Múlt évben hasonlóan álltam a palántákkal :). Január 27-én vetettem, ablakban voltak, felettük pedig speciális növényvilágító kompakt fénycsövek, kiegészítő világításnak. Aztán átkerültek másfél literes palackba, aminek a tetejét levágtam. Nem hogy nem volt elég gyökerük, kiültetéskor már alig fértek el. 70 cm-es volt a legkisebb palánta, 1,7 méteres a legnagyobb :D. Már virágzott bent a lakásban, átlag 19-21 fok mellett. Alig bírtam elültetni őket, akkora árkokat kellett ásnom, hogy rendesen elfáradtam, pedig csak 10 palántám volt. A tanulság része a dolognak, hogy kb semmit sem nyertem a koraisággal, mert a lakásban fejlődő virágok nem kötöttek, utána pedig nem lett előbb termésem. Annyit fedeztem fel, hogy gyorsabban nőtt, ezért ősszel már kevés volt neki a 3 méter támrendszer (2m magas, és még egy métert futott oldalra).
Nagyon nehéz volt őket kezelni, egyiket sikerült levernem, és eltörött, de később kihajtott.
Érdekes megfigyelés volt, hogy ugyanolyan körülmények között valamelyik jobban nyúlt. A Chocolate cherry fajta lett a legmagasabb, 15-20 cm-es internódiumokkal, míg pl a Nyagous fajta sokkal tömzsibb lett.
Egyébként nagyon szép palánta, de én inkább javasolnám, hogy fogd vissza őket, mert nekem meggyűlt a bajom velük. De a te döntésed. Arra készülj, hogy minél nagyobb, annál gyorsabban nő :).
Paradicsomot szerintem ki lehet rakni nyugisan áprilisban is szerintem. Egyszer találtam egy paradicsom palántát (5 centis volt) 8. emelet erkélyen, másik növény edényében december elején. Kétszer megfagyott totálisan, megsajnáltam, bevittem, nem volt még dec. közepe :D tetves tetvek kétszer lezabálták minden levelét, megpermeteztem, újra kihajtott, márciusban már kénytelen voltam vödörben tartani, áprilisban bő méteres volt. :D Április végén raktam ki, elvolt, mint a befőtt, akkor már több virágot is elrúgott. A szobámban nem volt egy méhecske sem, hogy... na, az, érted? :)
Jó ötlet az üdítős üveg,köszönöm a te tanácsodat is. 40 darabot ültettem,de sajnálom a te palántáidat,tudsz még ültetni hiszen még bőven benne vagyunk az időben,a túl korai ültetés sem jó,erre itt az én példám. Hiába nagyok amikor hol van még a május. Ez az én problémám.
Szerintem meg inkább tedd nagyobb edénybe/ cserépben és nem fog vissza. Kólás flakont félbevágod máris van egy egyliteres edényed. Hány palántád van? Lehet megérné egy speckó növényvilágítást összerkani nekik. 5 méteres növénynevelő ledszalag cirka 2500 Ft és 20-25 nap alatt megjön. De vehetsz megaman mm152 lámpát a neten. Én is használom és egész jó. Bár leddel nem vetekszik. Esetleg benézhetsz a beltéri növényvilágításos topicba is. A növényvilágítás fejlesztésében ott biztosan tudnak segíteni.
Szerintem tedd valami hűvös, fagymentes helyre, és a lehető legminimálisabb mennyiségű vizet add neki, az befékezi egy kicsit. Én talán egy nagyon ici-pici foszfort adnék neki, hogy a gyökere szépen erősödjön, esetleg egy kevés kálium... de szerintem úgy is perfekt, ha semmilyen tápoldatot nem adsz neki.
Köszönöm. Ezek a poharak is majdnem a legnagyobbak,vagy esetleg nagyobb cserépbe kellene őket átültetni . De hiába ültetem át akkor is már több fény kellene nekik,mert csak 18 wattosak a fénycsövek és több hely.
Üdvözlet mindenkinek! Még új vagyok itt,és meg szeretném mutatni hogy mekkora lett a palánta 4 hét alatt mesterséges fénnyel neveltem . Ezt nem dicsekedésként szeretnék megosztani hanem csak azoknak akik azt mondták nekem az elején hogy egy megnyúlt vékony szárú paradicsom palántákat fogok nevelni mesterséges fénnyel és hogy csak a pénzemet pazarlom rá. Hát nem lett igazuk,de abban sajnos igazuk van hogy túl korai volt az ültetés. De talán kibírják április közepéig. Csak ennyit szerettem volna megosztani.
Több féle termékből a legkisebb 3-10 literes kiszerelést vettem meg, így már nincsenek meg, hogy kiderítsem melyik volt a ludas. Egyedül a florimo palántaföldből vettem 50 literest, de azt letesztelem, ahogy javasoltad. Újravetni már nem tudok, mert a legtöbb fajtából (összesen 47 féle paradicsom, 15 féle paprika) csak kevés magot szereztem, amolyan kipróbálásra és ezeket újra megrendelni, akár külföldről már nem éri meg.
A képen már nincs benne, mert a lárvát én vettem ki a szárból. Az a nevelőtálca, amit láttatok a képen, elsőnek lett beöntözve, és az azért olyan nedves. Ott gumikesztyűvel kerestem meg a kártevőt, miután megkapta a permetlés beáztatást. Persze én is ügyes vagyok, hogy előbb beöntözöm aztán keresek benne kártevőt. A felvetés persze jogos lehet, hogy nem-e játszik közre a gombás megbetegedés, de a szárban felfedezett kártevő ennek ellentmond. Meg az is, hogy soha korábban nem volt muslica a palántáim körül és korábban nem is volt ilyen jellegű veszteségem. Amúgy megnéztem a pár napja kiarakott légypapírt. Több mint 50 fogás volt.
A helyzet az, hogy a 64 és 104 db-s nevelőtálca nem volt jó ötlet, mert túl sűrű, és most csak úgy tudom permetlével belocsolni, hogy vizet teszek alá egy m10 ládába és onnan felszívja magát. Ez nem túl optimális, mert nem igazán lehet szabályozni a mennyiséget. De most egyszer jó alaposan be lesz mindegyik locsolva. Pár napig még a gombás dőlés veszélye is fenn áll azután újra kiszárad a föld. De remélem ezáltal megszabadulok a kártevőktől. Utána pedig szétültetem a palántokat, hogy jobban tudjanak fejlődni.
Csak én látom úgy, hogy a beküldött képeken konkrétan a paprika szárában van a lárva? Mert ez esetben ez nem palántadőlés. Ettől függetlenül a kettő együttes kártétele is lehetséges. Viszont úgy olvastam, hogy a tőzeglégy lárvája a korhadékon kívül előszeretettel rágcsálja a lágy hajszálgyökereket is, és ez az ekkora magoncoknak halálos, míg egy fejlett növénynél nem biztos, hogy gondot okoz rövid távon.
Én vetés óta /egy hete/ egyszer sem öntöztem és elegendően nedves a talaj. Tehát a talaj kiszárításán túl én beöntözném Dimilin és Dithane/Réz kombinációjával is (ha keverhetőek), így mindkettőt kinyiffantja. Ettől viszont ugye még nedvesebb lesz a talaj. De most ha megvárja, hogy kiszáradjon a talaj, addig lehet, hogy az összes növényét megeszik a nyüvek.
A Diptera (kétszárnyúak) rendjébe és a Sciaridae (gyásszúnyog-félék) családjába tartozik. Sajnos pontosabb leírást nem találtam neten, de otthon a Növényvédelmi állattan könyvemben megpróbálom megkeresni, hátha benne van.
A tünetek leírása megfelel a palántadőlésnek. Belocsolnám gombaölővel.
A tőzeglégy lárva tudtommal elsősorban bomló növényi anyagokkal táplálkozik, és az erősen nedves talajrészekben él. Elképzelhetőnek tartom, hogy másodlagosan jelent meg a kidőlni készülő növényeken. Próbáld szárazon tartani a talajfelszínt, az valószínűleg távol tartja őket a gyökérnyaktól..
A másodvetésben, amiben a palánták még sokkal kisebbek, további veszteségek történtek. :( Most fogom megejteni a permetlés beöntözést. Előtte gondoltam még megpróbálom lencsevégre kapni a károkozókat. Sajnos a nagyítós módszer nem produkált értékelhető minőségű képeket. Sima fényképezőgéppel meg elég nehéz 1mm-es dolgokat lemakrózni. De van egy két viszonylag jobb kép a kártételről és a károkozóról is. Ahogy sejtettem, a tegnap este kidőlt paprikák tövén meg is találtam a károkozót. Illetve inkább magában a tőben. A kifejlett állapotról, magáról a légyről nem sikerült képet lőni, mert mire ráfokuszáltam, már el is szálltak. De teljesen jellegtelen valóban muslicaszerű élőlény. Ami a földben van már érdekesebb.
Elsőnek a kártételről, ami minden esetben azonos. A sziklevél és a valódi levelek kókadnak majd rövid időn belül a szár föld közelében maghajlik és dől, de ilyenkor még nem szakad könnyen. A felszín közelében üregesnek tűnik és szinte átlátszó lesz a szár dőlés után, de legfeljebb fél-egy cm magasságig észlelhető ez. Felszín alatt ugyanez figyelhető meg ha a palántát kiemeljük a földből. Szintén csak kb fél-egy cm mélységig észlelhető a szár üregesedése. Tehát a valódi gyökérrész nem sérül, nincs rajta kártétel. A köztes részen csak a bőszövet marad meg a szár belső részei eltünnek. Kiemeléskor itt gyakran megtalálható a kártevő, akár magában a szárban vagy annak felületén. Volt olyan növény aminek a bőrszövete sértetlen maradt egy lyukat leszámítva. Bemeneti nyílás ugye.
Frissen kiborított paradicsom épp nincs, így csak paprikáról tudok képet csatolni. Néhány fotó erről. Az épp és a már elfogyasztott szárrészek markánsan elhatárolhatóak.
A kártevő kb 1-2 mm hosszú, hámszövetét tekintve áttetsző, a tápcsatorna sötét árnyalattal látható. Nagyító alatt szelvényezettsége is megfigyelhető, illtve lábai párossával fejhez közel helyezkednek el. Fej részen valami rágószerv szerűség van, de ez már nagyítóval nem figyelhet meg jól. Test jellemzői hasonlítottak a pajorra, így ez is a lárvaállapotot erősíti meg. A fényt jelek szerint nem viseli jól, miután kivettem, azonnal tekergőzött, majd pár perc után tetszhalottá lett.
A képek nem sikerültek túl jól, de ha valaki hasonlót talál, akkor kezdhet aggódni.
. De talán kibírják április közepéig. Csak ennyit szerettem volna megosztani.
