Apríték adagagoló építése .Ide lehet írni tapasztalatokat kérdéseket ebben a témában.Sok embert foglalkoztat a kérdés .hogyan lehet kiváltani a gázfűtést ,hogy a komfort azért megmaradjon.
Lehet szerkeszteni, elmenteni a rajzokat, amiket alkottál, szimuláltál. Vannak előre gyártott áramkörök is, astabil is, monostabil is, nem csak 555-el. Könnyedén lehet az értékeket az időkhöz kideríteni, mert kiírja! :)
Szia! Milyen frekivel próbálkozol? Itt tényleg lökdösésről lenne szó, amit szinte meg lehet számolni akkor, amikor lassan kell forodjon a venti.
Meg tudod oldani, hogy az egyik 555 a frekit szabályozza(impulzusok sűrűségét, astabil...), a másik az impulzus szélességét(monostabil)? Ha nem akkor ebben tudok segíteni! Akár 1db 556-al is megoldható(2db 555 an benne).
Az IC kimenetén megközelítőleg négyszögjel van, aminek a kitöltését lehet állítani, tehát ez egyértelműen PWM. (Pulse Width Modulation) A szilárdtest relé után viszont már csak egy PWM jellegű valami van, pont a színuszhullám "csomagok" miatt.
De a motor egyáltalán nem veszi zokon a dolgot, a kis fordulatszám ingadozástól, no meg a zajtól eltekintve köszöni jól van. Nem tapasztaltam extra melegedést vagy ilyesmit. Az SSR is nullátmenetnél kapcsol, ez is motorbarát dolog. Ventilátoron kívül másra valószínűleg nem lesz igazán alkalmas a dolog, de ilyen célra elmegy. Nálam pl füstgázventilátort fog szabályozni egy ilyen áramkör.
Tényleg nem olvastam el elég figyelmesen amit írtál, pont az ellenkezőjét értettem ki belőle. :-(
Régóta foglalkozom a témával, azt hiszem maga a tárcsás aprító képtelen az ágvégeket méretre vágni, független a jó beállítástól. A vesszőnek nincs ellenállása, elhajlik, valahogy majdnem egyben kirepül. Csigás, csavaros, darálós rendszernél megoldott ez.
Sok gépet néztem már meg, párral dolgoztam is. Ha készítesz, ilyesmit ajánlanék. Ez nagyon egészséges szerkezet, eddig ez tetszik a legjobban.
Mindene toppon van, semmi túlzás. Hidraulikus behúzás. Két behúzó henger, a kínai azért használhatatlan apró fára, vastagra jó, mert egy hengere van. Jó áttétel, mindenféle kistraktorra szerelhető, 540-es kardán fordulathoz, stb.
Szívesen megnézném ezt a kiskőrösit, ha volna elérhetősége.
A fix levegőmennyiség beállítására elegendő egy zsalu, nincs szükség áramkörre.
Azt próbáltam elmondani, hogy te valószínű pontosan PWM-et állítasz elő, ami nem jó! Írd le kérlek milyen a jelalak, miközben változtatod(impulzus szélessége változik, vagy csak az impulzusok közötti idő?)! Köszi!
Igen, ez valóban nem igazi PWM, csak a hatása hasonló.
Tulajdonképpen egy "kiskapu a nagykapu mellett", merthogy az aszinkron motor teljesítményét nem lehet szabályozni ilyen módszerrel, de mégis.
Igazából azokra gondoltam, akiknek elég az, ha beállíthatják valamilyen értékre a ventilátor fordulatát, és ott elmuzsikál a cucc. Nem kell mindenféle izzókkal meg ellenállásokkal tökölni, és folyamatosan állítható. Ha sikerül némi súlyt pakolni a ventilátorra, akkor a fordulatszám ingadozást is ki lehet valamennyire egyenlíteni. Ilyen kicsi motor nem fog megzakkanni attól, ha így üzemeltetik.
Aki pedig hőfokfüggő ventilátort akar, az úgyis kénytelen lesz komolyabb eszközökhöz nyúlni. Bár a potmétert lehet helyettesíteni egy optocsatoló plusz ellenállás kombóval, ami pedig már feszültséggel, vagy árammal vezérelhető. Így szerintem egy 50-60% átfogást el lehetne érni, az meg a gyakorlatban elég.
Néhány kört még futok a dologgal kapcsolatban, már csak tapasztalatszerzésként is, ha valakit érdekel a téma, írjon!
Szia! Az impulzus szélességének nem szabadna változnia, csak a sűrűségének, tehát nem PWM jellegű, mert a freki is változik. Ha jól vettem ki, neked az impulzus szélesség is változik, ami nem tesz jót a motornak, ha túl vékony. Lehet a gerjedés is ettől volt. Meg kell találni azt az impulzus időt, amitől a motor jól érzi magát, majd a sűrűségével lehet a fordulatot szabályozni.
Igazából maga a jel előállítása, azaz a venti fordulatának, illetve a légmennyiségnek egy adott értékre való beállítása nem sokat segít, ezt egy zsaluval is meg lehet oldani, a probléma ott kezdődik, ha vezérelni akarod egy hőmérővel mindezt. Persze megoldható ez is, csak nem 6 alaktrészből. :)
Ha viszont a hőfok szabályozza az impultusok sűrűségét, akkor nem számít, hogy mászkál kicsit a fordulat, mert a szabályzó kör megoldja majd.
Bennem az a hiányérzet alakult ki, hogy igaz, hogy füsthőfok így szabályozhatóvá válik, de ez önmagában csak részeredmény, mert nem oldja meg a beadagolást. Az egész pedig rettentően bonyolult lesz analóg alkatrészekből és lehet, nem is működne rendesen. Túl sok a feltétel, amit ellenőrizni, teljesíteni kell, amit programból simán meg lehet oldani, analog nem egyszerű.
Totya3 egy régebbi hozzászólásában említette, hogy "lökdösődős" módszerrel vezérelnek kis árnyékolt pólusú motort valamelyik kályhában.
Ez megmozgatta a fantáziámat és összehoztam egy ilyen "kvázi PWM" kapcsolást egy 555-ös IC-vel meg egy szilárdtest relével.
Egy próbapanelen éppen volt összerakva egy egyszerű áramkör, amellyel a kimenő jel kitöltési tényezőjét lehet szabályozni. Ráakasztottam egy szilárdtest relét meg egy orosz mikrosütő ventilátorát és levideóztam az eredményt. Úgy néz ki, hogy bizonyos korlátokkal, de működik a dolog.
Nem tartja tökéletesen a beállított fordulatszámot, de ennek több oka lehet. Ez az egyszerű kapcsolás a frekvenciát is változtatja kismértékben, amikor állítjuk a kitöltést. Meg aztán nincs összeszinkronizálva a hálózattal sem. A motor-ventilátor rendszernek is van egy mechanikus rezonanciája, ha ennek a közelében vagyunk, akkor is meg tud hülyülni. Gyanítom, hogy minden motorhoz egyedileg, kísérletezéssel kell illeszteni. Én is több potmétert és kondit cseréltem, mire úgy-ahogy elfogadható lett.
Némi agyalással szerintem össze tudunk hozni egy olyan áramkört, amellyel aránylag stabilan lehet szabályozgatni a kis 230V-os ventilátorokat is.
A videón nem mindenhol tökéletes a fókusz, egy öreg fényképezőgéppel csináltam, az ennyit tud.
Az a 3M német gép gondolom tárcsás. Így messziről nagyon úgy tűnik, hogy nincs jól beállítva a kés-ellenkés távolság. Ha ez nagy, akkor bírja behúzni a vékony ágakat. Több gépkönyv 1 és 2mm közötti távolságot ír, ha csak vékonyat etetsz vele, akkor érdemes az alsó értéket közelíteni.
(Gyakorlati tapasztalatom nincs, csak ami elérhető a témában, azt elolvastam. Most épül a saját gép. Remélem jövő télen már nem kell gázt fizetnem :-))
Na ma megvolt először a " Pokol tüze " az égetőben.
Kicsi szerviz után rázendítettem a tűzre, égett minden rendesen.
Füst nincs ( az első 10 perc után).
Adagolás még biztos szorul igazításra, én konkrétan a teljesítmény híve vagyok ( Persze úgy könnyű, hogy az alapanyag ingyen van, és korlátlan ). Mindenesetre nekem az volt a fontos, hogy a nyers fűrészport hatékonyan el tudjam tüzelni. Most ez sztem. jó hatékonyságal megoldott.
Hamarosan következik a kazánnal összeépített teszt az udvaron ( nedvesteszt) . Szerzek egy 500 literes tartályt, azt összekötöm a kazánnal, és indulhat a tesztelés élesben.
Ha valakit konkrétan érdekel gyári cucc, amiről már dobtam fel pár képet, az nyugodtan keressen.
ESBE VTC 312 55 C-os, elmenő 55 C-nál kezdi keverni a hidegágat, 65 C-nál teljesen benyitja, a melegágat visszazárja.
Gyakorlatban a gázkazánnal 63 C-ot tartott, az OPOP H424 60 C-nál elindul a kazánkörben a gravitációs cirkuláció, és a kazántermosztát a lehűlő kazánvíz továbbítását ezen a hőfokon fejezi be.
Hamumennyiség ügyben: a régi kazánból napi 1 l, heti egy vödör = 7 l hamut szedtünk ki, az OPOP H424 napi 3-4 l, 3 naponként ürítve 10 l hamu kerül ki akácfa tüzelővel. Nem a hamu lett több, a régi kazánból a huzat egyszerüen kivitte a kéményen át, ami nem felel meg az emissziós, nálunk még nem létező normáknak.
A gerincvezetékek colosak, a boilerre 1/2" megy és vissza, a bolier visszatérő az ESBE VTC után, a keringető elé van bekötve, ott eleve min 55-65 C van, a boiler 61 C-ra szokott beállni.
A rendszer így működik, télen nem gond a visszatérő hőfokemelkedése, nyáron annyi a rakat, ami felfűti.
A spirál a középső részben van, alul a cekasz, a melegvíz felülről egy szifoncsővön távozik. Ez egy olasz gyári 80 l-es bolier, a szigetelése gyengébb, mint a hajdúé.
Gergics Antal vagyok tököli földtúró. Egy éve nagyon olvasgattam itt, mivel hogy próbálkoztam apríték égetőt hebrigálni magamnak. Még nem lett belőle semmi, pillanatnyilag az aprítékot papír kartonosan bevágom a szalmabálás kazánomba, azt ég kellőképpen.
Amiért zavarkodnék itt. Temérdek aprítógépen vagyok túl. Egyik sem vált be eddig, mert a nagy gyümölcsösöm vesszeit és kisebb ágait akarom aprítani. A kínai gagyi ugyanúgy alig viszi, mint a 3 millió Ft-os német csúcs. Pontosabban a német felfalja, csak a vessző vég ugyanúgy megmarad 20-30 cm hosszan, amely kíváló termék, az aprítékégető csigájának megakasztásához.
Most darálós rendszerű gép építése van konkrétan folyamatban. Klinkersassal beszélgettünk, s említette hogy szó volt itt csillag késről, hogy az jobban aprít. Beírtam én a keresőbe még a csillagok háborúját is, de nem hajklandó tájékoztatni.
Tudna valaki eligazítani, melyik hozzászolásoknál volt erről szó?
Még annyit, hogy gondolom a hőcserélő elhelyezkedése nem a rajz szerinti, hanem alul van spirálozva. Ha ilyen(ilyen szokott lenni), akkor ha a bojler vize a hőcselérő felső pontján megvan, el kell zárni a keringést.
Túl szép lett volna? Mert mi van akkor, ha a bojler felfűtött és a kilépő víz hőfoka megegyezik a belépőjével, miután ilyenkor nincs benne hőelvonás. Ekkor a kilépő melegvíz visszakering a kazán belépőjébe, ami megemeli a víz hőfokot feleslegesen. Csak kell egy elzáró szelep, ha megvan a bojler hőfoka alul is!
Azon gondolkodtam, hogy így állandóan kering benne a fűtővíz és elsőre úgy gondoltam ez nem jó, de aztán rájöttem, hogy ha felfűtődik a bojlerben a víz, akkor a továbbiakban nem lesz hőelvonás, azaz mindegy, ha tovább kering benne, nincs veszteség. Eddig úgy gondoltam ide hőfok elosztás kell, de ezek szerint nem. Mindig annyi hő marad a bojlerben, amennyire szükség van. Ha kihűtjük a bojlert, az a fűtővíz hőfokcsökkenéséhez is vezet, de mivel vízre is szabályzok, azért azt kikompenzálja majd a szabályzó kör. Sokkal bonyolultabban képzeltem el, de az is igaz, hogy nem foglalkoztam még vele érdemben eddig, mert nem volt aktuális. Köszi a rajzot és a gondolat ébresztést!
Valami ilyesmre gondoltam én is, viszont a bojlerbe én felülről léptetném be a viszet, mert ott a legmelegebb a víz benne és a hőcserélő is ott a legmelegebb.
Nálam a boilerre felülről megy mindkét kazánvezeték, amikor a szivattyú áll, nem alakul ki cirkuláció sem a kazán, sem a radiátorok felé, a boiler nem hűl vissza.
Nyáron a radiátor visszatérő zárva van, a kazán felfűti a boilert és leég. Mikor mivel ugyebár...
