Mi manapsag a legjobb ar/teljesitmenyu valasztas otthonra, amator szintre,
gyakorolgatni, stb. egy valamilyen elektromos billentyus hangszerben gondolkodva ?
ennél az árkategóriánál triplán igaz: kipróbálni, kipróbálni, kipróbálni (az alternatívákat is)!
Elsősorban a Yamaha CLP-645, CLP-685, CSP-170; Roland LX-7, Roland LX-17 lehet a kihívó (esetleg még a Casio Celviano Grand Hybrud GP-500)
(nem tévedés, a Yamahák közt szándékosan nem a CLP-675-öt, hanem a CLP-645-öt írtam -- a billentés azon belül is az ellensúlyok miatt)
Kicsit más kategória de mindenképp említésre méltó még a Yamaha AvantGrand NU1 (upright!).
A CA-98 (és CA-78) első számú előnye a billentése, a Kawai GFII az egyik legjobb a kategóriában.
a CA-98 másik fő előnye és egyben fő hátránya a soundboard -- különösen költözésnél hátrányos a dolog, elég nehéz mozgatni.
Ha régebbi modelleket is nézegetsz esetleg, megemlíteném még, hogy a CA-98 esetében az új teljes hangszórórendszer miatt a CA-97-hez képest nagyobb a változás, mint a CA-78 és a CA-67 között.
Kawai digitalis zongorakkal van valakinek tapasztalata? Elsosorban a CA-98 erdekelne.
A lanyom komoly szinten zongorazik, van otthon egy nagyon jo Samick pianinonk, emellett egy oreg Yamaha YDP-131 digitalis pinanino, ami onmagahoz kepest hibatlan viszont ezen a szinten mar nem alternativaja gyakorlasnal meg idonkent sem az akusztikus hangszernek (tarsashazban elunk, napi 3-6 orat gyakorol, hetkozben reggel 7-8-ig es delutan, hetvegen kb. egesz nap, tehat kell alternativa).
Ezeken kivul otthon Mo-on (kulfoldon elunk) van a nyaralasok idejere egy KORG B1 ami erre a celra megfelel, de tartosan valami az akusztikus hangszerrel igazan"versenykepes" alternativat keresnek a korai/kesoi gyakorlasokra...
A masik variacio egy Kawai ATX3 Silent System zongora lenne, de a mostani akusztikustol nem szeretne megvalni, es arban is kb. a duplaja lenne igy ez kevesbe jarhato ut... (foleg hogy a K200-as nem tetszett neki, a meglevo Samick szebben szol, igy persze hogy a K300-ATX3 az elso a kategoriaban ami tetszene neki...) - osszessegeben nem bannam ha a ketto (digitalis-akusztikus) funkcio kulon lenne.
Igaz, most egy akciós ajánlat miatt kapni 179900-ért FP-30-at. (Ha az akciós ajánlatokat leszámjtuk, 193900-nál kezdődnek az árak, 14e a differencia. Annyival többet szerintem megér az FP-30...)
Azért azok a kis belső memóriás Yamahák nem disco juke boxok. A belső memóriából meg talán kimenthetők pendrivera a saját "nagy" művek. Ma már a legtöbb hangszer támogatja az ipades kapcsolatot. Azon annyi felvételt tárol bárki amit még meg is unhat. Régebben, az usb korszak előtt volt inkább jelentősége a kis memóriának, ha valaki mondjuk önállóan zongorázgatott mondjuk egy étteremben és jó lett volna zenei alapokra muzsikálnia ott. Bár a minidisc vagy cd alapokat már akkor is használták, ismerték. Amúgy meg egy több sávos komplett hangszerelésű midi is csak max. 35-50 kB!!! Akkor egy szóló zongorajátékot felvenni minek tennének gigabájtokataz ilyen hangszerekbe mikor senki sem használná ki?
Akkor még nem érted! :) Azért írtam arról a mérnökről (majd megkeresem, mert jó kis tanulmány), hogy a tömörítést mindenki alkalmazza hasonlóan még ma is mikor már SSD-t tehetnének egy hangszerbe és mégis csak a Korg Kronosban alkalmazzák még egyedül (ami amúgy egy elavult Intel Atom cpu-s mezei pc-alaplapra épül Linux oprendszerrel). Ugyanazon zongorahangot árulja sok cég 10-en éveken át a hangszereiben, csak az olcsó modellek szintjére is úgy letudják butítani a hangzást a tömörítéssel, hogy senki se veszi szinte észre, ugyanaz a tónusú hang szól a milliós hangszerben is... Különben ki venné meg azt ha 100 ezerért is már elérhetné! Sokáig pl. eleve csak lemonosított hangokat alkalmaztak olcsóbb hangszerekben. Ez a pont ahol a hangzás a legtöbb csorbát szenvedte, meg mikor utána mesterségesen zengették hogy "teret" kapjon. De gondolj bele, cintányért vagy dobverőt istudsz hatalmas pénzekért meg jó olcsón is venni. Mindegyik úgy néz ki csak mégis más a hangjuk. Nagyon más! :)
Én a héten boldog tulajdonosa lettem egy Clavinova 625-nek (a P45 pedig tovább szolgál egy lelkes kislánynál). De itt is az van, hogy
"Recording Capacity: This instrument can record up to 100 KB [of MIDI data]/song" és amúgy "Number of Song: 1"
vagy
"Internal Memory
Total maximum size approx. 900 KB (User song: One song approx. 100 KB, Loading song data from a computer: Up to 10 Songs)"
Azért a XXI. század lehetőségei mellett ez elég viccesnek tűnik.
Amúgy a hangszer nagyon szép, a hangja is remek. Most a legnagyobb kihívásom, hogy - a P45 után - megszokjam a billentést. És azt hiszem kénytelen leszek felhagyni az autodidakta bohóckodással, és rendes tanárt fogadni, hogy méltó legyek ehhez a szépséghez :)
nekem az nem tiszta, hogyha amúgy is mondjuk "bedigitalizálnak" egy zongorát, akkor miért nem rakják bele a hangmintákat amiket így szereztek egy olcsóbb hangszerbe is mert ez nem anyagi kérdés, ha már amúgy is ott a minta. Persze egy olcsóbb hangszerben lehet gyengébb elektronika. D/A-k, gyengébb minőségű billentyű érzékelők, stb, amik lejjebb viszik az árat, de a hangminta simán lehetne ugyanaz. Aztán persze hogy hogy fog megszólalni, az még 100 másik dolog függvényes is lehet.
Értem persze, hogy üzletileg miért - pl mert ha az olcsóbb is jobban szólna kevesebb drágább kategóriásat vennének - de elvileg simán lehetne az alacsonyabb kategóriás is szebb hangú.
Hát a 35 évvel ezelőtti technikai lehetőségeket a mai gyártott eszközöknél - legyen az zongora vagy számítógép vagy autó - szerintem már nem érdemes felhozni. Ma már ilyen értelemben szinte "korlátlanok" a lehetőségek, fajlagosan annyival olcsóbb és nagyobb lett az elektronika. Emlékszem még én is a cocom listákra, hogy azért hoztak csak be nyugatról készülékeket, hogy kiszedjék belőle az alkatrészeket mert mint alkatrészt tilos volt importálni. Vagy amikor vitrinben mutatták meg az első 7400 áramkört, és mekkora kincs volt.
Ma már ilyen szempontból összehasonlíthatatlan lehetőségek világában élünk. de a komplett akusztikus környezetet leszimulálni mérni minden szempontból nem egyszerű, visszaadni mégannyira nem semmilyen hangszeren. Én ilyen szempontból pl. az elektromos hegedűt érzem egy nagyon kirívó esetnek, ott van a füledben a hangszer teste, rezonál, még a válad is érzi, ehhez képest meg jön valahol valamilyen hangszórón ki egy hang. Egész más játékérzet lehet az is, talán durvább mint a zongorák esetében
Persze, hogy nem akarom ilyen értelemben összehasonlítani! De az alsó második oktáv környéke mindenesetre fura, miért annyival erőtlenebb, mint a többi. De ettől függetlenül örülök, hogy esténként van min pötyögni, ami kb olyan mintha zongora lenne :-).
Persze, nem feledem, és nem is szólom le amit vettem! Ez amolyan konkrét tapasztalás, de ettől még örülök neki :-). Pont a billentés milyensége volt a döntő a választásnál. Számomra ez jelenleg az elfogadható hiányosság / kompromisszum kategória jelenleg. Bár most két utcával odébb van egy eladó akusztikus pianínó elég jó áron és állapotban, elgondolkodtam rajta. Persze hangszerésszel meg kéne nézetni, mert van egy két gyanús momentum is körülötte(fél hanggal lejjebb van hangolva, ami nem feltétlen biztos, hogy csak hangolási probléma....).
Ja! És akkor még azt nem is említettem hogy a dig. hangszerekben mindig vmilyen eljárással tömörítetten veszteségesen tárolják a hangokat, jó pár információtól megszűrve. Vagy mondhatnám még a zongorák kalapácsfilcezései is mennyire befolyásol egy felharmónikus tartalmat és hogy pontosan hol és hogy üti meg a húrt a beállíthatóság útján, akárcsak egy dobbőr esetén is...
A hangminta tömörítés ügyén persze nem kell ma már olyan drasztikus dolgokra gondolni, de olvastam hogy anno egy magyar mérnök dolgozta ki azt az eljárást vagy 35 éve, amikor az első dig. zongorák egyikében a drága és picike memóriák idején, 100 MB-nyi felvett hanganyagot 3 MB-ba kellett összezsugorítaniuk!!!
Azért ma már egyáltalán nincs az jelen mint 20-25 éve hogy oktávonként 2 hangminta legyen. Régóta kistercenként, ill. félhangonként vannak ezek már mintavéve. És minden hang digitálisan van előállítva, csak a ritkább hangközökkel mintavéve ugyanazon hangok vannak még le és fel is transzponálva a klaviatúra lefedéséhez.
Sok eredeti hangszer aminek hangját felveszik a digitális zongorákhoz sem tökéletes mindig dinamikai árnyalatokban, de a legtöbb gond még ott jön elő hogy tök egyformán leütni minden hangot senki sem tud! Eleve a billentyűk is eltérően vannak súlyozva alul-felül + a húrok vastagsága és száma hangonként is befolyásolja ezt, ill. a húrok feszítettsége és anyaga is beleszól hogy egy valódi zongorán is mi ami pregnánsan szól tartomány és mi ami "fakóbb". Aztán hogy az a zongora mennyire volt átjátszva, mennyi idős stb. A mintavétel meg egyébként is sokat elvesz még, pl. a sterilsége miatt, hisz olyannak kell lennie, szinte csak a húrok és közvetlen környezetüknek a hangját veszi, mintegy belenézve egy mikroszkópba. Zongorát a hangolón kívül meg senki nem hallgat úgy, hogy bedugja a fejét a húrokhoz. A zenész ülőpozíciójából is már teljesen más spektrum hallható, nincsenek "túlnagyítva" adott regiszterek mint a zongora belsejében, ami nyilván csak távolabb egyenlítődik ki egy akusztikai térben. Na ezért is más egy dig.zongora. A számítógépes szoftverekben persze már több mikrofonos környezetben felvett teret is szimulálhatunk. Az egy más világ! De azért a fa mint élő anyag fizikai térbeli rezonanciáját és tónusait szimulálni, hogy mikrofonokkal csak "lyukakat" veszünk ki a térből általuk, nem is képesek ugyanazt visszaadni. Yamahának pl. vannak olyan kisérletei is, hogy hangszórórendszerekkel rezgetik meg a digitális elemi hangokkal a hangszertestet a drágább hibrid-piano modeljeikben vagy ugyanígy mások a rezonánslapot rángatják elektromágnesekkel. Ez mind úgymond a kör négyszögesítése probléma pepitában. Nyilván az olcsóbb kis dig.zongorák még nem lehetnek ennyire sem kifinomultak. :)
Persze, egy digitális zongorát ne hasonlíts össze egy akusztikus hangszerrel, ahol százhatvan-háromszáz húr szólal meg és a teljes rezonátortest ott zeng elötted. Jómagam is hangszerválasztás elött állok, pont a Korg LP380 és valamelyik Roland között hezitálok. Ezt a problémát amit leírtál én se vettem észre. Vagy folyamatos játéknál ez egyszerüen fel sem tünik. Inkább a legfelsö oktávban, ha leütés után nyomva tartok egy billentyüt, ott hallok némi szintetizátosszerüséget a Korg-nál. A mechnika viszont egyértelmüen pozitív, a kezelhetöség is jobb, normális hangeröszabályzója van, funkcióbillentyük helyett minden kint van a kezelöpanelen. Föleg a dizájn tetszik, hogy legalább egy zongora illúzióját keltö fa (najó bútorlap) testbe építették. Az a halálom, amikor egy hangszer csupa müanyag cucc. Úgyhogy szerintem megnyugodhatsz. Jót választottál.
hát igen, azért ne feledd, hogy belépő szintű zongit vettél. A gyakorláshoz a legfontosabb a billentés minősége, úgyhogy emiatt, ebben az árkatégóriában, nagyon jól választottál.
A hangminták nagyon mások a belépő és profi szintű zongik között. Egy belépő szinten (mindegyik márkánál) pl. nem minden hangról vesznek mintát, hanem mondjuk minden ötödikről és a köztes hangokat digitálisan állítják elő. Ezzel szemben a felső kategóriában mind a 88 billentyűt hangvételezik. Emiatt lehet az amit tapasztaltál, hogy nem "egyenletes" a hangzás. Emlékszem, hogy a P-45-ön is éreztem ugyanezt anno. A másik, hogy adott hangot hány leütési erősséggel vesznek föl. Mert ugye nem csak hangosabb lesz ha erősebben leütsz egy hangot a zongorán, hanem teljesen más lesz a hang tónusa. Egy belépő szinten felvesznek pl 3 hangerőt, a többit meg megint digitálisan állítják elő. A profi zongorákon meg felvesznek mondjuk 8 erősséget. Az sem mindegy hogy milyen hosszú az a hangminta. És erre jön rá, hogy a felső kategóriás zongorákon a hangmintához hozzájön a fizikai modellezéssel előállított különböző rezonanciák (string resonance, damper resonance, aliquot resonance, stb.) amiktől sokkal teltebb, realisztikusabb lesz a hangzás. Ez belépő szinten szintén nincsen. Szóval, ha belejössz a dologba, és már tudsz kicsit játszani, akkor lesz értelme upgrade-elni! :)
ui: ha van egy Apple vagy Android tableted, meg egy pár viszonylag jó hangszóród, akkor nagyon sokat tudsz dobni a hangzáson néhány szoftveres zongorával. Pl: én az iGrand Piano nevű app-et használtam a P-45-ösöm utolsó fél-egy évében, és fényévekkel jobb volt mint a beépített hang, illetve a hangszóró is sokkal jobb volt, pedig egy viszonylag egyszerű 2.1 rendszerű pc hangszóró szettet használtam, de mivel ennek volt egy komoly mélynyomója sokkal teltebb hangzása volt így.
Megvolt a tanár általi zongora teszt, kb ugyanazt mondja mint én A Korg LP-ről:
kiemeli pozitívumként a billentést és a mechanikát, kifejezetten jónak tartja.
ami negatívum, és én is érzékeltem, hogy nem egyenletesen szól a teljes hangszer. Hogy érthető legyen, ha mondjuk felosztjuk oktávokra, akkor alulról a második oktáv pl. sokkal gyengébb hangzásban, azaz a legalsó oktávban van „dög”, beleremegsz, de a második oktávban elfogy az „erő”, nincs meg, ami alatta meg felette, ez nagyon hiányzik. Szószerint érződik, ha egyesével mész fel billentyűnként, hogy hol tűnik el ez a „remegés”, egyik billentyűről a másikra. És ugyanez van fent is. fentről a második- harmadik oktávnál „fénytelenné” válik, alatta felette oké minden, de ott valamiért dinamikátlanabb, fénytelenebb. Először arra gondoltam, hogy a beépített hangszórók, de fülesben és külső hangosítással is ezt hallani. Hozzátenném, pl. a feleségemnek megmutatva semmit nem érzékel belőle, de mint 10 évig hangmérnökként dolgozva ez nekem azonnal előjött. Egyik billentyűről a másikra váltva és több zongora hangszínnél is. Bevallom ezt a problémát nem is értem, fejlesztő szemmel nézve sem tiszta ez miért van így „hangolva”, vagy leképezve.
Összességében ő is azt mondta mint én, ennyi pénzért nagyon jó vétel volt, és teljesen jó lesz elindulni gyakorolni. De mivel tegnap leültem egy „rendes” zongorához is, hát van különbség hozzá képest, érezhetően más. Már csak az előjövő különféle fel és testhangok miatt is.
Komolyra fordítva azt azért be kell vallani tényleg nagyon alap dolgokat játszik….. Ha már OFFolunk, pl a magyarok közül érdemes megnézni Borlai Gergőt, Markó Ádámot, de még felsorolhatnék vagy 20-30 nevet biztosan. Az első már már nem is él hazánkban nemzetközi zenekarokban is játszik és nemzetközi szintű kurzusokat is tart, tényleg ügyes, technikailag talán hazánkban a legképzettebb.
És hogy ON is legyek, nekem pl. egyik kedvenc hazai zongoristám (leginkább jazzben mozog) Kaltenecker Zsolt, sokféle formációban játszik mindenfélét, és elég kísérletező alkat is egyben. Pont a fent említett Markó Ádámmal alkotnak duót és lépnek fel, talán érdemes belehallgatni egy kicsit, bár itt nem klasszikus zongora van a képben hanem mindenféle kísérletező elem.
Mivel az én tudatlanságomat tükrözi, hogy nem tudom mi, pontosabban ki a Hannon ezért utánanéztem kicsit :-) Látom külön könyve is van ujjgyakorlat céllal, de az már haladóbbaknak való, egy éves alapgyakorlás után.
Valami ilyesmi de egyelőre kötött az ujjrend, azaz adott billentyűt csak adott újjal nyomogatok, lehet később más is lesz. Na meg ilyen tempóban sem megy még egyszerre a két kézzel :-). Azaz kb ott tartok, hogy a fehér egész hangú billentyűkön megyek fel meg le.... (mint Móriczkára várva a szép hosszú ágon ;-) ). Mármint a basszussal / ballal meg a jobbal is párhuzamosan, (ujj)váltások gyakorlása is természetesen.
"Ujjnyújtásra" gyakorlatilag páros ujjas bemelegítés most, azaz az egymás mellett lévő ujjakkal vagy váltva vagy egymás után lehetőleg a legnagyobb mozgástartományban felemelve és leütve a billentyűzetet. A gyűrűsujj a legneccesebb, nehéz elválasztanom a középső ujjtól főleg megnövelni függetlenül a mozgástartományt.
Holnap már tuti lesz valami újabb is.
Igen, nekem is volt elektromos dobon az akusztikus meg még most is megvan. De az is nyilván sokat elárul, hogy nagyon kevés dobos használ élőben tisztán elektromos dobot, leginkább kiegészítőként ezt azt, plusz egy padot, octopadot, stb amivel színesíti a játékát és a hangokat, hangzásvilágot, esetleg effektez. Azt el kell ismerni azért, egyre jobbak és jobbak, de vannak amiket kb szerintem lehetetlen visszaadni nem akusztikus környezetben - és ez nyílván igaz más hangszerre is. Ple gy jó kisérőtányérból rengeteg féle hangot és dinamikát lehet kiszedni, míg elektromos cintányérnál van max két érzékelő benne, ami a leütéstől függő hangerővel ad egy hangot. nem tudsz játszani vele mint egy normál cintányérral, de persze ez azn összes felületre igaz. Persze itt is vannak hatalmas előnyök, lásd pl egy panellakásos gyakorlási környezet, vagy egy hangszerbe beleraknak akár többszáz dobszettet.
