Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Kedves Madárbarát! Azért irok megint ,mert sajnos a nimfa szülők, még továbbra is csipkedik a kicsiket, vagyis az egyiket a sárgát. Ő a csendesebb, hagyja magát, alig sir ha tépik a tollát. A másik hangosabb, hangosabban adja a szülők tudtára, hogy nem tetszik, ha tépik a tollát. Teljesen kopasz a kicsi háta, feje, és elöl is. Nagyon sajnálom. Úgy vettem észre, hogy kitépik a kicsi tollait és meg is eszik, sőt utána még isznak is. Még talán egy hétig hagynám, hogy a szülőkkel legyenek,mert ha kérnek enni még etetik őket. Az étkezésükön változtattunk, zöldségeket is kapnak, salátát, almát. Félek, hogy örökre ilyen kopasz maradhat a fióka. Nem tudom tudsz-e erre valamit mondani, vagy egyáltalán lehet-e. Előre is köszi a választ.
Egy régi kedves ismerősömtől kaptam egy nagyon szép pps-t. Naná hogy szép, tele van jobbnál jobb madárképekkel.
Nos, ahogy az az ilyeneknél lenni szokott, semmi utalás nincs a madár nevére (pedig milyen jó volna). A barátom is pont erre gondolhatott, mert a kísérőlevélben feltette: "milyen galamb-gerle a harmadik képen látható madárka?"
Jókedvem kerekedett, hiszen van nekünk a lexikonban Galambtábla1 és Galambtábla2, ami azt jelenti, hogy ott (tán 4 kivételével) a világ valamennyi galambjáról lelhető fel egyebek mellett kép is.
Ilyenformán nem ördöngösség a barátom kedvére tenni.
Úgy is lett.
Erről a galambról volt szó:
Palaui gyümölcsevő galamb
Valóban csodálatos madarak!
A dolog megerősített, hogy jó útom járunk Bélával.
Magyarország madarai és madárvendégei I-II-III.
Nemzeti kincseink
Díszpintyek
Vidapintyek
Kakaduk és denevérpapagájok
Lórifélék
Amazonok, arák...
Valódi papagájok I-II.
TÁBLÁJA UTÁN A LEGNAGYOBB HASZNOT AZZA HAJTJUK, HA FOLYTATJUK A TÁBLÁK KÉSZÍTÉSÉT.
Azarasittich (ném.): →barnafülű papagáj (Pyrrhura frontalis - Braunohrsittich).
AZ-Nachrichten: német nyelvű madarász szaklap, a németországi díszmadártenyésztők szövetségének nem profitérdekelt, tájékoztató kiadvány.
A benne megjelent cikkekért honoráriumot nem fizet, ezért a nívósabb írásokat könnyen elszipkázzák a szerkesztőség elől.
Azért a lap elismertségnek örvend, nem csak Európában. Számos ritka faj leírását belőle ismerhette meg a madarásztársadalom. Ugyanakkor értékes és hitelt érdemlő tudnivalókat lehet belőle szerezni a madarak tartásával és tenyésztésével kapcsolatban is.
Folyamatosan ad hírt az első tenyésztési sikerekről.
Esetenként érződik, hogy a szerkesztőségnek nem áll módjában kontrolálni a szerzőket.
Azok a csodálatos állatok: az MTV népszerű ismeretterjesztő sorozata, mely gyakran mutatott be klb. madárfajokat is állatkerti felvételek alapján.
A műsorok főszerkesztője Kővári Péter, szerkesztő-műsorvezetője Palugyai István. A felvételek többek között Szobrász András kiváló operatőri munkáját dícsérik. Sajnos mindez ma már múlt időben.
Aztekenmöwe (ném.): →alaszkai feketefejű sirály (Larus atricilla).
Aztekensittich (ném.): azték papagáj v. →aratinga papagáj. A németek nevezik így a jamaicai aratinga (Aratinga nana) délvidéki típusát, az A. n. astec-ot.
azték papagáj (Araginga nana astec - Aztekensittich): a →jamaikai aratinga alfaja mexikói és közép-amerikai elterjedéssel. 1000 m-nél magasabbra nem hatol.
A törzsalaknál valamelyest kisebb, 24 cm-es.
A torok és a mellközép barnás olajzöld. A has sárgás, a farcsík felé olajos árnyalattal. Az írisz sárga.
azul (sp.): kék (díszbaromfi színváltozat).
azúr (perzsa): a kék szín élénk, tündöklő, világosabb változata
aymarapapagáj (Bolborhynchus /régen Amoropsittaca/ aymara - Aymarasittich - Sierra Parakeet): a vastagcsőrű papagájok nemzetségébe tartozó viszonylag nagy elterjedtségű, de piciny (20 cm és 45 g) papagáj.
Fellelhető Bolíviától Argentínáig szinte mindenütt (leginkább 1200-4000 m magasságokban), ahol talál fészkeléshez alkalmas agyagfalat. Tudniillik, ennek a fajnak a többi papagájtól eltérően az a szokása, hogy a gyurgyalagokhoz hasonlóan földbe ásott járatokban fészkel.
Egy-egy járat hossza nem ritkán meghaladja a 2 métert, ami - ha figyelembe vesszük a madár testnagyságát, a nemzetségre jellemző, rövid és vaskos csőrét - igazán rendkívüli teljesítmény.
A csontszínű csőre meglepően rövid, inkább szájszerű, alig emelkedik ki az arc profiljából.
A homlok barna, mely szín viszonylag egyenletesen ellepi a fejtetőt, s a vállig húzódik. Az arcon a kantár vonalát is adja, s a csak árnyalattal sötétebb szem szinte beleolvad.
A barna fej alatt az arc, beleértve az állat és a nyakat piszkosfehér. A torok és a mell halvány barna árnyalatú világosszürke. A has világosabb.
A tollazat az alsó farkfedők felé egy vékony zöldes, az alsó farkfedőkön kékes árnyalattal díszített.
A váll és a szárny felső negyede sötétebb barnás árnyalatú zöld. A szárnyfedők zöldes fényűek. Az evezők vége sötétbarna.
A farcsík és a felső farkfedők szintén zöldes fényűek, akárcsak a farok, mégis a tollazat - a fehéres torkot leszámítva - egységesen barna, feketésbarna benyomást kelt.
A tojó színei sápadtabbak. Az arc szürkéje világosabb. A fiatalok inkább a tojóhoz hasonlítanak, s a farkuk rövidebb.
A faj iránt nagy az érdeklődés, s 1964-től sokan próbálkoztak meg a tartásával, ill. a szaporításával.
Az egyik, ha nem az első eredmény a cseh madarász, L. Sálek nevéhez fűződik. A madarai 3,15x1x2 méteres volierben voltak elhelyezve, s két, neophemáknak való odú (23x25x31 cm) várt rájuk.
Az aymarák az egyikben éjszakáztak, a másik, a valamelyest nagyobb sokáig használaton kívül porosodott.
Aztán a tojó átköltözött a nagyobbikba, s nem sokkal később 6 tojáson ült.
A 24. napra mind a 6 tojás kikelt. A fiókák 28 napos korukban repültek ki. A tenyésztő maga sem hitte a történteket, hiszen a két odú szinte csak véletlenül maradt a volierben, a terv az volt, hogy a volierhez mesterséges homokfalat épít.
Ez a fal a következő évben készült el, s attól kezdve a madarak azt vették igénybe, s több fészekaljjal örvendeztették meg a tenyésztőt. Az ő szaporulatából származó madarakkal tett kísérletet a tenyésztésre J. Kaszper. A nála történtek igazolták Sálek megfigyeléseit.
Az aymarák a nekik felkínált magokból előnybe részesítették a négermagot, a szenegáli kölest, a napraforgót és a muhart.
A legkülönfélébb zöldeleséget örömmel habzsolták, mint saláta, spenót, uborka stb. Fogyasztottak zabpelyhet, tejes piskótát, reszelt sárgarépát és egyebek mellett sok almát.
Természetesen kaptak lágyeleséget is, amelyhez a tenyésztő kevert mákot és gyermektápszert.
Aymarasittich (ném.): →aymarapapagáj (Bolborhynchus aymara).
Aymaratäubchen (ném.): →aymaragalamb (Metriophelia aymara).
Aythya: a récefélék alcsaládjának az egyik nemzetsége, 12 faj
ausztráltarka: a hullámos papagájnak az 5. kontinensen keletkezett színváltozata. (→sztenderd hullámos papagáj, XVI-XVII. színosztály).
ausztrál törpe sas (Hieraëtus morphoides - Little Eagle): a vágómadárfélék családjának 47 (a tojó 53) cm nagyságú, az ötödik kontinensen, továbbá Új-Guineában és a Malaku-szigeteken honos faja.
Meredek testtartás, kékes árnyalatú kampós csőr, pirosasbarna szem, barnásfekete arci rész és fejtető jellemzi.
A fejtető sötét tollait izgalmi állapotában felmereszti.
A tarkó, a nyak, a has és a gatya sárgás krémszínű, de fentről, a hasig vékony, sötétbarna csíkok díszítik. A szárny és a farok feketésbarna.
Meg kell jegyezni, hogy van egy sötétebb változata, melynél a tarkó, a nyak, a mell és a has színe csak valamelyest világosabb, mint a hát.
A tojók csak a méretüket tekintve különböznek a hímektől.
A nagyobb nyílt területekkel tarkított erdőségeket kedvelik. Egyszer fák kimagasló ágáról lesik a tájat, máskor vitorlázva keresik a prédát.
Kisebb emlősöket v. beteg madarakat zsákmányolnak, de olykor beérik rovarokkal.
Magas fákra gallyakból építenek fészket, s azt érdekesmód fűvel bélelik.
ausztrál törpebagoly (Glaucidium nanum - Austral Pygmy Owl): a törpebaglyok nemzetsége 18 fajának egyike
ausztrál papagájok: rendszertani szempontból nagyon változatos fajok a Psittaciformes rend mindhárom családjából, de van külön irodalmuk.
Néhány alcsalád v. annak egyes fajai a világon csak itt lelhetők fel.
1. a különös →bagolypapagájok (Strigopinae – Eulenpapageien) alcsaládja,
2. a szintén egyedülálló →harkálypapagájok (Micropsittinae - Spechtpapageien) alcsaládja,
3. a csodálatos →kakaduk (Cacatuinae – Kakadus) alcsaládja nemzetségeinek legtöbb faja,
4. a közismert nimfapapagáj, a Nymphicinae alcsalád egyetlen faja (Nymphensittich),
5. a →lórifélék v . nektárevők közül számos (Loridae - Loris v. Honigpapagei) alcsaládja,
- (Psittaculirostris - Zwergpapageien),
- (Tricholgossini - Pinselzungenloris),
6. →nesztorpapagájok (Nestorinae – Nestorpapageien) alcsaládja,
7. →sörtésfejű papagájok v. saspapagájok (Psittrichas - Borstenköpfe)
A Neophema nemzetség fajai és a ugrálóapagájok szintén közismertek - hogy ne a fogalomként bennünk élő hullámos papagájt említsük - az erópai ember számára is.
Összességében az ausztrál papagájok között vannak viszonylag szolidabb tollazatúak, mások színpompásak v. a bóbitájukkal hívják fel magukra a figyelmet. Némelyik a hangutánzó-képességével kelt feltűnést.
Ennek köszönhető, hogy számos fajt díszállatként Európába hoztak, sok közülük úgyszólván domesztikálódott. Egy időben aggasztó méreteket öltött a madarak befogása, amikor is az ausztrál kormány a természetvédők nyomására elhatározta a teljes kiviteli tilalom bevezetését.
Az 1968-ban hozott törvénynek ma is drákói szigorral szereznek érvényt. Ugyanakkor a helyi állatvédelem eléggé "liberális".
A mezőgazdasági kártétel miatt ezrével lövik, pusztítják például az európai tenyésztők álma-vágya kakadukat.
Ma már az a helyzet, hogy miközben a kecskepapagáj Európában kommersz tenyésztett madár, s nem ritkaság a vörösbegyű papagáj sem, az eredeti élőhelyen más fajok tekintetében is a kipusztulás veszélye rémlik fel.
AUSZTRÁL POSZÁTAFÉLÉK (ACANTHIZIDAE - Thornbills and Flyeaters): kis termetű (8-20 cm nagyságú és 7-40 g súlyú), vékony
ausztrál földipapagáj: →földipapagáj (Pezoporus wallicus).
ausztrál fürj (Coturnix /ypsilophora/ australis - Brown Quail): méreteit, színeit tekintve is tipikus fürj világos fülfolttal és a kékesfehér vízszintes csíkokon 90 fokkal elforgatott fekete V-alakú (mások szerint Y-alakú) rajzolattal a barnás tollazatban (a testoldalakon és a szárnyon). Ausztrália trópusi erdeiben és füves szavannáin, Tasmániában, Új-Guineán illetve Újzélandon fordul elő. E változatos élőhelyek magyarázzák az alfajgazdagságot.
Alfajai: C. a.
melvillensis,mungi,queenslandicus,rogersi.
ausztrál gödény (Pelecanus conspicillatus - Australian Pelican): a gödényfélék családjának ausztráliai faja, nagyobb részt fehér tollazattal.
Csak a szárnyat díszíti feketésbarna.
A hatalmas csőr rózsaszínes, de a felső káván ...
Nos lassacskán elérkezünk a b-betűs címszavakhoz.
Remélem, senkinek nem ment idegeire ez a sok a-betűs papagáj.
ausztrál edelpapagáj (Eclectus r. macgillivray - Queensland-Edelpapagei): a →nemespapagáj ausztráliai alfaja .
ausztrál ékfarkú papagáj: →smaragdpapagáj (Enicognatus ferrugineus). Az Állatvilág enciklopédiában hibásan megnevezve.
ausztrál faunaterület: →Notogaea . (→Ausztrálázsia )
ausztrál feketehomlokú lile (Charadrius melanops - Black-fronted Plover): a szűkebb értelembe vett lilék Ausztráliában
Aubry's Rotstirnpapagei (ném): Aubry-kongópapagáj, a →kongópapagáj alfaja (Poicephalus gulielmi aubryanus).
aucklandi réce (Anas aucklandica - New Zealand Zeal): egyes rendszerezőknél a barna réce alfaja.
Élőhelye az Auckland-sziget, ahol a sziklás dombok, kisebb hegyek lakója. Jól alkalmazkodott ehhez a terephez, ragyogóan mászik.
Auckland-guvat (Rallus muelleri): a guvat Auckland-szigeten előforduló rokona, amelyről azt hitték, hogy már kipusztult, aztán 1967-ben újra sikerült megfigyelni.
Audubon, John James (1785-1851): amerikai természettudós és festőművész. 1803-ban egy királygébics fészekalj fiókáit ezüstlánccal jelölte meg, s amikor a madarak a következő tavaszon visszatértek, örömmel állapította meg, hogy a négy madárból kettő él, s jó egészségnek örvend.
Leghíresebb munkája a gyönyörűen illusztrált Birds of America.Audubon-vészmadár (Puffinus lherminieri - Audubon's Shearwater): a viharmadárfélék családjának 30 cm nagyságú faja az óceánok trópusi vizei felett.
Vannak költőhelyei az Indiai-óceán szigetecs
Aru-Edelpapagei: a →nemespapagáj aru-szigeti alfaja (Eclectus roratus aruensis).
Aru Rotkopfpapagei (ném.): a →pirosfejű Geoffroy-papagáj aru-szigeti alfaja (Geoffroyi geoffroyi aruensis).
aru-szigeti nemespapagáj (Eclectus r. aruensis - Aru-Edelpapagei): a →nemespapagáj alfaja ..
aru-szigeti csillámló lóri (Chalcopsitta sintillata rubrifrons - Aru schimmerlori - Yellow-streaked Lory): a →csillámló lóri v. schimmerlóri Aru-szigeten előforduló alfaja.
A belga Iggino tenyészetében létrejött egy melanizált változata, erről is kaptunk felvételt a kiváló tenyésztőtől - http://s4.photobucket.com/albums/y107/Iggino/.
árvapinty: az →erdei pinty (Fringilla coelebs) egyik népi neve.
Ascariasis: a baromfifélék egyik leggyakoribb orsóférges (Ascaridia galli) megbetegedése, mely főként a házityúkot és a pulykát károsítja. Az erősen fertőzőtt madarak kondíciója leromlik, állandóvá válik a hasmenés, a takarmányhasznosítás hatékonysága jelentősen leromlik, súlyosabb esetben elhullásra is számíthatunk.
A kórokozó 1,5-3 mm hosszú, ceruzabél vastagságú.
A petéje rendkívül ellenálló, akár 2 éven át is életben marad károsodás nélkül, hogy aztán kedvező feltételek közé kerülve feléledjen.
A levamizol tartalmú parazitaellenes szer, a Chemisole 20% oral soluitio a.u.v. hatásosnak bizonyul ellene.
Ascaridia: orsóférgek, endoparaziták.
Aratinga(2) (ném.): →aratinga papagáj v . ékfarkú papagáj (Keilschwanzsittich).
aratinga papagáj (Aratinga - Keischwanzsittich – Conure): a valódi papagájok alcsaládjának egyik népes nemzetsége, az ékfarkú papagájok 24 faj (Grahlnál 18 faj) számos alfajával. A régi rendszerekben az alcsalád (Conurinae) rangján.
A nemzetség latin neve utal az ide tartozó, szintén dél- és közép-amerikai papagájoknak a valódi arákkal való rokonságára, és a hozzájuk való hasonlatosságukra.
Viszont az aráknál kisebbek és a csupasz pofafoltot is hiába keressük náluk. Ezzel szemben szemgyűrűsök.
A régebbi szakirodalom az angol Conurus név alatt tárgyalta az ide tartozó fajokat.
A németek a nemzetségbe sorolt papagájoknak azt a jellegzetességét ragadták meg az aratingák közös nevében, hogy ezeknél a madaraknál hosszú, hegyes, nyársszerű a farok.
A szárny is jellegzetesen hosszú, a farok fölött záródik. Vannak a nemzetségben ragyogó szép madarak és vannak kevésbé látványosak.
Sajnos valamennyi fülsüketítően tud ordítani. Ha idegent látnak, akkor a rendkívül éles, magas hangjukat okvetlenül hallatják. Aki a tartásukra vállalkozik az ezzel számoljon!
1. Aratinga acuticaudata: →kékhomlokú aratinga v . kékfejű papagáj (Blauko pf- v. Blaustirn-, ill. Spitzschwanzsittich - Blue-crowned Conure),
a. haemorrhous: venezuelai aratinga, a. neumanni: bolíviai aratinga,a. neoxena,koenigi, nigrirostris – érvt.;
2. Aratinga alticola: Chapman aratinga (Chapman's Parakeet), lehet, hogy A. mitrata alfaj lesz;
3. Aratinga astec: lehet, hogy A. nana alfaj lesz (Aztec Parakeet),
- melloni;
4. Aratinga aurea: →aranyhomlokú aratinga papagáj (Goldstirnsittich - Peach-fronted Conure),
au. major: aranyhomlokú nagy aratinga – az alfaj érvénytelen,
9. Aratinga erythrogenys: →gvajakil papagáj (Guajaquil- v. Scharlachkopfsittich - Red-masked Conure),
10. Aratinga euops: →kubai aratinga papagáj (Kubasittich - Cuban Conure);
11. Aratinga finschi: →Finsch aratinga papagája (Finschsittich - Finsch's Conure);
12. Aratinga guarouba: arany aratinga papagáj(Goldsittich - Golden Parakeet);
13. Aratinga hockingi: Hocking-aratinga (Hocking's Parakeet)- megfontolás tárgya, hogy A. mitrata alfaj-e;
14. Aratinga holochlora: →zöld aratinga papagáj (Grün- v. Guetamalasittich - Green Conure),
h. brevipes: socorro-szigeti zöld aratinga papagáj – önálló lesz?, h. brewsteri: hegyvidéki zöld aratinga papagáj, h. rubritorquis: pirostorkú zöld aratinga papagáj – ez az alfaj érvt. h. strenua: kérdéses (Mexikosittich - Pacific Parakeet);
15. Aratinga jandaya: →jendája papagáj (máshol az A. auricapilla alfaja - Jendajasittich - Jandaya Conure),
16. Aratinga leucophthalmus: →guayanai aratinga v. pavua aratinga papagáj (Pavua- v. Guayanasittich - White-eyed Conure),
l. callogenys: perui pavua aratinga, l. nicefori: kolumbiai pavua aratinga, l. propinquus: brazil pavua aratinga – érvt.;
16/a Aratinga labati (Guadeloupe Parakeet)– kihalt;
17. Aratinga mitrata: →pirosálarcos aratinga papagáj
· m. hockingi: Hocking-aratinga (Hocking's Parakeet) másutt önálló,
18. Aratinga nana: →jamaikai aratinga (Jamaikasittich - Olive-throated Conure – fotó: Wendy Lee és Father Sanchez),
n. astec: jamaikai aratinga déli típus v. azték aratinga (másutt önálló- A. astec/, n. vicinalis: jamaikai aratinga északi típus, n. melloni: hondurasi aratinga – érvt.;
19. Aratinga pertinax: →barnaarcú aratinga v . St. Thomas-aratinga papagáj (St. Thomas- v. Braunwangensittich - Brown-throated Conure),
p. aeruginosa: észak-karibi barnaarcú aratinga, p. arubensis: aruba-szigeti barnaarcú aratinga, p. chrysogenys: nyugat-brazil aratinga, p. chrysoprys: guayanai aratinga, p. griseipecta: sinu-vidéki aratinga, p. lehmanni: orinokoi aratinga, p. margaritensis: margarita-szigeti aratinga, p. ocularis: panamai aratinga, p. paraensis: észak-brazil aratinga, p. surinama: surinami aratinga, p. tortugensis: tortuga-szigeti aratinga, p. venezuelae: →venezuelai papagáj (Venezuela-Braunwangensittich), p. xanthogenia: bonaria-szigeti barnaarcú aratinga,
20. Aratinga pintoi: sárgamellű v. Punto-aratinga (Sulfur-breasted Parakeet – új faj 2005. – régen a soltitialis alfaja);
21. Aratinga solstitialis: →nappapagáj (máshol az A. acaticaudata alfaja - Sonnen- v. Orangegelber Keilschwanzsittich, Kessisittich - Sun Conure);
22. Aratinga strenua (másutt a →zöld aratinga papagáj alfaja (A. holochlora strenua) - Pacific Parakeet),
23. Aratinga wagleri: →Wagler aratingája (Kolumbiasittich - Red fronted Conure),
w. frontata: perui Wagler-aratinga (Perusittich), w. minor: kis Wagler-aratinga, w. transilis: venezuelai Wagler-aratinga;
24. Aratinga weddellii: →barnafejű aratinga (Weddellsittich v. Braunkopfsittich
Arara hyacinthina (érvt.): jácintkék ara (Anodorchynchus hyacinthina).
Arara-Kakadu (ném.): →fekete kakadu v. pálmakakadu (Probos-ciger aterrimus - Arakakadu).
ararapapagáj (Rhynchopsitta pachyrhyncha - Ararasittich - Thick-billed Parrot): ez a 38 cm nagyságú papagáj Mexikó középső részén, az USA-beli Új-Mexikóban és Dél-Arizonában fordul elő. A tollazat itt barnás zöld, az arci részen sárgás árnyalata. A homlok, a kantár és a szem mögött egy vékony csík bordópiros.
A szárnyhajlat és a comb piros. A láb barnás fekete. Az erőteljes csőr fekete.
A csupasz szemgyűrű - amelyről az arapapagáj nevet kapta - citromsárga. A szárnya csaknem olyan hosszú, mint a farok.
Az alfaja
R. p. terris,
melyet a németeknél barnafejű ararapapagájként (Braunköpfiger Ararasittich v. Maronenstirnsittich) jegyeznek, Mexikóban és Bolívia magas hegyeiben, 2400 m tengerszint feletti magasságokban is előfordul.
A tollazatában összességében a zöld szín dominál, aranysárga díszítéssel. A homlok barna. Valamivel nagyobb a törzsalaknál.
Az eddig állatkertekhez került néhány ararapapagájt párolt kukoricával és gabonafélékkel, burmai rizzsel, sok zöldeleséggel, almával sikerült jó kondícióban tartani.
Sőt, Durrel yersey-szigeti madárparadicsomában szaporítani is sikerült.
http://www.christinevadai.com/Mexico/TBPA.jpgArarasittich (ném.): ararapapagáj (Rhynchopsitta pachyrhyncha).
Ararauna (ném.): →sárgamellű kék ara v . ararauna, ill. kék-sárga arapapagáj. (Ara ararauna).
Arasittich (ném.): →arapapagájok (Ara).
arasszári v. feketetorkú arasszári (Pteroglossus aracari - Black-necked Aracari): Brazíliában és Guayanában honos 44 cm nagyságú arasszáriféle, melyen a fémfényű zöld uralkodik.
A feje és a nyaka fekete, de az
aranyzöld papagáj: →kobalt madapapagáj (Prioniturus discurus - Blauköpfiger Spatelschwanzpapagei).
aranyvállú papagáj (Psephotus chrysopterygius - Goldschultersittich - Golden-shuldered Parrot): Ausztrália 24-26 cm nagyságú madara az énekes papagájok nemzetségében.
A csőr szürkéskék. A szem sötétszürke. A láb barnásszürke. A homlok világossárga. A fejtető és a nyak hátul koromfekete.
A nyak másutt kékes, a mell kékesszürke.
A szárny és az alsó farkfedők türkizek, de a szárnytükör narancsos sárga.
A has és a comb feketés skarlátpiros. A farok kékeszöld.
A tojó homloka izabell színű. A nyakfolt itt zöldes barna. Az arc és a torok matt zöld. A hát és a szárny sárgás olajszínű.
A fiatalokon 12-14 hónapos korban teljesedik ki a felnőttkori tollazat.
A Psephotus chrysopterygius chrysopterygius, vagyis keleti aranyvállú papagáj alfaja a
- c. dissimilis: →főkötős aranyvállú papagáj (Hooded Sittich).
A hooded papagáj kisebb, mint a törzsalak, a nagysága 24 cm, a súlya 50-60 g. A délnyugati Yorkshire-félszigeten fordul elő. Legszembeötlőbb különbség, hogy itt hiányzik a homlok aranyfoltja.
A kelési idő 20-23 nap. Kirepülés a 31. naptól várható.
Ám tudni kell, hogy termeszvárakban alakít ki fészekbarlangot!
A sokszínű papagájjal való keresztezése ismeretes. (Ábra: CITES)
http://www.mangoverde.com/wbg/picpages/pic74-92-1.htmlaranyvörös pipra: →Gould-barátpipra (Manacus vitellinus).
arapapagájok: összefoglaló név, mely alatt a tudományos rendszertanban a valódi papagájok alcsaládjában hat nemzetség fajait különítik el: a
valódi arákat /latinul →Ara/, a
kékarákat a még élő 3 fajjal (→Anodorhynchus) és a
Spix-kékarát (→Cyanopsitta ),
továbbá három új nemzetséget, melyeket az valódi arákról leválasztott törpearáknak (5 faj) hoztak létre:
Primolius másutt Propyrrhura,
Orthipsittaca,
Diopsittaca.
Ilyenformán a valódi arákhoz ma már csak kilenc, 75-100 cm nagyság közötti faj tartozik, mert számos korábban leírt fajból hírmondó sem maradt. A kipusztult fajok:
Anodorchychus purpurascens, Ara anthoethoves, Ara atwoodi, Ara erythrura, Ara erytrochephala, Ara gossei, Ara guadeloupensis, Ara martinica.
A ma élő arák rendkívül látványos madarak. Értelmi képességeik figyelemre méltóak.
Vannak közöttük a beszédtanulásban szenzációs képességű egyedek, persze ezek is csak akkor tanulnak meg emberi hangokat, ha kellő türelemmel és szeretettel közelít hozzájuk a gondozó.
Megbízható megfigyelések támasztják alá, hogy az ará hűségesek a gazdáikhoz, feléje úgy közelítenek, hogy ezzel is kifejezzék a ragaszkodásukat.
A jó szót, a kedvességet örömmel fogadják és viszonozzák. Az idegeneket viszont hevesen támadják, s minthogy rendkívül erőteljes csőrűk van, ami fegyverként is alkalmazható, egy kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy beválnak házőrzőnek.
Feltűnően hosszú az élettartamuk, nem ritkán 60-80 esztendő.
A tartásuk és tenyésztésük külön élményszámba megy, s az utóbbi komoly sikernek számít. A tartásuknál számításba kell venni, hogy a rendkívüli harapóerő miatt példátlan károkat tudnak okozni a lakás bútorzatában.
Aki magányos madarat tart szobai kedvencnek, annak vannak más lehetőségei - kalit és gyakori reptetés; ülőrúd lánccal -, de aki arát tenyészmadárként vesz számításba, annak nagy (legalább 2x3x2,2 köbméteres), a hidegek beköszöntével téliesíthető, vagyis fagymentes, legalább plusz 5 fokot biztosító röpdében kell gondolkoznia.
A valódi arákhoz tartozó madarak (→Ara nemzetség) közül a legtöbb csodálatos színekben pompázik. Vannak kékek, sárgával és pirossal hivalkodók. A többség a zöld klb. árnyalataiban pompázik.
A valódi arákra jellemző, hogy a szemük körül kisebb-nagyobb tollatlan, csupasz bőrfelület van.
Éppen ez különbözteti meg őket az ún. →kékaráktól. Utóbbiak közül a legismertebb, a jácintkék ara valójában nem is tartozik az arák közé, mint ahogyan az a latin nevéből nyilvánvaló, hiszen a tengerkék arával és a Lear-arával együtt az Anodorhynchus nemzetséget alkotják.
A szeme körül szintén tollas Spix-ara pedig önálló családnemet, a Cyanopsitta nevű rendszertani egységet alkotja.
A köznyelvben ezek fölött a különbözőségek fölött a laikusok elsiklanak, s a nagyság, a tolldísz és a viselkedési hasonlóság okán az ara "egykalap" alá veszik ezeket a ma élő legnagyobb röpképes papagájokat, amelyek évszázadok óta kedvelt kalitkamadarak.
Mértékadó becslések szerint csak az Egyesült Államokban mintegy 100 000 arapapagáj van fogságban.
Az arák Dél- és Közép-Amerikában őshonosak. A többségük Brazília őserdeiben talál védelemre, noha a bennszülöttek a húsáért vadászták, s miután egy-egy arapapagáj ára a feketepiacon rendkívül magas, nem állíthatjuk, hogy nincsenek illegális befogások.
Ezek és az élőhely szűkülése miatt ma már annyira megfogyatkozott a számuk, hogy szigorú védelmük nagyon is indokolt.
Erre a →Washingtoni-egyezményhez csatlakozásunkkal a magyar kormány is garanciát vállalt.
Az arapapagájok magvakkal, gyümölcsökkel táplálkoznak, ezért az élőhelyükön művelésbe vett területeken - ahová gyakran csapatostúl törnek be - nem szívesen látott vendégek.
A washingtoni-egyezmény életbelépése előtt létesítettek néhány nagykapacitású ara-tenyészetet, ahonnan azért kerül az európai piacokra is.
Nagy helyigénye miatt csak ott jöhet számításba a tenyésztése, ahol tágas voliert tudnak neki biztosítani.
Előfordulnak csonkolt példányok is.
Viszonylag gyakori, így a nyugati madárpiacokon általában lehet venni legális, tenyésztett
→zöldszárnyú ara papagájt, amely nálunk is szaporodott Laczkovics László és Hegyi Ferenc tenyészetében. A
→sárgamellű kék ara (Ara ararauna) felülnézetből ragyogó kék, alulnézetből viszont narancsos sárga. Diószeghy Sándor csepeli tenyészetében rendszeresen volt szaporulat. Ma már a
→sárgavállú ara (-szárnyú) v. világospiros ara is komoly veszélyben van.
A jácintkék ara méreteinek 1/3-át se nagyon éri el a
→kékhomlokú ara v . Hans-törpeara. A
→vörösfülű ara a nevét az egyebek mellett a fültájékát is díszítő piros foltról kapta. Tetszetős, mintegy 60 cm nagyságú arapapagáj, amelynek a rendelkezésre álló adatok szerint 1977-től az eredeti, mintegy 5 ezer négyzetkilométeres bolíviai élőhelyéről a 3 ezresre becsült populáció 70 százalékát kilopták.
Az átlagosan 85 cm nagyságú, leginkább az araraunára hasonlító →kéktorkú ara v . caninde 1832-ben lett felfedezve, de sokáig eltűnt szem elől, s amikor újra fellelték, már nem nagyon emlékezett a közvélemény a kéktorkúra. Ebből támadt is zavar. Caninde néven nevezve elkezdtek egy új fajról beszélni, amely, ha nem is új, de “valószínűleg az ararauna alfaja”.
Ugyancsak I. listás a nagytestű
→marakána v. piroshátú ara (ma már Primolius) és a kisebb
→kis katonaara, vm . a hozzá nagyban hasonlatos
→nagy katonaara .
Brazília és Peru határán fordul elő a
→hegyi ara v . kékfejű ara, amelyről már évek óta nincs adat. Csak remélhetjük, hogy még nem pusztult ki. Sajnos a kistestű arák között is vannak végveszélyben levők, mint a
→vöröshasú ara. Kedvezőbb helyzetben van az →aranyörvös ara v . sárganyakú ara és a →törpeara v. pirosvállú (szárnyhajlatú) ara, más nevén →vörösvállú ara.
araponga (Procnias averano
aranytestű Meek-papagáj (Micropsitta meeki - Meek's Spechtpapagei - Meek's Pygmy Parrot): a valódi papagájok alcsaládjának egyik kevéssé ismert faja.
A csőr sárgás, az alsó és a felső káva éle feketés.
Az orrviasz narancs színű. A fej barnás, sötétebb barnával hullámozott. A mell sárga, de itt is jellemző a barna hullámozottság.
A comb, a szárny és a hát zöld. Az alsó farkfedők sárgák barna nélkül.
Nagysága: 10 cm, vagyis a faj valóságos óriás a harkálypapagájok nemzetségében.
Élőhelye az Új-Guinea körül elhelyezkedő kisebb szigeteken lelhető fel.
Az alfaja:
Micropsitta
m. proxima: keleti Meek-papagáj,
A törzsalak, a nyugati Meek-papagáj az Admiralitás szigeten él.
A keleti feje szürkés aranyszínű, a melle világosabb a törzsalakénál.
Költésbiológiai érdekessége, hogy a földhöz 25 cm-nyire fészkel.
Ennek a hangja is az agapornisokéhoz hasonló: zíí-zíííp, cíí-cíít.http://www.theparrotsocietyuk.org/genarticle1.shtml
aranyszárnyú pipra (Masius chrysopterus – Goldflügel Pipra - Golden winged Manikin): a piprafélék családjának barnás tollazatú faja.
A csőrre bukó homlokrózsa sárgás, ugyanilyen, de hátrafelé mutató bóbita díszíti, s e fejék végén a tollak pirosak.
A torok is sárgafoltos.
Sárga szárnytükör és a farok két oldalán néhány toll sárga külső zászlója díszíti.
A tojó sokkal egyszerűbb. A fejéről mind a sárga, mind a piros hiányzik. Nincs csőre bukó homlokrózsája sem. A torok itt fehér.
A has és az alsó farkfedők sárgák. Másutt a tollazat a barna klb. árnyalatait mutatja.
aranyszárnyú tirika papagáj (Brotogeris chrysopterus - Goldflügel- v. Braunkinnsittich - Golden-winged Parakeet): a keskenycsőrű papagájok nemzetségébe tartozó, Brazília amazoni területén, Guayanában és Venezuela keleti részén előforduló, 16 cm nagyságú madár négy alfajjal.
A törzsalak összességében zöld színű. Az arci rész kékeszöld. A szárny zöldes árnyalatú, de a szárnyfedők narancsos arany színűek.
A csőr világos rózsaszín, a láb aranysárga.
Az ivari kétalakúságnak nincs szembeötlő külső jele.
Grahltól tudhatjuk, hogy a fészekalja 2-4 tojásból áll, s ezek mérete átlagosan 23x18 mm.
Már 1878-ban meg lehetett csodálni a londoni állatkertben, de nem igazán sok példány került Európába, és tenyésztőnél előfordult sikeres költéséről sincs adat.
A tartását tekintve figyelembe vehetjük, hogy eredeti élőhelyén sok rá a panasz, mert mind a félérett rizs-, mind a kukoricatáblákon nagy károkat okoznak.
Rászoktatható
kölesből (10%), fénymagból (10%), napraforgóból (40%) és zabból(10%) álló keverékre, amelyhez
5-5 % búzát, árpát, kukoricát, lenmagot ill. diót és mogyorót ajánlanak a szakkönyvek. Természetesen kell adnunk csíráztatott magot, zöldeleséget és az állati fehérjeigény kielégítése céljából túrót, ill. tojásos lágyeleséget is nekik.
Az alfajai:
c. chrysosema: délvidéki aranyszárnyú tirika; c. solimoensis: amazoni aranyszárnyú tirika; c. tenuifrons: aranyszárnyú kis tirika; c. tuipara: északi aranyszárnyú tirika v. tui papagáj (Tuiparasittich).
Utóbbi farkfedői citromsárgák. Főként az Amazonas déli vidékein fordul elő, s a németek Tuipara papagájként is említik.
A B. c. chisopterus, vagyis az aranyszárnyú papagáj törzsalakja a méreteit tekintve a legnagyobb változat, a Madeira folyó tájékán a leggyakoribb. A tollazatában több és nagyobb kiterjedésű a narancsos aranyló szín.
A B. c. solimoensis a törzsalaknál kisebb méretű aranyszárnyú tirika, s a test alsó részén halvány pirosas árnyalat jellemzi.
A B. c. tenuifrons a faj legkisebb méretű alfaja.
http://www.shadypines.com/brotogeris.htmaranyszárnyú tui papagáj: északi →aranyszárnyú tirika (Brotogeris chrysopterus tuipara).
aranyszárnyú touitpapagáj: az →aranyfarkú tuitpapagáj törzsalakjának másik neve (Touit s. surda - Goldschwanzpapagei)
aranysapkás papagáj (Aratinga auricapillus aurifrons - Goldkappensittich): az →aranyosfejű aratingapapagáj alfaja DK-brazíliai elterjedéssel .
A homlok, a kantár és a világosszürke szemgyűrű körülötti terület itt élénkpiros, a fejtető viszont aranysárga.
A mell a világoszöld toroktól lefelé finom átmenettel bordósra vált, de a farcsík már újra zöld.
A farok fonákja szürke. A szárnyél sötétkék, másutt a tollazat fűzöld.
A tojó mellén a bordó zöldes árnyalatú, a szemtájék vöröses kerete kisebb, s általában a tollazat fakóbb, erőtlenebb színű.
aranysárga kanári: a →lipochrom kanári sárga csoportjának legsötétebb árnyalatú változata, enyhe vöröses tónussal.
A háziasszonyok által kedvelt tojás sárgájának a színét juttatja eszünkbe.
A nem intenzív típusúaknál valamennyi tollon jelentkezni kell a derességnek, de ez az ún. penészesedés formájában sehol nem nyomhatja el az alapszínt.
Az intenzíveknél hiba a nagy tollak kivilágosodása.
aranysas: 1. a →szirti sas (Aquila chrysaëtos) világosabb tollazatú változata, melyet a német Alpokban írtak le. 2. arany 20 dolláros, a rajta látható sasmadár képe után.
aranyoszöld lóri (meyer) →sárga-zöld v. Meyer-lóri (Trichoglosus flavoviridis - Gelbgrüner Lori - lásd fotó!).
aranyörvös ara (Primolius /Ara/ auricollis - Gelbnackenara v. Goldnackenarara - Yellow-collared Macaw): ez a Dél-Amerika középső részén honos arapapagáj a 39 cm-es átlagméretével törpének látszik a rokonsági körben. Korrigálták is a dolgot! Az illusztráción még hibásan szerepel a neve, tudniillik az auricollis, a maracana és a culoni aráknak időközben létrehoztak egy új nemzetséget, ami jól belegondolva hamarabb is bekövetkezhetett volna. Egyébként minden maradt a régiben.homlok feketéje felhúzódik fejtetőre és fokozatosan kékes-barnás árnyalatú zöldbe megy át. Ugyanez a helyzet a csupasz pofafolt alatt és a csőr felső hegyén.
Pontosabban a kávák szélén szaruszín jelentkezik. A másutt kékesfekete csőr alsó kávájának oldalán is, bár ott inkább kékesfekete a sötét folt.
Vagyis nagyon hasonlít a törpearára, de itt s tollatlan pofafolt krémszínű, s a fej sötétebb.
A test egészét - a szárnyon kékes, a mellen sárgás árnyalatú - zöld szín uralja. A farktollak fonákja sárgásbarna. A nevét az ivarérett madaraknak a tarkótól a nyak közepéig tartó sárga csíkjáról kapta.
Ez a tojóknál világosabb és keskenyebb.
Az aranyos nyakörv is megkülönbözteti a törpe arától, amellyel máskülönben a tartása és a költésbiológiája is megegyezik.
Hazánkbanelsőként Gálos Istvánnak és Paraszt Lászlónak sikerült szaporodásra bírnia.
aranyostestű álarcospapagáj v. pirosarcú fügepapagáj (Opopsitta v. Cyclopsitta diophthalma - Maskenzwergpapagei - Dubleeyed Fig Parrot): 14 cm nagyságú papagáj az álarcos törpepapagájok nemzetségében változatos élőhelyekkel. Fotó:Iggino
Megtaláljuk Új-Guinea északnyugati partjainál számos szigeten, Új-Guinea partjain körös körben, sőt a keletre fekvő szigeteken és három nagyobb kiterjedésű areában az ausztrál kontinensen.
Rendkívül dekoratív papagáj. Az arc és a homlok - a kékesfényű fekete csőrt teljesen körülölelve - kárminpiros. A fejtetőn a piros narancsos átmenettel válik pasztellzölddé. A fej külön ékessége a szürkés szemgyűrűt övező halványkék gyűrű, mely élesen elüt a maszk pirosától. Kis részben a fül is halványkék.
Kékes szárnyél díszíti a test aranyos zöld tollazatánál valamelyest sötétebb szárnyat.
Az evezők a nemzetségre jellemzően sötétkék, csaknem fekete végűek, de rajtuk is mutatkozik a kékes díszítés.
A farok zöld. A comb és a testoldal alul egészen sárgászöld.
A tojó fején az arci rész pirosát fehér váltja fel, alul némi sárgás árnyalattal.
Az alfajai:
Opopsitta - d. aruensis: aru -szigeti aranyostestű papagáj,
- d. coccineifrons: aranyostestű álarcos nagy papagáj,
- d. coxeni: aranyostestű gyöngyösarcú papagáj (Coxens Feigenpapagei),
- d. inseparabilis: aranyostestű zöldarcú papagáj,
- d. macleayana: aranyostestű kék papagáj,
- d. marshalli: queenslandi aranyostestű papagáj,
- d. virago: feketehomlokú aranyostestű papagáj;
Az O. d. c. alfaj nagyobb a törzsalaknál, s a testen kiterjedtebb az aranyossárga terület.
Az aru-szigeti alfajnál a tollazat zöldje világosabb, sárgával gazdagabban díszített.
A feketehomlokú álarca sötétebb, különösen a csőr fölött.
A zöldarcú alfaj fejéről hiányzik a kékes árnyalatú szemgyűrű és fültájék.
A queenslandi aranyostestű papagáj (13,3-13,1 cm) fején határozottabbak a kék mezők, mint a törzsalaknál. Az aranyostestű kék papagájon (13,6-13,4 cm) szembetűnőbbek a kék területek.
Az aranyostestű gyöngyösarcú papagájnál (Coxens Feigenpapagei - 15,2-14 cm) az álarc kevéssé sötét, inkább rózsaszínes, narancspiros árnyalatú. Ez az alfaj DK-Queenslandban és ÉK-Új-Délwalesban lelhető fel.
Az ivari kétalakúság kialakult: a tojón a pirosas területek határozottan halványabbak, mint a hímeken.
A hangjuk éles szííp-síp.
Leginkább a sűrű erdei részeket kedvelik, olykor felhatolnak a tengerszint fölé 1600 méterig.
A tartása nem nevezhető könnyűnek, hiszen az eredeti élő-helyén vitaminokban gazdag zöld növényi hajtásokkal és főként gyümölcsökkel táplálkozik.
A helyigény kielégítése szempontjából könnyebb a dolgunk. Már 60x60x100 cm-es kalitban is jól érezheti magát. A táplálása nagy nehézségeket okozott az igazán tapasztalt amerikaiaknak is. Ezt igazolja, hogy kezdetben még a San Diegó-i állatkertben sem tudtak felnevelni fiókát.
Aligha lehet vigasztaló, hogy később egy-egy tenyésztési sikerről lehetett kapni híreket (Dr. Burkard, T. Weise).
aranyosvállú papagáj: →Meyer aranyosvállú papagája (Poicephalus meyeri - Goldbugsittich).
aranyosvállú papagáj(2): →aranyvállú papagáj (Psephotus chrysopterygius).
aranyoszöld kolibri (Lampornis, másutt Anthracothorax prevosti - Green-breasted Mango): hosszú, enyhén lefelé hajló csőrű, mintegy 10 cm nagyságú madárka a kolibrifélék családjában, mexikói élőhelyekkel...
aranyosállú tirikapapagáj (Brotogeris jugularis - Tovisittich v. Goldkinnsittich - Orange-chinned Parakeet), tui papagáj: a nemzetség egyetlen faja, melynek az areája Észak-Venezuelától Délnyugat-Mexikóig áthúzódik egész Közép-Amerikán.
Zömök testalakulás, rövid nyak és aránytalanul nagy csőr jellemzi.
A nemzetség többi tagjához hasonlóan itt is a felső csőrkáva hosszan túlnyúlik az alsón, a színe halvány rózsaszínes.
A madár egész tollazatára a zöld klf. árnyalatai jellemzőek.
A fejtető és a farok türkizes. A szárnyfedők halvány bordóak, a fiókszárny és a nagy evezők kékek.
A tojó a hímre hasonlít, rátekintéssel a két nemet nem lehet egymástól megkülönböztetni.
Vasicek 2 alfaját jelzi:
Brotogeris - j. apurensis, - j. exsul: aranyosállú nagy tirikapapagáj.
A tapasztalatok szerint csak volierben érdemes kísérletezni a szaporításával. A 17x17x25 cm-es odút részesíti előnybe.
A kicsik rendszerint a 22. napon kelnek.
Tartása tekintetében dr. Romhányi ajánlja, hogy - tekintve társas természetét - népes csapatot helyezzünk nagyobb volierben.
Egyébként nem tér el az →aranyszárnyú tirika szócikkben leírtaktól.
aranyosarcú kis kakadu (sárgabóbitás) (Cacatua sulphurea - Gelbwangenkakadu, Kleiner Gelbhaubenkakadu - Lesser Sulfur-crested Cockatoo): mintegy 34 (Alderton szerint csak 30) cm nagyságú papagáj a kakaduk nemzetségében.
Élőhelye az Ausztráliától északnyugatra fekvő kis szigetek: Celebesz-, Djampea-, Sumba-, Flores-, Timor- és Sumbawa-szigetek.
A csőr fehérrel "krétázott" kékesszürke. A láb szürkésfehér.
A tollazat világító fehér, három helyen citromsárgával díszítve: a bóbita; a fül és a középső farktollak.
A hímek és a tojók között megbízhatóan különbséget tehetünk az íriszük színe alapján.
A hímek írisze fekete, a tojóké gesztenyebarna. Ez a különbség 1,5 éves korukra alakul ki.
Az alfajai:
Cacatua
A djampeanai aranyosarcú kakadu csupán abban különbözik a törzsalaktól, hogy a csőre kisebb.
A fehérfülű aranyosarcú kakadu bóbitáján a sárga sápadtabb, a füle is már-már fehér.
A nagy aranyosarcú kakadu az előzővel megegyező tollazatú, de méreteit tekintve sokkal nagyobb.
A timori szintén a fehérfülűhöz hasonlít, de csőre határozottan kisebb.
A szumba-szigeti kis aranyosarcú kakadu bóbitája két részből áll. Elől az egész tollazatra jellemző, de megnyúlt fehér fedőtollak nyugalmi állapotban lenyomják a valódi bóbita egészében módosult és narancssárga tollait.
A fülrész itt citromsárga. Másutt a tollazat narancsos árnyalatú fehér.
A díszítőárnyalat főként a test alján, a fartájékon és az állon jelentkezik. A csőr "krétázott" sötétszürke. A láb fehéres szürke. A szemgyűrű fehér.
A teljes kiszíneződés a 18. hónapra várható. A fiataloknál a tollazat kevésbé fényes.
2-3 tojásra lehet számítani, melyek a 24-28. napon kelnek.
A kicsik a 30x30 cm2 alapterületű, 70 cm magas odúból cc. 10 hetes korukban repülnek ki.
A szülők még 2-3 hónapig pátyolgatják a kicsinyeiket.
A beszédre taníthatóság tekintetében közepes képességeket mutat.
Russ madara 5 szót mondott kifogástalanul.
A tartás és a táplálás tekintetében a kakaduféléknél leírtak a mérvadók. 5x2x2 méteres volierben születtek az első szaporítási eredmények.
aranyosarcú papagáj v. pápaszemes fűpapagáj (Neophema chrysostoma - Fein-sittich v. Blauflügeliger Schönsittich, Blauflügeliger Ziersittich - Blue-winged Parrot): 22-23 cm nagyságú, a fűpapagájok nemzetségébe tartozó madár Ausztráliában új-délwalesi, viktóriai és tasmániai élőhelyekkel.
A csőr szürkésfekete.
A láb szürke. A szem barna. A fejtető matt aranysárga, sötétkék homlokcsíkkal. A nyak, a hát, a farcsík és a felső farkfedők matt olajzöldek. Az arc, a torok és a mell világoszöld.
A kloákatájék és a farktollak fonákja sárga, de a lágyéki részen van egy narancsos folt.
A kézevezők feketék, a középső szárnyfedők és a fiókszárny kék.
A tojóról hiányzik a homlokcsík. A kézevezők barnás feketék.
A fiatalok 8-9 hónapos korukra színeződnek ki.
Tartása és tenyésztése a hozzá külsőre is nagyon hasonló kékhomlokú papagájnál leírtakkal megegyező. A kép forrása:http://photogallery.canberrabirds.org.au/images/Parrot_Blue-winged_Dabb.jpgaranyosfejű aratinga (Aratinga aurocapillus - Goldscheitelsittich - Golden-capped Conure): ez a látványos, 30 cm nagyságú papagáj Brazília közepén, a keleti tájakon fordul elő.
A csőre és az ellipszis alakú szemgyűrű barnásfekete, a lába szürkésfekete.
A homlok, a kantár és a szemgyűrű körül egy 1,5 cm-es csík élénkpiros. Valamivel sötétebb piros a has és a has felett a testoldalak.
Ez a piros halvány árnyalat formájában a mell sárgászöld tollazatában is jelen van.
A fejtető aranysárga, ezt jelezve az angolok aranysapkás (Golden-capped) papagájnak nevezik.
A szemgyűrű körülötti piros halványan jelentkezik a fültájék zöldjében, amely a tarkón és a nyak hátsó élén barnászöldbe megy át.
Az alsó csőrkáva folytatásában a fej zöldje erősebb sárgás árnyalatú, másutt a testen csupán nyomokban jelentkezik.
A szárnyfedők erőteljes zöldek, de a szárnytükör és a nagy evezők vége liláskék.
A szélső kormánytollakon is mutatkozik ez a lilás szín, egyébként a farok barnászöld.
A hím és a tojó egyforma.
A fiatalok arci része sötétzöld, és náluk az aranyos sapka csak fokozatosan alakul ki.
Az alfaját Forshaw írta le:
Aratinga - auricapillus aurifrons: ez a déli részeken előforduló típus, az aranysapkás aratinga .
Az AZ-Nachrichten híradása szerint 1930-ban és 1949-ben az USA-ba, s Európába csak 1975-ben importáltak néhány aranysapkás papagájt.
Egy évvel később Zdenyek Pichlík már a saját szaporulatából mutatott be madarat az olmuci EXOTÉ kiállításon. Fotó: Diana Welch
aranyosfülű tangara (Tangara chrysotis - Golden-eared Tanager): a tangarafélék (másutt a sármányfélék tangara alcsaládjának) az Andok alacsonyabb vidékein előforduló pompás faja...
Hát nem lehet azt mondani, hogy kevés az a-betűs papagáj. Ismeritek az ország-város játékot? na ahhoz ugye tömegével tudjuk szolgáltatni az a kezdős papagájokat...
aranylóarcú papagáj: →kövi papagáj (Pyrrhura rupicola - Steinsittich).
aranyló kolibri (Hylocharis chrysura - Gilded Hummingbird): a kolibrifélék családjában az aranyló kolibrik 8 fajának egyike Argentína erdeiben.
Az egyenes, árszerű csőr piros, de a hegye fekete.
A szárny kékesfekete.
A ház zöld, de aranyos fénnyel.
A farok barnás, de a két szélső kormánytoll barnák
Fotó: Pablo Rodríguez . http://www.cema.edu.ar/eventos/muestras/rodriguez/aranyló nemespapagáj: a →nemespapagáj alfaja (Eclectus r. polycloris - Redsided Eclectus Parrot).
aranymadár: →bársonyos aranymadár; →pirosgalléros aranymadár (Sericulus bakeri).
aranyhasú papagáj (Neophema chrysogaster - Goldbauchsittich v. Grünzügeliger Schönsittich - Orange-bellied Parrot): 20,5-20,8 cm nagyságú madár a fűpapagájok nemzetségében, dél-ausztráliai elterjedéssel. Ám Szűcs Lóránd jelzése szerint az eredeti élőhelyén ma már csak mindössze 200 pár él.
A csőr sötét szürke. A szem barna. A láb barnásszürke. Az egész tollazatban a fűzöld dominál. Némi kék díszítés (a szárnyon és a farktollakon) mellett csupán a zöld árnyalatossága mutatkozik, s ez nem teszi túlságosan látványossá.
A fej sötétebb, a testoldal, a torok aranyzöld. A farktollak fonákja és a has aranyos sárga.
Fotó: Szűcs Lóránd
A tojón a zöld erőteljesebb. Viszont a testoldal aranyos sárgája elmosódottabb.
A kicsik 8-9 hónapos korukra színeződnek ki.
Táplálása és tartása tekintetében nem tér el a többi Neophemától.
Keresztezése a szirti- és az aranyosarcú papagájjal ismeretes.
http://www.splatzone.nl/australia/tasmaniaalbum/slides/023orangebelliedparrots.htmlaranyhátú eufónia: →éneklő kántormadár (Euphonia cyanocephala).
aranyhomlokú aratinga papagáj (Aratinga aurea - Gold-stirnsittich - Peach-fronted Conure): a szájszeglettől egészen a fejtetőig tart az az aranyló narancsos árnyalatú tollazat, melyről ez a 22-26 cm nagyságú faj a nevét kapta.
A sötétszürke szemgyűrű körül ugyanilyen aranyló a tollazat. Az áll szürkés-sárga, s ez a szín szétterülve ráhúzódik a torokra és a nyakoldalakra.
Ezen túl a fej, a nyak hátul, a hát, a szárny és a farok élénkzöld.
A mell és az alsó farkfedők zöldessárgák. A testoldalak viszont sárgák.
A csőr barnás fekete, a lábak szintén.
Az evezők vége sötétebb, a szárnyat sötétkék szárnytükör díszíti.
Egy alfaja van, a paraguay-i nagyobb típus, az
Aratinga
a. major,mely 25-26 cm-es.
A cseh tapasztalatok szerint jól bírja a hideget.
Nagyobb kalitban (100x100x60 másutt 150x50x140) is költésre lehet bírni. Beérik 25x30 cm alapterületű odúval, mely 40 (mások szerint 70) cm-es homlokfalán 7-8 cm átmérőjű röpnyílást kell vágni.
3-5 tojását 10 nap alatt tojja, a költési idő 26 nap.
Neunzig ír egy példányról, amely 21 évig élt minden különösebb kényeztetés nélkül, átlagos papagájétrenden.
Keresztezése a jendaya papagájjal és a kaktuszaratingával ismeretes.
aranyhomlokú bádogosmadár (Pogoniulus chrysoconus - Yellow-fronted Tinkerbird): a bajszosmadárfélék 11 cm nagyságú faja.
A trópusi Afrika nagyobbik részén, a fákkal tarkított biotópokban csengő hangon szól, s a hím ezzel jelöli ki a "birtokot".
A homlok egy nagyon keskeny csíkban zöldes fekete, ez szinte alig érzékelhető, ezért a fejtető kis sárga foltja alapján nyugodtan nevezhetjük aranyhomlokúnak.
Másutt felül zöldessárga alapon zöldes feketével csíkozott a tollazat, csak a szárnyon mutatkozik némi barnás árnyalat.
A fültájék és a szemöldökcsík fehér.
A test alul halvány zöldessárga.
Az ivari kétalakúság nem fejlődött ki.
Rovarokkal és bogyókkal táplálkozik. Odúban fészkel.
aranyhomlokú denevérpapagáj (Loriculus aurantiifrons - Goldstirnpapageichen - Orange-fronted Hanging Parrot): 10-10,5 cm-es nagyságával a denevérpapagájok között a legkisebb faj.
Kisebb megszakadásokkal Új-Guinea partvidéki részein és a környező szigeteken fordul elő. Mindenütt 800 méter tengerszint feletti magasságon belül.
Az egész tollazatot a zöld szín jellemzi. Viszont a homlok aranysárga, és a zöld a testoldalakon sárgás árnyalatú, az evezők pedig kékek.
A torkon a nemzetségre jellemzően ott találjuk a piros foltot.
A kormánytollak közepe, a farkfedők és a farcsík a nevéhez híven aranyos árnyalatú citromsárgás.
Az alfajai:
Az utóbbi homlokáról hiányzik a sárga, helyette a fej fűzöldjét találjuk.
A waigeo-szigeti aranyhomlokú denevérpapagáj tollazatában a sárga szín sötétebb, kevésbé aranyló.
A fergusson-szigeti alfaj egyedei az előbbiektől jóformán csak a méretükben térnek el: nagyobbak.
aranyfejű papagáj (Geoffroyus heteroclitus - Gelbkopfpapagei - Singing Parrot): 25 cm nagyságú papagáj a Geoffroyus nemzetségben. A Salamon-szigeteken fordul elő.
A neve annyiban megtévesztő, hogy csak a hím feje sárga, a tojóé a szembeötlő ivari kétalakúság jeleként barna.
Maradva a hímnél ennek felső kávája is sárga, az alsó barna.
A sárga terület alatt, a nyakon halvány, elmosódó szürkés nyakörv díszíti.
A testi tollazat mindenütt zöld, csak a farktollak fonákja barnássárga és a szárny hátsó éle piros.
A láb kékes szürke.
Az alfaja:
Geoffroyus
h. hyacinthius: aranyfejű jácintpapagáj,
Az aranyfejű jácintpapagáj kék színei sötétebbek, sőt, itt a kékevezők is kékek.
aranyfejű sas (nép.): a →szirti sas (Aquila chrysaëtos).
aranyfejű tui papagáj (Brotogeris sanctithomae - Tui-sittich v. Goldkopfsittich - Tui Parakeet): Észak-Brazília, Kelet-Ecuador és Észak-Bolívia az élőhelye ennek a valódi papagájok alcsaládjába tartozó fajnak.
A tollazatban, mint a többi tirikapapagájnál, a zöld az uralkodó. Annak klb. árnyalatai jelentkeznek, de az arci részen kékes árnyalatot fedezhetünk fel, miközben a fej zöldes árnyalatú aranyló sárgás.
A felső farkfedők szintén aranysárgás árnyalatúak.
A csőr csontszínű, a láb szürkés hússzínű.
A mintegy 17 cm nagyságú hím és a tojó között nem mutatkozik szemmel észlelhető különbség.
Egy alfaját írták le
- s. takatsukasae: aranyfejű kis tuipapagáj,
amely a törzsalaktól (B. s. sanctiithomae) abban különbözik, hogy az aranysárgás zöld területek szembeötlőbbek, s a méretét tekintve határozottan kisebb.
Tartását, táplálását illetően az aranyszárnyú tirikánál leírtakat lehet figyelembe venni, viszont a tenyésztésével kapcsolatban nincs sok támpont.
A kudarcok oka valószínűleg az, hogy az aranyfejű tuit papagáj lomblakó, s a fészekodúit a szabad természetben 4-5 méteres magasságokban figyelték meg.
Dr. Romhányi szerint az éles hangja nem különösebben zavaró, s mutat tehetséget a beszédre taníthatóság terén.
Együtt tartható akár pintyekkel is.
http://www.cactos.com.br/us/index.php?option=content&task=view&id=172&Itemid=46&limit=1&limitstart=3aranyfejű tűzszemű papagáj: →sáfrányfejű tűzszemű papagáj (Pi-nopsitta pyrilia - Feuerauge).
aranyfülű papagáj: →sárgafülű papagáj (Ognorhynchus icterotis - Gelbohrsittich).
aranyfülű papagáj(2) (Psittaculirostris salvadorii – Schmuckohr-, Schmuckohrzwergpapagei v. Bartzwergpapagei):→Salvadori törpe ékszerpapagája .
(Fotó: Iggino)
aranygalamb (Ptilinopus /Chrysoenas/ victor - Orange Dove): a galambfélék
aranyfarkú tuitpapagáj v. touitpapagáj (Touit surda - Gold-schwanzpapagei - Golden-tailed Parrolet): Kelet-Brazília két, egymástól elkülönülő területén élő, de rendkívül ritka 16 cm nagyságú papagájfaj a →Touit nemzetségből
aranyfejű álarcos tangara (Tangara larvata - Goldkopf-Maskentangare): a tangarafélék 14 cm nagyságú mexikói faja.
A test fénylőbíboros barna, de még ott sem hazudtolja meg magát e madárka, mert a tangaráktól elvárható módon narancsszínű hasaljjal, pirosas foltokkal és az alsó farkfedőn sárga tollakkal díszített.
aranyfarcsíkú denevérpapagáj: →aranyhomlokú denevérpapagáj (Loriculus aurantiifrons - Goldstirnpapageichen).
aranyfarcsíkú kacika (Cacicus cela - Yellow-rumped Cacique): a csirögefélék családjában a sapukhoz hasonló madarak, de a homlokpajzsuk kisebb, inkább csak homlokfüggelék.
A költésbiológiájuk is megegyezik.
Gyümölcsökkel és nektárral is táplálkoznak.
Az aranyfarcsíkú kacika 28 cm nagyságú, Dél-Amerika északi részén, leginkább Panamában fordul elő.
Farcsíkja és az alsó farkfedők fénylő aranysárgák. A váll tájékán is található egy ilyen folt, de a tollazat többi része fekete.
Különös szokása, hogy a hosszú, zacskó alakú fészkét gyakran építi darázsfészek mellé. A feltételezések szerint azért, mert ez biztonságot nyújt számára.
A növényi rostokból szőtt fészkeik gyakran nagyobb telepeket alkotnak. A telep valóságos közösség, amelynek elsőrendű célja és értelme a fészkek védelme. Ugyanis az area másik élőlénye, a tukán nagy fészekrabló, s a kacikáknak egyenként ill. párban semmi esélye nem volna a fészek megvédésére.
A közösség viszont eredményesen veheti fel a küzdelmet a rablóval.
A közösség feje a →domináns hím, amely az ivarérett tojókkal való párosodásban is elsőbbséget élvez.
aranyfark(2): →házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros).
aranyfarkú himalája sándorpapagáj: a →feketefejű himalája edelpapagáj alfaja (Psittacula himalayana himalayana).
aranyfarkú rakétafarkú papagáj: →zászlósfarkú motmot (Prioniturus platurus).
aranyfarkú termeszharkály (Campethera abingoni - Golden-tailed Woodpecker): 20 cm nagyságú harkályféle szudáni és szomáliai elterjedési centrummal.
Piros sapka és bajusz mellett a fej fehér alapon feketével csíkozott. A test alján a szürkésfehér ...
aranyarcú papagáj (Pionopsitta barrabandi - Goldwangenpapagei - Orange-cheeked Parrot): a neve után az ember azt hinné, hogy valami gyönyörűséges madárról van szó, de csalódni fog. A Pionopsitta nemzedék legcsúnyább faja az aranyarcú papagáj.
A kedvezőtlen benyomás talán részben abból adódik, hogy a szakirodalomban megjelenő fotók egyetlen példány ábrázolnak, amely preparátum formájában a brémai tengerészeti múzeum tulajdona.
E mintegy 25 cm nagyságú faj élőhelye Dél-Venezuela, Brazília és Kelet-Ecuador, ahol a trópusi zóna folyóparti részein fordul elő, de nagyon ritka, elsősorban gyümölcsöket fogyasztó faj.
A hegyek maximum 300 méteres magasságáig hatol fel.
Nagy barna és rút csőre van.
A láb szintén barna.
A fej, a homlokot is beleértve, a tarkóig gesztenyebarna, de az arci rész valódi aranysárga.
Ugyanilyen a váll, a torok és a mell tollazata is. Utóbbin finom átmenettel már megmutatkozik a has halványkékje is.
A hát, a farcsík, a farok és a szárny fűzöld.
A szárny elülső éle türkizkék.
A hím és a tojó között nem alakult ki ivari kétalakúság.
Egyetlen alfaját írták le:
b. aurantiigena: nyugati aranyarcú papagáj.
Ezen a sárga színek narancsos árnyalatúak.
Európában - jóllehet Levaillant már 1801-ben leírta - e fajjal kapcsolatban sem tenyésztési, de még csak tartási tapasztalatokra sem lehetett szert tenni, mert még soha sem importálták.
http://www.duke.edu/~djb4/parrots.htm
arany aratinga papagáj v. aranypapagáj (Aratinga /régen: Guarouba/ guarouba - Goldsittich - Golden Conure): ennek a 34 cm nagyságú aratingának Északkelet-Brazília az élőhelye.
A hím és a tojó egyforma, túlnyomórészt a nevének meg-felelően aranysárga tollazattal.
A szaporításával kapcsolatos első híradás a ceyloni Osman Hill nevéhez fűződik, akinél 5,5x2,7x1,8 m-es volierben éltek az arany aratingák.
A tojó 45x30x30 cm-es odúba fészkelt, és a 3 fehér tojásából szokatlanul hosszú idő alatt fejlődtek ki a kicsik: a 35. napon törték fel a tojásokat.
6 hetes korukban repültek ki.
A szülők a kicsik felneveléséhez sok tejes kukoricát, almát, reszelt sárgarépát és főtt tojást igényeltek.
A tenyésztő a lágyeleséget gazdagon meghintette ásványi kiegészítőkkel és szőlőcukorral.
Madarai jóízűen fogyasztották a lisztkukacot is.
Nagyon ritka faj, egyetlen madár ára több euró.
http://www.hideawayfarms.com/aimages/goldens61.jpg Hideaway Farms Aviary - http://www.hideawayfarms.com/aviary/aranyarcú csíz: →Yarrell-pinty v .. aranyarcú csíz (Carduelisyarrellii - Yellow-faced Siskin),
aranyarcú majna (Mino dumontii - Yellow-faced Mynah): a seregélyfélék 25 cm nagyságú
Ara hyacinthinus (érvt.): →jácintara v. →nagy jácintkék ara, valójában a →kékarák nemzetségének a legismertebb faja . (→Anodorhynchus ).
Arakakadu (ném.): →fekete ara v. pálmakakadu (Proboscigera. aterrimus - Palmkakadu).
arakakadu(2): a →fekete ara v. pálmakakadu hivatalos neve (Probosciger aterrimus -Arara-Kakadu, Arakakadu - Palm Cockatoo),
Arakanga(2) (ném.): →sárgavállú ara v . világospiros arapapagáj, ill. arakanga (Ara macao - Hellroter Ara v. Arara v. Grosser Gelbflügel-Ara).
arakanga (Ara macao - Arakanga): nagytestű, csodálatos tollruhát viselő; →sárgavállú ara nagypapagáj .
Ara leari (lat. - érvt.) v. Lears Arara (ném): →Lear kis jácintkék arája . Korábban az →arapapagájok, valójában a szem körül is tollal fedett Anodorhynchus nemzetségbeli →kékarák egyik kihalással fenyegetett faja: Anodorhynchus leari.
Ara(4) (lat.): a papagájfélék családjának valódi arák nemzetsége, ma már csak 9 fajjal.
Hosszú farkú, nagy, többségében 70-95 cm méretű, pompás újvilági papagájok tartoznak ide.
Egy régebbi csoportjuk (a németeknél Zwergaras, vagyis →törpearák) ennél lényegesen kisebb 30-48 cm közötti fajokkal is itt szerepelt korábban – a feltűnő különbség és más rendszertani szempontok miatt utóbbiakat leválasztották az arák nemzetségéről. Tehát három új nemzetséget létrehozva (Orthopsittaca, Primolius és Diopsittaca) 5 fajt leválasztottak innen.
Az arák tollazata színpompás, merev és erős.
Viszonylag jól repülnek, s ennek jó hasznát veszik a napi táplálékszerző útjukon. Ugyanis a költőtelepektől 20-25 kilométeres távolságokat is meg kell tenniük a táplálék-forráshelyekhez.
Magvakkal és gyümölcsökkel táplálkoznak.
Amikor még nagy csapatok voltak és az emberi kapzsiság, meg a vadászszenvedély nem tizedelte meg az arákat, sok kárt tettek az ültetvényekben is.
A bennszülöttek nagy lakomákhoz vadászták.
A nevük a hangos rikácsolásukból kivehető aara-ra hangokból ered.
Az ara a köznyelvben gyűjtőnév, amely alatt három rendszertani egység, nemzetség fajait értik:
I. ara nemzetség (Ara), a valódi arák,
II. →kékarák nemzetsége (Anodorchynchus – Blauaras) és
III. →Spix-ara nemzetség (Cyanopsitta - Spix' Blauarara).
Itt értelemszerűen nem tárgyaljuk az utóbbi kettőt.
A valódi arákról tudni kell, többségük tollazatában a piros, a sárga és a kék egyaránt megtalálható. A csőr és a szem között az arci rész kisebb-nagyobb területen csupasz, csak apró tollakból álló színes pászmák díszítik.
A valódi arák a csőrüket tekintve is különböznek a két rokon nemzetségtől. A csőrkáváik szegélyén jól kivehető fogszerű bemélyedések vannak, amelyeket valóságos fűrészként tudnak használni.
Általában 5-6 éves korukban válnak ivaréretté. Monogámok, a párok egy életre kötik a frigyet.
Hűségesek egymáshoz, s jól meg lehet figyelni, hogy nagy csapatokban is szorosan egymás mellett repülnek.
Az idetartozó fajok (római számmal a már kipusztultak az abc nagy betűivel, melyek korábban itt szerepeltek, de mára ma már más nemzetségbe kerültek):
1. Ara
ambignus:→nagy katonaara v . zöld ara (Grosser Soldatenara - Buffon's Macow), a. guayaquilensis: ecuadori v. kolumbiai katonaara,
2. Ara
ararauna: →sárgamellű kék ara v . kék-sárga, ill. sárga-kék ara (Gelbbrustara v. Ararauna - Blue and Yellow Macow), ar. caninde: kaninde ara* (Kaninde-Arara - Wagler's Macaw) – érvénytelen alfaj,
(2/a). Ara
caninde: →kéktorkú ara v . caninde ara (korábban az A. ararauna alfajaként lett besorolva - másutt Ara glaucogularis - Wagler's Macow) valójában a kéktorkú egyik változata,
Ara
auricollis:→aranyörvös ara (Gelb- v. Goldnackenara - Yellow-collared Macow), ma már a Primolus, másutt Propyrrhura nemzetségben.
3. Ara
chloroptera:→zöldszárnyú ara v . sötétpiros ara (Grün-flügel v. Dunkelroter Arara - Green-winged Macow),
B. Ara
couloni:→hegyi ara v . kékfejű ara (újabban Propyrrhura - Gebirgsarara - Blue-headed Macow), ma már a Primolius nemzetségben,
Ara
glaucogularis**: →kéktorkú ara (Blaukehlara - Blue-throated Macaw - másutt Ara caninde, régen a sárgamellű alfajának írták le),
Ara
macao:→sárgavállú ara v. sárgaszárnyú ara v. világospiros ara v. arakanga (Gelbflügelara v. Arakanga, ill. Hellroterara - Scarlet Macow), cyanopterus:
Ara
manilata:→piroshasú arara (Macawuanna v. Rot-bauharara - Red-bellied Macow) ma már az Orthopsittaca nemzetségben.
Ara maracana: →marakána v. piroshátú ara (újabban Propyrrhura Marakana v. Rotrückenarara - Illiger's Macow), ma már a Primolius nemzetségben
Ara militaris: →kis katonaara (Kleiner Soldate- v. Rot-stirnaranara - Military Macow),
m. boliviana: bolíviai katonaara , m. mexicana: mexikói katonaara,
E. Ara nobilis: →kékhomlokú törpeara (Blaustirniger v. Hans's Zwergara - Red-shouldered Macow), ma már Diopsittaca néven új nemzetségben szerepel,
n. cumanensis: amazoni v. →Lichtenstein kékhomlokú arája (Lichtenstein's Hahns-Zwergara, n. longipennis: délvidéki ara,
Ara rubrogenys: →vörösfülű ara v. pirosfülű ara (Rotohrara - Red-fronted Macow),
8. Ara severa: pirosvállú →törpeara (Rotbugara v. Zwerg-ara - Chestnut-fronted Macow),
s. castaneifrons: kis brazil ara,
9. Ara tricolor: →háromszínű Kuba-ara (Kubaara v. Drei-farbenara)
Az ábrák forrása: http://www.aquahobby.com/zeco/psit/default.htm
X. Ara tricolor: →háromszínű Kuba-ara (Kubaara v. Drei-farbenara – lásd fenn!) kipusztították,
XI. Ara atwoodi:dominikai ara, hajdanán Dominica-szigetén élt, a korabeli leírásokból annyit tudunk róla, hogy tollazatában a zöld szín dominált. Kipusztították,
XII. Ara autocthones:st. croix-szigeti v. →virginiai ara (kipusztult),
XIII. Ara erythrocephala:pirosfarkú ara. Kipusztították,
XIV. Ara gossei: hajdan volt, kék, sárga és piros színekben pompázó arapapagáj Jamaica szigetén. Már a múlt században is csak az emléke élt. Kipusztították,
XV. Ara erythrura:a nyugat-indiai szigeteken hajdanában vadászott arapapagáj. Az első telepesek utódainak sikerült letörölni a palettáról. Kipusztították,
XVI. Ara guadeloupensis: a ma is élő sárgavállú arához hasonló arapapagájfaj, melyről első ízben Kolombusz adott hírt. Először a Martinique-, majd a Dominica- és végül, a XVII. században a Guadepoupe-szigetről is "sikerült" a kíméletlen vadászatokkal kiirtani. Kipusztították,
XVII. Ara martinica:természetes élőhelyéről, a Martinique-szigetről hoztak a korabeli hajósok néhány példányt ebből a pompás arapapagájból Európába. A leírások szerint felül kékben pompázott, alulnézetből pedig piros szín ékesítette. Kipusztították.
XVIII. Ara authoethoves:St Craix-azigeti ara (St. Craix-sziget) kipusztították.
Ezen túlmenően a köznyelvben aráknak nevezik az ún. →kékarákat (4 faj tartozott oda - az Anodorchynchus purpurascens kipusztult) és a →Spix-ara nemzetségbe tartozó egyetlen fajt , a Spix-arát is.
Tekintve, hogy valamennyi faj élőhelye összeszűkült, s a kíméletlen pusztítás és a rabló befogások miatt a populációk végveszélyben vannak, a valódi arák minden faja a →Washingtoni-egyezmény I. listáján szerepel .
* a rendszerezők ma már önálló fajnak írják le, de nem mint A. canindét hanem A. glaucocolais.
** régebbi rendszerekben a kék-sárga ara alfaja, másutt Ara caninde.
A hangfelvétel forrása: www.xeno-canto.orgarab csukár: →feketefejű szirti fogoly (Alectoris melanocephala).
Aprosmictus (Rotflügelsittich): a →pirosszárnyú papagájok nemzetsége 2 (másutt 3) fajjal és 2+1 alfajjal.
1. Aprosmictus - erythropterus: →vörösszárnyú papagáj (Rotflügel v. Scharlachflügelsittich - Red-winged Parrot),
- e. coccineopterus (Western Red-winged Parrot), - e. papua (Neuguinea-Rotflügelsittich),
2. Aprosmictus - jonquillaceus: →timori pirosszárnyú papagáj (Timor-Rotflügelpapagei v. Timorsittich - Olive-shouldered Parrot),
- j. wetterensis: észak-timori papagáj (Lownál hibásan önálló faj - Wetar-Rotflügelsittich).
(3.) Aprosmictus - insignissimus: törölve.
Aszem mégiscsak érdemes folytatni a papagájokat. Mert itt is a timori pirosszárnyú nem volt nyilazva és hivatkozássá téve, következésképpen javítani kell, mert még valaki azt hiszi, semmi nincs az említett papagájról a lexikonban, mikor van!
Örülnék, ha arról is hamarosan be tudnál számolni, hogy a zöldeleséget is elfogadják, megszerették a madaraid. Aztán próbálkozz meg a csíráztatással!
A csiráztatás során a mag úgyszólván értéktelen keményítői nagy átalakulásban vesznek részt, s értékes aminósavakkal, vitaminokkal gazdagodnak...
Itt a
Keresőbe
írd be a zöldeleség kifejezést, s valamelyik korábbi hozzászólásból sok mindent megtudhatsz a dologról.
A csíráztatást ugyanígy hívd be a kereső segítségével, meglásd nem is olyan ördöngős dolog, s ha valóban szereted a madaraidat, akkor azt a kis vesződséget nem fogod rá sajnálni. Ezerszer többet ér, mint bármely bolti "csodaszer".
Palaui gyümölcsevő galamb
Aztán a tojó átköltözött a nagyobbikba, s nem sokkal később 6 tojáson ült.
A 24. napra mind a 6 tojás kikelt. A fiókák 28 napos korukban repültek ki. A tenyésztő maga sem hitte a történteket, hiszen a két odú szinte csak véletlenül maradt a volierben, a terv az volt, hogy a volierhez mesterséges homokfalat épít.
Ez a fal a következő évben készült el, s attól kezdve a madarak azt vették igénybe, s több fészekaljjal örvendeztették meg a tenyésztőt. Az ő szaporulatából származó madarakkal tett kísérletet a tenyésztésre J. Kaszper. A nála történtek igazolták Sálek megfigyeléseit.
Az aymarák a nekik felkínált magokból előnybe részesítették a négermagot, a szenegáli kölest, a napraforgót és a muhart.
A legkülönfélébb zöldeleséget örömmel habzsolták, mint saláta, spenót, uborka stb. Fogyasztottak zabpelyhet, tejes piskótát, reszelt sárgarépát és egyebek mellett sok almát.
Természetesen kaptak lágyeleséget is, amelyhez a tenyésztő kevert mákot és gyermektápszert.
Aymarasittich (ném.): →aymarapapagáj (Bolborhynchus aymara).
Aymaratäubchen (ném.): →aymaragalamb (Metriophelia aymara).
Aythya: a récefélék alcsaládjának az egyik nemzetsége, 12 faj
Némelyik a hangutánzó-képességével kelt feltűnést.
Ennek köszönhető, hogy számos fajt díszállatként Európába hoztak, sok közülük úgyszólván domesztikálódott. Egy időben aggasztó méreteket öltött a madarak befogása, amikor is az ausztrál kormány a természetvédők nyomására elhatározta a teljes kiviteli tilalom bevezetését.
Az 1968-ban hozott törvénynek ma is drákói szigorral szereznek érvényt. Ugyanakkor a helyi állatvédelem eléggé "liberális".
A mezőgazdasági kártétel miatt ezrével lövik, pusztítják például az európai tenyésztők álma-vágya kakadukat.
Ma már az a helyzet, hogy miközben a kecskepapagáj Európában kommersz tenyésztett madár, s nem ritkaság a vörösbegyű papagáj sem, az eredeti élőhelyen más fajok tekintetében is a kipusztulás veszélye rémlik fel.
AUSZTRÁL POSZÁTAFÉLÉK (ACANTHIZIDAE - Thornbills and Flyeaters): kis termetű (8-20 cm nagyságú és 7-40 g súlyú), vékony
A belga Iggino tenyészetében létrejött egy melanizált változata, erről is kaptunk felvételt a kiváló tenyésztőtől - 
→kékhomlokú aratinga v . kékfejű papagáj (Blauko pf- v. Blaustirn-, ill. Spitzschwanzsittich - Blue-crowned Conure),
7. Aratinga canicularis: →Petz-aratinga papagáj v . narancshomlokú aratingapapagáj (Elfenbein- v. Petz-Sittich - Orange-fronted Conure),
→haitii zöldszárnyú aratinga papagáj (Gelbflügel- v. haitisittich - Hispaniolan Conure - fotó: Father Sanchez)
9. Aratinga erythrogenys: →gvajakil papagáj (Guajaquil- v. Scharlachkopfsittich - Red-masked Conure),
10. Aratinga euops: →kubai aratinga papagáj (Kubasittich - Cuban Conure);
11. Aratinga finschi: →Finsch aratinga papagája (Finschsittich - Finsch's Conure);
12. Aratinga guarouba: arany aratinga papagáj(Goldsittich - Golden Parakeet);
13. Aratinga hockingi: Hocking-aratinga (Hocking's Parakeet)- megfontolás tárgya, hogy A. mitrata alfaj-e;
14. Aratinga holochlora: →zöld aratinga papagáj (Grün- v. Guetamalasittich - Green Conure),
15. Aratinga jandaya: →jendája papagáj (máshol az A. auricapilla alfaja - Jendajasittich - Jandaya Conure),
16. Aratinga leucophthalmus: →guayanai aratinga v. pavua aratinga papagáj (Pavua- v. Guayanasittich - White-eyed Conure),
A csupasz szemgyűrű - amelyről az arapapagáj nevet kapta - citromsárga. A szárnya csaknem olyan hosszú, mint a farok.
Az alfaja
R. p. terris,
melyet a németeknél barnafejű ararapapagájként (Braunköpfiger Ararasittich v. Maronenstirnsittich) jegyeznek, Mexikóban és Bolívia magas hegyeiben, 2400 m tengerszint feletti magasságokban is előfordul.
A tollazatában összességében a zöld szín dominál, aranysárga díszítéssel. A homlok barna. Valamivel nagyobb a törzsalaknál.
Az eddig állatkertekhez került néhány ararapapagájt párolt kukoricával és gabonafélékkel, burmai rizzsel, sok zöldeleséggel, almával sikerült jó kondícióban tartani.
Sőt, Durrel yersey-szigeti madárparadicsomában szaporítani is sikerült.
Az arák Dél- és Közép-Amerikában őshonosak. A többségük Brazília őserdeiben talál védelemre, noha a bennszülöttek a húsáért vadászták, s miután egy-egy arapapagáj ára a feketepiacon rendkívül magas, nem állíthatjuk, hogy nincsenek illegális befogások.
Ezek és az élőhely szűkülése miatt ma már annyira megfogyatkozott a számuk, hogy szigorú védelmük nagyon is indokolt.
Erre a →Washingtoni-egyezményhez csatlakozásunkkal a magyar kormány is garanciát vállalt.
Az arapapagájok magvakkal, gyümölcsökkel táplálkoznak, ezért az élőhelyükön művelésbe vett területeken - ahová gyakran csapatostúl törnek be - nem szívesen látott vendégek.
A washingtoni-egyezmény életbelépése előtt létesítettek néhány nagykapacitású ara-tenyészetet, ahonnan azért kerül az európai piacokra is.
Nagy helyigénye miatt csak ott jöhet számításba a tenyésztése, ahol tágas voliert tudnak neki biztosítani.
Előfordulnak csonkolt példányok is.
Viszonylag gyakori, így a nyugati madárpiacokon általában lehet venni legális, tenyésztett
→zöldszárnyú ara papagájt, amely nálunk is szaporodott Laczkovics László és Hegyi Ferenc tenyészetében. A
→sárgamellű kék ara (Ara ararauna) felülnézetből ragyogó kék, alulnézetből viszont narancsos sárga. Diószeghy Sándor csepeli tenyészetében rendszeresen volt szaporulat. Ma már a
→sárgavállú ara (-szárnyú) v. világospiros ara is komoly veszélyben van.
A jácintkék ara méreteinek 1/3-át se nagyon éri el a
→kékhomlokú ara v . Hans-törpeara. A
→vörösfülű ara a nevét az egyebek mellett a fültájékát is díszítő piros foltról kapta. Tetszetős, mintegy 60 cm nagyságú arapapagáj, amelynek a rendelkezésre álló adatok szerint 1977-től az eredeti, mintegy 5 ezer négyzetkilométeres bolíviai élőhelyéről a 3 ezresre becsült populáció 70 százalékát kilopták.
Az átlagosan 85 cm nagyságú, leginkább az araraunára hasonlító →kéktorkú ara v . caninde 1832-ben lett felfedezve, de sokáig eltűnt szem elől, s amikor újra fellelték, már nem nagyon emlékezett a közvélemény a kéktorkúra. Ebből támadt is zavar. Caninde néven nevezve elkezdtek egy új fajról beszélni, amely, ha nem is új, de “valószínűleg az ararauna alfaja”.
Ugyancsak I. listás a nagytestű
→marakána v. piroshátú ara (ma már Primolius) és a kisebb
→kis katonaara, vm . a hozzá nagyban hasonlatos
→nagy katonaara 
.
Brazília és Peru határán fordul elő a
→hegyi ara v . kékfejű ara, amelyről már évek óta nincs adat. Csak remélhetjük, hogy még nem pusztult ki. Sajnos a kistestű arák között is vannak végveszélyben levők, mint a
→vöröshasú ara. Kedvezőbb helyzetben van az →aranyörvös ara v . sárganyakú ara és a →törpeara v. pirosvállú (szárnyhajlatú) ara, más nevén →vörösvállú ara.
araponga (Procnias averano
A fejéről mind a sárga, mind a piros hiányzik. Nincs csőre bukó homlokrózsája sem. A torok itt fehér.
A has és az alsó farkfedők sárgák. Másutt a tollazat a barna klb. árnyalatait mutatja.
aranyszárnyú tirika papagáj (Brotogeris chrysopterus - Goldflügel- v. Braunkinnsittich - Golden-winged Parakeet): a keskenycsőrű papagájok nemzetségébe tartozó, Brazília amazoni területén, Guayanában és Venezuela keleti részén előforduló, 16 cm nagyságú madár négy alfajjal.
A törzsalak összességében zöld színű. Az arci rész kékeszöld. A szárny zöldes árnyalatú, de a szárnyfedők narancsos arany színűek.
A csőr világos rózsaszín, a láb aranysárga.
Az ivari kétalakúságnak nincs szembeötlő külső jele.
Grahltól tudhatjuk, hogy a fészekalja 2-4 tojásból áll, s ezek mérete átlagosan 23x18 mm.
Már 1878-ban meg lehetett csodálni a londoni állatkertben, de nem igazán sok példány került Európába, és tenyésztőnél előfordult sikeres költéséről sincs adat.
A tartását tekintve figyelembe vehetjük, hogy eredeti élőhelyén sok rá a panasz, mert mind a félérett rizs-, mind a kukoricatáblákon nagy károkat okoznak.
Rászoktatható
kölesből (10%),
fénymagból (10%),
napraforgóból (40%) és
zabból(10%) álló keverékre, amelyhez
5-5 % búzát,
árpát,
kukoricát,
lenmagot ill.
diót és
mogyorót ajánlanak a szakkönyvek. Természetesen kell adnunk csíráztatott magot, zöldeleséget és az állati fehérjeigény kielégítése céljából túrót, ill. tojásos lágyeleséget is nekik.
Az alfajai:
→sárga-zöld v. Meyer-lóri (Trichoglosus flavoviridis - Gelbgrüner Lori - lásd fotó!).
aranyörvös ara (Primolius /Ara/ auricollis - Gelbnackenara v. Goldnackenarara - Yellow-collared Macaw): ez a Dél-Amerika középső részén honos arapapagáj a 39 cm-es átlagméretével törpének látszik a rokonsági körben. Korrigálták is a dolgot! Az illusztráción még hibásan szerepel a neve, tudniillik az auricollis, a maracana és a culoni aráknak időközben létrehoztak egy új nemzetséget, ami jól belegondolva hamarabb is bekövetkezhetett volna. Egyébként minden maradt a régiben.homlok feketéje felhúzódik fejtetőre és fokozatosan kékes-barnás árnyalatú zöldbe megy át. Ugyanez a helyzet a csupasz pofafolt alatt és a csőr felső hegyén.
Pontosabban a kávák szélén szaruszín jelentkezik. A másutt kékesfekete csőr alsó kávájának oldalán is, bár ott inkább kékesfekete a sötét folt.
Vagyis nagyon hasonlít a törpearára, de itt s tollatlan pofafolt krémszínű, s a fej sötétebb.
A test egészét - a szárnyon kékes, a mellen sárgás árnyalatú - zöld szín uralja. A farktollak fonákja sárgásbarna. A nevét az ivarérett madaraknak a tarkótól a nyak közepéig tartó sárga csíkjáról kapta.
Ez a tojóknál világosabb és keskenyebb.
Az aranyos nyakörv is megkülönbözteti a törpe arától, amellyel máskülönben a tartása és a költésbiológiája is megegyezik.
Hazánkban elsőként Gálos Istvánnak és Paraszt Lászlónak sikerült szaporodásra bírnia.
Iggino
Megtaláljuk Új-Guinea északnyugati partjainál számos szigeten, Új-Guinea partjain körös körben, sőt a keletre fekvő szigeteken és három nagyobb kiterjedésű areában az ausztrál kontinensen.
Rendkívül dekoratív papagáj. Az arc és a homlok - a kékesfényű fekete csőrt teljesen körülölelve - kárminpiros. A fejtetőn a piros narancsos átmenettel válik pasztellzölddé. A fej külön ékessége a szürkés szemgyűrűt övező halványkék gyűrű, mely élesen elüt a maszk pirosától. Kis részben a fül is halványkék.
Kékes szárnyél díszíti a test aranyos zöld tollazatánál valamelyest sötétebb szárnyat.
Az evezők a nemzetségre jellemzően sötétkék, csaknem fekete végűek, de rajtuk is mutatkozik a kékes díszítés.
A farok zöld. A comb és a testoldal alul egészen sárgászöld.
A tojó fején az arci rész pirosát fehér váltja fel, alul némi sárgás árnyalattal.
Az alfajai:
Opopsitta
- d. aruensis: aru -szigeti aranyostestű papagáj,
- d. coccineifrons: aranyostestű álarcos nagy papagáj,
- d. coxeni: aranyostestű gyöngyösarcú papagáj (Coxens Feigenpapagei),
- d. inseparabilis: aranyostestű zöldarcú papagáj,
- d. macleayana: aranyostestű kék papagáj,
- d. marshalli: queenslandi aranyostestű papagáj,
- d. virago: feketehomlokú aranyostestű papagáj;
Az O. d. c. alfaj nagyobb a törzsalaknál, s a testen kiterjedtebb az aranyossárga terület.
Az aru-szigeti alfajnál a tollazat zöldje világosabb, sárgával gazdagabban díszített.
A feketehomlokú álarca sötétebb, különösen a csőr fölött.
A zöldarcú alfaj fejéről hiányzik a kékes árnyalatú szemgyűrű és fültájék.
A queenslandi aranyostestű papagáj (13,3-13,1 cm) fején határozottabbak a kék mezők, mint a törzsalaknál. Az aranyostestű kék papagájon (13,6-13,4 cm) szembetűnőbbek a kék területek.
Az aranyostestű gyöngyösarcú papagájnál (Coxens Feigenpapagei - 15,2-14 cm) az álarc kevéssé sötét, inkább rózsaszínes, narancspiros árnyalatú. Ez az alfaj DK-Queenslandban és ÉK-Új-Délwalesban lelhető fel.
Az ivari kétalakúság kialakult: a tojón a pirosas területek határozottan halványabbak, mint a hímeken.
A hangjuk éles szííp-síp.
Leginkább a sűrű erdei részeket kedvelik, olykor felhatolnak a tengerszint fölé 1600 méterig.
A tartása nem nevezhető könnyűnek, hiszen az eredeti élő-helyén vitaminokban gazdag zöld növényi hajtásokkal és főként gyümölcsökkel táplálkozik.
A helyigény kielégítése szempontjából könnyebb a dolgunk. Már 60x60x100 cm-es kalitban is jól érezheti magát. A táplálása nagy nehézségeket okozott az igazán tapasztalt amerikaiaknak is. Ezt igazolja, hogy kezdetben még a San Diegó-i állatkertben sem tudtak felnevelni fiókát.
Aligha lehet vigasztaló, hogy később egy-egy tenyésztési sikerről lehetett kapni híreket (Dr. Burkard, T. Weise).
aranyosvállú papagáj: →Meyer aranyosvállú papagája (Poicephalus meyeri - Goldbugsittich).
aranyosvállú papagáj(2): →aranyvállú papagáj (Psephotus chrysopterygius).
aranyoszöld kolibri (Lampornis, másutt Anthracothorax prevosti - Green-breasted Mango): hosszú, enyhén lefelé hajló csőrű, mintegy 10 cm nagyságú madárka a kolibrifélék családjában, mexikói élőhelyekkel...
melynek az areája Észak-Venezuelától Délnyugat-Mexikóig áthúzódik egész Közép-Amerikán.
Zömök testalakulás, rövid nyak és aránytalanul nagy csőr jellemzi.
A nemzetség többi tagjához hasonlóan itt is a felső csőrkáva hosszan túlnyúlik az alsón, a színe halvány rózsaszínes.
A madár egész tollazatára a zöld klf. árnyalatai jellemzőek.
A fejtető és a farok türkizes. A szárnyfedők halvány bordóak, a fiókszárny és a nagy evezők kékek.
A tojó a hímre hasonlít, rátekintéssel a két nemet nem lehet egymástól megkülönböztetni.
Vasicek 2 alfaját jelzi:
Brotogeris
- j. apurensis,
- j. exsul: aranyosállú nagy tirikapapagáj.
A tapasztalatok szerint csak volierben érdemes kísérletezni a szaporításával. A 17x17x25 cm-es odút részesíti előnybe.
A kicsik rendszerint a 22. napon kelnek.
Tartása tekintetében dr. Romhányi ajánlja, hogy - tekintve társas természetét - népes csapatot helyezzünk nagyobb volierben.
Egyébként nem tér el az →aranyszárnyú tirika szócikkben leírtaktól.
aranyosarcú kis kakadu (sárgabóbitás) (Cacatua sulphurea - Gelbwangenkakadu, Kleiner Gelbhaubenkakadu - Lesser Sulfur-crested Cockatoo): mintegy 34 (Alderton szerint csak 30) cm nagyságú papagáj a kakaduk nemzetségében.
Élőhelye az Ausztráliától északnyugatra fekvő kis szigetek: Celebesz-, Djampea-, Sumba-, Flores-, Timor- és Sumbawa-szigetek.
A csőr fehérrel "krétázott" kékesszürke. A láb szürkésfehér.
A tollazat világító fehér, három helyen citromsárgával díszítve: a bóbita; a fül és a középső farktollak.
A hímek és a tojók között megbízhatóan különbséget tehetünk az íriszük színe alapján.
A hímek írisze fekete, a tojóké gesztenyebarna. Ez a különbség 1,5 éves korukra alakul ki.
Az alfajai:
Cacatua
A timori szintén a fehérfülűhöz hasonlít, de csőre határozottan kisebb.
A szumba-szigeti kis aranyosarcú kakadu bóbitája két részből áll. Elől az egész tollazatra jellemző, de megnyúlt fehér fedőtollak nyugalmi állapotban lenyomják a valódi bóbita egészében módosult és narancssárga tollait.
A fülrész itt citromsárga. Másutt a tollazat narancsos árnyalatú fehér.
A díszítőárnyalat főként a test alján, a fartájékon és az állon jelentkezik. A csőr "krétázott" sötétszürke. A láb fehéres szürke. A szemgyűrű fehér.
A teljes kiszíneződés a 18. hónapra várható. A fiataloknál a tollazat kevésbé fényes.
2-3 tojásra lehet számítani, melyek a 24-28. napon kelnek.
A kicsik a 30x30 cm2 alapterületű, 70 cm magas odúból cc. 10 hetes korukban repülnek ki.
A szülők még 2-3 hónapig pátyolgatják a kicsinyeiket.
A beszédre taníthatóság tekintetében közepes képességeket mutat.
Russ madara 5 szót mondott kifogástalanul.
A tartás és a táplálás tekintetében a kakaduféléknél leírtak a mérvadók. 5x2x2 méteres volierben születtek az első szaporítási eredmények.
aranyosarcú papagáj v. pápaszemes fűpapagáj (Neophema chrysostoma - Fein-sittich v. Blauflügeliger Schönsittich, Blauflügeliger Ziersittich - Blue-winged Parrot): 22-23 cm nagyságú, a fűpapagájok nemzetségébe tartozó madár Ausztráliában új-délwalesi, viktóriai és tasmániai élőhelyekkel.
A csőr szürkésfekete.
A láb szürke. A szem barna. A fejtető matt aranysárga, sötétkék homlokcsíkkal. A nyak, a hát, a farcsík és a felső farkfedők matt olajzöldek. Az arc, a torok és a mell világoszöld.
A kloákatájék és a farktollak fonákja sárga, de a lágyéki részen van egy narancsos folt.
A kézevezők feketék, a középső szárnyfedők és a fiókszárny kék.
A tojóról hiányzik a homlokcsík. A kézevezők barnás feketék.
A fiatalok 8-9 hónapos korukra színeződnek ki.
Tartása és tenyésztése a hozzá külsőre is nagyon hasonló kékhomlokú papagájnál leírtakkal megegyező. A kép forrása:
a kolibrifélék családjában az aranyló kolibrik 8 fajának egyike Argentína erdeiben.
Az egyenes, árszerű csőr piros, de a hegye fekete.
A szárny kékesfekete.
A ház zöld, de aranyos fénnyel.
A farok barnás, de a két szélső kormánytoll barnák
Fotó: Pablo Rodríguez . http://www.cema.edu.ar/eventos/muestras/rodriguez/
aranyló nemespapagáj: a →nemespapagáj alfaja (Eclectus r. polycloris - Redsided Eclectus Parrot).
aranymadár: →bársonyos aranymadár; →pirosgalléros aranymadár (Sericulus bakeri).
Fotó: Szűcs Lóránd
A tojón a zöld erőteljesebb. Viszont a testoldal aranyos sárgája elmosódottabb.
A kicsik 8-9 hónapos korukra színeződnek ki.
Táplálása és tartása tekintetében nem tér el a többi Neophemától.
Keresztezése a szirti- és az aranyosarcú papagájjal ismeretes.
Az alfajai:
Maradva a hímnél ennek felső kávája is sárga, az alsó barna.
A sárga terület alatt, a nyakon halvány, elmosódó szürkés nyakörv díszíti.
A testi tollazat mindenütt zöld, csak a farktollak fonákja barnássárga és a szárny hátsó éle piros.
A láb kékes szürke.
Az alfaja:
Geoffroyus
amely a törzsalaktól (B. s. sanctiithomae) abban különbözik, hogy az aranysárgás zöld területek szembeötlőbbek, s a méretét tekintve határozottan kisebb.
Tartását, táplálását illetően az aranyszárnyú tirikánál leírtakat lehet figyelembe venni, viszont a tenyésztésével kapcsolatban nincs sok támpont.
A kudarcok oka valószínűleg az, hogy az aranyfejű tuit papagáj lomblakó, s a fészekodúit a szabad természetben 4-5 méteres magasságokban figyelték meg.
Dr. Romhányi szerint az éles hangja nem különösebben zavaró, s mutat tehetséget a beszédre taníthatóság terén.
Együtt tartható akár pintyekkel is.
(Fotó: Iggino)
aranygalamb (Ptilinopus /Chrysoenas/ victor - Orange Dove): a galambfélék
Kelet-Brazília két, egymástól elkülönülő területén élő, de rendkívül ritka 16 cm nagyságú papagájfaj a →Touit nemzetségből
aranyfejű álarcos tangara (Tangara larvata - Goldkopf-Maskentangare): a tangarafélék 14 cm nagyságú mexikói faja.
A test fénylőbíboros barna, de még ott sem hazudtolja meg magát e madárka, mert a tangaráktól elvárható módon narancsszínű hasaljjal, pirosas foltokkal és az alsó farkfedőn sárga tollakkal díszített.
A tojó 45x30x30 cm-es odúba fészkelt, és a 3 fehér tojásából szokatlanul hosszú idő alatt fejlődtek ki a kicsik: a 35. napon törték fel a tojásokat.
6 hetes korukban repültek ki.
A szülők a kicsik felneveléséhez sok tejes kukoricát, almát, reszelt sárgarépát és főtt tojást igényeltek.
A tenyésztő a lágyeleséget gazdagon meghintette ásványi kiegészítőkkel és szőlőcukorral.
Madarai jóízűen fogyasztották a lisztkukacot is.
Nagyon ritka faj, egyetlen madár ára több euró.
A bennszülöttek nagy lakomákhoz vadászták.
A nevük a hangos rikácsolásukból kivehető aara-ra hangokból ered.
Az ara a köznyelvben gyűjtőnév, amely alatt három rendszertani egység, nemzetség fajait értik:
I. ara nemzetség (Ara), a valódi arák,
II. →kékarák nemzetsége (Anodorchynchus – Blauaras) és
III. →Spix-ara nemzetség (Cyanopsitta - Spix' Blauarara).
Itt értelemszerűen nem tárgyaljuk az utóbbi kettőt.
A valódi arákról tudni kell, többségük tollazatában a piros, a sárga és a kék egyaránt megtalálható. A csőr és a szem között az arci rész kisebb-nagyobb területen csupasz, csak apró tollakból álló színes pászmák díszítik.
A valódi arák a csőrüket tekintve is különböznek a két rokon nemzetségtől. A csőrkáváik szegélyén jól kivehető fogszerű bemélyedések vannak, amelyeket valóságos fűrészként tudnak használni.
Általában 5-6 éves korukban válnak ivaréretté. Monogámok, a párok egy életre kötik a frigyet.
Hűségesek egymáshoz, s jól meg lehet figyelni, hogy nagy csapatokban is szorosan egymás mellett repülnek.
Az idetartozó fajok (római számmal a már kipusztultak az abc nagy betűivel, melyek korábban itt szerepeltek, de mára ma már más nemzetségbe kerültek):
1. Ara 
Ara
Ara
Ara militaris: →kis katonaara (Kleiner Soldate- v. Rot-stirnaranara - Military Macow),
Hahns-Zwergara, n. longipennis: délvidéki ara, 
8. Ara severa: pirosvállú →törpeara (Rotbugara v. Zwerg-ara - Chestnut-fronted Macow),
XVIII. Ara authoethoves:St Craix-azigeti ara (St. Craix-sziget) kipusztították.
Ezen túlmenően a köznyelvben aráknak nevezik az ún. →kékarákat (4 faj tartozott oda - az Anodorchynchus purpurascens kipusztult) és a →Spix-ara nemzetségbe tartozó egyetlen fajt , a Spix-arát is.
Tekintve, hogy valamennyi faj élőhelye összeszűkült, s a kíméletlen pusztítás és a rabló befogások miatt a populációk végveszélyben vannak, a valódi arák minden faja a →Washingtoni-egyezmény I. listáján szerepel .
* a rendszerezők ma már önálló fajnak írják le, de nem mint A. canindét hanem A. glaucocolais.
** régebbi rendszerekben a kék-sárga ara alfaja, másutt Ara caninde.
A hangfelvétel forrása: 
vízben áztatós és párolós edény
