Köszönöm a cikket és a fotót. Meglepődtem, mert ilyet még nem láttam. Én a rigókkal, seregélyekkel és a darazsakkal küzdök leginkább. Méhész nem vagyok.
A mi kertünk környéke nagy számú méhcsalád tartására nem alkalmas. Nem is méhészkedik itt már igazából senki. Ketten vagyunk a környéken 1-1 méhcsaláddal a kertben.
A méheink nem szomjaznak, mert a kert végén egy kis vízelvezető patak van. Előttünk nagy mező és egy csomó nem igazán művelt kert körülöttünk. A méhek még szárazság idején sem igazán éheznek.
Az a méhész a szomszédságotokban valószínű túl sok méhet tart, ahogyan a cikkben is olvasható. Víz nincs és annyi méhnek elegendő páralecsapódás sem. Nem hiszem, hogy önszántából csökkenteni fogja méhcsaládjai számát. Érdemes volna a helyi közjegyzőhöz elmenni és a helyzetet ismertetni. Ez egy megoldásra váró feladat, ami az ő hatáskörébe tartozik.
Koszonom a tippet a rovarhalora, de szerintem ez eleg koltseges lenne, mivel jo par fank van. Meg nem is nekem kellene igy kordaban tartani a meheket, hanem a mehesznek. Ahogy te is irtad, hogy nincs eleg vizuk vagy elelmuk. Errol a mehesznek kellene gondoskodnia, amit nem tesz. Tehat ez nem a mehek hibaja, hanem a mehesze. Ellene mit tehetek? Rakjak ki neki is csapdat? :)
Amit írtam azt azért írtam, mert engem is számtalanszor hívnak, hogy méhek vannak itt-ott, fogjam be őket. Ezek a rajzási időszakot leszámítva, még kivétel nélkül darazsak voltak, pedig mindíg rákérdezek, hogy biztos, hogy méhek.
Továbbra is azt mondom, úgy hogy környezetembe folyamatosan voltak méhek a olyan kerteben, ahol többféle gyümölcsfa is volt. Én csak darazsakat láttam a gyümölcsökön, pedig néhány méterre voltak a kaptárak. A környezetembe vannak borászok is, akiknek szoktam segíteni és még nem panaszkodtak a méhekre, a darazsakra annál inkább. Valószínűleg ki tud alakulni olyan állapot, hogy a méhek ráfanyalodnak a sérült gyümölcsökre. Néhány ok: nincs vízforrásuk a méheknek, nincs elég élelem tartalékuk és nincs más táplálékforrás, valamint túl sok méhet tartanak egy helyen.
A méheket, egyébként rovarhálóval tudod távol tartani.
Koszonom a válaszokat, de ugylatom egyikotok sem erti a lenyeget. A problemam az, hogy rengeteg meh jon at a szomszedbol a gyumolcseinkre. Ha darazsak lennenek, megoldottam volna csapdaval. Most nemigazan tudok kepet kesziteni, mert aprilis van es az oszibarack nem most terem, legalabbis nalunk. :) Es hiaba a gyanutok, ezek biztos mehek. Mint mar mondtam, megtudom oket kulonboztetni. Es igen a mehek is eszik a gyumolcsot, ha a mehesz nem taplalja oket nektar nelkuli idoben. A kerdesem az volt, hogy tudnam oket tavol tartani, vagy mit tehetek a "mehesz" ellen aki lathatolag nem torodik a meheivel.
A gyümölcsöket nem csak a darazsak kezdik ki hanem a madarak is. Összecsipkedik mihelyt érni kezd a darazsak, legyek pedig folytatják. A reggeli harmatoktól a sérült gyümölcs rohadásnak indul, esőről nem is beszélve.
Kertünkben a feketerigóktól, ahol csak lehet hálókkal védekezünk. A darazsak, legyek ellen pedig flakonos csapdákat szoktunk felakasztani, benne cukros víz és pici ecet elég.
Amit a méhekről írtál csak megerősíteni tudom. Én méhet gyümölcsökön sohasem láttam.
Még egyszer leírom, de látom nem fogadod el. A méhek nem kezdik meg az őszbarack héját, legfeljebb az érett, de már sérült barack nedvét szívogatják. Az erjedt gyümölcsökkel eleve nem foglalkoznak. Amit a barackfákon láthattál azok – levelek lapján képződő – mézharmatot gyűjtő méhek voltak. Egyébként próbálj fotót csinálni a barackzabáló méhekről, mert nekem továbbra is erős a gyanúm, hogy darazsakról van szó. A méhek a fészküktől távol nem agresszívek, ha csak nem fogod meg őket nem fognak szúrni. Az alább leírt csapdát nyugodtan kirakhatod nem fogja a méheket érdekelni.
Koszonom, hogy valaszoltal. De biztos, hogy mehekrol van szo. Megtudom kulonboztetni oket egymastol. Az a baj, hogy a szomszed otthon tartja a meheit, valoszinu nem taplalja oket, es szegeny mehek kinjukban elelem utan nezve a mi oszibarackosunkat talaljak meg. Csapdat azert nem raktam ki, mert sajnaltam a meheket, de jovore menniuk kell.
A leírás alapján inkább darazsakról lehet szó. A méhekre nem annyira jellemző, hogy gyümölcsök nedvével táplálkozzanak, legfeljebb a már sérült darabokkal próbálkozhatnak, amit már más megkezdett. A darazsak ellen darázscsapdát tudsz kitenni. Amit ásványvizes palackból a legegyszerűbb elkészíteni, vagy a tetejét levágva és visszafordítva, vagy az oldalát kb. 6 mm-es lyukkal kifúrni. Csaléteknek cukor, víz, ecet, sör keverékét lehet használni, elvetemültebbek húst is használnak. Minél hamarabb ki kéne rakni, hogy ne tudjon felszaporodni a darázsállomány.
A gondom nem eppen aktualis, bar az ido gyorsan telik es hamar itt lesz augusztus - szeptember.
Tavaly nagyon sok oszibarack volt a fainkon, eleg sok lehult. Ezekre eleg sok darazs jott es meh a szomszedbol, kb 200 meterrol. Neha szinte alig mertuk a fak kozelebe menni, amik a jarda mellett vannak. A szomszed meheszkedik es a meheit otthon tatrja a 'szezon' utan, ez pont egybeesik az oszibarackunk eresi idejevel. A szarnyas belotakodok eloszor a foldre lehullott barackokat dezsmaltak. Ez ellen ugy vedekeztunk, hogy meg hajnalban osszszedtuk a lehullott barackokat. Ezzel a legtobb darazs eltunt, de a mehek nem. Ezutan azt vettuk eszre, higy a mehek a fakon levo egeszseges barackokat kikezdik es azt eszik. Csapdat nem akartunk kitenni, mert hat a meh hasznos rovar, elpusztitani nem akartuk oket. Hat mit ne mondjak, nem sok epp barack maradt.
Hogyan vedekezhetuk ellenuk jovore? Nem a mehesznek kellene gondoskodni a mehek taplalekarol amikor eppen nincs amibol nektarhoz jussanak? Ha jovore is ez lesz a helyzet, akkor csapdak fognak kikerulni a kertbe.
A szeptember 21. az még nem kritikus dátum. Tömören a klasszikus szabály a következő, a beetetés kezdete augusztus 20. befejezése szeptember 10. de ha szükséges ezt még 10 nappal meg lehet toldani. A megfigyelések szerint, szeptember 10-től már egyre hűvösebbek az éjszakák, amely már időben korlátozza a szirup invertálását. A télire fedetlen méz, higroszkópikus, (magába veszi a vizet).
Az amitrázos papírcsíkot szerintem jobb, ha nem alkalmazod. Nem nyújt kellő védelmet, 2 db főleg nem. Emlékezetem szerint 5-6 X kellene cserélni, hét naponta.
Az nem információ hogy volt lehullás, azt meg kell számolni, amikor már 10 alá esett a lehullott atkák száma, egy füstöléses, vagy furettós kontroll után, akkor már rendben van. Nullázásra törekvés káros a méhekre.
Most szerencséd volt, hogy nem pusztult el akár mind, kezdőnek eleve csak 5-6 családot ajánlanak az első években. Ez persze csak ajánlás, de ebben a szakmában, alapos elméleti és gyakorlati tudás kell, az elméleti, már jó ha meg van, az első méhcsaládok vásárlása előtt.
Azt a szöveget nem kell bevenni, hogy kemény volt a tél, és ezért pusztultak a méhek. :) Az enyhe tél sokkal kedvezőtlenebb a telelésre, nyugtalanabbak, nagyobb a fogyasztás is.
Destruktorról hallottam én is hasonló bajokat, de megúsztam.
Egy méhész vett amitrázt, azt olajjal felvittük lapkákra, azt adtam be.
2015-ben segédkeztem egy méhésznél, 2016-ban, azaz tavaly kezdtem bele. Egyenlőre tanulom ( tapasztaltabb emberektől, saját hibáimból), de úgy érzem tanulni és meglepetés mindig lesz.
10 kg kristálycukor feletetése volt ősszel, bocs, hogy szirupban írtam. Azt is későn kezdtem beadni, szeptember 21-én fejeztem be.
Igen, napraforgó után kicsit hanyagoltam őket, atkát kellett volna írtani. Tettem be tesztlapokat a kaptár 10%-ba, bekentem zsírral, onnan néztük a leesések számát. Első és második körben is volt, pontos számra nem emlékszem, de volt.
Hasonlóan gondolom én is, az atkát illetőleg. A csík bár nincs megnevezve, én sem akarok ingyen reklámot a gyártónak, de más nem igazán lehetett, ha életben maradtak a családjai, erről ennyit.
A "kaptak 10 kg szirupot", sem túl informális, sem nem szakszerű. Elsősorban nem is a mennyiségre lettem volna kiváncsi, hanem a feletetés időszakára, mivel a kései feletetés is igen káros. Nem mellékesen, nem a szirup tömegét szoktuk meghatározni, hanem csak a cukor mennyiségét. A 10 kg szirup, különböző nettó cukor mennyiséget takarhat, mivel több féle keverési arány is használatos.
Hasonló esetekben szoktam ajánlani, Őrösi, és Zsidei könyveit, alapos tanulmányozásra.
Azt írta, "napraforgóból hagytam kb 8-10 kg-ot, kaptak kb 10 kg szörpöt télire.
Atka volt sajnos, 2-szer kezeltem amitrázos csíkkalőket kicsit későn (bevallom), csorgatásos zárókezelés viszont csak egyszer fért bele ( időjárás hőmérséklet miatt)."
A csíkozásos módszerből és a bennhagyott napraforgóból kiindulva, ez valóban nem sok, és elvileg "előírásszerű" is, legalábbis gondolom, a bennhagyott napraforgó után kerültek be a csíkok. Ezek között is van persze erősebb vagy gyengébb fajta, de abból, hogy az eredeti családjai jelenleg is jónak tűnnek, szerintem nem Bayvarolt tett be :)
A Destruktorról pedig még ősszel azt írták, hogy a "körültekintő használata javasolt" (vagy hogyan is fogalmazták meg finoman a hatástalanságát és/vagy mérgező mivoltát...), így ez megint nem sok információ arról, hogy mi lehetett az ok.
Az ok keresése, szerintem fontos akkor is ha csak egy pusztult. Most "Nyárimádónál" a szerencsés véletlen nagy szerepet játszott, mivel későn vásárolt családokat, és a saját bevallása szerint az atkairtás tekintetében sem túl jártas.
Azért összességében, ha 41-ből 1 ment el, az szerintem elfogadható mértékű veszteség (majdhogynem "normális"), főleg mostanában. Ennyit könnyebb pótolni, mint ahol a harmada-tizede se maradt meg... szóval én nem feltétlenül keresnék valami extra okot, hanem örülnék, hogy ilyen jól állok :)
Ezért nem tanácsos ősszel venni méheket. A betelelő élelem NB léputcánként minimum 2 kg.
Tavaly, a meleg szeptemberben végig fiasítottak az anyák, az atka tudott szaprodni. Így szeptemberben, és októberben is szükség volt a kemény atkairtásra. Akik befejezték az atka irtását szeptember elején közepén, ott nagy bajok történhettek. Az atka hullást ellenőrizni kell!
De nem csak az atka a gond, főleg ebben az évtizedben már egyre nehezebb a méhek egészségének megőrzése, erős családok fenntartása. Ennek több, egymással összefüggő oka van, nagy a méhsűrűség, amely kedvez a betegségek terjedésének, újabb eddig még nem, vagy kevésbé ismert kórokozók jelentek meg, illetve felerősödött károkozásuk. Az új növényvédőszerek együttes mérgező hatása, és a gutációs cseppekből felszívott mérgek, neok, is nagy csapást mérnek az állományokra.
Jelentősen beszűkul a méhlegelő változatossága, és mennyisége is csökken. Folyamatosan irtják a bozótharcosok a gyalogakácot, az ezüstfüzet, a galagogyásokat és minden ami az utukba kerül. Az akácosok korössztételében is az egyre fiatalabb állomány a jellemző. A vaddohány is invazív ellenséggé van nyilvánítva. Bár rengeteg napraforgót vetnek, de a régi jól mézelő fajtákat kiszorítják a nem, vagy a gyengén mézelők.
Mindez azt eredményezi, hogy nem lehet már úgy méhészkedni mint régen, ( lassan már sehogy) Ezért
régen, de rutinból méhészkedők több évtizedes gyakorlattal is póruljárhatnak.
A másik ok a hamis biztonságtudat, a fenti problémák, és bajok nem egyszerre, és nem egyforma mértékben jelennek meg országosan. Így lehetnek még szerencsésebb méhészek, akik még most is kizárólag "csak" a helytelen atkairtásban látják a bajok kizárólagos okát. Ez egy részigazság, így például ha náluk megjelenik a nyár közepén, a nosema ceranae, még a korai tüneteit sem képesek felismerni, télen meg lehet hogy már nem akkora az arcuk, amikor naponta kell bezárni a kijárókat.
A család ami kiment az nyár végi / őszi vásárlás. Őket betelelő mézzel vettem, sokat nem tudok az atkairtásról és az előzményekről, csak csorgatást kaptak, de már írtam csak egyszer ( Destruktor 3,2%).
A többi családom jelenleg nagy létszámú, jóknak tűnnek, de még ez márciusban lecsappan, ha jól sejtem / tudom ( téli méhek pusztulása miatt). A tavalyi kis családok is túlélték a telet, aminek örülök.
Jelenleg most itt nagy szelek voltak, hajnali fagyok is visszatértek ( -1- -2C'), de meg kellene nézni őket. A múlthéten már 1-2 tenyérnyi fias volt a kaptárakban.
Nagy gondok voltak az atkával országszerte, olyannak is pusztultak el méhei, akik nálam sokkal rutinosabbak. Na jó, ez nem mentség, idén majd megpróbálok mindent idejében megcsinálni.
Az etetés befejezésének az időponja a lényeges, amely nem lehet később mint szeptember 10. Az sem baj ha hamarabb bent van, ha ez megoldható. A lényege az volna hogy ne a telelő méheket koptassuk az invertálással.
Van aki már július végén, vagy hamarabb elkezdi a feletetést, egyben serkent is vele, de szerencsésebbek még ekkor javában termelésben vannak.
Mi volt az amitrázos csík? Még mindíg nem közöltél elég információt, de nagyon elégtelennek tűnik az atkairtás. Nem a zárókezelés a lényeg, mert annak már sokat nem szabadna lehozni, ha jól irtottál atkát, a nyáron és ősszel.
Értem, napraforgóból hagytam kb 8-10 kg-ot, kaptak kb 10 kg szörpöt télire.
Atka volt sajnos, 2-szer kezeltem amitrázos csíkkalőket kicsit későn (bevallom), csorgatásos zárókezelés viszont csak egyszer fért bele ( időjárás hőmérséklet miatt). November elején még +5 C' volt, december elején meg már túl hideg.
Ennyi információ kevés a pusztulás okának a megállapításához, a napraforgó végétől kellene főleg az atkairtás és a telelő élelem feletetéséről ütemezéséről némi információ. Mikor, mivel, meddig, hányszor, kezeltél, mikor volt a feletetés kezdete, és befejezése? Október elejénéközepén mekkora volt az atka fertőzöttség? Mennyi hult az utolsó kezelésnél? Mekkora állományból volt ez az egy pusztulás?
Nekem 1 család ment ki. Január végén még jól voltak, kaptak lepényt ( porcukor, méz, kamillatea, ecet, poliol4) , most márciusban kaptak volna újabbat ( főzöttet), de az összes a kaptár alján volt lehullva, kék anyuka meg a kereten volt megszáradva. A kaja felét ették meg, nosema nem mutatkozott, méz még volt...
Telefonos képek:
Nálam régebbi ismerős méhészektől érdeklődtem, volt akinek egy sem, volt akinek 70-ből 14, volt akinek 80-ból 5 maradt...
