ÜDV! Ne haragudj de minek nekik a ledolgozott időd hiszen úgyis ők csak a százalékot állapítják meg és csak utána tudsz beadni a komplex papírral kérelmet valamelyik ellátás miatt. És ahogy írtad csak ott a Nyugdíj folyósítónál van a rendszerben a ledolgozott éveid a levont nyugdíj járulék után.
Én ma voltam bizottság előtt három órát töltöttem ott , mi az eredmény azt nem tudom majd egy hét múlva telefonálok a nyugdíjbiztosítóhoz akkorra már náluk lesz (talán ) .Mindenhová beküldtek a vizsgálat után, adminisztráció, szociális részleg, rehab szakértő . Megkérdezték ugyanazt sokszor (amit már az adatlapon avagy a nyilatkozatban is leírtam ) ,
olyasmiket kerestek amiről egy szó sem esett pl az összes munkaviszonyom felsorolása stb ..........
Majd 38 évem van ki a bánat tudja ezt napra pontosan, mikor mondtam nekik minden bent van a nyugdíjfolyósító rendszerében azt válaszolták ők ahhoz nem férnek hozzá . Egy röhej az egész , nincs összeköttetés a 21 században
két szinte ugyanazzal foglalkozó hivatal között ! Bezzeg a rendőr 3 sec alatt megmondja ha nem érvényes a jogsid nincs biztosításod , vagy nem vettél autópálya matricát ,talán másfelé is fejleszteni kellene és nem a betegeket vegzálni .
A testvérednek milyen betegségei vannak még a paranoid skizofrénia mellett? Nem értem ezt a 80%-ot. Egyik ismerősöm is skizofrén (+ más kisebb betegségei is vannak) és csak 51% egészségkárosodást kapott.
És ráadásul nem az igazi ápolási díjat kapom meg a testvérem után mert kiszürték azzal hogy csak a 18 év alatti tartós betegek és a fogyatékos betegek után jár meg az igazi ápolási díj. A testvérem hiába beteg élete végéig akkor sem 18 év alatti és nem is számít fogyatékosságnak a betegsége. Így csak az önkormányzat által nyújtott települési támogatás keretében adott ápolási hozzájárulást kapom amit fél évente felülvizsgálnak, ez az összeg 25650 ft. egy 80%-os beteg után.
Sajnos nem 25 éves korára állapították meg ezt a betegséget. És mindkét orvos ezt a "támogatást" javasolta hogy erre adjuk be a kérelmet mert csak erre jogosult mert legalább 5 évvel ezelőtti papírok kellettek volna a rokkantsági járadékra amik igazolják ezt a betegséget nála. Ez az egyik feltétele. De azért hozzátették hogy meg lehet próbálni hátha csak szóban rákérdeznek azt hogy már öt éve fennáll nála a betegség. Ők sem voltak benne biztosak. Ezért kérdeztem tőletek itt a fórumon hogy lenne e esélye.
Ezek szerint tavaly volt bizottság előtt,32-évesen.
Kérdés mi van a határozatban? Az,hogy 2015-augusztusától állapítják meg neki a 80%-os egészségkárosodást vagy visszamenőleg 25-éves korára is kimondták ezt a betegséget.
Meg kell nézni a határozatot. Meg a másik,hogy amikor el lett indítva az ügy a háziorvos vagy a pszichiátriai szakorvos mit mondott,milyen jogcímen adjátok be a kérelmet? Milyen ellátást kérjetek,ezt az indításkor el kellett mondani valamelyik orvosnak.
ÜDV bandolesa! A testvérem 33 éves, és 2015 augusztusban százalékolták le. Miért szerinted akkor jogosult e lenne a rokkantsági járadékra? Válaszod előre is köszönöm.
Ha vissza olvasod, látod sokat foglalkozunk ezzel az EGYT-val. Egy megalázó összeg, 26200-forint, 8-év óta,nem több,de legalább havi 50-ezerre emelnék fel egy személynek!!!
Attól függ testvéred jelenleg hány éves,ezt nem írtad,és,hogy mikor történt a 80%-os egészségkárosodás megállapítása?
Valamint amikor megjött a határozat, miért EGYT-kért a Kormányhivataltól, miért nem rokkant járadékot a Nyugdíj Intézettől?
ÜDV mindenkinek! Aziránt érdeklődnék hogy a testvérem paranoid skizofrén és 80 %-os egészségkárosodott a D kategóriába sorolták a komplex minősítés szerint így jogosult lenne e a rokkantsági járadékra mert most ezt a nevetséges összegű mindössze 26220 forintos egészségkárosodási támogatást kapja a járási hivataltól. Várom a válaszokat.
Ennek értelmében 1,6 százalékkal kell emelni a január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugdíjat, illetve egyebek közt az árvaellátás, a szolgálati járandóság, az özvegyi járadék, a rokkantsági ellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs ellátás és a vakok személyi járadékának összegét.
Kéthete küldtem be a papírjaimat komplex fv.ra Most érdeklődtem hogy meg e van már az itélet? Aztmondta az ügyintézőm hogy még nemtöltötték fel neki majd hétfőn érdeklődjek akkor már biztosan meglesz.
Tudomásom szerint a törvény nem ismer precedens jogot, így változás nem lesz. Mindenkinek egyénileg kell, hogy lépjen peres útra és talán sok év múlva kaphat valamilyen kártérítést. Majd kiderül.
Igen, ezt én is tudom, csak a cikk így fogalmazott:
"Rokkantsági járadékot viszont már csak azok kaphatnak, akik 25. életévük betöltése előtt teljesen munkaképtelenné válnak, vagy 70%-os egészségkárosodással rendelkeznek."
Valószínűleg csak elírás és helyesen így hangzana:
"Rokkantsági járadékot viszont már csak azok kaphatnak, akik 25. életévük betöltése előtt teljesen munkaképtelenné válnak és 70%-os egészségkárosodással rendelkeznek."
"Vagy" helyett "és", egyetlen apró szócska a különbség, mégis teljesen mást jelent így.
Amúgy meg 70%-ot nem kap szinte senki. Ahhoz tényleg nagyon betegnek kell lenni. Gyakorlatilag totálkárosnak.
Nem fellebbezték meg, mert 70%-ot úgyse adnak neki, ha pedig 50%-nál kevesebbet kap, akkor még az EGYT sem fog járni neki! Úgyhogy örültek az 51%-nak is, mert így legalább az EGYT jár.
Volt már régebben, hogy fellebeztek és másodfokon 3%-al kevesebbet adtak neki! Bebaszna most is, kapna 48%-ot és akkor nem járna neki egy fillér se. Hülye lenne fellebbezni.
"... a rokkant ellátás összeget mi alapján számolják ki?
A rokkantsági ellátás összege a jogosult havi átlagjövedelmétől
és a komplex minősítés során megállapított kategóriájától,
valamint a foglalkoztatási és szociális rehabilitálhatóságától függ.
A rokkantsági ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján állapítják meg.
Ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.
Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor a rokkantsági ellátást az alapösszeg (idén május 1-jétől 94.500 Ft) alapján állapítják meg.
Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, akkor - ha az számára kedvezőbb - a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.
A rokkantsági ellátás összege eddig a 2012-ben érvényes minimálbér (93 ezer Ft) százalékában volt meghatározva, május 1-jétől az évenként megállapítandó alapösszeg (2016-ban: 94.500 Ft) százalékában meghatározott korlátok érvényesülnek.
A már megállapított ellátásokat, valamint - új és az eddiginél kedvezőbb rendelkezésként - az alapösszeget a kötelező nyugdíjemelés mértékével évente emelni kell. (Eddig minden új ellátást az évek óta változatlanul hagyott 93 ezer Ft mint a 2012. évi minimálbér százalékában meghatározott korlátok között kellett megállapítani.)
Ha nincs havi átlagjövedelem, akkor - a minősítési kategóriától függően - az alapösszeg 30, 45, 50, 55 százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.
A rokkantsági ellátás mellett változatlan feltételekkel lehet munkát vállalni (május 1-jétől e feltételek vonatkoznak a rehabilitációs ellátás mellett végzett munkára is).
A május 1-jétől érvényes új rendelkezések szerint a rokkantsági ellátás összege (a jogszabályi hivatkozások a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény, az Mmtv. rendelkezéseire utalnak):
a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka,
(vagyis akinek az egészségi állapota 51-60% között van és egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján sem javasolt a rehabilitációja (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka (28.350,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (42.525,- Ft)
b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,
(vagyis aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka (42.525,- Ft) és legfeljebb az alapöszeg 150 százaléka (141.750,- Ft)
c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,
(vagyis aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória), a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka (47.250,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (141.750 Ft)
d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka.
(vagyis akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória), a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka (51.975,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (141.750,- Ft).
Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege
a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben (B2) az alapösszeg 30 százaléka (28.350 Ft),
b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben (C2) az alapösszeg 45 százaléka (42.525 Ft),
c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben (D) az alapösszeg 50 százaléka (47.250 Ft)
d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben (E) az alapösszeg 55 százaléka (51.975 Ft)"
