Hmm... egy hozzászóláson belül önmagadnak mondasz ellent: a kőzetgyapot az majd minden tekintetben jobb, aztán azt, hogy a hozam (profit) maximalizálható vele. Szokatlan tőled ez :)
Lényegében megválaszoltad magadnak a kérdést. A kőzetgyapoton nincs egy csomó probléma, sokkal könnyebben és hatékonyabban... lényegében minden egy irányba mutat: a maximális profit felé. Ezzel persze nem azt szeretném mondani, hogy a profit az ördögtől való, de minden más fölé helyezése, na az nagyon nem jó, legalábbis ebben a tekintetben a végfogyasztónak biztos nem.
Beltartalmilag igazán értékeset szerintem nem lehet intenzív termesztéses körülmények között előállítani, az idő az ár ellen dolgozik, márpedig a növénynek idő kell, hogy összerakja azt, amire szükségünk van. Az itt meglévő lineáris jellegű párhuzamhoz pedig nem férhet kétség szerintem: 80%-os érettségnél nincs semmiben sem annyi tápanyag, mint 100%-os érettségnél, pláne, ha hagyjuk, hogy természetes úton rakja össze azt a 100%-ot.
A másik nagy különbség szerintem meg az, hogy a tápoldatokkal - bármilyen jók is - nem lehet a talajt reprodukálni (60-70 ásványi nyomelem), sem nagyon sok olyan körülményt, ami a talajban megvan.
Valamit biztos számít. Illetve olvastam olyat, hogy a vegyes kultúra (pl permakultúra) lényegében megszünteti a vetésforgó szükségességét. De az elő- és utóvetemény nem egyenlő a vegyeskultúrával, az egészen más, és valószínűleg sokkal nehezebb is megvalósítani, hogy jól működjön. Pontosabban, hogy úgy működjön, hogy elég termés is legyen.
Azt szokták mondani, hogy a legjobb egy 4-5 éves forgó, ami azt jelenti, hogy 4-5 évig ugyanarra a területre ugyanaz a növénycsalád nem kerül. Olvastam olyat, hogy hiába van szerves trágyázás, a növények olyan anyagokat juttatnak a talajba a gyökerükön keresztül, ami hosszú távon nem kedvez ugyanazon növénycsalád tagjainak. Nem feltétlenül betegséget okoz, hanem visszaveti a növény fejlődését, tehát a szerves trágyázással ez a hatás nem küszöbölhető ki.
Én is minden évben küzdök ezzel, mert a paprika-paradicsom-padlizsán trió nálam is van, és azon kívül a másik trió a cukkini-sütőtök-sárgadinnye, ami szintén egy család. Egyszerűen nem lehet megoldani, hogy ne kerüljenek egymás helyére.
Igazából az érdekelne, hogy aki ebből is él, az hogyan oldja meg. Mondjuk egy bio termesztő. De úgy láttam eddig, hogy öko termesztésben nem jellemző az növényház, inkább csak palántanevelésre használják, a termesztés főleg szabadföldön történik.
Mert kiskertben annyira nem lényeges, ha egy nm-en 5%-kal kevesebb pari terem, de mondjuk ha 1000 nm-en termesztek parit, akkor már ez is lényeges szempont.
Összességében szerintem számít azért a köztes-, elő- és utóvetemény, és nagyon fontos az évenkénti szerves trágyázás. Egyébként én úgy tanultam, hogy a talajuntságot vetésforgóval, bőséges szerves trágyázással, talajcserével, talajgőzöléssel/talajfertőtlenítéssel lehet gátolni (utóbbiak csak a kórokozókat/kártevőket gátolják, az egysíkú tápanyag-felhasználást nem), tehát elvileg a trágyázás megfelelő. De közben olvastam azt is, amit fentebb leírtam :).
Az egy éven belüli növénycsere nem számít valamit?
Nálunk a fóliában a paprika a fő termény, de szezon elején újhagyma, retek és saláta van benne. Miután a paprika kikerül (ill. még a sorok közé) ősszel galambbegy salátát vetek. Nálunk a kígyóuborka és a padlizsán a kicsi üvegházunkban van (kb. 4 tő uborka, 5-6 padlizsán), de a burgonyafélékkel váltva + az elő- és utóveteménnyel talán már nem olyan rossz.
Köszönöm a válaszokat. Biológiai termesztés szempontjából gondolkoztam a fóliasátron, egyelőre elméleti síkon, mivel a szakdolgozatom is öko témáról fog szólni (elvileg). A fóliában pedig többnyire ez a három kultúra a legjelenősebb (paprika-paradicsom-padlizsán). A nagyobb gazdaságokban a talaj nélküli, többnyire kőgyapotos termesztéssel kiküszöbölik ezt a problémát, de ugye öko termesztésnél csak talajban lehet termeszteni. Az említett három növény mind egy családba tartozik, ezért jobb esetben 3-4 évig egy helyre nem kerülhetnének egy jó vetésforgó esetében. De ugye ez fóliában elég nehezen megoldható, mert egy 5-600nm-es fóliában ez kivitelezhetetlen, mert nagyon elaprózódna a terület, főleg úgy, hogy ez a három kultúra egymás helyére sem kerülhetne. Szóval feltételezem, hogy ezt sehogyan sem lehet megoldani :). Még 4 db 500 nm-es fóliaházzal sem, mert akkor is csak egy fólia jutna évente a három kultúrára, a többiben csak más lehetne. Bár a kígyóuborka talán elég jövedelmező, nem nagyon tudnék hirtelen olyanokat mondani, ami felvenné a versenyt a parival, paprikával.
Erre valóban csak a folyamatos trágyázás lehet a megoldás, máskülönben egy szezon után 3évig csak mást lehetne termeszteni, az meg nagy kiesés lenne.
Igen, tudom, hogy nálatok a gyümölcs a fő kultúra, de pont ezért volt érdekes számomra, mert tudom, hogy a fóliában is talajon termesztesz, nem pedig kőgyapoton. Sajnos az utóbbi majdnem minden szempontból jobb, mint a talajos termesztés, legalábbis, ami a gazdaságosságot illeti. Talajuntság és talajkártevők alapból kilőve, nincs szükség vetésforgóra, talajfertőtlenítésre, istállótrágya szóba sem kerül, talajmunkát el lehet felejteni, öntözés és tápozás pontosan ki van számolva, így maximalizálható a hozam. Növénynek és a termés beltartalmi értékeinek viszont a talajos termesztés kedvez.
A foliasatram meretei 12mx50m vagyis 6 are...12 eves. (Csinalok majd egy videot es elmagyarazok mindent, FUTETLEN folia... mert sokan kerdeztek mar tolem)
Altalaban ugy szoktam megoldani ezt a problemat hogy minden evben rendszeresen istallotragyazunk... illetve....
a paradicsom hejere paprika vagy padlizsan kerul.... tudom hogy a padlizsan paradicsom kozeli rokonok de megis nallam eddig nincsen problema a gyoker gubacs vagy nem tom hogy nevezik.... nalam meg nem utotte fel a fejet.... ezert is alkalmazzak mar a nagy kerteszek inkabb az oltott palantokat.... nallam meg ez nem all fent, de en is tervezem a kozeljovoben a kisebb palantaszam erdekeben.... az oltottakbol csak fele szukseges.... a gorogdinnyet mar 8 eve sikeresen oltjuk....
Hobbi szinten csinaljuk a foliat a fo kultura a gyumolcsos...... DE MINDIG VAN EGY EGY ESOSEBB NAP.... amikor itt is lehet valamit csinalni :)
Nagyon szépek :). Ha jól tudom, a fóliában főleg paradicsom-paprika-padlizsán szokott lenni. Valamilyen vetésforgót tudsz csinálni a fóliában, vagy minden évben ezek kerülnek bele? A talajuntságot hogyan tudod kiküszöbölni? Érdekelne, mert pont ezen gondolkoztam, hogy fóliában ez hogyan megoldható. Elvileg a bőséges szerves trágyázás javít a helyzeten, de hosszú távon nem oldja meg a problémát. Mióta van meg a fólia? Illetve még fóliával kapcsolatban érdekelnének a méretek (lehet, hogy korábban már leírtad), illetve, hogy milyen fóliát használsz és azt milyen időközönként szoktad, vagy fogod cserélni?
Nagyon szepen fejlodnek a kis palantaim. Lassan at kell majd ultessem oket csuprokba , es bekerulnek a meleg-agyra (melegtalp-ra) a foliaba :)
Climberly es Panekra F1 paradicsom Yecla, Kabala es Delta F1 paprika, Madonna vinetta az meg nem kel azoknak melegebb kellene, de a paradicsom a fo kultura :)
Szoktam naluk vasarolni, de a magok ara tenyleg magas. Ezek minositett bio magok, ezert ilyen magas az aruk, igy ha nem ragaszkodsz a bio maghoz, akkor nem erdemes innen vasarolni, ha mashol is megkapod. A chilimag.hu-rol szoktam pari magot venni, joval olcsobb es paribol nagyobb is a valasztek. Biokiskertbl a Ruthje nevu parit vettem, mert azt mashol nem talaltam, meg szoktam innen mast is venni, illetve en kozel lakom a bolthoz es szemelyesen at tudom venni, kuloben egy csomag ezer forintos magot nem eri meg postai kiszallitassal kerni.
Köszönöm szépen! Azt írják igen, hogy savanykásabb ízű. :( Azért lehet, teszek vele egy próbát, legfeljebb jövőre nem ültetek. Viszont, ha van valakinek valamilyen jól bevált fajta erkélygazdaságba való, kérem ossza meg.
Köszönöm, hogy foglalkozol a gondommal. Befőzésre az egyik fajtának a kecskeméti jubileumot választottam ki az idei évre is, mert már tavalyi évben kipróbáltuk. (A marmandot is tavaly próbáltuk ki. Sok előnye mellett kifejezett hátránya, hogy -türelmes nyugdíjas embernek való- nagyon sokat kell vagdosgatni az előkészítésekor. Emiatt sok is volt a veszteség. Szemben a másikkal, amit igazából befőzési paradicsomként is forgalmaznak. A kecskeméti 407 -re azért gondoltam, mert szeretném, ha nem egy ugyanazon időben kellene mind az összes eltevő paradicsomot befőzni. És hát a nagyobb termelési biztonság kedvéért is.
A korábbi alap kérdésem a nagy talány! 1./Vajon a kecskeméti 407 időben máskor terem e? (Ha túl későn az már nem lenne olyan jó) 2./ a beltartalma inkább kásás, vagy jó léadó. Az előbbi nem volna olyan kedvező a számomra, ugyanis nem sűrű paradicsomot, hanem paradicsom lét szeretnék eltenni. Ez lenne a fontosabb, amit tudni is szeretnék.
Lenne esetleg valaki aki ismerné a kecskeméti 407 paradicsomot közelebbről?
Köszi a fáradozásodat. Ezt a lapot már láttam valamelyik nap. A kérdésemre csak az tud választ adni, akinek termesztési tapasztalatai vannak. Tehát várok további segítséget.
Végignéztem a kecskeméti 407 pariról az eddig írtakat a fórumon. Nem találtam választ, továbbra is kérdés maradt. Akinek lenne tapasztalata, érdeklődnék hogy a kecskeméti jubileumhoz viszonyítva mennyivel érik később a kecskeméti 407 ? A másik pedig hogy befőzésre mennyire alkalmas a kecskeméti 407? Leves paradicsom, vagy nem annyira? Előre is köszönöm.
Az alábbi paradicsomfajtával kapcsolatban szeretnék felvilágosítást kérni, amennyiben volt már valakinek. Ezergyümölcsű Bajaja. Erkélygazdaságba lenne, és igazán olyan dolgokra lennék kíváncsi, hogy mekkora- milyen termést hoz, mekkora az ideális ültetőedény mérete, meg tényleg olyan bőtermő-e, mint amilyennek írják. Előre is köszönöm a válaszokat!
Lehet hogy nálam a talajban nem volt elég szervesen kötött kalcium, vagy túl melegek voltak, de valahogy az nem sikerült jól. De tény hogy rengeteg volt a csúcsrothadásos és nem kicsit hanem gyakran annyira, hogy a bogy alsó egyharmada összerothadt. A másik problémám pedig az volt hogy úgy potyogott már éretlenül is, hogy nem tudtam semmit kezdeni vele onnantól hogy megjelentek a termések, mert amikor csak ránéztem lezuttyant a parik fele.
Nálam jóval magasabbra nőtt, és nem volt semmilyen baja. Igaz, hogy éretten leesik a fűtakarásra, de onnan is, akár napok múlva is egészségesen szedhető fel. Kaptam pár éve olasz SM Lungo magot, az is leesett teljesen beérve.
Ezt a faját próbáltam én is, hatalmas bokorrá fejlődtek (kb 1,5 méter magasra) és mire megérett volna kb 70%-a lepotyogott csúcsrothadás miatt. Próbálkoztam mindenfélével, de nem igazán hatott, azóta nem termesztek san marzano-t. Helyette Roma VF van tavaly nagyon szépen termett viszonylag kis bokrokat nevel, determinált bőtermő finom ízű, nekünk bejött.
