Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
No, túl vagyok a négy közül az első részen - mint mindig, szinte tökéletes munka és kellemes esztétikai und történelmi élvezet. Bravo. Kiválóan át van adva a korhangulat. Teljesen hitelesen és jól vannak átadva a viták a gyárosok kamarájában, amikor Morozov hallatlan dolgot jelent be, hogy angol mintára vezessék be a 8 órás munkanapot. Nagy vita után 10 órára csökkentik (12-ről). Kraszin, Nimerovics, Sztaniszlavszkij, Gorkij - mintha a korabeli fotókról jöttek volna le. Az első részben csupán két bakit fedeztem fel: 1. Szavva Morozov az asztalánál ülve ,,autót" rendel a háza elé (sajátját). Egy kis stilisztikai baki kategória,ugyanis abban az időben a gépkocsit Oroszországban ,,automobilnak" vagy ,,motornak" nevezték. Az, hogy nem egy De Dion szerepel a filmben érthető, és teljesen megbocsátható: már az eredeti, mozgó Russo-Balt C14 is egy külön élvezet. Ez egy stilisztikai hiba.
2. Andrejeva színésznő, amikor hitrovkai csibészek próbálják megtámadni őket egy 1906-os Browning Baby pisztolyt vesz elő, pedig abból ítélve, hogy az első részben éppen börtönbe zárják Szavva Mamontov kupecet (nagykereskedőt) és Witte bírósági ügyeiről van szó, ez nagyjából 1898 és 1900 körül játszódik. Akkoriban ,,bébiméretben" kizárólag belga REVOLVEREK voltak forgalomban, illetve PISZTOLYOKBÓL a német ,,Herschstahl" modell. De ez is inkább megbocsájtható bűn, már az is hatalmas élmény és előny, hogy korban megközelítőleg megfelelő fegyvert adtak a szereplő kezébe.
Élvezettel készülök a második részre, és várom, mikor lesz feltöltve a másik két rész.
Szóval, egyelőre nem ért csalódás és az első rész tökéletesen megfelel az eddigi nívónak.
Folytatódik a Makarov - Szafaralijev páros nagyszerű, történelmi ,,dokumentum" sorozatok gyártása (már említettem a teljesen korhű, sznte dokumentumértékű (dokumentumok és visszaemlékezések alapján készült két megasorozatukat: ,,Birodalom csapások alatt" és a ,,Birodalom pusztulásá"-t). Most jelent meg új, szintén a XX. század elei Oroszország állami szerveit, társadalmát és forradalmi terrorját bemutató négy részes sorozat:
Nem vagyok nagy filmrajongo, esetleg tortenelmi vagy azzal kapcsolatos filmeket nezek meg nagyritkan. A Che Guevararol keszult ketreszeset par hete lattam, tenyleg jo, semmi halivud. Sajnos a 70-es evekben ke- szult, rola szolo filmet nem lattam, Omar Sheriff fo- szereplesevel. A Pancho Villarol szolo film is erdekes, kulonosen az orosz szarmazasu geppuskas alakja. Valos szemely volt, neve Sam Dreben. Kar, hogy Ivor Thord-Gray alakja nem szerepelt a filmben. Neki aztan volt kalandos elete: szuletett Svedorszagban, reszt vett a bur haboruban, harcolt Azsiaban, a mexikoi forradalomban, Sziberiaban, az USA-ban halt meg.
Mas: ki latta a Mahnorol szolo orosz v. ukran filmet? Csak reszleteket lattam belole a Youtube-on, gagyinak tunt.
Filmmel kapcsolatos legmegrazobb elmenyem a Red Down amerikai propaganda volt. 84-ben Calgaryban a haverommal elmentunk megnezni, es a film vegen a kozonseg felallva, tapsolva tombolt!!! Soha nem felejtem el. Feltem. Komo- lyan. Hogy milyen konnyen meg lehet a tomeget vezetni.
Láttam. Lényegében egyszer nézhető. De azért akadnak bakik, rendesen. Engem nem fogott meg túlságosan. K.b. a ,,Vasszázad" kategória (ha emlékszel még az UPA-filmre). Gerilla-témában már megszületett az évtized filmje, és nem hiszem, hogy überelni tudná jelenleg bárki is. Még a fiszonylag igen jó RAF film is enyhe tavaszi lepkeszellő a Che-diptihhez képest.
(Most ülök neki még egyszer a második résznek, mert állandóan késő este nézem, így félálomból emlékszem a részletekre).
Aligha. Németországban sem élt meg egy ymásodik kiadást a könyv, és szinte totálisan ismeretlen. (Amúgy erre a sorsra jutott szinte minden ex-önkéntes visszaemlékezése). A magyar önkéntesek közül is mindössze ketten írták meg emlékeiket, ráadásul az egyiknek a könyve csupán Ausztráliában lelhető fel EGY példányban, a másiknak meg a könyve (,,Levelek a Déli-Afrikai angol-buer háborúból") Mindössze két példányban van Magyarországon.:/ Nem volt egy népszerű háború a politikai vezetésben, mivel a kezdeti nagy szólamok után mindenki szarban hagyta a búrokat. Még a búrok küldöttségét, Kruger elnökkel az élen, sem fogadta senki, mindössze Wilhelmina holland királynő.
Amúgy meg azt hiszem, hogy még nem egy könnyen fogják elérni a forradalom és polgárháború témájában az oroszok a régi, szovjet, monumentális szintet.
Abból a legjobb két film, ami készült, a Bulgakov regénye alapján forgatott ,,Futás" és ,,Fehér Gárda" volt. Esetleg még kitűnik a ,,Szolgált két bajtárs..." és kész.
,,Turbinok napjai" (a ,,Fehér Gárda" filmadoptációja): ,,Ukrainizáció" 1918 mintájára. A tábornok megszólal a jelentéstételnél: - Kérem, hogy beszéljen ukránul. - P-parancsára, ura... pan parancsnok. - Szégyen, egyetlen egy tisztem sem beszéli az ország nyelvét. (Mindezt persze oroszul ondja.://) http://www.youtube.com/watch?v=i0TNp-_Ni5E
A ,,Futás" (szintén Bulgakov regény). Az egész: http://www.youtube.com/watch?v=HEq_LewSqqg&feature=PlayList&p=99BB2D07AE46D6A6&index=0&playnext=1
Ha minden igaz, jövőre kezdik forgatni orosz-kínai-japán koprodukcióban a ,,Mandzsúria bércein.*" filmet. Megaprodukciónak készül, négy helyszínnel. Kiváncsi leszek rá, ha majd egyszer elkészül.
* A ,,Mandzsúria bércein" egy korabeli, nagyon népszerűvé vált valcer címe. A valcer: http://www.youtube.com/watch?v=vyjYY_dUlPg
Ezenkívül készülnek ekranizálni Szemjonov ataán életét (hiába, új kor új hősöket kíván). Biztos, hogy nem fogom megnézni, ha elkészül. Ugyan olyan ,,agitka" (propfilm) lesz, mint amilyen az ,,Admirális" lett.:/
Egy finn film, az 1918-as polgárháborúról és az utána következő időszakról, az orosz-finn határon (úgy durván 1919 elejéig. Igen jó: ,,Raja 1918,,
Nagyon őszintén be van mutatva a fehér terror és azok a disznóságok, amik a határ finn oldalán mentek. Külön jót röhögtem azon, amikor a finn határőrök megkapják az új, kék keresztes zászlót (előtte vörös volt, rajta az arany oroszlánnal és koronákkal): ,,- Ez meg miféle rongy? - Uram, ez az új zászlónk, amir elfogadott a Parlament. - Igen? Nagyon csúnya."
Mindig is tudtam, hogy őszintébben állnak hozzá saját történelmükhöz, és nem csalódtam.
A ,,Rigas Sargi" (,,Riga őrei") szintén 1918. Már kevésbé ilyen jó, de történelmi szempontból szintén hasznos. Egy lett lövész hazatér az orosz polgárháborúból a már független Lettországba, amelybe készülnek betörni a németek és a velük szövetséges orosz fehérek. Riga ostromáról szól a film:
Természetesen megvan (még moziban, nagyvásznon láttam először, látványos film, de nem hálivúdi módra) a film, én is csak ajánlani tudom.
Más. Sikerült véletlenül belefutnom a Media M-ban egy olyan filmbe (2 DVD), ami régebben tv-ről felvéve volt meg: A leghosszabb nap. Újranézve is kellemes hangulatú háborús film, néhány amerikai a hőspátoszt túljátszotta ugyan, de a többi része tetszett.
Gondolkozott valaki azon, hogy a 9. rota-ban miert nem ugrottak az ejtoernyosok 1-et sem, meg a kikepzes alatt sem? Van esetleg valamilyen oka? Tortenelmi. Hogy pl. olyan gyorsan, es olyan feladatokra kellettek a frissen kikepzett paraganok, hogy kihagytak az ugrasokat? De akkor miert volt szukseg a talibanok ellen a pancelelharitasra?
Ja: ennyire az ámcsik sem lehetnek sötétek. Mert ahhoz túlságosan trágyák, hogy puszta igénytelenség ilyen kultúrfekáliát eredményezzen. Szerintem intézményes népbutítás , vagy az európai történelem, kultúra burkolt gyalázása, leminősítésének szándéka rejtőzik ezen "alkotások" megett; persze az igénytelenségen, műveletlenségen túl.
Spanyolul néztem én is, csak angol feliratozással, mert úgy az igazi;) Magyar szinkront senkinek sem ajánlom:TOTÁLISAN EL FOG VESZNI A KORHANGULAT ÉS STÍLUSHŰSÉG!!!
Tegnap neztuk meg Zolival moziban a L'Argentin-t. Muszaly lesz megegyszer, hogy mar jobban oda lehessen figyelni a reszletekre.
Amiket irtal errol a reszrol, azt csak megerositeni tudom.
Nem tudom milyen nyelven nezted, nalunk eredeti spanyol, szlovak feliratokkal. Azt szeretem a szlovak mozikban, hogy ritkan vetitenek szinkronizalt filmeket.
Egy ukran szarmazasu kanadai nepi nemet, aki aztan harckocsizo lett a 25. pancelos ezredben. Ahogy atlapoztam vannak benne csataleirasok, emlekek, kikepzesi anyagok P.IV-re, JagdPanzer IV-re.
A tobbi konyv, az a Keresztapa, meg a bovitmenyek. Csak remelem, hogy a bovitmenyek legalabb valamennyire felernek Puzo eredetijehez. Majd meglatom.
Tegnap vegre filmet neztem. A Sztalingradot, a 92-es Bayereset. Meg megneztem a werkfilmet is hozza, ami egyebbkent eleg kurta.
A magyar szikront 20 perc utan kikapcsoltam, es a nemet-orosz szoveget hagytam, magyar feliratokkal. Ugy mar jo volt. egy kis kovetkezetlenseg, hogy T34/85-osoket hasznaltak, de ez legyen a legnagyobb baj. Egyebbkent ezek Csehszlovak gepek lesznek, a stab fele amugy is CSFR-es. Tetszett, hogy az SPW-k teren volt tuzermegfigyelo valtozat is, bar azt nem tudtam eldonteni, hogy eredeti nemet gepek voltak-e, vagy mar a Csehszlovak Hakl-ok ( utangyartott ).
Volt mar rola szo egyebbkent, hogy ha valaki jo haborus filmet akar nezni, akkor ez legyen benne a valasztekban.
Ja, amugy a teli jeleneteket Finnorszagban forgattak, a tundran.
