia zorka! Igen, a rémálmok normális elvonási tünetek, mivel meg van kavarodva az agy. Az adatfeldolgozással van kapcsolatban. Később lehetnek még nem rém-, csak kusza álmaid, és/vagy teljesen álomtalan alvás is. Idővel el fognak múlni.
Mindenkinek írom a helyzetemet, hátha segít valakinek az infó. Az elmúlt 15 évem nagyon komplikált volt, a lényeg röviden, hogy akaratlan nyugtató függő lettem. Többször próbáltam hirtelen letenni, ami persze horrorisztikus tüneteket eredményezett, de mentségemre szolgáljon, hogy ekkor még semmit nem tudtam sem a benzókról, sem a függőségről, sem az elvonásról. Legutóbb, egy gyors csökkentés után 14 hónapig bírtam nyugtatók nélkül, de szigorúan a 4 fal között. Ez idő alatt kb 40%-ra gyógyultam a nulláról. Mivel nem akartam még 1-1.5 évet vegetálni megkerestünk egy benzo-specialistát. Ő azt mondta, hogy ne a frontint állítsam vissza, hanem inkább rivotrilt. Egyrészt a frontin hatóanyagát (alprazolam) már nagyon jól ismeri az agyam, így lehet, hogy nem is hatna, másrészt a rivotrilnak hosszabb a felezési ideje, így könnyebb csökkenteni. De mivel ez is benzó, ehhez is hamar hozzá lehet szokni, tehát KELL is csökkentenem. A lényeg, hogy nem érzek különbséget a két nyugtató között. A csökkentés mellett is vannak elvonási tüneteim, de nem olyan kibírhatatlanok, mint hirtelen elvonáskor.
Teljesen együtt érzek veled, mert nálam is az elmúlt 2-3 évben az életem minősége nagyon leromlott mozgásszervi betegségek miatt. Én is csak a házamban érzem magam jól és aránylag fájdalommentesen, de nagyjából egykorúak vagyunk, még nem itt kellene tartanunk. Elfogadni és megemészteni ezt nagyon nehéz. Talán igaza van az előttem szólónak, nem a legalkalmasabb az állapotod arra, hogy most hagyd el a Frontint. Ugyanakkor a gyomorszáj záróizmát is lazítja, ami esetedben nem jó. Nekem a fájdalomcsillapító tette tönkre a gyomromat, úgyhogy ezt a problémádat is értem, valamint anyai ágon két gyomorrákossal vagyok én is "megáldva" tehát oda kell figyelnem erre is. Bár kb. 15 éve vagy 1 évig szedtem a Rivotrilt, de akkor simán le tudtam tenni. Tényleg sokkal gázosabb mint a Frontin!?
Beszélj orvossal, most is azt mondom, és igen, ne hagyd magad, mert úgy gondolom ez nem jó így.
Jobban belelatva,en a legeslegjobb indulattal tanacsolnam,hogy lassan minimalis adagokkal nyugodtan emeld vissza a frontint arra a mennyisegre amivel mar egesz jol erzed magad.
Teljesen termeszetes,h ezekutan most nagyobb mennyisegre lesz szukseged egy jo ideig,,majd idovel egy nyugodtabb idoszakodban nagyon lassan csokkentsd arra a mennyisegre amig meg nem erzel semmi valtozast,ez lehet mondjuk 0.5mg napi amivel 100%-ig kiegyensulyozott eletet elhetsz.
tapasztalatbol irom neked,en az internet/forumok hatasara es minimalis memoria romlasra 15 ev utan a minimalis napi 0.25mg rivotrilt lecsokkentettem a felere majd kihagytam napokat is,majd megint szedtem a negyedeket,,,kozben szep lassan egyre csak romlott a memoriam jobban meg a koncentracio kepessegem,elkezdett sipolni a fulem,szedultem,stb..egyre melyebben bujva a netet egyertelmuen a hosszu ideje szedett napi 0.5mg rivotrilra fogtam a tuneteket,,,igen csak azt elfelejtettem,hogy mig el nem kezdtem csokkenteni a vilagon semmi bajom nem volt mar 15eve a napi 0.5-el minimalis memoria romlason kivul amit akar a kor is hozhatta",,,szoval 15ev alatt nulla minimalis napi 0.5 mg rivotrillal a total nulla kabszeres/alkoholos multbol felepitettem egy minden tekintetben alom szintu eletet csaladdal,boldogsagban,rengeteg kapcsolattal,40partnerrel allando kiegyensulyozott munkakapcsolatot,stb..persze ez ido alatt voltak kisebb rovidebb melypontok,idegeskedes,duhkitoresek,kisebb ellensegesseges idoszakok ami szinte minden embernel elofordul.Na pontosan ezeket nem kellett volna a forumokon/neten keresztul a rivotrilra fognom ,hanem inkabb a mai porgosebb eletre es akkor most nem tartok ott 15ev napi 0.5mg szedese utan ,h 2evet szenvedtem es most meg triplajara kell emelnem a napi adagot mig megint kisimulok.
sokkal sokkal karosabb mindennap szorongva,stresszben elni mint a napi 0.5 vagy akar 1mg benzo...engem mar senki es semmi nem tud ebbol kizokkenteni,elem boldogan az eletem vele ha szuksegem van ra.
Nem tartozol senkinek magyarázattal. Az emberek nagy része nem jókedvéből kezd el gyógyszert szedni, hanem mert szüksége van rá. A rosszindulatú hozzászólásokat hagyd figyelmen kívül, ahogyan a leszokással kapcsolatos rémtörténeteket is.
Igaza van a topictársnak, ez nem feltétlenül "csak" elvonási tünet lehet nálad. Más szóval, viszonylag könnyen le lehet tenni a benzót (fokozatos elhagyással természetesen), ha az ember egyébként rendben van.
Én több éves szedés után minden komolyabb probléma nélkül el tudtam hagyni, de csak miután az orbáncfű lerendezte a pánikomat, szorongásomat, depressziómat. Anélkül nem hiszem, hogy egyáltalán megpróbáltam volna elhagyni (hiszen pont a tünetek elfedésére szedtem).
Az orvosnál lehet erélyesnek lenni. Nem szeretem/nem szeretem kérdés a diazepam felirása, ma már a világ nagy részén benzó elhagyáshoz az a protokoll, hogy diazepamra váltani, és azt lassan elhagyni.
A helyzetemet pedig nehezíti, hogy a nagymamám és nagybátyám is gyomorrákban halt meg...A frontin pedig "eszi" a gyomromat...emellett nem lehet a gastritiszből kilábalni...
Negatív lettem, az tény, érzem én is, hogy nagyon nem jó ez így, de olyan mértékben leromlott kb 1 év alatt az életminőségem, hogy az traumatikus! Szinte házhoz kötötté váltam, alig tudok valamit enni...De egyébként soha nem pánikoltam, sőt sok olyan lépést megtettem, amit a legtöbb ember nem...most tény, hogy szorongok, de amiatt, hogy nem tudok szabadulni a frontintól. Olyan boldog, sokkal pozitívabb voltam, amikor szépen tudtam csökkenteni a frontint! Volt jövőképem, reményem....most elakadtam, és kétségbeesetten keresem, de nem találom, hogyan tovább... Megoldás kellene....Lehet, hogy át kellene mennem diazepamra, vagy mikrocsökkentéssel (mikrotapering) próbálkozni, de azt még meg kell fejtenem, hogy hogyan működik, mert az angolom nem a legjobb, nem értem teljesen, hogyan csinálják... A frontinhoz való hozzászokás miatti állandó elvonási tünetekkel nehéz csökkenteni. Jelenleg is gyomoridegem van, pedig nincs egyébként okom rá...Az áthelyezés annyira megviselte az idegrendszerem, hogy nem tud több hete lenyugodni...A diazepamot pedig nem szeretik a magyar orvosok felírni. Nehéz szerintem olyan orvost találni, aki felírja, pedig az Aston kézikönyv arra épül...Kevés ideig szedtem a frontint, az tény. De volt egy teljes összeomlásom a hirtelen medazepam elhagyása maiit - ami borzalmas volt -, szerintem hitperérzékennyé tette az idegeimet...(Cold turkey) Rivotrilt pedig nem szeretnék, mert arról annyi szörnyűséget hallottam, hogy nagyon félek tőle...
Igazán nincs mit. Egy fórum nem arról szól, hogy mindig mindenben egyet kell érteni, de csak rosszindulattal idejönni felesleges. Bár tőle már megszoktuk.
Végig olvasva biztos, hogy csak a xanax elvonástól vagy rosszul? Oly kevés ideig szedted, hogy elvileg könnyen le lehet róla jönni. Elvileg. Te pedig most nagyon megszenveded. Nem lehet, hogy pánik is van a történetben? Mert egyik bajból a másikba esel és zárul is az ördögi kör. Könnyen kialakulhat a szorongás és a pánikbetegség ettől. Beszéltél erről orvossal?
A lényeg, hogy az amit novemberben átéltem a gyógyszerelhagyással, a gyomorproblémával, a légzési nehézséggel, az nagyon traumatikus volt számomra, derült égből jött villámcsapásként, mert még 1 éve egészséges embernek tudtam magam.... most meg szinte egyik hónapról a másikra egyre lejjebb süllyedek egészségileg, és sajnos a végét sem látom jelenleg, hogy mikor kerülhetek ki ebből a tendenciából...vagy ördögi körből...
