Én is ittam a minap egy ihatatlan juhfarkot! A boros fórumban említettem is, hogy nem várok egy Bzoli féle juhfarkot azért a pénzért, de ezért még nem kell az egész fajtát elásni ;)
Ízre engem nem fogott meg, érdekes diós utóíze van, de persze ízlések :)
Szerencsére nem túlért, hanem csak teljes érésben volt, mikor megcsípte a dér, így a darazsak se bántották, és nem. Ilyen szempontból az ezerjónál nem örültem a túlérettségnek, mert így le kellett szedni, de az egy teljesen más jellegű bort fog adni, mint ez a rizling adna. (Ezt megcsemegézem, ebből nem lesz bor.)
Az ezerjó tőkék sok darazsat és harlekint és legyet csalogattak, de a cukros sör ezt megoldotta...
Saját tapasztalat: A szörpre max pár fajta légy megy és ennyi. Állítólag mert túl sok volt benne a tartósítószer amit próbáltam. De végül maradtam a legolcsóbb sörnél. A sörre még cukor nélkül is mennek, de cukorral több fajta a fogás! A fogott anyag nem vész kárba, a kacsák megeszik!
Magyarországon a HNT nyilvántartása szerint csak a Mátrában van Gamay úgy három hektár. Megpróbálok utánanézni, hogy kinél van. A Losonci Bálint vagy a Szecskő Tomi esetleg tudják, de a hegybírónak hivatalból tudnia kell: http://www.matraiborvidek.hu/boraszoknak/hegykozsegek/19
Mondjuk ilyen mustfokkal sokat nem kéne aggódnod amiatt, hogy a spontán erjesztés nem viszi végig porszárazra. Az én megfigyelésem szerint 20 mustfok alatt, ha nem nyomsz gombaölőt akkor úgy végigmegy az erjedés mint a pinty.
A kadarka helyett én Gamay-t tolnék. Nem akarok bőcsködni, de szerintem az alföldön ez a fajta lenne a titkos fegyver. Mindenhol jól érzi magát mint egy ikea polc. Korán érik, jó illatú, friss, zamatos , könnyed és gyümölcsös bort ad. A híres bozsolé újbor is ebből készül... Márpedig ők pontosan azt a technológiát nyomják elképesztő méretben és fantasztikusan sikeresen mint te.
Biztos írtad már máskor, de megkérdezném megint, hogy milyen fajtákkal (a fehér bianka arra emlékszem, de mi a kék?) milyen mustfokkal és milyen analitikájú (sav, szesz, extrakt) bor lesz ezzel a technikával?
Szerintem nézz utána a guyot metszésmódnak, az adhat egy alapot! A metszésekre nincsenek ökölszabályok, variálni nyugodtan lehet! A guyotnál is annyi szemet hagysz amennyit a tőke és a józan ész elbír, de akár egész korlátozott kevés világos rügyet is!
aham már fel világosítottak ami az jelenti hogy 5-6 szemre metszek tehát akkor ennek elvileg ugy is kéne menni szerintem de javíts ki ha nem akkor egy 1 rügyes ugar csap és egy 5-6 rügyes termő. ha jól értelmezem . vagy sztem úgy is jó lenne ha ha minden évbe vesszőt ropogtatnék le ernyőre de ha fajtának meg felel inkább az 5-6 szemes ugar csapos metszést választanám. Irsaira
Ha hetente ellenőrzöd(és pótolod ha kell), akkor nincs probléma, de az amatőrök ezt el szokták mulasztani. Tény, hogy a közvetlenül az erjedés utáni első kénezés 50 mg/liter tartalma egy hét alatt akár nullára is csökkenhet.
Ahogy én csinálom: erjesztés neutrális fajélesztővel. Lehet ellene lázadni, de én használom. Egyrészt szeretek minden folyamatot ellenőrzés alatt tartani, másrészt pedig 7-8 nap alatt kierjeszti az összes cukrot maradék nélkül minimálisra csökkentve minden erjedési problémát. Erjedés után azonnal 100 mg/liter kén, ez garantáltan kiüt minden mikroorganizmust. Elsőre ijesztően hangzik, de nem kell félni, a két hét múlva elvégzendő első fejtéskor már 50-60mg/liter közé csökken. Fejtés után kap egy tisztító derítést, ami néhány nap alatt tükörtisztára letisztítja a bort. Nekem a szüret után 3-4 héttel mindig így néz ki a borom :)
Hagyom még ülepedni még 2-3 hétig és a derítőaljról is lefejtem, utána már a palackozásig nem nagyom kell semmit csinálni a borral, csak a ként ellenőrzöm(a Bakonyi-féle gyorsteszt erre kiválóan alkalmas), 40-50 mg/liter között szoktam tartani, illetve ha megjönnek végre a mínuszok, akkor kinyitom az ajtót, hogy a labilis borkő kiváljon. Palackozás előtt még egy utolsó kénellenőzés, kap egy laza lapszűrést(közepes lap bőven elég) és mehet a palackba. Sokezer hektó bort csináltam már így
Ma olvastam a gondodat,én egy modernebb dolgot javasolnék.A szilikon dugót,borászati boltokban kapható,megméred az akonanyílást,és ahhoz a mérethez kéred,még ha szinte"szögletes"is az akona akkor is tömít.Jó munkát!
Nagyon szépen köszönöm ! így minden kérdésemre választ kaptam végre már egy ember! aki nem csak nagy külföldi hanem a magyar fajták ba is jártas. már egy hete kérdezősködök fórumokon és semmi. végre most választ kaptam ! még egyszer nagy tisztelettel köszönöm és mivel Imre nap van és én is Imre vagyok iszok egy nagyot az egészségedre ! :D Köszönöm !
A rövidmetszések közül csak a fejművelésű tőkén alkalmazható. Elterjedt volt az alföldi szőlőtermő tájon és a móri borvidéken; ma az alanynevelő anyatelepeken alkalmazzák. Egyszerű metszésmód, de a tőke teljesítőképességét erősen csökkenti.
• Rövidcsapos metszés:
Egy vagy két rügyre való visszametszés. Olyan fajtákon, amelyek alsó rügyeikből is termékeny hajtást nevelnek, hatékony metszésmód, ráadásul könnyen elvégezhető. Ugarcsapra sincs szükség, mivel a két alsó rügy igen közel helyezkedik el egymáshoz képest, így az évenkénti felmagasodás mértéke igen csekély.
2. Hosszúmetszések
Három metszésmód tartozik ide, amelyek csupán a csapok és vesszők hosszúságában térnek el egymástól. A felkopaszodás elkerülése végett mindhárom esetben ugarcsapot kell hagyni, így a váltómetszés szabályait be kell tartani. A hosszúmetszésekkel kihasználható a felsőbb rügyek nagyobb termékenysége; a nagyobb terhelésű tőkék művelésére is alkalmas. Hátránya, hogy szakértelem és kellő tapasztalat nélkül túlterhelhetjük a tőkét, ami a termésminőség romlásához és a következő évi termésmennyiség csökkenéshez vezethet.
Lássuk, mi a váltómetszés, és mik a szabályai!
A tőke alaktalanná válhat, felmagasodhat, ennek elkerülése érdekében váltómetszést alkalmazunk. Lényege, hogy a magasan lévő termőcsapokat alacsonyabban lévő csapokkal váltjuk fel. A hosszabb termőcsap mellett, a termőalap közelében ugarcsapot hagyunk, annak érdekében, hogy az alacsonyabban lévő ugarvesszőkből metszhessünk a következő évben termőcsapokat, a múlt évi termőcsapokat pedig eltávolítjuk.
A tőkén felváltva is kialakíthatunk rövid- és hosszúcsapokat, évről évre váltakoztatva. (Ahol előző évben rövidcsap volt, ott idén hosszúcsapot hagyunk, és fordítva.)
• Hosszúcsapos metszés:
A termőcsapot ennél a metszésmódnál 3-5 rügyre metsszük vissza! A nagy fürtű fajtáknál alkalmazzuk, ahol az alsó rügyek kevésbé termékenyek. Bemutatásakor kétrügyes rövidcsapból induljunk ki, ebből két vessző fejlődik, amelyek közül a felsőt hosszúra hagyjuk (3-5 rügy), az alsón kétrügyes ugarcsapot hagyunk, amely a tőkerész következő évi felmagasodásának elkerülésére szolgál.
A tőkén mindig felül helyezkedik el a termőcsap, alatta az ugarcsap, majd legalul a biztosító csap.
• Félszálvesszős metszés:
A termőrész hosszúságában tér el az előző metszésmódtól, ez esetben ugyanis 6-8 rügyet hagyunk.
• Szálveszős metszés:
A termővessző 8 rügynél hosszabb, általában 10-12 rügyes. Szálvesszőt cseren hagyjunk! Annak érdekében, hogy a szálvesszőn minél több rügyből kapjunk hajtást és termést, a szálveszsző függőleges síkját meg kell változtatni. A fakadás megindulása előtt vízszintesen vagy félkörívben (Sylvoz művelésnél függőlegesen) kössük le a szálvesszőket!
A mai intenzív termesztés esetében nem hagyunk termőalapokat, hanem a letermés után a szálvesszőket teljes egészében eltávolítjuk, és a tőke más részén meghagyott ugarcsapon fejlődött új termővesszőt hagyjuk meg. A karon rövid és hosszú elemek váltakoznak, ezt cseralapos váltómetszésnek nevezik (a szálvessző levágása idején kétéves, vagyis cservessző).
köszönöm az infót ! de pontosabban hogy hosszú metszés ? azt ugy értelmezzem mint szálvesszős például ernyő ? vagy egy 2 karos kordon 3-5 szemre metszés ?
Termesztési értéke Rövid tenyészidejű, igen korai érésű fajta. Augusztus elejétől, közepétől fogyasztható. Fürtjei sokáig a tökén hagyhatók, hosszabb időn át szedhetők. A szedési időre azonban ügyelni kell, mert túlérve a fajta illat- és zamatanyagai hátrányosan változnak. Erős növekedési erélyű. Termőképessége inkább közepes. Másodtermést alig nevel. Középnagy ftirtje, kicsi bogyói miatt nem tartozik a tetszetős, piacos csemegeszölök közé. Viszonylag jól szállítható. Kettős hasznosítású fajta. Terméséből azonban inkább bort készítenek. Bora intenzíven muskotályos, lágy karakterű, gyorsan vénülő, többnyire házasítási alapanyag. Talaj és fekvés iránt különösebben nem igényes. Mindenhol beérik. Minden talajon, így homokon is jól díszlik. Fagytűrése közepes. A szárazságot viszonylag jól elviseli. Bogyórepedésre és rothadásra nem hajlamos. Magasművelésre, lugasok kialakítására alkalmas. Hosszúmetszést igényel. Hajtásai gyorsan és hosszúra nőnek, a támaszan könnyen összekuszálódnak. Tökéit gondos és rendszeres zöldmunkában kell részesíteni. Telepíthetősége: minden borvidéken és bortermő helyen telepíthető. Telepíthető klónjai: a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő államilag elismert klónja a K.1l. Állami elismerésben 1984-ben részesült.
