Nálam elsőként a 170m2 területemre raktam öntözőrendszert mert ritka volt, nyáron szenvedett hiába locsoltam slaggal az olyan volt mintha semmit nem csináltam volna. Majd később egy másik 60m2 is megcsináltam végül az utcara is kivittem egy 50m2-es teruletre...
azota csak gyonyorkodom a fűben (miközben nyirom) mert nyírni kell mert nőni fog rendesen ha eteted akkor meg főleg. Viszont így lesz gyönyörű!
Esővíz gyűjtőből a pázsit locsolás olyan, mint halottnak a csók. Ahol aszály van, ergo locsolni kell a füvet, ott esővíz is kevés van. Ahol sok esővíz összejön, ott nem kell locsolni a pázsitot, mert arra is ráesik az eső. 200 nm locsolása nyáron heti 4 alkalommal 2 m3 víz, összesen 8 m3, havonta 32m3. Ha van ekkora tartályod, és meg is telik, nem szóltam semmit.
Csak ha lehet földalatti csöveket fektess le. Ugyanis a területen fekvő csövek, meg nyíráskor azok összeszedése meg a munka után visszatelepítése csak macera.
Az a baj ha az öntözést nem tudod rendesen megoldani, akkor mindegy, hogy mennyi energiát fektetsz bele, a végeredmény nem lesz annyira jó.
200nm annyiból még előny is, hogy viszonylag könnyű és olcsó összedobni rá egy öntözőt. Szivattyú meg így is úgy is kell ha kútból, vagy tárolóból használod a vizet, bár utóbbi nem hiszem elég lenne.
Nálunk kb 200nm2 méter füves rész lesz csak ezért gondolkodok még az öntözőrendszeren bár biztos praktikusabb. Van esővíz gyűjtő a föld alatt, arra gondoltam az jó lesz öntözni, már amíg van benne.
Én is kézzel szórtam. Fogtam egy olyan műanyag edényt a konyhában, amibe pont 1 kiló fért, a gereblyézett földet pedig a talpammal felosztottam megfelelö méretű téglalapokra. Az elsö kettönél belöttem a vetési mennyiséget, meg "befényképeztem" magamnak hogy néz ki az elöírt mennyiség a földön, utána már bátrabban mertem szórni, de maradtam a kilónkénti módszernél.
Szerintem amatör szinten, kb. 500 nm-en jó volt így. A profik nyilván megmosolyogják 🙂
Az öntözörendszert ne spórold el, ill. számold ki mennyi idö alatt térül meg egy kút...
Csillagkapa a célszerszám. Az azért jó, mert hülye biztos(én is ezzel csináltam). Nem csinálsz vele gödröket, nem húzod össze a magokat egy kupacra, mint a gereblyével. Utána mehet a henger. :)
Köszi. Egyre jobban hajlok az őszi vetésre. A fűmagot ha fű vetővel vetem, és úgy hengerezem az is jó. Vagy akkor nincs 1--2 cm a föld alatt? Esetleg a gereblyézett földbe vetem és hengerezem?
Ha kozepesnél picit is jobb füvet szeretnél akkor csinàlj öntöző rendszert - az sem bonyolult YouTube-on sok oktató videó van (èn is így csináltam magamnak)
ha az anyagiak miatt hagynád ki akkor inkább gyűjtsél hozzá augusztus végéig- addig mehet a föld munka és a gyomirtozás - és az őszi füvesítés sok idegeskedéstől megóv.
Alap műtrágya vetés előtt egy hétel jó anyag a normál npk 15:15:15 vagy vehetsz drágább starter trágyát is - ezt 5-15 cmn-re szoktuk beforgatni a felszín alá. A fumagot 1-2cm-re dolgozzuk be a talajba és hengerrezzuk, majd kb két hétig folyamatos nedvesség alatt tartjuk a felszínt (na már itt bánni fogod ha nem csinálsz öntözőt)
olvass vissza akár az én őszi hozzászólásaim között ott meg van hogy én mit hogy csináltam és mi lett belőle.
Fűmag : Scott Toscana ( valóban jó )
vetés után 6 héttel a szomszédok azt mondták bárcsak ilyen lenne nekik is ( mit fog mondani május közepén ha teljesen besűrűsödik)
Az első tanács az lesz, hogy füvesíteni jobb ősszel, tavasszal sokkal nehezebb a gyomok miatt, de azért lehet jó eredményt elérni.
Öntözőrendszer is lesz? Vagy rakosgatóssal öntözöd, ami elég fáradtságos munka, meg nem tudod annyira egyenletesen, stb. Ha a természetre bízod akkor jó eséllyel nagy csalódás lesz a végeredmény. 1-2 hét várakozás a gyomirtózás után kevés, márciusban még hideg van, nem hat olyan gyorsan, de az úgy is adja magát, látni fogod. A vakondháló biztos megéri, nem tudom házilag mennyire egyszerű a telepítése, azt te raknád le? Itt a fórumban toscana fűmagot nagyon dicsérik, azzal nem lőhetsz mellé. Igaz nem kifejezetten sport fűmag, de azért bírja a strapát.
Tanácsot szeretnék kérni a tavaszi füvesítéshez. A sorrendre lennék kíváncsi és, hogy mit kell használni. Én erre gondoltam(több helyről olvasva):március közepe gyomirtózás, 1-2 hét múlva rotálás, utána bob-cat kb 10cm föld letol, vakondháló, föld vissza,műtrágya, fűhenger ,kb 1hét múlva füvezés, fűhenger. Így jó a sorrend, vagy inkább a trágya a rotálás előtt? Vetés előtt fel kell gereblyézni? Milyen gyártmányú műtrágyát és fűmagot(sport) ajánlanátok? Vakondhálóról esetleg vélemény megéri-e? Tanácsokat előre is köszönöm.
Még egy válasz, bár úgy látom már kezdünk elbeszélni egymás mellett.
Az én olvasatomban nem a vetéstől lesz sűrű vagy ritka a fű hanem, a szakszerű nyírástól. Egyébként a sűrű vetés általában kiritkul a ritka meg besűrűsödik a kelést követő bokrosodás után.
Komolyan azt mondod, ha ezt a tesztet megcsinálnánk 100 helyen egy olyan nyáron mint a mostani volt, akkor semmi különbséget nem tapasztalnánk a sűrű+hosszú és ritka gyepeknél, nagyjából ugyanaz lenne a gomba által kipusztult felületek aránya? Szerintem a sűrű, hosszú gyepeken sokkal nagyobb lenne a kár, persze egész biztos, hogy a ritkásnál is lennének fertőzések, de közel se olyan mértékben.
Ha füvet takarmányozásra használnám, akkor a több fű elvesztése nagyobb kár lenne a hosszú füves gyepen, de itt a talaj fedettség és az esztétikai szépség károsodik a gombásodástól.
Amúgy az is relatív, hogy mi a magas fű. A golf green-t pl 3-5 mm magasan tartják és nagyon tud gombásodni. Egy NBI. pálya füvétől 28mm az elvárás és 100% borítás, no meg a pofásra vagy mintásra nyírás, az is megy a lecsóba, ha nem tudjuk megvédeni, A galopp pályán 10 centis fűben fut a ló. Minden helyen gond ha nem tudom tatani az elvárásokat, mert akkor annak is annyi, vagyis kizárják a területet minden esetben a versenyből, de a kerti pázsit is 4-5 cm magas (az Attilánál 3cm) és ha rendszertelenül nyírom, akkor ritkul, viszont a pázsitot tavasszal rövidebbre vágom, a nyáron pedig hosszabbra a gomba meg egyformán foltosítja mindegyiket attól függően, hogy éppen melyik az ügyeletes kórokozó.
Az első bekezdéshez csak annyit, hogy látom, hogy látod a lényeget.
A legjobb példa erre: nézd meg azokat a kerteket, ahol már rég volt füvesítve és azóta nem volt soha gyomirtózás, mondjuk a "gyepnek" csak a 30-50%-a fű (és egészen biztosan nem prémium fűmagból) a többi gyom, tehát nevezhetjük nagyon ritkásnak is. Ilyen esetben kizárt, hogy az egész állományt kivigye a gomba, pedig állításod szerint ugyan úgy lehetséges lenne:
"Amikor megjön egy fertőzés, akkor az megtámad mindent amit lehet, mindegy hogy sűrű vagy ritka.
No itt már nemcsak a fűről van szó ami ugye egyszikű, hanem a kétszikű gyomokról is, vagy a ritka füves pázsit muharosodásáról. Az én állításom csak a ritka és a sűrű fűre vonatkozik másra nem, ez minden.
Egyébként ami nálad gyomos gyep az nálam lehet hogy vadvirágos pázsit. Kérdés, hogy tudatos vagy véletlenszerű a produkció.
Akkor hogy lehetséges, hogy a szomszédnál, nagymaminál és még sorolhatnám, ahol nem gondozott a gyep, sosem támad a gomba? Pedig nyáron ott is ugyan úgy ázott a hajlamos fű. Szerintem egyszerű a magyarázat, lehet pár kis foltban volt ahol megjelent, csak utána nem tud tovább terjedni (mert ritka), így nem is feltűnő. Egy gyommentes sűrű gyepnél meg rohamosan tud terjedni, mire megjelennek az első tünetek.
No ezt hívják természetes szelekciónak. Ami bírja az megmarad ami nem az kimegy. Így válogatják ki a nemesítők a betegség ellenálló fajtákat is, mármint ilyen termő területről, aztán ha tisztán telepítve sem fertőződik akkor nyerek.
Ha jól értem te azt állítod, ha csinálnánk egy tesztet 100%-osan ugyanazok az adottságok, olcsó fűmaggal vetés, egyik helyen az előirt mennyiség felével, másik helyen a duplájával, rendszeres nyírás, növényvédelem, stb majd miután megerősödött (hogy ne fiatal fűről beszéljünk) köv. tavasszal a a sűrű füvet hosszúra hagynánk (hiszen azt mondtad a hossz se befolyásolja a gombásodást) a másikat ugyanúgy rendszeresen nyírnánk, tehát minden körülmény ugyanaz, csak a hossz és a sűrűség más.
Komolyan azt mondod, ha ezt a tesztet megcsinálnánk 100 helyen egy olyan nyáron mint a mostani volt, akkor semmi különbséget nem tapasztalnánk a sűrű+hosszú és ritka gyepeknél, nagyjából ugyanaz lenne a gomba által kipusztult felületek aránya? Szerintem a sűrű, hosszú gyepeken sokkal nagyobb lenne a kár, persze egész biztos, hogy a ritkásnál is lennének fertőzések, de közel se olyan mértékben.
Én ezzel majdnem mind egyetértek, amiket Attila írt, az is mind teljesen helytálló, vannak ellenálló és kevésbé ellenálló, meg könnyen gombásodó egyedek. Én azzal az egy dologgal nem értek egyet, hogy a gombásodás és sűrűség között nincs kapcsolat. Ezzel nem azt mondom, hogy a ritka fű a jó, vagy hogy az nem tud gombásodni, sőt ha hajlamos a fű, egész biztos, hogy előbb utóbb egy ritkásabb gyep is megfertőződik. Csak esetleg kevesebbszer és kevésbé rohamosan terjedve, mint egy kefe sűrű (és hajlamos) gyep.
A legjobb példa erre: nézd meg azokat a kerteket, ahol már rég volt füvesítve és azóta nem volt soha gyomirtózás, mondjuk a "gyepnek" csak a 30-50%-a fű (és egészen biztosan nem prémium fűmagból) a többi gyom, tehát nevezhetjük nagyon ritkásnak is. Ilyen esetben kizárt, hogy az egész állományt kivigye a gomba, pedig állításod szerint ugyan úgy lehetséges lenne:
"Amikor megjön egy fertőzés, akkor az megtámad mindent amit lehet, mindegy hogy sűrű vagy ritka. "
Akkor hogy lehetséges, hogy a szomszédnál, nagymaminál és még sorolhatnám, ahol nem gondozott a gyep, sosem támad a gomba? Pedig nyáron ott is ugyan úgy ázott a hajlamos fű. Szerintem egyszerű a magyarázat, lehet pár kis foltban volt ahol megjelent, csak utána nem tud tovább terjedni (mert ritka), így nem is feltűnő. Egy gyommentes sűrű gyepnél meg rohamosan tud terjedni, mire megjelennek az első tünetek.
Általában csak keverék ajánlásában lévő leírásra támaszkodhatsz és várod hogy jön-e a hatás amiért megvetted vagy nem. Az összehasonlítás amatőröknél nem megy, legfeljebb olyat akar amilyen a havernak van.
A profik meg meg tudják nézni a fajta leírást, ami azért megbízható, már ha a drágábbat az olcsóbb keverék fajta összetételével akarják összehasonlítani, vagy keveréket tervezünk mint pl a Toskana.
De akkor Samubá és Attila, vmit tisztázzunk. EZek szerint akkor az,hogy a gomba és sűrűség/hossz között nincs kapcsolatot úgy kellett érteni, hogy a rezisztens fajoknál nincs kapcsolat, a fogékonyaknál van? Ugyan így a sűrűség/hossz helyett behelyettesíthetnénk bármilyen gombásodásra hajlamosító tényezőt, hisz nyilván az is csak a fogékony fajokra igaz. :D :D :D :D
Az egyértelmű, hogy fogékony fajták kellenek az adott fű faj választékából. Viszont szerintem a sűrű és a ritka pázsit is megbetegszik. Gondolj arra hogy a buszon ha sokan vannak elkapják a náthát, ha valaki tüsszög, de ha kevesen vannak akkor is elkapják azok akik megfertőződnek. A nagyobb tömegnél legfeljebb többen kapják el, ugyanez van a gyepnél is.
A nyírástól a gyep sűrűsödik és ezek a fiatal új hajtások lágyabb szövetűek könnyebben fertőződnek, ez viszont igaz,de nincs határ hogy milyen sűrűségnél következik ez be, vagyis általában bármikor, ha van fiatal hajtás. Persze hajlamosító tényező az esti öntözés is, ha fogékony a gyep, viszont nem minden fajta ellenálló minden betegségre és itt már jön az agrotechnikai megoldás.
A pythium, ami a talajból fertőz, pl. meleg esős időben, kötött talajon jobban fertőz, mert a felszínen elfolyó víz fertőzi az útjába kerülő füvet, de egy nagy zápor után az egészgyepen megállhat annyira a víz hogy totál fertőzés alakul ki.
Homokos talajnál erre kicsi az esély, de nagy zápornál ott is megállhat annyira a víz, hogy elég a fertőzéshez, ugyanakkor, ha árnyék is van a területen, akkor lehet, hogy az árnyékban annyival alacsonyabb a hőmérséklet, hogy ott nem lesz fertőzött a füved. Amikor nem számítasz fertőzésre, akkor ez betegség egyik napról a másikra mindent lerendez, esélyed nincs a védelemre, csak a prevenció.
Semmilyen kapacitásom nincsen arra, hogy tudományos összevetést csináljak egyes keverékekről. Erre vannak szakosodott vállalkozások, kérdés, megosztják-e veled, vagy akárkivel az információkat, akik nem fizetnek érte. Az általam felsorolt keverékekkel dolgoztam éppen, ezért szerepelnek az összehasonlításban. Szolgálhat útmutatásként, mit vessenek, milyen szőnyeget fektessenek, akik betegségmentes pázsitot szeretnének. A klíma változását figyelembe véve a mediterrán keveréknek van növekvő jelentősége. Ebben az évben lesz összehasonlítási alapom egy konkurrens keverékkel, a Barenbrug Water Saver nevűvel. Tavaly több helyre vetettem, mert nálunk a Toscana nem kapható.
Egy ilyen összevetést szerintem szerencsésebb hasonló összetételű fűmagkeverékek esetében elvégezni, hiszen akkor tisztább a kép. Azt, hogy a felsőpakonyi gyepszőnyeg milyen keverékből készül nem tudom, a másik kettőre rá lehet keresni, de valószínűleg három teljesen eltérő keverékről van szó. Ennek ellenére persze vannak tanulságok...
Hali. Ezt a felsőpakonyi füvet én is megerősítem. Valahonnan kimaradt 50 m2, s hogy ne menjen kárba szüleimnél letettem. Ez már 10 éve lehetett. Soha nem kapott gombaölőt, műtrágyát sem. Ment rá sokszor forró víz, felmosószer, levél rajta maradt stb. Szinte csak az égiek locsolták, s akkor a legnagyobb kiégésből is mindig helyrejött, s azóta is fű. Természetesen az 1/3-od vágás sem volt sose betartva.
Most ősszel, mivel én most füvesítettem, adtam annak is egy kis K túlsúlyos cropcare-t, s tök szép lett.
Én a gyakorlat embere vagyok, sosem tanultam a szakmát semmilyen oktatási intézményben.
2005-ben kezdtem a gyakorlati kertészkedéssel, innentől számítom az időegyenest, ekkor nyílt ki a szemem és kezdtem kapiskálni az összefüggéseket.
Azt tudom, hogy idehaza figyelem a felsőpakonyi szőnyeg telepítésű pázsitomat. 4 éve van itt, nem mondom, hogy sűrű, mint a kefe, mert manapság már nem ebben élem ki magamat. Egy deci gombaölőt sem kapott még, teljes napon van, vizet kap, amennyi kell neki. Egy biztos, gyakran nyírom, mert úgy tetszik. 2,5-3cm magasra van nyírva. Sosem volt még beteg.
5-6 méterrel odébb van a Barenbrug Supersport telepítés, az talán 6 éves lehet (szőnyeg volt az is). Minden szezonban megbetegszik, pedig kap permetezést, igaz, nem viszem túlzásba. Ha látom, hogy foltos, akkor. Locsolás, nyírás, mint az előzőnél. Egy fontos dolog, mindkét pázsitot azzal a géppel nyírom, amellyel a kuncsaftoknál is, takarítás nélkül, tehát fertőzöm őket orrba-szájba.
Harmadik tapasztalat a Scotts Toscana, egyik telepítésemet hetente látom és kezelem, mert járunk oda nyírni. 2015-ben csináltam, csak ímmel-ámmal kap vizet (pont ezért lett ez telepítve), nyírás hetente 5 cm magasságra. Tavaly 1x permeteztem, mert mintha betegség lett volna rajta, de nem vagyok benne biztos a mai napig. Gyorsan elmúltak a tünetek.
Na erre varrjál gombot, ha akarsz, én ezt tudom és ebből indulok ki.
Samubá annyival jár előrébb, hogy ő már akkor is pázsit professzor volt, amikor én még a homokozóban játszottam az ovis osztálytársaimmal.
Mért ne lenne helyes állítás, attól még hogy vannak rezisztens fajok? Ez kb. olyan mintha azt mondanám, hogy az influenza és a tömött buszon utazás között nincs kapcsolat, mert most már tudom hogy van ellene oltás :D
Ha valami rezisztens, akkor mindig közel 0% az esély a gombásodásra, ilyen alapon akkor semmi se befolyásolja a gombásodást.
Ez teljesen ugyan az mintha azt mondanád, hogy nyugodtan lehet este is öntözni, mert nincs kapcsolat az öntözés és a gombásodás között, nyilván ez is csak a fogékonyakra igaz.
De akkor Samubá és Attila, vmit tisztázzunk. EZek szerint akkor az,hogy a gomba és sűrűség/hossz között nincs kapcsolatot úgy kellett érteni, hogy a rezisztens fajoknál nincs kapcsolat, a fogékonyaknál van? Ugyan így a sűrűség/hossz helyett behelyettesíthetnénk bármilyen gombásodásra hajlamosító tényezőt, hisz nyilván az is csak a fogékony fajokra igaz. :D :D :D :D
