Igen van. Homokon kevésbé hatékonyak. Homokkal és ezt tapasztalatból mondom a legnagyobb probléma a rossz tápanyagszolgáltatási képesség. Ami áll egyrészt abból, hogy kevés tápanyagot tud megkötni, másrészt meg abból, hogy a rossz vízgazdálkodás miatt gyakran a tápanyagokat sem tudja a növény felvenni belőle. Ha meg sok a víz akkor kimosódik az egész. Fóliában azzal sikerült a homokot termőre bírni (Dél-Nyírségi aranysárga), hogy egy részét kiemeltük és azt más talajjall pótoltuk, illetve minden évben egy m3 kerti komposzt megy 20 nm2-re. Ha egy évet kihagyunk azonnal látható az eredmény hiába műtrágyázunk benne. A műtrágyázás sem érezteti hatását hónapokig, hiába hirdeti így a gyártó a terméket. Helyette inkább szerves bázisú tápanyagutánpótlást biztosítunk a komposzt mellé. Ez jobban bevált. Pl ilyet. http://www.mezogazdasagi-bolt.hu/termek-1224.
Elméletileg a bioponnak is van ilyen terméke de azt nem ismerem. Viszont mindenképpen ilyen szerves bázisút ajánlok. Homokon még a lombtrágyázás ami hatásos mert, itt a atalajt ugye kihagyod a tápanyagtranszfer folyamatban.
Úgy úgy! Tanulni mindig lehet és kell is, mert jó dolog! :)
Azért írtam, mert olyan furcsa volt, hogy ennyire általánosan, már-már semmit mondóan említesz egy témát. Furcsa meg azért volt, mert te azért mégis csak egyetemista vagy, ahogy írtad is itt valahol, nekem meg nincs semmilyen végzettségem mezőgazdaságot illetően.
Igazán most sem tudom, hogy a trágyázás alatt mit értesz? Szerves vagyis istálló trágyát? Vagy általános jelleggel, talajerő pótlás? Nem mindegy :)
Érdekes és összetett kérdés ez a témakör. Köszönöm az említett fogalmat, utána olvasgattam egy kicsit, nem ismertem ezt eddig (allelopátia).
Hát, szerintem egy teljes vetésforgó nem tartható a mi általunk művelt méretben, de talán nem is szükséges. Kétségtelenül érdemes figyelembe venni ezeket a serkentő, de még inkább a gátló hatásokat, vagy megpróbálni megkerülni azokat, de legalábbis elgondolkodni rajta, hogy mennyire érinthet minket. Azt hiszem, hogy valamennyire biztosan.
Homokra szerves trágya és komposzt. Meg még több trágya és még több komposzt. Szuperfoszfátot nyugodtan beáshatsz a talajba, a nitrogén és a kálium egy része akár az öntözővízzel is kijuttatható növekedés közben.
Évek óta olvasom a fórumot. Párom nickjével kérdeztem is már párszor, most már a sajátomról írok. Találkoztam egy műtrágyával ami nagyon tetszik és a véleményetekre vagyok kíváncsi.
Az ok amiért kérdezem, hogy rendkívül homokos a talajom. Évről évre trágyázom, illetve ültetéskor virágfölddel keverem, de a szüleim kertje tényleg mindig zöldebb:)
Ugyanaz a palánta náluk lényegesen nagyobb, több gyümölcsöt hoz. Tuti a föld és így a tápanyagellátás a legnagyobb különbség.
Ja fontos infó, hogy csak indetermináltakat ültetek, kevés a hely, a támrendszerre felfelé futhat.
Amit itt nem írnak, csak a tasakon olvastam, hogy a gyökérzónába is lehet ültetéskor keverni, nem perzseli meg a gyökereket. Ha jól emlékszem 30g/növény rémlik, 750g-os a tasak. 50-60 tő paradicsomra 2 tasak elég lenne.
Találkoztam alternatívájával, pl Biopon-nak is van, az olcsóbb is. Csak nem írták hogy lehet azt is közvetlenül a gyökerekhez rakni.
Szóval a kérdés: a leírása szerint nekem csodaszernek tűnik, vagy legalábbis megoldás lehet a problémámra...:) van hátránya, buktatója?
"Az organizmuselmélet alapja, a növény a gyökérváladékaival gyökérzete térségén belül (rizoszféra) a talajban élő mikroorganizmusok elszaporodását és élettevékenységét gátolja vagy serkenti, és ezáltal hatással van az edafon jellegzetes összetételére. A mikroorganizmusok bizonyos mértékben befolyásolják a talajállapotot és ezáltal a növény fejlődését.
A monokultúrás termesztésben tehát egyoldalú talajélet alakul ki, megbomlik a biológiai egyensúly, felhalmozódnak bizonyos, a mikroorganizmusok által kiválasztott anyagcseretermékek, melyek végül is gátolják azok élettevékenységét.
Ez az állapot a növényváltással megszüntethető, de a talajuntság egyedül az organizmuselmélettel nem magyarázható."
"A tudomány fejlődésével a szakemberek már a múlt század elején felismerték, hogy a mezőgazdasági termelés a növénytermesztés függvénye, így a talajok termékenységének növelése az egész mezőgazdaság jövője szempontjából meghatározó jelentőségű. A mezőgazdasági termelés alapja az asszimiláció, központi kérdése azonban a termesztett növények tápanyagellátása, amely egyet jelent a kivont tápanyagok folyamatos utánpótlásával. Az intenzív mezőgazdaság térhódításával az ember ugyanakkor monokultúrába vonta az egykor nagy biológiai diverzitással rendelkező földterületeket. A monokultúrás művelés és a nemesített növények alkalmazása egyre labilisabbá teszi az ökológiai egyensúlyt. Ebben a környezetben olyan élőlények túlzott elszaporodása is nagy károkat okozhat, melyeket korábban teljesen ártalmatlannak tartottunk."
Nem baj, ha magyarázol nekem, én is a tanulás fázisában vagyok, így nem tudhatok mindent. De az egész élet tanulás :).
Szóval igaz, hogy kicsit általánosítottam, de most nem tudok forrást keresni, csak tudom, hogy olvastam. De az adott kutatás is csak adott növényeket vizsgált, így az összes növényre nem volt vizsgálat, de ha jól emlékszem, ők is általánosítottak, hogy valószínűleg a legtöbb növény juttat olyan anyagokat a talajba a gyökerén keresztül, ami később kedvezőtlen lehet ugyanannak a növénycsaládnak.
Amit CBNora írt, az allelopátia valóban működik, de ez is változó növényenként. De majd megpróbálok forrást keresni.
Amit leírtál, az korrekt, de pont erről írtam, hogy ezek a hatások bőséges trágyázással és talajfertőtlenítéssel lényegében kiküszöbölhetők, mégsem teljes megoldás.
Szerintem kicsiben tényleg nehéz megvalósítani a vetésforgót, de talán nem is olyan fontos ebben gondolkodni. A mi párszáz négyzetméteres veteményeseink, ahol nagyjából minden megterem, szerintem tekinthetők vegyes kultúrának. Nálunk legalábbis 1,20 széles ágyások vannak, egy-egy ilyen keskeny csík szerintem még nem monokultúra, ha van valamilyen szomszéd. És persze van, + az elő-és utóvetemények, az ágyásszéli ilyen-olyan meghagyott növények (nálunk gyakran az ágyáson belül is, de pedánsabb helyeken ez nem jellemző), és ha nem is 4-5 évenként, de minden második évben cserélődnek.
Nagyobb, minősített biogazdaságokban többféle vetemény van, be lehet iktatni zöldtrágya növényeket, gabonát, a mérettől függően. Nyilván megfelelő terület kell a normális működéshez.
itt vannak fóliák. Nem csak paradicsom-paprika-padlizsán volt bennük. Mikor ott jártam, rukkolával és egyéb, számomra nem igazán ehető levélzöldségekkel voltak tele, ezeket kínálják is a vásárlóiknak a rendelhető zöldségdobozokban. Feltűnően sok zellert etettek velük. Szóval a növényösszetétel kicsit más volt, mint a mi kertjeinkben.
Az, hogy a növény anyagokat juttat a talajba, nem csak azt jelenti, hogy felhalmozódnak a kórokozók. Tényleg arról van szó, hogy vegyületeket juttatnak a talajba, olvass utána az allelopátiának.
Nem érzem, hogy ellent mondtam volna önmagamnak, de lehet, most nincs időm visszaolvasni, amit írtam :). A lényeg az lett volna, amit te is írsz, hogy gazdaságosság/profit szempontjából a kőzetgyapot egyértelműen nyerő, ezért alkalmazzák. De a talajt - ahogy te is írtad - nem lehet reprodukálni, így beltartalmi érték szempontjából a talajos termesztés a legjobb, viszont nehezebb kordában tartani (ehhez kapcsolódik a vetésforgós probléma).
Igaz, hogy 80%-os érettségben nem lehet olyan beltartalma a termésnek, mint 100%-osban, de még úgy is lehet jobb egyik a másiknál. Sajnos a konvencionális gazdálkodás profit-orientált, szemben az öko termesztéssel, ami egy rendszerben gondolkozik, ahol a legfontosabb tényező a fenntarthatóság, a biodiverzitás, de fontos szempont az is, hogy a gazdálkodó megéljen belőle (ez nem mindig sikerül szerintem). Utóbbit preferálom, de el kell ismerni a másik oldal előnyeit is, ami végső soron nem biztos, hogy jó nekünk, mint fogyasztóknak. Sajnos én sem bio ételeken élek, mert egyelőre az árak nagyon magasak, a fizetésem meg egyelőre nem elég magas :).
"Azt szokták mondani, hogy a legjobb egy 4-5 éves forgó, ami azt jelenti, hogy 4-5 évig ugyanarra a területre ugyanaz a növénycsalád nem kerül. Olvastam olyat, hogy hiába van szerves trágyázás, a növények olyan anyagokat juttatnak a talajba a gyökerükön keresztül, ami hosszú távon nem kedvez ugyanazon növénycsalád tagjainak"
Hááát, ez most azért több, mint általános volt. Vagy nem is tudom...esetleg forrást, konkrét nemzetséget, családot, vagy valamit meg tudnál nevezni? Mert ez így, minden növényre leírva, ne haragudj, de nem állja meg a helyét, sőt, szerintem még általánosságban sem. Leírom, én mit tudok ezzel kapcsolatban, de nagyon furcsán érzem magam, hogy én magyarázok neked :)
A vetésforgónak tudtommal két oka van (ok, most én is felületes leszek, nincs időm utána olvasni, hogy pontosan mik a tények, és forrást sem linkelek) szóval: az egyik a talaj untság, a másik a növénycsalád specifikus kórokozók felszaporodása.
A talaj untság ugye az arról szól, hogy egy-egy adott fajta tápanyag igényei leképződnek a Liebig féle minimum elv mentén a talaj tápanyag készletére nézve. Ez egy példán keresztül: a karfiol kifejezetten kálium, bór és molibdén igényes tápanyagok szempontjából. Ha az első évben még meg is van a szükségletét fedező tápanyag mennyiség a talajban, akkor ok, de a következő évben pótlás híján már kevesebb lesz, ami még lehet akár elég is (valszeg nem az), de az azt követő (valamelyik) évben már nem lesz elég, vagyis nem éri el a szükséges minimumot, tehát korlátozó tényező lesz, ami meghatározza a max teljesítményt. És egy adott szerves trágyában pedig vagy van kálium, bór, és molibdén, vagy ha nincs (valószínűbb), és akkor hiába a trágyázás, nem segít.
Amit meg fogalmazhatunk úgy, hogy minden növény "juttat" a talajba, illetve a felszínére, az a meglévő kórokozói, ami az adott fajra jellemző betegségekhez kötődnek. A kórokozók egy része áttelel, és a következő évben már több lesz ott, mint előzőleg volt. Az egyik kórokozó az egyik családon megél, szaporodik, stb, a másikon nem. Ha nincs mit enni... na az mindenkire ugyan úgy hat. Hát, ezért vetésforgó.
Hmm... egy hozzászóláson belül önmagadnak mondasz ellent: a kőzetgyapot az majd minden tekintetben jobb, aztán azt, hogy a hozam (profit) maximalizálható vele. Szokatlan tőled ez :)
Lényegében megválaszoltad magadnak a kérdést. A kőzetgyapoton nincs egy csomó probléma, sokkal könnyebben és hatékonyabban... lényegében minden egy irányba mutat: a maximális profit felé. Ezzel persze nem azt szeretném mondani, hogy a profit az ördögtől való, de minden más fölé helyezése, na az nagyon nem jó, legalábbis ebben a tekintetben a végfogyasztónak biztos nem.
Beltartalmilag igazán értékeset szerintem nem lehet intenzív termesztéses körülmények között előállítani, az idő az ár ellen dolgozik, márpedig a növénynek idő kell, hogy összerakja azt, amire szükségünk van. Az itt meglévő lineáris jellegű párhuzamhoz pedig nem férhet kétség szerintem: 80%-os érettségnél nincs semmiben sem annyi tápanyag, mint 100%-os érettségnél, pláne, ha hagyjuk, hogy természetes úton rakja össze azt a 100%-ot.
A másik nagy különbség szerintem meg az, hogy a tápoldatokkal - bármilyen jók is - nem lehet a talajt reprodukálni (60-70 ásványi nyomelem), sem nagyon sok olyan körülményt, ami a talajban megvan.
Valamit biztos számít. Illetve olvastam olyat, hogy a vegyes kultúra (pl permakultúra) lényegében megszünteti a vetésforgó szükségességét. De az elő- és utóvetemény nem egyenlő a vegyeskultúrával, az egészen más, és valószínűleg sokkal nehezebb is megvalósítani, hogy jól működjön. Pontosabban, hogy úgy működjön, hogy elég termés is legyen.
Azt szokták mondani, hogy a legjobb egy 4-5 éves forgó, ami azt jelenti, hogy 4-5 évig ugyanarra a területre ugyanaz a növénycsalád nem kerül. Olvastam olyat, hogy hiába van szerves trágyázás, a növények olyan anyagokat juttatnak a talajba a gyökerükön keresztül, ami hosszú távon nem kedvez ugyanazon növénycsalád tagjainak. Nem feltétlenül betegséget okoz, hanem visszaveti a növény fejlődését, tehát a szerves trágyázással ez a hatás nem küszöbölhető ki.
Én is minden évben küzdök ezzel, mert a paprika-paradicsom-padlizsán trió nálam is van, és azon kívül a másik trió a cukkini-sütőtök-sárgadinnye, ami szintén egy család. Egyszerűen nem lehet megoldani, hogy ne kerüljenek egymás helyére.
Igazából az érdekelne, hogy aki ebből is él, az hogyan oldja meg. Mondjuk egy bio termesztő. De úgy láttam eddig, hogy öko termesztésben nem jellemző az növényház, inkább csak palántanevelésre használják, a termesztés főleg szabadföldön történik.
Mert kiskertben annyira nem lényeges, ha egy nm-en 5%-kal kevesebb pari terem, de mondjuk ha 1000 nm-en termesztek parit, akkor már ez is lényeges szempont.
Összességében szerintem számít azért a köztes-, elő- és utóvetemény, és nagyon fontos az évenkénti szerves trágyázás. Egyébként én úgy tanultam, hogy a talajuntságot vetésforgóval, bőséges szerves trágyázással, talajcserével, talajgőzöléssel/talajfertőtlenítéssel lehet gátolni (utóbbiak csak a kórokozókat/kártevőket gátolják, az egysíkú tápanyag-felhasználást nem), tehát elvileg a trágyázás megfelelő. De közben olvastam azt is, amit fentebb leírtam :).
Az egy éven belüli növénycsere nem számít valamit?
Nálunk a fóliában a paprika a fő termény, de szezon elején újhagyma, retek és saláta van benne. Miután a paprika kikerül (ill. még a sorok közé) ősszel galambbegy salátát vetek. Nálunk a kígyóuborka és a padlizsán a kicsi üvegházunkban van (kb. 4 tő uborka, 5-6 padlizsán), de a burgonyafélékkel váltva + az elő- és utóveteménnyel talán már nem olyan rossz.
Köszönöm a válaszokat. Biológiai termesztés szempontjából gondolkoztam a fóliasátron, egyelőre elméleti síkon, mivel a szakdolgozatom is öko témáról fog szólni (elvileg). A fóliában pedig többnyire ez a három kultúra a legjelenősebb (paprika-paradicsom-padlizsán). A nagyobb gazdaságokban a talaj nélküli, többnyire kőgyapotos termesztéssel kiküszöbölik ezt a problémát, de ugye öko termesztésnél csak talajban lehet termeszteni. Az említett három növény mind egy családba tartozik, ezért jobb esetben 3-4 évig egy helyre nem kerülhetnének egy jó vetésforgó esetében. De ugye ez fóliában elég nehezen megoldható, mert egy 5-600nm-es fóliában ez kivitelezhetetlen, mert nagyon elaprózódna a terület, főleg úgy, hogy ez a három kultúra egymás helyére sem kerülhetne. Szóval feltételezem, hogy ezt sehogyan sem lehet megoldani :). Még 4 db 500 nm-es fóliaházzal sem, mert akkor is csak egy fólia jutna évente a három kultúrára, a többiben csak más lehetne. Bár a kígyóuborka talán elég jövedelmező, nem nagyon tudnék hirtelen olyanokat mondani, ami felvenné a versenyt a parival, paprikával.
Erre valóban csak a folyamatos trágyázás lehet a megoldás, máskülönben egy szezon után 3évig csak mást lehetne termeszteni, az meg nagy kiesés lenne.
Igen, tudom, hogy nálatok a gyümölcs a fő kultúra, de pont ezért volt érdekes számomra, mert tudom, hogy a fóliában is talajon termesztesz, nem pedig kőgyapoton. Sajnos az utóbbi majdnem minden szempontból jobb, mint a talajos termesztés, legalábbis, ami a gazdaságosságot illeti. Talajuntság és talajkártevők alapból kilőve, nincs szükség vetésforgóra, talajfertőtlenítésre, istállótrágya szóba sem kerül, talajmunkát el lehet felejteni, öntözés és tápozás pontosan ki van számolva, így maximalizálható a hozam. Növénynek és a termés beltartalmi értékeinek viszont a talajos termesztés kedvez.
A foliasatram meretei 12mx50m vagyis 6 are...12 eves. (Csinalok majd egy videot es elmagyarazok mindent, FUTETLEN folia... mert sokan kerdeztek mar tolem)
Altalaban ugy szoktam megoldani ezt a problemat hogy minden evben rendszeresen istallotragyazunk... illetve....
a paradicsom hejere paprika vagy padlizsan kerul.... tudom hogy a padlizsan paradicsom kozeli rokonok de megis nallam eddig nincsen problema a gyoker gubacs vagy nem tom hogy nevezik.... nalam meg nem utotte fel a fejet.... ezert is alkalmazzak mar a nagy kerteszek inkabb az oltott palantokat.... nallam meg ez nem all fent, de en is tervezem a kozeljovoben a kisebb palantaszam erdekeben.... az oltottakbol csak fele szukseges.... a gorogdinnyet mar 8 eve sikeresen oltjuk....
Hobbi szinten csinaljuk a foliat a fo kultura a gyumolcsos...... DE MINDIG VAN EGY EGY ESOSEBB NAP.... amikor itt is lehet valamit csinalni :)
Nagyon szépek :). Ha jól tudom, a fóliában főleg paradicsom-paprika-padlizsán szokott lenni. Valamilyen vetésforgót tudsz csinálni a fóliában, vagy minden évben ezek kerülnek bele? A talajuntságot hogyan tudod kiküszöbölni? Érdekelne, mert pont ezen gondolkoztam, hogy fóliában ez hogyan megoldható. Elvileg a bőséges szerves trágyázás javít a helyzeten, de hosszú távon nem oldja meg a problémát. Mióta van meg a fólia? Illetve még fóliával kapcsolatban érdekelnének a méretek (lehet, hogy korábban már leírtad), illetve, hogy milyen fóliát használsz és azt milyen időközönként szoktad, vagy fogod cserélni?
Nagyon szepen fejlodnek a kis palantaim. Lassan at kell majd ultessem oket csuprokba , es bekerulnek a meleg-agyra (melegtalp-ra) a foliaba :)
Climberly es Panekra F1 paradicsom Yecla, Kabala es Delta F1 paprika, Madonna vinetta az meg nem kel azoknak melegebb kellene, de a paradicsom a fo kultura :)
Szoktam naluk vasarolni, de a magok ara tenyleg magas. Ezek minositett bio magok, ezert ilyen magas az aruk, igy ha nem ragaszkodsz a bio maghoz, akkor nem erdemes innen vasarolni, ha mashol is megkapod. A chilimag.hu-rol szoktam pari magot venni, joval olcsobb es paribol nagyobb is a valasztek. Biokiskertbl a Ruthje nevu parit vettem, mert azt mashol nem talaltam, meg szoktam innen mast is venni, illetve en kozel lakom a bolthoz es szemelyesen at tudom venni, kuloben egy csomag ezer forintos magot nem eri meg postai kiszallitassal kerni.
Köszönöm szépen! Azt írják igen, hogy savanykásabb ízű. :( Azért lehet, teszek vele egy próbát, legfeljebb jövőre nem ültetek. Viszont, ha van valakinek valamilyen jól bevált fajta erkélygazdaságba való, kérem ossza meg.
Köszönöm, hogy foglalkozol a gondommal. Befőzésre az egyik fajtának a kecskeméti jubileumot választottam ki az idei évre is, mert már tavalyi évben kipróbáltuk. (A marmandot is tavaly próbáltuk ki. Sok előnye mellett kifejezett hátránya, hogy -türelmes nyugdíjas embernek való- nagyon sokat kell vagdosgatni az előkészítésekor. Emiatt sok is volt a veszteség. Szemben a másikkal, amit igazából befőzési paradicsomként is forgalmaznak. A kecskeméti 407 -re azért gondoltam, mert szeretném, ha nem egy ugyanazon időben kellene mind az összes eltevő paradicsomot befőzni. És hát a nagyobb termelési biztonság kedvéért is.
A korábbi alap kérdésem a nagy talány! 1./Vajon a kecskeméti 407 időben máskor terem e? (Ha túl későn az már nem lenne olyan jó) 2./ a beltartalma inkább kásás, vagy jó léadó. Az előbbi nem volna olyan kedvező a számomra, ugyanis nem sűrű paradicsomot, hanem paradicsom lét szeretnék eltenni. Ez lenne a fontosabb, amit tudni is szeretnék.
Lenne esetleg valaki aki ismerné a kecskeméti 407 paradicsomot közelebbről?
