Vannak országok, ahol teljesen hétköznapi állat a medve és nem cikkeznek róla az újságok, hogy egy mászkál az országban, meg nem követi egy hadsereg, nem ül össze tanács, hogy mi legyen vele. Aztán mégsem hal meg mindenki, aki elhagyja a várost és betéved az erdőbe. Tagja vagyok facebookon olyan csoportoknak, akik járják a természetet és több post s van, hogy futás, túra közben medvenyomot láttak és inkább letértek az előre kiszemelt útvonalról, vagy kerültek, visszamentek inkább a kocsi felé. Nem nagy ügy, csak figyelni kell... plusz arra egyéb veszélyes állatok is élnek, nem csak mókusok, amik elviszik a mogyoróját az embernek.
Gyerekkorom óta vaddisznók közelségében. Érdekes, túléltem.
Lehet, hogy ennek az az oka, hogy betartom a játékszabályokat?
Hogy nem megyek az adott időben arra a helyre, ahol napszálltakor gyűlekeznek?
Hogy éberen járok a sötét erdőben is és ha mellettem figyelmeztetően röfög, akkor kitérek?
Mindig szólnak a vadak, mielőtt támadnának.
A medvékről is leírták fehéren feketén, hogy mindig egy fals támadással indítanak és ha valaki akkor nyugodtan visszavonul, akkor nem mennek tovább.
EGY darab medvéről van szó.
Mennyi állatfaj pusztult ki véglegesen a Földön az ember miatt az elmúlt tíz évben?
Olyan jó, hogy kényelmesen élünk. A multiban termelt kényelmi felszerelésekkel körbevéve, ami erdőírtáshoz, légszennyezéshez, globális felmelegedéshez vezetett. De jó, hogy minden évben új ájfónt lehet kapni.
Aztán majd megnézem az utánunk jövő generációknak mi marad
Ez tipikusan olyan kérdés, amire nincs abszolút helyes válasz! Kellene találnunk egy egy olyan megoldást, amit az emberek többsége elfogadhatónak tart, és az állatvilágot sem kell kiirtanunk magunk körül. Sajnos, mindenkinél máshol van az a határ, hogy mit tart veszélyesnek, nyilván a bátrabbak szívesen mászkálnánk barna maci által járt erdőkben, mezőkön, de én például nem. Éppen ezért bármi lesz is a megoldás, az sokaknak nem fog tetszeni.
Akkor már nem lesz módomban ilyesmiket mondani,de egy vaddisznó is simán ki tud csinálni,ha olyan kedve van.:)Sőt,egy szarvas is.Én itt inkább az egyedszámokkal zsonglőrködnék:hány medve él az országban és hány vaddisznó,farkas vagy szarvas?Akkor melyiktől kéne jobban félnem?
Okés,de akkor be lehetne vinni ezekbe a vadasparkokba a vaddisznókat,farkasokat,de akár a szarvasokat is.És az a gáz,hogy inkább mi jelenünk meg az ő környezetükben,nem pedig ők.
Én úgy vagyok vele,hogy az erdő az állatok lakhelye,én ott csak vendég vagyok.
Itt több szempontot kell figyelembe vennünk. A saját kényelmünk érdekében sok évezred alatt a magunk képére formáltuk a Földet, hogy elfogadható szintű veszélyt jelentsen csak számunkra a természet. A világ nagy része kultúrtáj lett, mezőgazdasági területek, lakóövezetek. Maga az ember sem képes már önmaga megvédésére, hiszen lassan kipusztulnak belőlünk az évmilliók alatt kialakult önvédelmi reflexek. Már nem tudjuk, hogyan kell viselkedni a medvékkel, farkasokkal szemben, ráadásul a közbiztonság megőrzése miatt már fegyverünk sem lehet mindenféle vizsga nélkül, és még akkor is csak korlátozottan használhatjuk azokat.
Na, ebben a világban már tényleg zavaró tényezők az ismét a környezetünkben megjelent, emberre is veszélyes ragadozó állatok! Szerintem a helyes megoldás az, ha ellenőrzött körülmények között tartjuk ezeket a vadakat, természetesen nem állatkertek vasrácsai mögött, hanem vadasparkokban, ahol kellő biztonsági intézkedésekkel láthatóak lennének.
Akkor mi lenne a jó megoldás?Ivartalanítás,életük végéig tartó fogság vagy a kiirtás?Én személy szerint örülök neki,hogy nálunk is megjelentek újra a medvék és a farkasok.Nekik sokkal jobban helyük van a természetben,mint nekünk.
Ja, akkor ne is féljünk tőle, hiszen olyan békésen úszkál. És énekelgessük a versikét, miközben simogatjuk: Nem félünk a cápától, hisz nem esz meg, csak megkóstol! :-)
Eddig irtottuk őket, most meg védjük, mint veszélyeztetett fajokat. Nyilván ilyenkor növekedésnek indul a populációjuk. Csúcsragadozókat engedünk a természetben szaporodni, amelyeknek nincs természetes ellenségük. Maaaargit, noooormális?
Eddig a ló egyik felén lógtunk le, most meg átestünk a másik oldalára.
Sokszor jut manapság eszembe, hogy mintha megelevenedett volna a természet mostanában, mintha nagyobb lenne a mozgás. Visszajött a toportyán, az aranysakál, most már a medve is.
Kezd a természet visszaszólni nekünk, hogy eddig és ne tovább?
Bár ez azt jelenti, hogy ismét meg kell tanulnunk - különösen túrázóként - visszahozni magunkban a vadembert, hiszen most már nemcsak mi vagyunk az erősek az erdőben, én örülök ennek a visszarendeződésnek.
Egy dologra kell figyelni, bar ezt is csak tanacsoltak nekem, hogy a magas zsirtartalma miatt intenziv mozgasnal megnyomhatja a gyomrot es gyorsabban jon ki alul a cucc :) Bar turazasnal szerintem ez a veszely nem all fent, en legalabbis nem tapasztaltam multkor verkor alatt, pedig kb 3-4 lecsuszott elszepen adagolgatva, nem egyben befalva.
Ha meg hazias es megy az angol (bar biztos van magyarul is) erdemes flapjack receptekre rakeresni. Kb hazi sutesu zabszeletek. Meg lehet tobb napra sutni zabkekszet, ami allagra azert mas es igy valtozatosabba lehet tenni az etkezest, vagy jutalmazni magad akar.
A zab az allokepessegi igenybevetelekhez nagyon jo, sok lassan felszivodo szenhidratot tartalmaz, illetve magas a feherje tartalma is, igy azt is segit potolni, meg dietaba is kivalloan beillesztheto.
A tubusokat nem a kupakos-menetes végén kell tölteni, hanem a másikon. :-) Mi már cseréltük ki egy kolléga mustáros tubusának tartalmát gépzsírra. Áprilisi tréfa volt. :-D
DM-ben, Rossmanban lehet kapni kismeretu tusfurdot, sampont, fogkremet, stb. erdemes venni. Egyszer vettem beloluk es azota azokat a dobozokat toltogetem utan, azokat viszem turakra, versenyekre. Perszek a figkremet nem toltom utan, nem vagyok varazslo :)
Sima muzliszelet, finaomak, nincsenek szerintem agyoncukrozva es valtozatos izuek. Plusz nem sok helyet foglalnak es megis adnak 400kcalt szeletenkent, szoval lesz energia a kutyagolashoz.
Nyári hőségben az alföldi kéket járva jöttem rá, mennyire fontos a többnapos túrákon a megfelelő mennyiségű vízen túlmenően az izzadtsággal eltávozott ásványi anyagok pótlása. Több próbálkozás után nálam az ósan gazdaságos sós csipsz vált be, mint só (NaCl) pótlási forrás, mert a sótartalmán kívül még energiát is adott. A magnéziumvesztéssel fellépő izomgörcs ellen pedig pezsgőtablettát vittem magammal, naponta egyet fel kellett oldanom és meginni.
Pontosan! A víz a legsúlyosabb tétel a sátor után. És a legfontosabb is.
Igyekszem is spórolni vele. A tervezési szakaszban megnéztem, hol van vízvételi lehetőség, és ha nincs, akkor az utolsó folyadékfelvételi helyen - kocsma, bolt - kiegészítem még valamivel.
Kaját eleinte csomagoltam, de mindig sokkal kevesebbet ettem, úgyhogy felesleges tehernek bizonyult. Igyekszem a kaját mindig helyben megoldani - ez persze alapos tervezést igényel, mert én is jártam úgy a Csereháton, hogy egyrészt eltévedtem a Kecskepad előtt, az akkor még hiányos jelzések miatt, másrészt pedig azon a vidéken akkoriban Bódvaszilastól Felsővadászig semmi nem volt. Egy napot végigéltem diákcsemegével, ott is a folyadék volt a fontosabb egyébként.
Diákcsemege, alma,sajt, csoki, ennyi van nálam útravalónak.
Azt kevesen gondolják át (mi sátrazók is inkább keserves tapasztalatból tudjuk), hogy kétszer 1,5 liter víz bizony 3 kg. (Ez több mint egy téli hálózsák, vagy két sátor súlya.) Szóval az üres és a teli állapot között jelentős súly különbség van, és még hozzá jön az elemózsia pillanatnyi állapota is. Vízvétel után ezt bizony határozottan érezni lehet. Szóval nyugodtan kijelenthetem, hogy a hátizsákban a legsúlyosabb tétel a víz.
Pedig a vízzel nem lehet viccelni, vegyétek komolyan!
(Az AK-n egyszer egy délután alatt fogyott el 4 l vizem, pedig spóroltam vele ahogy lehetett. Szerencsére, másnap a hajnali hűvösben, még kitartott a maradék fél liter a következő városig.)