Ha hetente ellenőrzöd(és pótolod ha kell), akkor nincs probléma, de az amatőrök ezt el szokták mulasztani. Tény, hogy a közvetlenül az erjedés utáni első kénezés 50 mg/liter tartalma egy hét alatt akár nullára is csökkenhet.
Ahogy én csinálom: erjesztés neutrális fajélesztővel. Lehet ellene lázadni, de én használom. Egyrészt szeretek minden folyamatot ellenőrzés alatt tartani, másrészt pedig 7-8 nap alatt kierjeszti az összes cukrot maradék nélkül minimálisra csökkentve minden erjedési problémát. Erjedés után azonnal 100 mg/liter kén, ez garantáltan kiüt minden mikroorganizmust. Elsőre ijesztően hangzik, de nem kell félni, a két hét múlva elvégzendő első fejtéskor már 50-60mg/liter közé csökken. Fejtés után kap egy tisztító derítést, ami néhány nap alatt tükörtisztára letisztítja a bort. Nekem a szüret után 3-4 héttel mindig így néz ki a borom :)
Hagyom még ülepedni még 2-3 hétig és a derítőaljról is lefejtem, utána már a palackozásig nem nagyom kell semmit csinálni a borral, csak a ként ellenőrzöm(a Bakonyi-féle gyorsteszt erre kiválóan alkalmas), 40-50 mg/liter között szoktam tartani, illetve ha megjönnek végre a mínuszok, akkor kinyitom az ajtót, hogy a labilis borkő kiváljon. Palackozás előtt még egy utolsó kénellenőzés, kap egy laza lapszűrést(közepes lap bőven elég) és mehet a palackba. Sokezer hektó bort csináltam már így
Ma olvastam a gondodat,én egy modernebb dolgot javasolnék.A szilikon dugót,borászati boltokban kapható,megméred az akonanyílást,és ahhoz a mérethez kéred,még ha szinte"szögletes"is az akona akkor is tömít.Jó munkát!
Nagyon szépen köszönöm ! így minden kérdésemre választ kaptam végre már egy ember! aki nem csak nagy külföldi hanem a magyar fajták ba is jártas. már egy hete kérdezősködök fórumokon és semmi. végre most választ kaptam ! még egyszer nagy tisztelettel köszönöm és mivel Imre nap van és én is Imre vagyok iszok egy nagyot az egészségedre ! :D Köszönöm !
A rövidmetszések közül csak a fejművelésű tőkén alkalmazható. Elterjedt volt az alföldi szőlőtermő tájon és a móri borvidéken; ma az alanynevelő anyatelepeken alkalmazzák. Egyszerű metszésmód, de a tőke teljesítőképességét erősen csökkenti.
• Rövidcsapos metszés:
Egy vagy két rügyre való visszametszés. Olyan fajtákon, amelyek alsó rügyeikből is termékeny hajtást nevelnek, hatékony metszésmód, ráadásul könnyen elvégezhető. Ugarcsapra sincs szükség, mivel a két alsó rügy igen közel helyezkedik el egymáshoz képest, így az évenkénti felmagasodás mértéke igen csekély.
2. Hosszúmetszések
Három metszésmód tartozik ide, amelyek csupán a csapok és vesszők hosszúságában térnek el egymástól. A felkopaszodás elkerülése végett mindhárom esetben ugarcsapot kell hagyni, így a váltómetszés szabályait be kell tartani. A hosszúmetszésekkel kihasználható a felsőbb rügyek nagyobb termékenysége; a nagyobb terhelésű tőkék művelésére is alkalmas. Hátránya, hogy szakértelem és kellő tapasztalat nélkül túlterhelhetjük a tőkét, ami a termésminőség romlásához és a következő évi termésmennyiség csökkenéshez vezethet.
Lássuk, mi a váltómetszés, és mik a szabályai!
A tőke alaktalanná válhat, felmagasodhat, ennek elkerülése érdekében váltómetszést alkalmazunk. Lényege, hogy a magasan lévő termőcsapokat alacsonyabban lévő csapokkal váltjuk fel. A hosszabb termőcsap mellett, a termőalap közelében ugarcsapot hagyunk, annak érdekében, hogy az alacsonyabban lévő ugarvesszőkből metszhessünk a következő évben termőcsapokat, a múlt évi termőcsapokat pedig eltávolítjuk.
A tőkén felváltva is kialakíthatunk rövid- és hosszúcsapokat, évről évre váltakoztatva. (Ahol előző évben rövidcsap volt, ott idén hosszúcsapot hagyunk, és fordítva.)
• Hosszúcsapos metszés:
A termőcsapot ennél a metszésmódnál 3-5 rügyre metsszük vissza! A nagy fürtű fajtáknál alkalmazzuk, ahol az alsó rügyek kevésbé termékenyek. Bemutatásakor kétrügyes rövidcsapból induljunk ki, ebből két vessző fejlődik, amelyek közül a felsőt hosszúra hagyjuk (3-5 rügy), az alsón kétrügyes ugarcsapot hagyunk, amely a tőkerész következő évi felmagasodásának elkerülésére szolgál.
A tőkén mindig felül helyezkedik el a termőcsap, alatta az ugarcsap, majd legalul a biztosító csap.
• Félszálvesszős metszés:
A termőrész hosszúságában tér el az előző metszésmódtól, ez esetben ugyanis 6-8 rügyet hagyunk.
• Szálveszős metszés:
A termővessző 8 rügynél hosszabb, általában 10-12 rügyes. Szálvesszőt cseren hagyjunk! Annak érdekében, hogy a szálvesszőn minél több rügyből kapjunk hajtást és termést, a szálveszsző függőleges síkját meg kell változtatni. A fakadás megindulása előtt vízszintesen vagy félkörívben (Sylvoz művelésnél függőlegesen) kössük le a szálvesszőket!
A mai intenzív termesztés esetében nem hagyunk termőalapokat, hanem a letermés után a szálvesszőket teljes egészében eltávolítjuk, és a tőke más részén meghagyott ugarcsapon fejlődött új termővesszőt hagyjuk meg. A karon rövid és hosszú elemek váltakoznak, ezt cseralapos váltómetszésnek nevezik (a szálvessző levágása idején kétéves, vagyis cservessző).
köszönöm az infót ! de pontosabban hogy hosszú metszés ? azt ugy értelmezzem mint szálvesszős például ernyő ? vagy egy 2 karos kordon 3-5 szemre metszés ?
Termesztési értéke Rövid tenyészidejű, igen korai érésű fajta. Augusztus elejétől, közepétől fogyasztható. Fürtjei sokáig a tökén hagyhatók, hosszabb időn át szedhetők. A szedési időre azonban ügyelni kell, mert túlérve a fajta illat- és zamatanyagai hátrányosan változnak. Erős növekedési erélyű. Termőképessége inkább közepes. Másodtermést alig nevel. Középnagy ftirtje, kicsi bogyói miatt nem tartozik a tetszetős, piacos csemegeszölök közé. Viszonylag jól szállítható. Kettős hasznosítású fajta. Terméséből azonban inkább bort készítenek. Bora intenzíven muskotályos, lágy karakterű, gyorsan vénülő, többnyire házasítási alapanyag. Talaj és fekvés iránt különösebben nem igényes. Mindenhol beérik. Minden talajon, így homokon is jól díszlik. Fagytűrése közepes. A szárazságot viszonylag jól elviseli. Bogyórepedésre és rothadásra nem hajlamos. Magasművelésre, lugasok kialakítására alkalmas. Hosszúmetszést igényel. Hajtásai gyorsan és hosszúra nőnek, a támaszan könnyen összekuszálódnak. Tökéit gondos és rendszeres zöldmunkában kell részesíteni. Telepíthetősége: minden borvidéken és bortermő helyen telepíthető. Telepíthető klónjai: a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő államilag elismert klónja a K.1l. Állami elismerésben 1984-ben részesült.
ha jól volt kezelve,akkor sztem ok. Valamennyire érezhető lesz a barikkos jelleg továbbra is, de csak halványan, minimális ellágtannin kioldódással lehet már csak számolni (pont amiért barrikolnak)
láttam a neten hogy árulnak 2-3 éves barriquehordokat .Tudom hogy a pörkölés szempontjábol már az igaziak.De viszont a tölgy hordo az csak tölgy hordo.Erdemes lenne felhivni öket szerintetek???
jelenik, ha" hajintod" akkor egészen szerencsig hajintsd, kend be olvasztott parafinnal/ gyertya/ valószínű gyengébb minőségű, de nem szabad lenne neki folyni, azért a jó dugónál is oldarra döntik a palackot hogy a folyadék duzasza , így biztosan lezár.
Ugyan nem szőlős téma, de inkább itt teszem fel a kérdésem, a boros fórum nem ilyen aktív.
Az új dugóim (felül) eresztik a bort, teljesen átnedvesedtek rendesen szivárog belőlük a bor. Ez természetes az új dugóknál, vagy valami rossz minőségű és hajítsam el jó messzire? Gondolom nem egészséges ez a dolog.
De mivel rozet szoktam belőle csinálni, és nem vagyok a festő borok megszállottja, (kivéve a nero eddig), így ez a háziasítás nem kell.
Továbbá ez sok minden, de nem lágy... Tavaly frissen még a túlzott savasságával voltam bajba. Így 1 év után már javulgat, de nem félek hogy ellágyulna...
szia szerintem egyik se rossz döntés ha nem akarsz vegyszere sokat költeni igaz mind a 2 bora asztali Bornak van besorolva de mint nálunk is vidéken ezek mennek jobban házi borba. a Medinának szerintem jobb bora van mint az Othellonak . igazság szerint ha nem akarsz sokat bajlódni vele akkor mindegy hogy Medina vagy Othello de én 2 közül inkább a Medinát mondanám.
Az a doksi amit én belinkeltem az a szer hivatalos toxikológiai vizsgálatának az eredményeit tartalmazza. Én abszolut nem foglalkozom a bemondással, hogy "nem okoz rákot" ameddig nem látom a két éves karcinogén vizsgálat eredményeit. A hivatalos vizsgálat szerint pedig de igen, okoz rákot, csak kilószám kell enni éveken keresztül :)
Szóval ez a szer sem cévitamin és nem is kamillaborogatás. Van neki rendes LD50 mutatója és karcinogén dózisa is. Ez egy fungicid vegyszer, van neki rendes engedélye és hivatalosan nem egészségtelen a vele fújt gyümölcs fogyasztása.
Azon lehet versenyezni, hogy melyik méreg az ártalmasabb, de ettől még a méreg az méreg marad. Nem mondom, hogy vállalhatatlan a fungicidek használata, de azért örülni nem kell neki. Egyértelműen egy kellemetlen kompromisszum ha ilyen szerre szorul a gazda. Röviden, nem egy fegyvertény, hogy egészséges szőlőt szüreteltek... bárki szüretelhetett volna makk egészséges szőlőt ilyen áron.
Hmm... a svájci környezettudatos tulaj és a korábban Szászi Ende biogazdaságában dolgozó szőlész szerintem nem predesztinálja a szermaradványos bort, a fungicidbe marinált fürtöket... A hivatkozott doksi szerint pont nem igazolt a teldor rákkeltő hatása, és itt is mint "nem rákkeltő peszticid" szerepel, használata engedélyezett az Agrár-környezetgazdálkodási programban (ahol nem a feketeöves vegyszerek mennek azért) ettől függetlenül én sem tapsolok az ilyen beavatkozásoknak, de azért nem is kell a másik végletbe esve stigmatizálni ezeket. (Két rezes permetezés a vegetáció vége felé szerintem sokkal ütősebb.)
