Már 1715-ben élnek e névvel teljesen szlovák ajkú környezetben Dobronyán (Zólyom vm) és Bártfán (sz.kir.város). Nekem a Gömör vm-i (Rima-völgyi) Kóród gyanus (közel Bánrévéhez, ill. a határhoz Csíz és Lenartovce között.
A Kóród csak tipp, de valami ilyesmi alapú alak-képződés lehet.
A család felvidéki, régen "c"-vel is írta a nevét és egyik tagjuk evangélikus szuperintendens is lett. A kérdésem, hogy lehet-e a nevük szlovák vagy az evangélikusság ellenére elhiggyem, hogy Itáliából származnak (Crudi valami 'faragatlan')?
Sajnos nem emlékszem LvT említett hozzászólására, de közös gyökereink helyszínén a Kiszelyt kizárólag elipszilonnal (azaz jével) mondják. És egyszer hallottam egy riportot Kukely Júliával (akinek a nevét egyébként csak li-nek ejtve lehet hallani), hogy a család szintén ely-jel ejti. Ezen szocializálódva nekem a Raduly se jönne li-nek a számra soha, ha nekem kellene ismeretlen névként felolvasnom.
Egy kérdés: a Raduly családnév ejtése vajon [raduj] vagy [raduli] netán [raduji]? No már ha van egyáltalában szabály erre nézve, és nem maguk a családok ill. a mindenkori névviselők döntenek a kiejtésről arbitrárius alapon. LvT-nek van alább/fentebb egy olyan hozzászólása, amely a [raduli] mellett látszik szólni (vö. Kiszely), de nem vagyok biztos ebben sem. Érdemes lenne bevezetni ilyen célból az ipszilonok fölötti trémát.
És azt, hogy pl. egy erdélyi román eljusson Mohács környékére (ne feledjük, akkoriban ehhez még államhatárt sem kellett átlépni) kevésbé tartod valószínűnek, minthogy egy olasz eljusson Budáig? Ha véletlenül negatív választ adnál, hadd emlékeztesselek a beás cigányokra...
Szerintem viszont egyáltalán nem meggyőző, mert egy környékbeli, szintén k-ra végződő jóval nagyobb település nevéből sem képeztek ily módon horvátul nevet. El tudod képzelni, hogy a neten ne legyen Győri, Budai, Szegedi stb. név? Osjecko az (758 ezer találat) és nem osjeckian. (0 találat) Tehát erre az ellentmondásra az kevés, hogy bizonyos esetekben -ian is lehet "szláv" képző. (Milyen szláv is pontosan?) És még akkor is alaposan utána kéne gondolni, hogy itt keletkezhetne-e cs hang.
Egyébként Sajko-ra is kiad vagy negyvenezer találatot, persze azt én nem merném állítani egy ilyen rövid névnél, hogy ezek feltétlenül Szajk nevéből erednének.
Hozzájutottam egy 2007-es telefonkönyvhöz és a Seicean(u) családnevek a Nagy-Küküllő alsó folyásánál és a két Küküllő összefolyásának a vidékén koncentrálódnak. 76 telefonelőfizető Seiceanből 51 él Fehér és Szeben megyékben (a többiek erdélyi nagyvárosokban és Bukarestben). A legtöbben Balázsfalván és környékén (Tűr, Berve, Székásveresegyháza, Mihálcfalva, Szancsal), ill. Medgyesen. Akkor tehát mégis helynevet kell keresni mögötte. Átnézve a környék térképét, az egyetlen szóba jöhető jelölt Szancsal (Sâncel, a román falurész 1513-ban Olahzanchal alakban) lenne. Itt is élnek Seiceanok, sőt a falumonográfiát is egy bizonyos Teodor Seicean(u) írta. A falunév etimológiájára Kiss Lajosnak igazából ötlete sincs, viszont elég zavaró a kapcsolat szempontjából, hogy az általam talált összes, a román ejtésre releváns történeti alakban ott a nazális az első szótag végén, csak 1839-ben írják át így a román ejtést: Sznitsel. A szóvégi -l vokalizációja szabályos, egy *Sâncelan alak lenne meglepő. A Sâncean családnév teljesen hiányzik a környékről, hanem meglepő módon a máramarosi Izaszacsalhoz kötődik (amelynek viszont a közigazgatásban Săcel).
Nem hiszem, hogy az internetes böngészés megnyugtató eredményre vezethetne, különösen nyelvtudás nélkül. Ami hasznos lenne, megtudni, hogyan vélekedik a családnévről a román családnévszótár. Utóbbi nem foglalkozik külön a helynévi eredetű családnevekkel, viszont a személynévi eredetű helyneveket is feltünteti a megfelelő személynév cikkében. A régi román személynévállományra nagyon jellemző a szótár szerkezete: az első rész az egyházi személyneveké, ami gyakorlatilag az ortodox szentek katalógusa, a szinaxárion A-tól Z-ig, mindegyik név után a népies, becéző, regionális formák, amelyekből családnév keletkezhetett. Ezeket az egyházi családnevek a románok nagyobb részt szláv, kisebb részt koinégörög (athosz-hegyi) közvetítéssel kapták. A második része a mindenmás, szintén A-tól Z-ig. Ennek a többsége is szláv (főleg délszláv) eredetű "világi" személynév.
Ráadásul könnyen lehet, hogy amikor az a családnév kialakult, abban a faluban még egyáltalán nem is éltek németek. A baranyai németség főleg 18. századi betelepítés eredménye.
Csak éppen nem mindegy, milyen szláv. Ha ez lenne megoldás, valószínűleg kellene találnunk horvát Osijekjan vagy Osijekian neveket. (Szándékosan a Mohácshoz közeli legnagyobb horvát várost vettem.) De nincs egy sem, vajon miért?
Ez egy veszélyes logika, amely prekoncepcira éüpl. Tegyük fel Del Medico Imre nevének erdetét akarjuk vizsgálni, és mivel tudjuk, hogy Budapesten nem élnek olaszok, ergo a név nem lehet olasz erdetű. A Kárpát-medencei vérkeverdés mértéke mellett óvatosan kell bánni az ilyesmivel.
Mohácstól 15 km-re van egy Szajknak nevezett falu, német nemzetiség lakja. Nos, ha onnan valaki elszármazott egy szláv településre, ott szokás szerint arról a helységről nevezték el, ahonnan jött. Szláv közegben a -ján képző megfelehet ennek a származást jelölő funkciónak, azt hiszem, korábban itt is elemezgettük, taílán Gyurcsány kapcsán.
Tehát a Szajcsán akár román, akár szláv környezetben jelentheti azt, hogy Szajki.
(A k-cs hangváltás a lágyítás miatt tendenciaszerű).
