Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Idézet: az az első, hogy szétbassza az elektromos hálózatot, teherelosztókat, meg a kommunikációs létesítményeket, többek között nem csak a TV átjátszókat, hanem a teljes mobil hálózatot is. Onnantól a srác, akinek van mobil telefonja, nem tudja azt a vacakot másra használni, csak levélnehezéknek.
Na ez így is van! De én úgy értettem, hogy akkor ez volt a hírközlési tehnika! Amit az R 404 tudott, azt ma egy kis mikrohullámú adó tudja. Igaz, eltelt pár év... Az aszódi hírzászlóalj laktanyája, ahol toltam 2 évet, ma valami kft raktára...
Hozzánk 90-ben jött Taszárról (nem RT oldlalról!) K.A hadnagy úr aki MIG-21 technikus volt ott ha jól rémlik, nálunk meg P-37-es főnöke lett (szeritnem a GERECSE neki is betett). Ritka lelkiismeretes ember volt, a P-37-et nagyon feltupírozta (ugye ez még nem az modernizált kütyü volt mint amiket most láttunk). Mesélt érdekes dolgokat a MIG-21 radartechnikájáról ami nekem nagy érdekes volt az addig ismert technika fényében.
Gerecse-I fedőnévvel ment annak idején (még a gengszterváltás előtt) egy nagyon komoly haderőreform. Nos ne tévesszen meg senkit, nálunk a haderőreform még mindig intenzív csapatcsökkentéssel járt. Csapatcsökkentés és nem HM meg magasabb parancsnokság csökkentés. A Gerecse-I alkalmával a honi vadászrepülő egységekbe pancsoltak bele leginkább. Jellemző adat: Mindhárom vadászrepülő ezredünkből vadászrepülő osztályt csináltak. Ez nagyjából annyit jelentett, hogy az addigi - nagyjából - hetven gépből 24 darab maradt, mert ugye egy osztálynál annyi dukál. (A teljes földi kiszolgáló személyzet, már akiknek nem volt közük a repülőgépekhez, változatlan maradt.) Egy évvel később persze rájöttek, hogy nekünk kevés a három osztály, ezért visszaszervezték a három ezredet. Igen ám, de addigra nemcsak gép nem volt elég a három ezred feltöltésére, hanem pilóta se. Annak idején gépet nem nagyon kellett kivonni rendszerből, hiszen azok szépen lassan elkoptak, lepotyogtak, lerepülték az üzemidejüket, stb. Ugye a módosított állománytáblán lévő létszám beállításához csupán a fogyást nem kell pótolni, és már meg is oldottunk mindent. Azok a pilóták, akik az egy évvel előbbi átalakítás után valami egzisztenciát teremtettek maguknak, azok nem mentek vissza, hiszen nem hittek az igéreteknek. Akiknek meg a kirúgás akkora törés volt, hogy elkezdtek lezűlleni, egészségi állapotukban romlás következett be, azok meg ha akartak volna, se tudtak volna visszamenni. Így aztán lett három darab abszolúte fel nem töltött vadászrepülő ezredünk. Szerencsére már nem tartott sokáig ez a csúfság, mert hamarosan a maradékot is elkezdték szétzilálni.
Mindamellett a lérak és az Rt. is hasonlóképpen járt, tán csak ennyire nem volt látványos.
Nem kevés az a kb. 4000 m3, csak nem mai fejjel kell gondolkodni. Akkoriban gázzal még csak főztek, talán volt már gázos vízmelegítő is, de gázfűtés sehol. A tározó meg az óbudai gázgyár városigáz-tározója lett volna.
Egy PB-gázpalack kb. 50 l, és legalább egy hónapig simán lehet vele főzni. Eszerint 4000 m3 80000 háztartás (kb 300000 ember) egyhavi igényét fedezi. (Feltéve, hogy a tározóban hasonló nyomás van, mint a gázpalackban, és hogy a kétféle gáz fűtőértéke is hasonló.) Szóval 2-3 ilyen alagút (ha az egészben gázt tároltak volna, nemcsak az acéltartályban) a városi gázzal rendelkező bp-i lakásokat elég hosszan el tudta volna látni.
54/14 Baja kint volt egy mezön simán Madaras mellet,a határt jo idöben látni lehetett,észreveték még a szunyogot is ha felszált a szomszédban.Müszeresek mesélték.De nem tartott sokáig,visszajötek,mert félteték öket,örzés-védelmüket nem tudta ellátni a lövész dandár./csak mi/.
Sajnos ez kimaradt nekem, így a nagyon érdekelne a dolog!!! Erről a Gerecse-I-ről mit lehet tudni még???
Én most, látva az elmúlt 20 évet, szerintem a 95-96-os majd a 2004-2009 volt a legszomorúbb időszak ha ezt egyáltalán így ki lehet emelmi mivel a pusztulás folyamatos volt (a teljes honvédségre nézve). Érdekes. Én látom itt lent a horvát barátainkat, ahol szintén van megszorítás de nem ilyen eszement módon ment mint itt nálunk (mondjuk a légierő ott sem édes gyermek teljesen de pl a radarrendszerekre figyelnek). Eszéken több harckocsi van szerintem mint nálunk a teljes honvédségben... :(
Szerintem majd' minden rendszeresített kerekesből lehetett akkoriban a déli határon. Tőlünk Újszentivánra vezényeltek P-18-as kezelőket, Bajára a Kaszta-2-t vitték a teljes kezelőállománnyal együtt, Egerárgra Dzsigites kezelők mentek. A PRV-s állományunk sem volt teljes, de az már nem rémlik, hogy ők hol voltak akkoriban. Plusz a két legjobb tervtáblásunk is odavolt közel fél évig, azt hiszem ők is Újszentivánon voltak.
Hova települtek az egerági lokátorok? Lehetséges hogy valahová Nagyharsány közelébe? Úgy rémlik, hogy akik Egerágra voltak vezényelve Nagyharsányt is mondogatták volna (lehet hogy valami tök mással keverem)
Te voltál a veszprémi kirándulásaink valamelyikén? Tudod, amit a hajdani Rt. dandár laktanyájában tettünk. Na én ott a csapatmúzeumban lefényképeztem azokat a tablókat, amin az Rt. szervezetének alakulása volt a kezdetektől a végéig. Nem tudom, neked az megvan-e.
Véleményem szerint a teljes légvédelemnek, köztük a léraknak, a repülőknek és természetesen az Rt-nek is a Gerecse-I tett be először. Az pedig még a gengszterváltás előtt volt. Ha lesz hangulatom, előkeresem a lemezeimen azokat a képeket és elküldöm neked.
Ófehértó > Ligettanya, Üzemanyag tároló volt. Földalatti tartályokkal. Mai állapotát nem tudom, de egyes írások szerint nagy jelentősége volt az olajszőkítések idején is. :-)))
A bázis valamikor az '50-s években épült, eredetileg is üa. tárolónak, a közeli, repülőtér ellátására, ami végül is nem épült meg. Helyette lőtér lett. Az ok roppant egyszerű, az egyik felelős vezető disszidált a dokumentumokkal. Helyette építették Kunmadarast.
A lőteret Ófehértóról, Nyírgyulaj irányába haladva, balra találod. a közúttól ~1 km távolságra. Ma már ez sem üzemel. Honvédségi volt, de túlnyomó részt, rendőrök, és munkásőrök gyakorlatoztak itt.
Szerintem, ez jobb objektum lett volna, mint Kunmadaras, mivel minden irányból erdővel van fedezve.
Nem. 1994 az első volt csak, 2 szd lett kivonva ha jól tudom 1994 végén (Fertőszentmiklós és Ófehértó). A nagyobb kasza az 1995 őszén jött (délszláv háború végével) amikor csak 11 szd maradt meg. Aztán apránként likivádálták a többit, a derítési magasság meg felszállt az égbe... :( A rakétások is így jártak...
Szerintem az SZT mellett volt kint P-15 is. Annyit még, hogy úgy tudom a déli századokat érintette a dolog, kvázi a fél műszerkert kitelepült, egy mobil HÁP-al. Pl Egerágon bent maradt a "fő" HÁP, a P-37, PRV-17. Ha jól rémlik a kitelepült P-18 1991 tavszán jött valahonnan ami olya M zárolt szerűségként állt a műszerkertben, menetkészen (szerintem a megszűnt északi lérakos helyek valamelyikéről jött mert egy rakat KRAZ is jött még 1990 nyarán). Aki települt egységekehez külön kaptunk őrséget pl a pécsi A/1 laktanyából (tűzér).
Nem akarok vitakozni de szerintem 1990-91 magsságában még nagyjábó egyben volt az RT háló (minden századunk meg volt még), a mélyütés 1995-96-ban jött amikor a déli háború is véget ért. A rakétásokat viszont már 1990 nyarán elkezdték nyesegetni.
Ez emléített két települést néztem a googlin és nem láttam nyomát a kitelepüléseknek. Vagy nem volt szükség olyan "helyszínre" mint Homokszentgyörgy? Dombok, fedezékek és a többi?
Az első délszláv háború idejére elértük azt, hogy az addig megbízhatóan működő, kifejezetten jó lefedettséget biztosító (kismagasságon is) Rt. rendszert totálisan szétzilálták. És ugye mivel képtelenek voltunk felderíteni és hathatós ellenintézkedéseket tenni, ezért a jugoszláv gépek úgy jártak ki - be a határunkon, ahogy nekik jól esett. Ugye akkor még nem volt itt a NATO hogy ezt megakadályozza, nekünk meg már nem nagyon volt mivel. Ekkor csinálták azt, hogy néhány darab ideiglenes századot telepítettek a határtól nem messze, amikben volt kismagasságú lokátor (SZT-68) méteres lokátor (P-18) és valami magasságmérő (általában PRV-16). Ezzel a korábban szétvert Rt. hálót helyreállították. Nagyjából. Igaz ellenlépéseket még akkor se tudtunk volna tenni.
