Megpróbálom a bio felé a védekezést, természetet és környezetünket védeni.
Thiovitot atka gyérítés ellen gondoltam igen. Illetve arra gondoltam hogy valahonnan rendelnék fürkészdarazsakat, ragadozó atkákat így kiküszöbölném az atkaölőszereket.
Erre ötlet?
Ez a gond, hogy túl sok fajtát vásárolt édesapám, valahogy talán sikerül megvédeni őket.
Nem fikázok ne érts félre! Nem gyakorlom, de megértem!
Lényegi válasz:
1.) Az első permetezés a tavaszi metszés után esedékes, lehetőleg azonnal.
Keveslem a ként, kellene ott más is. Szerintem olajos rézként kell Neked rügypattanásig és egyszer rügypattanás után is akár! Ilyenkor nagy szükség van a rézre és az olajra!
2.) A 2-4 leveles korban a Thiovit-ot gondolom az atkák ellen szeretnéd bevetni. Nem tartom elég hatásosnak, valami kifejezetten atkaölő az, ami garantálja, hogy az év hátralévő részében nem kell az atkákkal szórakozni.
A többivel nincs gondom. Talán annyi mégis, hogy virágzás után inkább az időjárási körülmények határozzák meg a permetezést.
Ez annál is indokoltabb, mert nagyon sok fajta szőlőt soroltál fel, amelyek ekkor már teljesen különböző fejlődési stádiumban lesznek egymáshoz képest, azaz ez alapján nem fogod tudni meghatározni mikor kellene éppen permetezned?
Sziasztok! Próbáltam kitalálni egy permetezési menetrendet. Kérek szépen ötleteket mi jó mi nem, esetleg mit cseréljek ki másra. Kicsit elveszettnek érzem magam ebben a témában, ezért kérem a segítségeteket. Főleg csemegeszőlőim vannak, legtöbbje korai érésű, mint például Csaba gyöngye, Irsai, Néró, Palatina, Fanny, de van még Negra, Ora, Piros Kecskecsöcsű, Hamburgi muskotály. Kb. 70 tőről van szó, csakis étkezési célra szánt.
Az ecetet én azért tettem bele, mert egy méhész szerint az távol tartja a méheket, mást meg nem.
A poloskákkal meg szerintem ugyan az a baj mint a lódarázzsal. Nem ott szaporodnak fel ahol végül a kárt okozzák. Oda csak átvonulnak. Így a semmiből lesznek hirtelen sokan. Én sem hallottam még hatékony megoldást ellenük. Nem olyanok mint a bundás bogarak, hogy a kék edényben lévő vízbe is belefulladnak.
Darázscsapdát én próbáltam már a ház körül. Vettem gyári csapdát, gyári aromával, valamint csináltam műanyag flakonos, sörös, cukros csapdát is. Rengeteg legyet fogott. Azt írták, hogy a méhek nem mennek bele, nem szeretik. Az érett gyümölcs aromára a darázs megy rá.
A darázs spray frankó, csak drága. A levegőben röptében levette a támadó darazsat, mikor fészket irtottam. Azonnal kinyírta.
Csapdázáshoz kapcsolódóan: érdeklődtem más helyen is a poloska csapdázás után. Azt mondták, hogy kültéri poloska csapdázásra nincs bevált technológia, próbálkozzam a csapdázással különféle szín és aroma anyagokkal, hátha bejön.
Tavasszal neki is állok a tesztelésnek, hátha bejön valami.
Köszönöm. A sörös (kiegészítve vízzel, cukorral, élesztővel, ecettel) csapdát használtam, csak váratlanul jelentek meg nagy számban és megkéstem. Idén majd hamarabb indítok, remélhetőleg beválik. A lódarázson kívül más darázs nálam is kevesebb volt az előző évekhez képest. Azok nem sok vizet zavartak.
Többször is volt problémám a darazsakal de mióta olvastam valahol hogy tavaszal mikor megjelenik egy egy darázs ezeket mindenképen el kell pusztítani így nem tudnak nagyon elszaprodni. Darázs csapdákat helyzek ki amibe sört öntök úgy tapasztaltam ezt szeretik legjobban. Azonkívül légycsapót és darázsírtó sprajal fogom be a koratavaszi egyedeket. Vacsövek végeit becementeztem mert ezeket a búvóhelyeket nagyon szeretik. Tavalyi évben jól sikerül mert csak kevés darázs volt a gyümölcséréskor.
Köszönöm a választ. Amikor a gyümölcsre jönnek az érésben van. Olyankor nem fújok már semmit. A leírásuk szerint ragadozók, csak a nevelés után váltanak gyümölcsre. Nem láttam még jellemző röpülési irányt. Csapdával pár nap alatt fogtam 20+ darabot, de még bőven maradtak kárt csinálni. Majd szezonban kiderül mi lesz idén.
Rosszul tűrik a darázs irtó sprét ,nem sokan vannak 40-50 egyed ha lelövöd őket nem mennek vissza ! Érdemes megfigyelni azt is merre mennek lehet ott a kasuk !
Márha használnak ott ilyesmiket ! Azért azt tudni kell ott sivatag van nem biztos hogy burgonya bogarak és lepkék tömegei jelennek meg úgy mint nálunk ! A boltok sem olyan gyakoriak mint itt pláne a mezőgazdasági ahol vegyszereket tartanak ! Egy oázis szerű tó környékén a kártevők lehet nincsenek is ,legfeljebb pálma kukacok de a paprikát károsító rovarok gombák nem igen vannak ,vagy szerintem kicsi az esélye !
Sok szer ott még engedélyezett, ami itt nem és akár sokkal rövidebb ÉVI-vel is.
A FAO-nak vannak ilyen táblázatai, régebben linkeltem ide-oda erről.
Most nem tudom hirtelen előkeresni.
Viszont.... elvben az EU határain belülre értékesített termékben a behozatalkor, piacra dobáskor...(normálisan Marokkóban a berakodáskor...és itt is piacra dobás előtt, stb, stb...) kell méri szermaradványokat. Ezeknek is vannak határértékei.
Tehát a Marokkóban megtermelt zöldségnek kell teljesíteni az itteni minimumokat.
Elvileg csak olyan terméket lehet behozni az unióba, ami megfelel az itteni előírásoknak szermaradék szempontjából is. Lehetőleg szezonális terméket fogyasztunk, de nincs kedvünk egész télen fekete retket és savanyú káposztát enni. A kápiának látszó paprika egészen jó ízű akkor is, ha a világ végéről hozzák. Paradicsomot nem veszek ilyenkor, nem is hasonlít az igazira.
Na ott pont nem kéne ,gőzt okozol ami felfelé párolog, megfelelő klímát létre hozva a gombáknak, valamelyik oldalon, vagy a sor közt öntözd ! Szívogatással kerül bele vagy a fitoftóra féléket meg a talajról az eső veri fel a levelekre ,ez válasz is a kérdésedre van ami ellen nem tudsz tenni és van amit meg lehet előzni. Nem rossz a tető féle sem úgy is ez irányban halad a világ a magas UV sugárzás miatti napégés miatt . érdemes a növényeket társítani ,én külön ültetem azokat amiket nem vagy csak fiatal korban öntözök ,hagyma ,sárgarépa . A zöldség és a fokhagyma viszont szeretik a vizet . Érdemes 4 felé osztani a veteményest, és valahogy igy lesz egy kis vetésforgó féle is ,és ebben léptetni a növényeket évente .
