Van egy 6m magas 130-as szerelt alukéményem, amibe most egy hagyományos gázkazán van bekötve. Ennek a cseréjét tervezem, kondenzációsra. A kinézett típusok mind tudják a 80/125mm-es koncentrikus rendszert, ezért azt kérdezném, jó megoldás-e a meglévőbe egy 80-as flex(?)csövet behúzni? Hozzávetőleg milyen árral számoljak az adott méretek mellett?
Van nekem egy 140x140-es kistéglából rakott béleletlen kéményem, ami a pincéből ered, és a kémény tetejéig össz-vissz kb. 9 méter magasba nyúlik. A pincében még nincs rákötve semmi, de a földszinten (a nappaliban) bele csatlakozik egy kandalló, valahogy úgy, ahogy azt az 5515-ös hsz-emben rajzoltam. Ez azóta sikeresen meg is valósult azzal az apró eltéréssel, hogy a kandalló összes nem függőleges füstcsőszakasza kb. 15 fokos emelkedéssel bír, azaz nincsenek vízszintes szakaszok. Így a kandallónak (a tűztér aljától a kémény tetejéig) kb. 7 méter magas füstjárat áll a rendelkezésre.
A kérdésem az volna, hogy jelen kialakítás megengedi-e azt, hogy én a pincébe (ahol ez a kémény ered) bekössek egy vegyestüzelésű kazánt? Visszapofázhat az a kandallón keresztül? Vagy ha ez így elvben működőképes, van valamilyen teljesítmény korlát (a kémény méreteiből adódóan) a kazánra vonatkozólag?
a végeredménynél műszakilag közel egyformák. a különbség a kivitelezhetőségben van. van amelyiket csak rakosgatod egymásra, van amelyiket meg szintezgetni kell elemenként annyira méretpontatlan az elem. presport nem ismerem, heluz nagyon munkás, leier méretpontatlan, schiedellel a legjobb dolgozni.
Kandallóhoz keresek kéményt, csak nagy a bőség zavara. Schiedel solid, uni plus, Leier, Heluz, Prespor...nem tudok dönteni. A schidel néz ki a legdágábbnak, de valóban ér az annyit, vagy itt is csak a márkanevet kell megfizetnem? Mit javasoltok, szakik?
Hedo problémájához hasonló. Azaz, kátrányosodás miatt a szolid plusz+ kazán tisztító nyílás fedelét le kellett szerelnem. Tavaly egész télen fojtó lemezként használtam. Nyáron ésszerűsítettem a füst csatornámat, emiatt + 1 méter belső cső jelent meg. Ez negatív irányba befolyásolta kazánom működését. Valóban kerámia paplan. De csak az fér el, ez is szűken. Üdv: Józsi
Hasonló problémával küszködtem. Tehát, túl nagy volt a hagyományos vascső hőleadása, egy átalakítás következtében. Ma vettem egy igen drága szigetelő anyagot, amellyel beburkolom a csövet. Nálam még az is komplikálta problémát, hogy túl közel van a falhoz, így akármilyen szigetelés nem is fért volna el. Szóval egy kémény boltban adtak 1 méter x 50cm széles, valami fehér paplan anyagot. Bruttó ára:3. 750-Ft / méter. Átvágtak, vagy normál?
Az a kémény lehet gyenge statikailag - nem az, még nem borult le, lehet áramlástechnikailag - jó, mivel kiviszi a füstöt, ha már meleg, jó a huzata, és lehet gyenge hőtechnikailag - na ez az igaz vékony a fala, lehül - induláskor füstől, kátrány csapodik ki.
Na most, hogy már sokan megbeszéltük, még egy kiegészítés.
"Kb havonta egyszer ki kell tisztítanom, mert annyira megtelik, hogy visszajön a füst a szobába. A kéményt néztem azon nem látok semmi kátrányosodást (tükörrel), viszont sok tüzelés után (január-februárban) a kémény és körülötte az oromfal elszíneződik."
Tehát le kell szigetelni és még egy kis szerencsével meg is menthető.
A visszafüstőlés egy értelműen a túlságos lehülés miatt van. És ez minen egyesz üzemszünet után bekövetkezik.
Egy jó téglakémény állandó szakaszos üzemben se hül soha le annyira, hogy begyújtáskor vissza áramlás legyen. Mindig annyira meleg a fala, hogy ha kinyitod a kályha ajtót, akkor is a normál felfelé áramlás áll fenn.
Mondod új kény lesz. Ok. de lehetőleg ennek a helyére, akkor sokminden bürokratikus procedúrát megúszol.
A szigetelésről ( ennél e kéménynél vagy akár az újnál is ): ásvány/üveggyapot lemez jó oda. És burkolni ! Valaki említette a csőhélyat. Na ja, ha ez cső lenne a szó klasszikus értelmében _ nem körszelvényű.
Kösz mindenkinek. Megvan a bűnös. Igen 12-es kisméretű, és ráadásul még vakolatlan, csak ki van fugázva. mindegy erre már nem költünk. ezt a telet kihúzzuk valahogy :)
kösz, valószínű igazad van, ettől féltem én is. Hát ezt a telet már kihúzzuk így. kint nem akarok hőszigetelgetni, mivel lehet már tél közepén meglesz az új fűtés az új kéménnyel, belül meg esztétika miatt nem. most olyan szép fekete csövem van, kár lenne elrondítani. Arra is gondoltam, hogy közelebb teszem a kéménybekötéshez, kiküszöbölve ezzel a vízszintes elhúzást, de ehhez meg meg kellene kurtítanom a konyhabútort, ami pont alatta van. mondjuk azért se nagy kár, egyrészt mivel én csináltam (szóval ideiglenes), másrészt, mivel ő is bontódik legkésőbb tavasszal, nyár-elején.
Akkor tüzelési technikámmal tényleg semmi gond? Ebben sajna vagyok profi, úgy művelem csak, ahogy sikerült kikísérleteznem.
Fölül pakolom be, alul hamuzok, na meg alágyújtok. Alul kb 2/3 magasságban van a rostély (ajtó 2/3-a), alatta jó nagy hamutálca, fölötte kis belső vasajtó az alágyújtáshoz. Fönt adagolom a fát. Fölső ajó alatt vannak furatok szekunder luftnak, meg a hátulján is van egy kapcsoló ami állítható aszerint hogy csak fával vagy szénnel is tüzelek-e. Gondolom szénnél lezárja a hátsó szekundert, nem tudom, mert azt nem használom. Most fára van állítva mivel csak azzal tüzelek.
a tüzeléssel semmi gond. a kémény elég gyengus és mivel külső, a hőszigetelése sem ártana. mivel bontásra érett, max egy lebontható 5 cm-es kőzetgyapot hőszigetelést javasolt feltenni rá.
viszont a 2 x 1,5 m-es füstcső elég hosszú, ott jelentősen le tud hűlni a füst, ezért azt kéne szigetelni egy kőzetgyapot csőhélyszigeteléssel (2-3 cm elég, gondolom). szerintem ha a vízszintes részt leszigeteled, akkor már jó. a teljeset leszigetelni sem érdemes, mert akkor meg sok hő vész kárba. vagy takarékon adsz neki több levegőt, ettől magasabb lesz a füstgázhőmérséklet, viszont jobban fogy a fa....
Ahogy olvaslak Titeket arra jöttem rá, nem tudok fűteni. Segítene valaki azzal hogy leírja mit csinálok rosszul, avagy azzal hogy leírja hogy is kéne?
Ilyen kályhával tüzelek. Csak fával. A tüzelő általában akác, melyet minimum egy évig szárítok az udvaron. A kályha a nappalimban áll, és a bekötése magasságban 1,3 m, majd egy vízszintes elhúzás ugyancsak 1,3m hosszon, majd utána megy bele a kéménybe. A kéményem falazott, külső kémény, bekötéstől számított 5 m-es kitorkollással, és 14*20 cm-es kürtőmérettel.
Ha begyújtok általában kis fenyő gyújtóssal indítom, melyre rögtön teszek vékonyra vágott akácot, majd rá nagyobb hasábokat. Miután jól begyulladt, és megfelelő parázs alakult ki, csak nagy hasábokat dobok rá, és a primer levegőt visszább fojtom. Ez azt jelenti, hogy becsukom teljesen az alsó ajtót, mert begyújtásnál nyitva kell hagyni résnyire, különben nem kap elég huzatot. Északára szoktam azt, hogy rakok rá többet és jobban lefojtom, de akkor is hagyok kb egy cm szélességű légnyílást az alsó ajtón.
A problémám: az üveges ajtó állandóan kormos, és a belső kéménycső is rendszeresen elkátrányosodik. Kb havonta egyszer ki kell tisztítanom, mert annyira megtelik, hogy visszajön a füst a szobába. A kéményt néztem azon nem látok semmi kátrányosodást (tükörrel), viszont sok tüzelés után (január-februárban) a kémény és körülötte az oromfal elszíneződik. (begyújtáskor nekem is szokott füstölni, de ilyenkor legalább jól kiszellőztetem a lakást. mondjuk jobb volna ha ez nem lenne, meszelnem is ritkábban kellene.)
kéményre költeni nem akarok, mivel jövőre úgyis lebontom (ház átépítés alatt), csak az idei telet szeretném kihúzni, de ha egy mód van rá kevesebb füstöléssel és kátránytakarítással, mint tavaly.
Szóval a topiktárs majd csak megoldja ezt a problémát.
Az eredeti kérdés ez volt :
"mikor már jól ég a fa akkor elfogadhatóan működik, de begyujtáskor az ajtón kifüstöl. Valószínű a túl nagy belső méret a probléma?"
Kibélelteti egy megfelelő méretű és minőségő vascsővel - ez természetesen csak saválló lehet (szilárd tüzelésvalószinű ), ha van hely leszigelteti és kész !!
ha nem tud elindulni a légáramlás, akkor nem fog bemelegedni a kémény és így nem éri el az üzemi hőfokot sem. vagyis idővel biztos átmelegíti azt az 5-8 m-es légoszlopot csupán hőáramlással és nem légáramlással, de addigra lakás egy gázkamra lesz.
mert a hő nem oszlopként halad felfele, hanem a kürtő fala mellett spirális vonalban.
miért?
mert ha oszlopként próbálna felfelé haladni akkor a felette lévő hídegebb levegő visszanyomná és addig nem indulna el a légoszlop felfelé, amíg az egész belső levegőhőmérséklet (a kémény teljes magasságában) nem érné el a melegebb hőmérsékletet. ezért amikor lent el kezd melegedni a levegő először torlódik a felette lévő még hidegebb levegő alatt és a kémény falát kezdi melegíteni. az így melegedő kéményfal mellett viszont kezd ialakúlni egy melegebb hély, ami már tud áramolni felfele a kémény fala és a hideg levegőoszlop között. az, hogy ez spirális az ugyan úgy a föld forgása miatt van, mint ahogy a lefolyóban a víz is spirálban folyik le. és ez a felfelé haladó spirális meleg áramlás kezdi felmelegíteni a belső levegőoszlopot és üzemi hőmérsékletnél az egész légoszlop áramlásba jön.
ha a kéménykürtő aránya elérő v meghaladja az 1:1,5 arányt, akkor nem egy hanem két egymás mellett lévő spirális áramlás jön létre. ez a két áramlás pedig középen, ahol összeérnek ellentétes irányúak és így akadályozzák egymást és ezzel a felfelé áramlást. belső helyi örvények jönnek létre amik a teljes felületen átkeverve a levegőt kiegyenlítik a hőmérsékletét és így nem tud kialakulni (illetve folyamatosan keletkezük-szűnik meg) a külső meleg hély a belső hideg magoszlop körül és így nem tud áramolni felfele ez a meleg levegőhély.
