Köszönöm.A román elmélet nálam is jonak hangzik az án végződés miat,de a délszlávknál is előfordul sok ilyen mint PL:Bobán, Dusán,Ferján.Ez a ilető tulajdonképpen az egyik üknagyanyám családneve volt ki egy Sokác férfihez ment hozá.Mohácsiak voltak és ott elégé gyakori ez a név.És apai ágon inkább sokácok fordultak elő(meg egy pár sváb) mint románok vagy törökök.TEhát szerintem sokác lehet de azért köszönöm szépen.A Rácz név tényleg elő fordul a cigányoknál de ez tényleg egy felvett név náluk ugyanugy mint ahogy a:Horváth ,Radics , Oláh stb.
Hét, ez tényleg csak tipp. Az -án végződés gyakran román eredetű névre utal. Lásd Árgyelán - erdélyi, Moldován - moldvai stb. Egyébként számomra törökös hangzása van a szónak, talán ezen a vonalon lehetne még elindulni.
A Rácz népnév, elsősorban a szerbek jelölésére. A Rácország, Rácföld országmegnevezésekből alakult ki elvonással. Mint népnév, bizonyára politikai ösztönzésre kiszorult a használatból, de magyar családnévként gyakori a használata.
A szó végső forrása egy dél-szerbiai város, Novi-Pazar eredeti neve, melyet bizánci és latin források már a 10. században emlegettek. Latinul Rasa, Rasica, Axa neveken emlegették.
Én szláv eredetre tipelek az icz végződés miatt.ÉS a többieket kérdezem hogy biztos nem tudják a Szajcsán név eredetét?Legalább valami féle tippet.Köszönöm.
Úgy látom egészen komoly tárgytudással vannak felvértezve az itt jelenlévők, talán tudtok nekem segíteni a feleségem édesapjának a vezetéknevét illetően. A vezetékneve Géricz. Akiket Géricz nevűeket ismer a család, az gyakorlatilag mind a rokonsághoz tartozik.
Ha tudtok valamit erről a névről, vagy az eredetéről , legyetek szívesek írjátok meg.
Kiss Lajos szerint a helységnév "A királyi uradalmaknak és a várispánságoknak beszolgáltatott és ott raktározott termékek kezelőinek lakhelyére utal) A FNESZ 5 olyan helynevet említ, amelyben a Tárnok szó szerepel, illetve ezek közül egy a Tavarnok.
Ez az utóbbi azért érdekes, mert maga az alapszó minden bizonnyal a tár főnév előzményeiből származik. Maga a tár szó nyelvújítási, de megelőzően alap- vagy fiktív tőként élt a tár- a társzekér, tárház összetételekben. A fent emlegetett foglalkozást a tárnokmester űzte, akkinek latin neve magister tavernicorum volt. Ebből következően a szó forrását valahol a latin tavernák környékén kell keresni.
Perbál és Piliscsaba között van egy Garancsi tó. Erről Kiss Lajos nem ír semmit. Ezzel szemben említi Garancspetrócot: ez Szlovákiában van, és eredetileg két falu volt. Az eredeti Grancs neve "a *granica, határ szó átvételének látszik".
A Koncz tekintetében Kiss Lajos a Koncháza (Kárpát-Ukrajna) etimológiája érhető el: Peteu et Nicolaus dicti Konch személynévi hivatkozás az Anjou Okmánytárból
Hát igen, ez egy görög családnév, aminek nem tudom, van-e köze az egyébként szláv Kollárhoz. Viszont a kaláris szó a magyarban korallt (ill. korallból készült ékszert) jelentett.
Több -várkonyra végződő település is van (Nyék-, Sajó-, stb.). A család valószínűleg az egyikből származott el és az új helyen kapta ezt a nevet. Esetleg, ha nemesi családról van szó, a birtokról kapta az (elő)nevét.
Meggyőződésem, hogy a Karácsony mint családnév elsődlegesen személynévi eredetű. Aszongya a szakirodalom;) "Sok középkori adatunk van személynév gyanánt való használatára, de nem állapítható meg, hogy nálunk vált azzá." Fekete Antal SchP: Keresztneveink, védőszentjeink. Ecclesia, 1974, 74. Ugyanő Szent Graciánt ajánlja védőszentként, mivel a név "A latin Gratianusból [...] is származhat..." Úgy látom, az ortodox hagyományban sincs neki védőszentje, a múltban mégis gyakori román keresztnév volt, amire már hivatkoztam. A http://www.arcanum.hu Arad és Zaránd megyékből talál adatokat a "Kracsun"-ra, de "Krecsun"-ként is átírták, így hívták pl. Tolnai Ottó cincár nagyapját (http://www.zetna.org.yu/zek/folyoiratok/51/tolnai.html). A húsvét, pünkösd, vízkereszt keresztnévként való használatára nem jut eszembe példa, de a spanyolban pl. gyakori keresztnév a Jesús, a görögöknél meg a Hrisztosz.
Kiss Lajos a "karácsony"-t tartalmazó helyneveket is a személynévhez köti. A Karácsonyi eredhet ezen helynevekből, vagy lehet a Karácsony személynév, -i toldalékkal, amely az -é birtokjelnek felel meg.
Az nem a Blaskó magyarosított változata, hanem a Blasius ejtéskönnyítő hangzós átvétele, ugyanazon becenévképzővel ellátva. Ajánlatom tehát: Balázsfalvy.
Írtam már, hogy az csak egy adalék volt, nem pozitív válasz. Lehet, hogy köze sincs hozzá. Ráadásul az idéztem tanulmány Bécsre vonatkozott. Az egy dolog, hogy akkortájt sokminden, így valószínűleg ez is, hasonlóan működött, de amíg nincs egy névtani tanulmány erről a magyarországi viszonyokról, addig nem tudhatjuk. Addig "minden lehet", de mindennek az ellenkezője is.
