A másodvetésben, amiben a palánták még sokkal kisebbek, további veszteségek történtek. :( Most fogom megejteni a permetlés beöntözést. Előtte gondoltam még megpróbálom lencsevégre kapni a károkozókat. Sajnos a nagyítós módszer nem produkált értékelhető minőségű képeket. Sima fényképezőgéppel meg elég nehéz 1mm-es dolgokat lemakrózni. De van egy két viszonylag jobb kép a kártételről és a károkozóról is. Ahogy sejtettem, a tegnap este kidőlt paprikák tövén meg is találtam a károkozót. Illetve inkább magában a tőben. A kifejlett állapotról, magáról a légyről nem sikerült képet lőni, mert mire ráfokuszáltam, már el is szálltak. De teljesen jellegtelen valóban muslicaszerű élőlény. Ami a földben van már érdekesebb.
Elsőnek a kártételről, ami minden esetben azonos. A sziklevél és a valódi levelek kókadnak majd rövid időn belül a szár föld közelében maghajlik és dől, de ilyenkor még nem szakad könnyen. A felszín közelében üregesnek tűnik és szinte átlátszó lesz a szár dőlés után, de legfeljebb fél-egy cm magasságig észlelhető ez. Felszín alatt ugyanez figyelhető meg ha a palántát kiemeljük a földből. Szintén csak kb fél-egy cm mélységig észlelhető a szár üregesedése. Tehát a valódi gyökérrész nem sérül, nincs rajta kártétel. A köztes részen csak a bőszövet marad meg a szár belső részei eltünnek. Kiemeléskor itt gyakran megtalálható a kártevő, akár magában a szárban vagy annak felületén. Volt olyan növény aminek a bőrszövete sértetlen maradt egy lyukat leszámítva. Bemeneti nyílás ugye.
Frissen kiborított paradicsom épp nincs, így csak paprikáról tudok képet csatolni. Néhány fotó erről. Az épp és a már elfogyasztott szárrészek markánsan elhatárolhatóak.
A kártevő kb 1-2 mm hosszú, hámszövetét tekintve áttetsző, a tápcsatorna sötét árnyalattal látható. Nagyító alatt szelvényezettsége is megfigyelhető, illtve lábai párossával fejhez közel helyezkednek el. Fej részen valami rágószerv szerűség van, de ez már nagyítóval nem figyelhet meg jól. Test jellemzői hasonlítottak a pajorra, így ez is a lárvaállapotot erősíti meg. A fényt jelek szerint nem viseli jól, miután kivettem, azonnal tekergőzött, majd pár perc után tetszhalottá lett.
A képek nem sikerültek túl jól, de ha valaki hasonlót talál, akkor kezdhet aggódni.
Féldeterminált: ajándékba kapott török paradicsommag, az volt ráírva, hogy Yarim Sirik, de kiderítettem, hogy ez nem fajtanév, hanem azt jelenti, hogy féldeterminált. A legkevésbé sem hiányzott, de nem akarom megbántani, aki adta, van 2 palánta belőle.
Futó: Paprika alakú, Csücskös ökörszív Zápolya Lacitól, egy, a családban Befőzőnek nevezett osztatlan levelű nagyon nagy (talán ami itt többeteknek is van és keveset de nagyon finomat terem), Szilvaparadicsom (SM helyett), Ferline F1, Ausztrál (onnan kapták, akiktől kaptuk, nagy, rózsaszín, ízletes, nagyon reped), Romus (tavalyelőtt kaptam ajándékba a magot)
Koktél: Botkerti (amiből Crystalheart is kapott, elég ellenálló), Gardener's Delight, Mexikói méz, Sárga körte, Red Fig
Lesz pár tő Vilma is, csak dísznek az előtérbe, étkezési szempontból elhanyagolható.
Szerencsére még én sem fedeztem föl a talajuntság jelenségét a kertemben, de a lényege az, hogy a hatására a növények esetleg könnyebben megbetegednek, kevésbé veszik fel jól a tápanyagokat, lassabban fejlődnek, kevesebb termést hoznak, felszaporodnak a kártevőik. Ezt kiskertben lehet, hogy észre sem veszi az ember, hogy pár %-kal kevesebb a termés, de több hektár esetén már nyilván feltűnőbb a jelenség, hogy múlt évben még 60 t/ha hozam volt, idén már csak 55.
Végülis itt arra jutottunk, hogy kiskertben, ha elegendő szerves trágyát dolgozunk be, akkor nem nagyon kell félnünk a talajuntságtól. A nagy területeken már sokkal jellemzőbb lehet ez, ahol kevés vagy semennyi szerves trágya nem kerül évekig a területre. De nagy területen meg már könnyebb is megoldani a vetésforgót. Kiskertben még ha egy területen folyamatosan ugyanaz a növény van, akkor sem jellemző, hogy egy adott kártevő nagyon elszaporodna, mert pár méterre más növények vannak, tehát ez már lefedi a változatosságot szerintem.
A talajuntság témakörhöz tennék megjegyzést . A fóliámba a paprika ikersor és a paradicsomé között 1 méter folyosó van. Más lehetőségem nincs mint hogy e sorokat cserélgetem már minimum 8 éve de lehet, hogy több. Milyen az a talajuntság? :))))
Eleg jonak tunik ez a fold, koszonom a leirast es a linket. Ilyen foldet meg soha nem lattam sehol. Az a Compo sana fold is jo draga, amit mult evben vettem, de jo volt vele dolgozni.
Florasca bio zöldségföld, Folrascana bio hansági rostos tőzeg, Florimo biohumusz, Florimo natúr tőzeg, Florimo eper-aprógyümölcstrágya., Florimo Palánta és magvető föld. Ezeket használtam,tehát lényegében a teljes hazai palettát. Erős a gyanúm, hogy ezek közül csak egy volt fertőzött, de a legyek szerintem már mindent lefertőztek.
Viszont azon a felvetéseden, hogy kezelik-e e földeket egy kissé elgondolkodtam és beugrott, hogy van egy földkeverék amit mindenképpen sterilizálnak hővel. Ez pont azért lett volna jó nekem, mert a cikk, amit linkeltél, szintén a hőkezelést ajánlotta. Tavaly akartam is ilyen földet venni, de Debrecenben sehol sem volt. Szerintem neked ez a föld még más miatt is érdekes lehet. Elve oltják szimbionta gombával. Illetve az nem tudom, hogy csak a spóra van-e benne, vagy már gombafonalak is, de mindenesetre ki lehetne ezzel váltani a szimbivitet. Viszont spórát csak hőkezelt és így más spóráktól, meg tőzeglégytől mentessé tett és steril földbe van értelme keverni. Szóval ez elég klassz lehet. Bár ára is van. Ahol árulják ott 2000 ft-nél kezdődik az 50l. Tavaly még a praktiker is tartotta, de én lemaradtam erről.
Én pl nem vennék márványasztalt félmillióért, mégis van ismerősöm, aki megtette. :) Szóval ez már egyéni döntés kérdése, nem akarok senkit meggyőzni, hogy ez így jó, én így döntöttem, és ráköltöttem 3ezer forintot, nem bánom.
A Florasca, amit használok, bio. Állatokkal még nem találkoztam benne, a bele ültetett növényeket nem károsította eddig semmi. Egyébként nem steril, sok növény kel ki belőle, ezek nagy része nem szokásos gyomnövény, nyilván a tőzegből származik. Egy adag volt, amiből aranka is kikelt, annak nem örültem. Szerencsére a kertbe nem hurcoltam be, elég volt, hogy a poharakból kigyomláltam.
Nem a méreganyag mentesség miatt választottam őket. A bio mag bio növényből származik, ami ellenállóbb lehet, mint vegyszerezett társaik, amit átörökíthet a magba is. A vegyszerezett növények alapvetően elég gyengék, mivel nem kell különösebben megbirkózniuk a betegségekkel, hisz folyamatosan permetezik őket. A vetőmagnak termesztett növényeket főleg, mivel ott ÉVI-t sem kell betartani, és nagy veszteség lehet egy-egy növény pusztulása, ezért folyamatosan és sokszor permetezik őket. Hogy aztán az ellenálló-képességet mennyire örökítik át a magba, nem tudom, de 5-6 csomag 500 ft-os mag nem ver a földhöz, így a 'nem veszíthetek semmit' alapon vettem őket.
Ha nincs szükséged plecsnire, akkor teljesen értelmetlen bio vetőmagot venni. A mag tömege 0,0 gramm, ennek "méregtartalma" - ha maradéktalanul átjut a termésbe, akkor is - kimutathatatlanul alacsony. Ennél még a szálló porral is több szennyezőanyag jut be a kertbe...
Ezt a bio földet boltban vetted? Mármint ilyen kis zsákos kiszerelés? Mert még mindig érdekelne a márkaneve :).
Egyébként nem csak bio földben lehet ilyen. Újabb kérdés egyébként, hogy kezelik-e valamivel a földeket. Mert van egy halvány sejtésem, hogy nem. Ez alapján az összes tőzeg bio, hisz a tőzeglápokat nem szokták nagyon permetezni és műtrágyázni.
Egyébként pont gondolkoztam bio földön (mármint, hogy veszek), mert most ismét elvakult bioként fogok bele a dolgokba, annyira, hogy képes voltam bio magokat is venni, amik jó drágák. De nekem nem kell megfelelnem a minőségellenőrzésen, úgyhogy vannak nem bio magjaim is :).
Én már egy adagot elvetettem, de a zömét még ezután fogom. Tényleg, tulajdonképpen úgy is jó, ha nem sorba veted, hanem szórva, és ahova ültetsz, azt húzod ki (a többit meg majd később, ha már nem kell a védelem).
A lényeg most pont az, hogy egy kis kárt okozzak a ökoszisztémába. A jelek szerint nagyon elkanászosodtak. Amúgy erről, hogy a paradicsom maga is tartalmaz nikotint, eszmbe jutott a Simpson család egyik epizódja. Elnézést kérek most kicsit offtopic leszek. :)
A Paradihány című epizód egy részének összefoglalása a Wikipédiáról:
"Homérék megpróbálkoznak a farmerkedéssel, de a terméketlen talajban semmi sem terem. Ekkor egy telefon után Lenny küld egy csomag plutóniumot az erőműből, amivel együtt Simpson a vetőmagot is elveti. Másnap érdekes növény terem, kívülről paradicsom, belül azonban dohány.
Az új termény senkinek sem ízlik, de azonnal rászoknak a nikotin tartalma miatt. Homérnak jól megy az üzlet, aki egyszer már megkóstolta az új növényt, a paradihányt (paradicsom-dohány), az véglegesen rászokik, és visszatérő vásárló lesz."
Én nem szeretnék ilyen növényeket termeszteni, lehet a nikotinlét inkább hanyagolom. :)
Köszönöm! Valószínűleg ez lesz az, mert pár napja vettem egy légypapírt és szépen ragadnak is bele. Peresze egy néhány még így is repked. Amúgy biotőzeget kevertem a bio palántaföldhöz és akár azzal is bekerülhetett, ha más tőzeglégyről lehet szó. Az egészben az a durva, hogy tetvek is megjelentek már. A tetvekre nem tudom, hogyan, de egy fátyolka is előkerült, és százlábú féleségek is vannak a földbe. Ezek a biokészítmények fantasztikusak. Azt hiszem a biokertészetet be is fejeztem erre az évre. Szerintem a pincébe lekerülnek a növények pár napra és ott végzem el a permetezést. Világítás már nem probléma, a fűtést kell valahogy megoldani. Mindjárt előkerítem a nagyítot és lövök pár képet a kifejlett illetve a lárvaállapotról is. Köszönöm még egyszer a segítséget.
Érdekelne a téma, hogy mik lehetnek a virágföldben. Egy kis kutakodás után csak a tőzeglégy lárvára tudok gondolni, mert az rágja a gyökereket is, ugróvillás elvileg nem eszi a növényeket. A másik lehetőség, hogy rosszul kutakodtam, de aki tudna még mondani lehetőségeket, az jó lenne, mert érdekes a téma (mármint kimondottan olyan élősködők, amik a növényt is károsítják).
Kis muslicák nem repkednek arrafelé? (pontosabban kis tőzeglegyek)
Ezt találtam, itt leír néhány szert, amivel be kellene öntözni (én a Mospilant választanám, az Actara már II. forgalmi kategóriás)
Igazad van, de mégsem teljesen :-) Egy cigarettás dobozon ott van hogy mennyi nikotint tartalmaz egy szál cigi, abból lehet számolni. Én anno a kaktuszaimra használtam a gyapjastetvek ellen. 3 szál sötétkék sop...naet áztattam ki kb egy deci vízben két kaktusz földjét locsoltam be vele, tetvek megpusztultak.
Hogy ez palántánál (a paradicsom burgonyaféle tehát ha kismértékben is de tartalmaz nikotint, és bár előbb írtam, de lehet hogy a paprika nem, szóval nagy baja nem hiszem hogy lesz), mennyire durván hat az jó kérdés ebben igazat adok.
Én is bio módon termelek amennyire csak lehet, de egyalamit megtanultam: a bio módszerek megelőzésre nagyon jók, de ha egyszer beüt a menkő, akkor fejvakarás van....
Igen, ezt a posztodat pont a napokban kerestem meg, mert emlékeztem rá :). A bajom az, hogy még nem tudom, hol lesznek a parik, bár már elkezdtem tervezni. Viszont a mustárt már lehetne vetni. Szerinted amúgy mikor kellene elvetnem? Mert annyi jutott még eszembe, hogy csak úgy beszórom vele az ágyást, aztán ahova a parik kerülnek, ott sávokban lekaszálom, majd később a sorközöket is, mert oda is menne zeller és bokorbab felváltva.
Az biztos, hogy a dohánylénél jobb bármelyik nem bio bolti rovarölő is. Tudod, milyen töménységben kell használni, meg van adva a várakozási idő. A dohánylét saccra megkevered, jó erős méreg, és nem tudsz róla semmit.
