Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Az imént kaptam egy figyelemre méltó e-mailt Székesfehérvárról Rollerkanári-koncert élőben címmel.
Mind a küldő (Cserna Zoli), mind az esemény tenyésztő főszereplője (Neubrandt Gábor) garancia arra, hogy minőségi rendezvény, hozzáértő bemutató tanúi lesznek azok, akik a meghívásnak eleget tesznek:
Kedves drága barátaim, elhihetitek, ha e jeles napon ellátogattok egyesületünk ezen a napon esedékes rendezvényére, olyan pazar élményben lehet részetek, melyet nem egykönnyen és nem mostanában fogtok elfelejteni. Különösen, ha olyan vájtfülűek hírében álltok, amint az nekem már kora gyermekkorom óta megadatott.
Az ominózus összejövetel helyszínéül a vasútállomás tőszomszédságában álló VOGE, azaz Vörösmarty Mihály Művelődési Ház szolgál. Pontos címe: 8000., Székesfehérvár, Kaszap István u. 6.
Az előadás pontos időpontja pedig:
2010. június 04. péntek, 17.00 óra
A koncerttel kapcsolatosban nagyon szívesen állok mindenki rendelkezésére, akár ezen drótposta elérhetőségen (canary1@freemail.hu), akár a +36-30/ 896-6374-es mobiltelefonszámon.
Minden érdeklődőt és zeneértő madárbarátot nagyon nagy szeretettel meghívunk és várunk !
Tisztelettel:
Cserna Zoltán ifj.
canary1
Igazán sajnálom, hogy én nem tehetem tiszteletemet.
Ha van még egy kalitod, akkor abba válaszd le a kicsiket és tedd a szülőkéhez szorosan - az volna a szerencsés, ha tudnád úgy összeszerkeszteni a két kalitot, hogy a rácson át a kicsik tudjanak kunyerálni és a szülők tudjanak etetni.
ha ez nem működik, akkor 3-4 óránként engedd át a kicsiket a szülőkhöz.
Kedves Madárbarát! Azért irok megint ,mert sajnos a nimfa szülők, még továbbra is csipkedik a kicsiket, vagyis az egyiket a sárgát. Ő a csendesebb, hagyja magát, alig sir ha tépik a tollát. A másik hangosabb, hangosabban adja a szülők tudtára, hogy nem tetszik, ha tépik a tollát. Teljesen kopasz a kicsi háta, feje, és elöl is. Nagyon sajnálom. Úgy vettem észre, hogy kitépik a kicsi tollait és meg is eszik, sőt utána még isznak is. Még talán egy hétig hagynám, hogy a szülőkkel legyenek,mert ha kérnek enni még etetik őket. Az étkezésükön változtattunk, zöldségeket is kapnak, salátát, almát. Félek, hogy örökre ilyen kopasz maradhat a fióka. Nem tudom tudsz-e erre valamit mondani, vagy egyáltalán lehet-e. Előre is köszi a választ.
Egy régi kedves ismerősömtől kaptam egy nagyon szép pps-t. Naná hogy szép, tele van jobbnál jobb madárképekkel.
Nos, ahogy az az ilyeneknél lenni szokott, semmi utalás nincs a madár nevére (pedig milyen jó volna). A barátom is pont erre gondolhatott, mert a kísérőlevélben feltette: "milyen galamb-gerle a harmadik képen látható madárka?"
Jókedvem kerekedett, hiszen van nekünk a lexikonban Galambtábla1 és Galambtábla2, ami azt jelenti, hogy ott (tán 4 kivételével) a világ valamennyi galambjáról lelhető fel egyebek mellett kép is.
Ilyenformán nem ördöngösség a barátom kedvére tenni.
Úgy is lett.
Erről a galambról volt szó:
Palaui gyümölcsevő galamb
Valóban csodálatos madarak!
A dolog megerősített, hogy jó útom járunk Bélával.
Magyarország madarai és madárvendégei I-II-III.
Nemzeti kincseink
Díszpintyek
Vidapintyek
Kakaduk és denevérpapagájok
Lórifélék
Amazonok, arák...
Valódi papagájok I-II.
TÁBLÁJA UTÁN A LEGNAGYOBB HASZNOT AZZA HAJTJUK, HA FOLYTATJUK A TÁBLÁK KÉSZÍTÉSÉT.
Azarasittich (ném.): →barnafülű papagáj (Pyrrhura frontalis - Braunohrsittich).
AZ-Nachrichten: német nyelvű madarász szaklap, a németországi díszmadártenyésztők szövetségének nem profitérdekelt, tájékoztató kiadvány.
A benne megjelent cikkekért honoráriumot nem fizet, ezért a nívósabb írásokat könnyen elszipkázzák a szerkesztőség elől.
Azért a lap elismertségnek örvend, nem csak Európában. Számos ritka faj leírását belőle ismerhette meg a madarásztársadalom. Ugyanakkor értékes és hitelt érdemlő tudnivalókat lehet belőle szerezni a madarak tartásával és tenyésztésével kapcsolatban is.
Folyamatosan ad hírt az első tenyésztési sikerekről.
Esetenként érződik, hogy a szerkesztőségnek nem áll módjában kontrolálni a szerzőket.
Azok a csodálatos állatok: az MTV népszerű ismeretterjesztő sorozata, mely gyakran mutatott be klb. madárfajokat is állatkerti felvételek alapján.
A műsorok főszerkesztője Kővári Péter, szerkesztő-műsorvezetője Palugyai István. A felvételek többek között Szobrász András kiváló operatőri munkáját dícsérik. Sajnos mindez ma már múlt időben.
Aztekenmöwe (ném.): →alaszkai feketefejű sirály (Larus atricilla).
Aztekensittich (ném.): azték papagáj v. →aratinga papagáj. A németek nevezik így a jamaicai aratinga (Aratinga nana) délvidéki típusát, az A. n. astec-ot.
azték papagáj (Araginga nana astec - Aztekensittich): a →jamaikai aratinga alfaja mexikói és közép-amerikai elterjedéssel. 1000 m-nél magasabbra nem hatol.
A törzsalaknál valamelyest kisebb, 24 cm-es.
A torok és a mellközép barnás olajzöld. A has sárgás, a farcsík felé olajos árnyalattal. Az írisz sárga.
azul (sp.): kék (díszbaromfi színváltozat).
azúr (perzsa): a kék szín élénk, tündöklő, világosabb változata
aymarapapagáj (Bolborhynchus /régen Amoropsittaca/ aymara - Aymarasittich - Sierra Parakeet): a vastagcsőrű papagájok nemzetségébe tartozó viszonylag nagy elterjedtségű, de piciny (20 cm és 45 g) papagáj.
Fellelhető Bolíviától Argentínáig szinte mindenütt (leginkább 1200-4000 m magasságokban), ahol talál fészkeléshez alkalmas agyagfalat. Tudniillik, ennek a fajnak a többi papagájtól eltérően az a szokása, hogy a gyurgyalagokhoz hasonlóan földbe ásott járatokban fészkel.
Egy-egy járat hossza nem ritkán meghaladja a 2 métert, ami - ha figyelembe vesszük a madár testnagyságát, a nemzetségre jellemző, rövid és vaskos csőrét - igazán rendkívüli teljesítmény.
A csontszínű csőre meglepően rövid, inkább szájszerű, alig emelkedik ki az arc profiljából.
A homlok barna, mely szín viszonylag egyenletesen ellepi a fejtetőt, s a vállig húzódik. Az arcon a kantár vonalát is adja, s a csak árnyalattal sötétebb szem szinte beleolvad.
A barna fej alatt az arc, beleértve az állat és a nyakat piszkosfehér. A torok és a mell halvány barna árnyalatú világosszürke. A has világosabb.
A tollazat az alsó farkfedők felé egy vékony zöldes, az alsó farkfedőkön kékes árnyalattal díszített.
A váll és a szárny felső negyede sötétebb barnás árnyalatú zöld. A szárnyfedők zöldes fényűek. Az evezők vége sötétbarna.
A farcsík és a felső farkfedők szintén zöldes fényűek, akárcsak a farok, mégis a tollazat - a fehéres torkot leszámítva - egységesen barna, feketésbarna benyomást kelt.
A tojó színei sápadtabbak. Az arc szürkéje világosabb. A fiatalok inkább a tojóhoz hasonlítanak, s a farkuk rövidebb.
A faj iránt nagy az érdeklődés, s 1964-től sokan próbálkoztak meg a tartásával, ill. a szaporításával.
Az egyik, ha nem az első eredmény a cseh madarász, L. Sálek nevéhez fűződik. A madarai 3,15x1x2 méteres volierben voltak elhelyezve, s két, neophemáknak való odú (23x25x31 cm) várt rájuk.
Az aymarák az egyikben éjszakáztak, a másik, a valamelyest nagyobb sokáig használaton kívül porosodott.
Aztán a tojó átköltözött a nagyobbikba, s nem sokkal később 6 tojáson ült.
A 24. napra mind a 6 tojás kikelt. A fiókák 28 napos korukban repültek ki. A tenyésztő maga sem hitte a történteket, hiszen a két odú szinte csak véletlenül maradt a volierben, a terv az volt, hogy a volierhez mesterséges homokfalat épít.
Ez a fal a következő évben készült el, s attól kezdve a madarak azt vették igénybe, s több fészekaljjal örvendeztették meg a tenyésztőt. Az ő szaporulatából származó madarakkal tett kísérletet a tenyésztésre J. Kaszper. A nála történtek igazolták Sálek megfigyeléseit.
Az aymarák a nekik felkínált magokból előnybe részesítették a négermagot, a szenegáli kölest, a napraforgót és a muhart.
A legkülönfélébb zöldeleséget örömmel habzsolták, mint saláta, spenót, uborka stb. Fogyasztottak zabpelyhet, tejes piskótát, reszelt sárgarépát és egyebek mellett sok almát.
Természetesen kaptak lágyeleséget is, amelyhez a tenyésztő kevert mákot és gyermektápszert.
Aymarasittich (ném.): →aymarapapagáj (Bolborhynchus aymara).
Aymaratäubchen (ném.): →aymaragalamb (Metriophelia aymara).
Aythya: a récefélék alcsaládjának az egyik nemzetsége, 12 faj
ausztráltarka: a hullámos papagájnak az 5. kontinensen keletkezett színváltozata. (→sztenderd hullámos papagáj, XVI-XVII. színosztály).
ausztrál törpe sas (Hieraëtus morphoides - Little Eagle): a vágómadárfélék családjának 47 (a tojó 53) cm nagyságú, az ötödik kontinensen, továbbá Új-Guineában és a Malaku-szigeteken honos faja.
Meredek testtartás, kékes árnyalatú kampós csőr, pirosasbarna szem, barnásfekete arci rész és fejtető jellemzi.
A fejtető sötét tollait izgalmi állapotában felmereszti.
A tarkó, a nyak, a has és a gatya sárgás krémszínű, de fentről, a hasig vékony, sötétbarna csíkok díszítik. A szárny és a farok feketésbarna.
Meg kell jegyezni, hogy van egy sötétebb változata, melynél a tarkó, a nyak, a mell és a has színe csak valamelyest világosabb, mint a hát.
A tojók csak a méretüket tekintve különböznek a hímektől.
A nagyobb nyílt területekkel tarkított erdőségeket kedvelik. Egyszer fák kimagasló ágáról lesik a tájat, máskor vitorlázva keresik a prédát.
Kisebb emlősöket v. beteg madarakat zsákmányolnak, de olykor beérik rovarokkal.
Magas fákra gallyakból építenek fészket, s azt érdekesmód fűvel bélelik.
ausztrál törpebagoly (Glaucidium nanum - Austral Pygmy Owl): a törpebaglyok nemzetsége 18 fajának egyike
ausztrál papagájok: rendszertani szempontból nagyon változatos fajok a Psittaciformes rend mindhárom családjából, de van külön irodalmuk.
Néhány alcsalád v. annak egyes fajai a világon csak itt lelhetők fel.
1. a különös →bagolypapagájok (Strigopinae – Eulenpapageien) alcsaládja,
2. a szintén egyedülálló →harkálypapagájok (Micropsittinae - Spechtpapageien) alcsaládja,
3. a csodálatos →kakaduk (Cacatuinae – Kakadus) alcsaládja nemzetségeinek legtöbb faja,
4. a közismert nimfapapagáj, a Nymphicinae alcsalád egyetlen faja (Nymphensittich),
5. a →lórifélék v . nektárevők közül számos (Loridae - Loris v. Honigpapagei) alcsaládja,
- (Psittaculirostris - Zwergpapageien),
- (Tricholgossini - Pinselzungenloris),
6. →nesztorpapagájok (Nestorinae – Nestorpapageien) alcsaládja,
7. →sörtésfejű papagájok v. saspapagájok (Psittrichas - Borstenköpfe)
A Neophema nemzetség fajai és a ugrálóapagájok szintén közismertek - hogy ne a fogalomként bennünk élő hullámos papagájt említsük - az erópai ember számára is.
Összességében az ausztrál papagájok között vannak viszonylag szolidabb tollazatúak, mások színpompásak v. a bóbitájukkal hívják fel magukra a figyelmet. Némelyik a hangutánzó-képességével kelt feltűnést.
Ennek köszönhető, hogy számos fajt díszállatként Európába hoztak, sok közülük úgyszólván domesztikálódott. Egy időben aggasztó méreteket öltött a madarak befogása, amikor is az ausztrál kormány a természetvédők nyomására elhatározta a teljes kiviteli tilalom bevezetését.
Az 1968-ban hozott törvénynek ma is drákói szigorral szereznek érvényt. Ugyanakkor a helyi állatvédelem eléggé "liberális".
A mezőgazdasági kártétel miatt ezrével lövik, pusztítják például az európai tenyésztők álma-vágya kakadukat.
Ma már az a helyzet, hogy miközben a kecskepapagáj Európában kommersz tenyésztett madár, s nem ritkaság a vörösbegyű papagáj sem, az eredeti élőhelyen más fajok tekintetében is a kipusztulás veszélye rémlik fel.
AUSZTRÁL POSZÁTAFÉLÉK (ACANTHIZIDAE - Thornbills and Flyeaters): kis termetű (8-20 cm nagyságú és 7-40 g súlyú), vékony
ausztrál földipapagáj: →földipapagáj (Pezoporus wallicus).
ausztrál fürj (Coturnix /ypsilophora/ australis - Brown Quail): méreteit, színeit tekintve is tipikus fürj világos fülfolttal és a kékesfehér vízszintes csíkokon 90 fokkal elforgatott fekete V-alakú (mások szerint Y-alakú) rajzolattal a barnás tollazatban (a testoldalakon és a szárnyon). Ausztrália trópusi erdeiben és füves szavannáin, Tasmániában, Új-Guineán illetve Újzélandon fordul elő. E változatos élőhelyek magyarázzák az alfajgazdagságot.
Alfajai: C. a.
melvillensis,mungi,queenslandicus,rogersi.
ausztrál gödény (Pelecanus conspicillatus - Australian Pelican): a gödényfélék családjának ausztráliai faja, nagyobb részt fehér tollazattal.
Csak a szárnyat díszíti feketésbarna.
A hatalmas csőr rózsaszínes, de a felső káván ...
Nos lassacskán elérkezünk a b-betűs címszavakhoz.
Remélem, senkinek nem ment idegeire ez a sok a-betűs papagáj.
ausztrál edelpapagáj (Eclectus r. macgillivray - Queensland-Edelpapagei): a →nemespapagáj ausztráliai alfaja .
ausztrál ékfarkú papagáj: →smaragdpapagáj (Enicognatus ferrugineus). Az Állatvilág enciklopédiában hibásan megnevezve.
ausztrál faunaterület: →Notogaea . (→Ausztrálázsia )
ausztrál feketehomlokú lile (Charadrius melanops - Black-fronted Plover): a szűkebb értelembe vett lilék Ausztráliában
Aubry's Rotstirnpapagei (ném): Aubry-kongópapagáj, a →kongópapagáj alfaja (Poicephalus gulielmi aubryanus).
aucklandi réce (Anas aucklandica - New Zealand Zeal): egyes rendszerezőknél a barna réce alfaja.
Élőhelye az Auckland-sziget, ahol a sziklás dombok, kisebb hegyek lakója. Jól alkalmazkodott ehhez a terephez, ragyogóan mászik.
Auckland-guvat (Rallus muelleri): a guvat Auckland-szigeten előforduló rokona, amelyről azt hitték, hogy már kipusztult, aztán 1967-ben újra sikerült megfigyelni.
Audubon, John James (1785-1851): amerikai természettudós és festőművész. 1803-ban egy királygébics fészekalj fiókáit ezüstlánccal jelölte meg, s amikor a madarak a következő tavaszon visszatértek, örömmel állapította meg, hogy a négy madárból kettő él, s jó egészségnek örvend.
Leghíresebb munkája a gyönyörűen illusztrált Birds of America.Audubon-vészmadár (Puffinus lherminieri - Audubon's Shearwater): a viharmadárfélék családjának 30 cm nagyságú faja az óceánok trópusi vizei felett.
Vannak költőhelyei az Indiai-óceán szigetecs
Aru-Edelpapagei: a →nemespapagáj aru-szigeti alfaja (Eclectus roratus aruensis).
Aru Rotkopfpapagei (ném.): a →pirosfejű Geoffroy-papagáj aru-szigeti alfaja (Geoffroyi geoffroyi aruensis).
aru-szigeti nemespapagáj (Eclectus r. aruensis - Aru-Edelpapagei): a →nemespapagáj alfaja ..
aru-szigeti csillámló lóri (Chalcopsitta sintillata rubrifrons - Aru schimmerlori - Yellow-streaked Lory): a →csillámló lóri v. schimmerlóri Aru-szigeten előforduló alfaja.
A belga Iggino tenyészetében létrejött egy melanizált változata, erről is kaptunk felvételt a kiváló tenyésztőtől - http://s4.photobucket.com/albums/y107/Iggino/.
árvapinty: az →erdei pinty (Fringilla coelebs) egyik népi neve.
Ascariasis: a baromfifélék egyik leggyakoribb orsóférges (Ascaridia galli) megbetegedése, mely főként a házityúkot és a pulykát károsítja. Az erősen fertőzőtt madarak kondíciója leromlik, állandóvá válik a hasmenés, a takarmányhasznosítás hatékonysága jelentősen leromlik, súlyosabb esetben elhullásra is számíthatunk.
A kórokozó 1,5-3 mm hosszú, ceruzabél vastagságú.
A petéje rendkívül ellenálló, akár 2 éven át is életben marad károsodás nélkül, hogy aztán kedvező feltételek közé kerülve feléledjen.
A levamizol tartalmú parazitaellenes szer, a Chemisole 20% oral soluitio a.u.v. hatásosnak bizonyul ellene.
Ascaridia: orsóférgek, endoparaziták.
Aratinga(2) (ném.): →aratinga papagáj v . ékfarkú papagáj (Keilschwanzsittich).
aratinga papagáj (Aratinga - Keischwanzsittich – Conure): a valódi papagájok alcsaládjának egyik népes nemzetsége, az ékfarkú papagájok 24 faj (Grahlnál 18 faj) számos alfajával. A régi rendszerekben az alcsalád (Conurinae) rangján.
A nemzetség latin neve utal az ide tartozó, szintén dél- és közép-amerikai papagájoknak a valódi arákkal való rokonságára, és a hozzájuk való hasonlatosságukra.
Viszont az aráknál kisebbek és a csupasz pofafoltot is hiába keressük náluk. Ezzel szemben szemgyűrűsök.
A régebbi szakirodalom az angol Conurus név alatt tárgyalta az ide tartozó fajokat.
A németek a nemzetségbe sorolt papagájoknak azt a jellegzetességét ragadták meg az aratingák közös nevében, hogy ezeknél a madaraknál hosszú, hegyes, nyársszerű a farok.
A szárny is jellegzetesen hosszú, a farok fölött záródik. Vannak a nemzetségben ragyogó szép madarak és vannak kevésbé látványosak.
Sajnos valamennyi fülsüketítően tud ordítani. Ha idegent látnak, akkor a rendkívül éles, magas hangjukat okvetlenül hallatják. Aki a tartásukra vállalkozik az ezzel számoljon!
1. Aratinga acuticaudata: →kékhomlokú aratinga v . kékfejű papagáj (Blauko pf- v. Blaustirn-, ill. Spitzschwanzsittich - Blue-crowned Conure),
a. haemorrhous: venezuelai aratinga, a. neumanni: bolíviai aratinga,a. neoxena,koenigi, nigrirostris – érvt.;
2. Aratinga alticola: Chapman aratinga (Chapman's Parakeet), lehet, hogy A. mitrata alfaj lesz;
3. Aratinga astec: lehet, hogy A. nana alfaj lesz (Aztec Parakeet),
- melloni;
4. Aratinga aurea: →aranyhomlokú aratinga papagáj (Goldstirnsittich - Peach-fronted Conure),
au. major: aranyhomlokú nagy aratinga – az alfaj érvénytelen,
9. Aratinga erythrogenys: →gvajakil papagáj (Guajaquil- v. Scharlachkopfsittich - Red-masked Conure),
10. Aratinga euops: →kubai aratinga papagáj (Kubasittich - Cuban Conure);
11. Aratinga finschi: →Finsch aratinga papagája (Finschsittich - Finsch's Conure);
12. Aratinga guarouba: arany aratinga papagáj(Goldsittich - Golden Parakeet);
13. Aratinga hockingi: Hocking-aratinga (Hocking's Parakeet)- megfontolás tárgya, hogy A. mitrata alfaj-e;
14. Aratinga holochlora: →zöld aratinga papagáj (Grün- v. Guetamalasittich - Green Conure),
h. brevipes: socorro-szigeti zöld aratinga papagáj – önálló lesz?, h. brewsteri: hegyvidéki zöld aratinga papagáj, h. rubritorquis: pirostorkú zöld aratinga papagáj – ez az alfaj érvt. h. strenua: kérdéses (Mexikosittich - Pacific Parakeet);
15. Aratinga jandaya: →jendája papagáj (máshol az A. auricapilla alfaja - Jendajasittich - Jandaya Conure),
16. Aratinga leucophthalmus: →guayanai aratinga v. pavua aratinga papagáj (Pavua- v. Guayanasittich - White-eyed Conure),
l. callogenys: perui pavua aratinga, l. nicefori: kolumbiai pavua aratinga, l. propinquus: brazil pavua aratinga – érvt.;
16/a Aratinga labati (Guadeloupe Parakeet)– kihalt;
17. Aratinga mitrata: →pirosálarcos aratinga papagáj
· m. hockingi: Hocking-aratinga (Hocking's Parakeet) másutt önálló,
18. Aratinga nana: →jamaikai aratinga (Jamaikasittich - Olive-throated Conure – fotó: Wendy Lee és Father Sanchez),
n. astec: jamaikai aratinga déli típus v. azték aratinga (másutt önálló- A. astec/, n. vicinalis: jamaikai aratinga északi típus, n. melloni: hondurasi aratinga – érvt.;
19. Aratinga pertinax: →barnaarcú aratinga v . St. Thomas-aratinga papagáj (St. Thomas- v. Braunwangensittich - Brown-throated Conure),
p. aeruginosa: észak-karibi barnaarcú aratinga, p. arubensis: aruba-szigeti barnaarcú aratinga, p. chrysogenys: nyugat-brazil aratinga, p. chrysoprys: guayanai aratinga, p. griseipecta: sinu-vidéki aratinga, p. lehmanni: orinokoi aratinga, p. margaritensis: margarita-szigeti aratinga, p. ocularis: panamai aratinga, p. paraensis: észak-brazil aratinga, p. surinama: surinami aratinga, p. tortugensis: tortuga-szigeti aratinga, p. venezuelae: →venezuelai papagáj (Venezuela-Braunwangensittich), p. xanthogenia: bonaria-szigeti barnaarcú aratinga,
20. Aratinga pintoi: sárgamellű v. Punto-aratinga (Sulfur-breasted Parakeet – új faj 2005. – régen a soltitialis alfaja);
21. Aratinga solstitialis: →nappapagáj (máshol az A. acaticaudata alfaja - Sonnen- v. Orangegelber Keilschwanzsittich, Kessisittich - Sun Conure);
22. Aratinga strenua (másutt a →zöld aratinga papagáj alfaja (A. holochlora strenua) - Pacific Parakeet),
23. Aratinga wagleri: →Wagler aratingája (Kolumbiasittich - Red fronted Conure),
w. frontata: perui Wagler-aratinga (Perusittich), w. minor: kis Wagler-aratinga, w. transilis: venezuelai Wagler-aratinga;
24. Aratinga weddellii: →barnafejű aratinga (Weddellsittich v. Braunkopfsittich
Arara hyacinthina (érvt.): jácintkék ara (Anodorchynchus hyacinthina).
Arara-Kakadu (ném.): →fekete kakadu v. pálmakakadu (Probos-ciger aterrimus - Arakakadu).
ararapapagáj (Rhynchopsitta pachyrhyncha - Ararasittich - Thick-billed Parrot): ez a 38 cm nagyságú papagáj Mexikó középső részén, az USA-beli Új-Mexikóban és Dél-Arizonában fordul elő. A tollazat itt barnás zöld, az arci részen sárgás árnyalata. A homlok, a kantár és a szem mögött egy vékony csík bordópiros.
A szárnyhajlat és a comb piros. A láb barnás fekete. Az erőteljes csőr fekete.
A csupasz szemgyűrű - amelyről az arapapagáj nevet kapta - citromsárga. A szárnya csaknem olyan hosszú, mint a farok.
Az alfaja
R. p. terris,
melyet a németeknél barnafejű ararapapagájként (Braunköpfiger Ararasittich v. Maronenstirnsittich) jegyeznek, Mexikóban és Bolívia magas hegyeiben, 2400 m tengerszint feletti magasságokban is előfordul.
A tollazatában összességében a zöld szín dominál, aranysárga díszítéssel. A homlok barna. Valamivel nagyobb a törzsalaknál.
Az eddig állatkertekhez került néhány ararapapagájt párolt kukoricával és gabonafélékkel, burmai rizzsel, sok zöldeleséggel, almával sikerült jó kondícióban tartani.
Sőt, Durrel yersey-szigeti madárparadicsomában szaporítani is sikerült.
http://www.christinevadai.com/Mexico/TBPA.jpgArarasittich (ném.): ararapapagáj (Rhynchopsitta pachyrhyncha).
Ararauna (ném.): →sárgamellű kék ara v . ararauna, ill. kék-sárga arapapagáj. (Ara ararauna).
Arasittich (ném.): →arapapagájok (Ara).
arasszári v. feketetorkú arasszári (Pteroglossus aracari - Black-necked Aracari): Brazíliában és Guayanában honos 44 cm nagyságú arasszáriféle, melyen a fémfényű zöld uralkodik.
A feje és a nyaka fekete, de az
aranyzöld papagáj: →kobalt madapapagáj (Prioniturus discurus - Blauköpfiger Spatelschwanzpapagei).
aranyvállú papagáj (Psephotus chrysopterygius - Goldschultersittich - Golden-shuldered Parrot): Ausztrália 24-26 cm nagyságú madara az énekes papagájok nemzetségében.
A csőr szürkéskék. A szem sötétszürke. A láb barnásszürke. A homlok világossárga. A fejtető és a nyak hátul koromfekete.
A nyak másutt kékes, a mell kékesszürke.
A szárny és az alsó farkfedők türkizek, de a szárnytükör narancsos sárga.
A has és a comb feketés skarlátpiros. A farok kékeszöld.
A tojó homloka izabell színű. A nyakfolt itt zöldes barna. Az arc és a torok matt zöld. A hát és a szárny sárgás olajszínű.
A fiatalokon 12-14 hónapos korban teljesedik ki a felnőttkori tollazat.
A Psephotus chrysopterygius chrysopterygius, vagyis keleti aranyvállú papagáj alfaja a
- c. dissimilis: →főkötős aranyvállú papagáj (Hooded Sittich).
A hooded papagáj kisebb, mint a törzsalak, a nagysága 24 cm, a súlya 50-60 g. A délnyugati Yorkshire-félszigeten fordul elő. Legszembeötlőbb különbség, hogy itt hiányzik a homlok aranyfoltja.
A kelési idő 20-23 nap. Kirepülés a 31. naptól várható.
Ám tudni kell, hogy termeszvárakban alakít ki fészekbarlangot!
A sokszínű papagájjal való keresztezése ismeretes. (Ábra: CITES)
http://www.mangoverde.com/wbg/picpages/pic74-92-1.htmlaranyvörös pipra: →Gould-barátpipra (Manacus vitellinus).
arapapagájok: összefoglaló név, mely alatt a tudományos rendszertanban a valódi papagájok alcsaládjában hat nemzetség fajait különítik el: a
valódi arákat /latinul →Ara/, a
kékarákat a még élő 3 fajjal (→Anodorhynchus) és a
Spix-kékarát (→Cyanopsitta ),
továbbá három új nemzetséget, melyeket az valódi arákról leválasztott törpearáknak (5 faj) hoztak létre:
Primolius másutt Propyrrhura,
Orthipsittaca,
Diopsittaca.
Ilyenformán a valódi arákhoz ma már csak kilenc, 75-100 cm nagyság közötti faj tartozik, mert számos korábban leírt fajból hírmondó sem maradt. A kipusztult fajok:
Anodorchychus purpurascens, Ara anthoethoves, Ara atwoodi, Ara erythrura, Ara erytrochephala, Ara gossei, Ara guadeloupensis, Ara martinica.
A ma élő arák rendkívül látványos madarak. Értelmi képességeik figyelemre méltóak.
Vannak közöttük a beszédtanulásban szenzációs képességű egyedek, persze ezek is csak akkor tanulnak meg emberi hangokat, ha kellő türelemmel és szeretettel közelít hozzájuk a gondozó.
Megbízható megfigyelések támasztják alá, hogy az ará hűségesek a gazdáikhoz, feléje úgy közelítenek, hogy ezzel is kifejezzék a ragaszkodásukat.
A jó szót, a kedvességet örömmel fogadják és viszonozzák. Az idegeneket viszont hevesen támadják, s minthogy rendkívül erőteljes csőrűk van, ami fegyverként is alkalmazható, egy kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy beválnak házőrzőnek.
Feltűnően hosszú az élettartamuk, nem ritkán 60-80 esztendő.
A tartásuk és tenyésztésük külön élményszámba megy, s az utóbbi komoly sikernek számít. A tartásuknál számításba kell venni, hogy a rendkívüli harapóerő miatt példátlan károkat tudnak okozni a lakás bútorzatában.
Aki magányos madarat tart szobai kedvencnek, annak vannak más lehetőségei - kalit és gyakori reptetés; ülőrúd lánccal -, de aki arát tenyészmadárként vesz számításba, annak nagy (legalább 2x3x2,2 köbméteres), a hidegek beköszöntével téliesíthető, vagyis fagymentes, legalább plusz 5 fokot biztosító röpdében kell gondolkoznia.
A valódi arákhoz tartozó madarak (→Ara nemzetség) közül a legtöbb csodálatos színekben pompázik. Vannak kékek, sárgával és pirossal hivalkodók. A többség a zöld klb. árnyalataiban pompázik.
A valódi arákra jellemző, hogy a szemük körül kisebb-nagyobb tollatlan, csupasz bőrfelület van.
Éppen ez különbözteti meg őket az ún. →kékaráktól. Utóbbiak közül a legismertebb, a jácintkék ara valójában nem is tartozik az arák közé, mint ahogyan az a latin nevéből nyilvánvaló, hiszen a tengerkék arával és a Lear-arával együtt az Anodorhynchus nemzetséget alkotják.
A szeme körül szintén tollas Spix-ara pedig önálló családnemet, a Cyanopsitta nevű rendszertani egységet alkotja.
A köznyelvben ezek fölött a különbözőségek fölött a laikusok elsiklanak, s a nagyság, a tolldísz és a viselkedési hasonlóság okán az ara "egykalap" alá veszik ezeket a ma élő legnagyobb röpképes papagájokat, amelyek évszázadok óta kedvelt kalitkamadarak.
Mértékadó becslések szerint csak az Egyesült Államokban mintegy 100 000 arapapagáj van fogságban.
Az arák Dél- és Közép-Amerikában őshonosak. A többségük Brazília őserdeiben talál védelemre, noha a bennszülöttek a húsáért vadászták, s miután egy-egy arapapagáj ára a feketepiacon rendkívül magas, nem állíthatjuk, hogy nincsenek illegális befogások.
Ezek és az élőhely szűkülése miatt ma már annyira megfogyatkozott a számuk, hogy szigorú védelmük nagyon is indokolt.
Erre a →Washingtoni-egyezményhez csatlakozásunkkal a magyar kormány is garanciát vállalt.
Az arapapagájok magvakkal, gyümölcsökkel táplálkoznak, ezért az élőhelyükön művelésbe vett területeken - ahová gyakran csapatostúl törnek be - nem szívesen látott vendégek.
A washingtoni-egyezmény életbelépése előtt létesítettek néhány nagykapacitású ara-tenyészetet, ahonnan azért kerül az európai piacokra is.
Nagy helyigénye miatt csak ott jöhet számításba a tenyésztése, ahol tágas voliert tudnak neki biztosítani.
Előfordulnak csonkolt példányok is.
Viszonylag gyakori, így a nyugati madárpiacokon általában lehet venni legális, tenyésztett
→zöldszárnyú ara papagájt, amely nálunk is szaporodott Laczkovics László és Hegyi Ferenc tenyészetében. A
→sárgamellű kék ara (Ara ararauna) felülnézetből ragyogó kék, alulnézetből viszont narancsos sárga. Diószeghy Sándor csepeli tenyészetében rendszeresen volt szaporulat. Ma már a
→sárgavállú ara (-szárnyú) v. világospiros ara is komoly veszélyben van.
A jácintkék ara méreteinek 1/3-át se nagyon éri el a
→kékhomlokú ara v . Hans-törpeara. A
→vörösfülű ara a nevét az egyebek mellett a fültájékát is díszítő piros foltról kapta. Tetszetős, mintegy 60 cm nagyságú arapapagáj, amelynek a rendelkezésre álló adatok szerint 1977-től az eredeti, mintegy 5 ezer négyzetkilométeres bolíviai élőhelyéről a 3 ezresre becsült populáció 70 százalékát kilopták.
Az átlagosan 85 cm nagyságú, leginkább az araraunára hasonlító →kéktorkú ara v . caninde 1832-ben lett felfedezve, de sokáig eltűnt szem elől, s amikor újra fellelték, már nem nagyon emlékezett a közvélemény a kéktorkúra. Ebből támadt is zavar. Caninde néven nevezve elkezdtek egy új fajról beszélni, amely, ha nem is új, de “valószínűleg az ararauna alfaja”.
Ugyancsak I. listás a nagytestű
→marakána v. piroshátú ara (ma már Primolius) és a kisebb
→kis katonaara, vm . a hozzá nagyban hasonlatos
→nagy katonaara .
Brazília és Peru határán fordul elő a
→hegyi ara v . kékfejű ara, amelyről már évek óta nincs adat. Csak remélhetjük, hogy még nem pusztult ki. Sajnos a kistestű arák között is vannak végveszélyben levők, mint a
→vöröshasú ara. Kedvezőbb helyzetben van az →aranyörvös ara v . sárganyakú ara és a →törpeara v. pirosvállú (szárnyhajlatú) ara, más nevén →vörösvállú ara.
araponga (Procnias averano
aranytestű Meek-papagáj (Micropsitta meeki - Meek's Spechtpapagei - Meek's Pygmy Parrot): a valódi papagájok alcsaládjának egyik kevéssé ismert faja.
A csőr sárgás, az alsó és a felső káva éle feketés.
Az orrviasz narancs színű. A fej barnás, sötétebb barnával hullámozott. A mell sárga, de itt is jellemző a barna hullámozottság.
A comb, a szárny és a hát zöld. Az alsó farkfedők sárgák barna nélkül.
Nagysága: 10 cm, vagyis a faj valóságos óriás a harkálypapagájok nemzetségében.
Élőhelye az Új-Guinea körül elhelyezkedő kisebb szigeteken lelhető fel.
Az alfaja:
Micropsitta
m. proxima: keleti Meek-papagáj,
A törzsalak, a nyugati Meek-papagáj az Admiralitás szigeten él.
A keleti feje szürkés aranyszínű, a melle világosabb a törzsalakénál.
Költésbiológiai érdekessége, hogy a földhöz 25 cm-nyire fészkel.
Ennek a hangja is az agapornisokéhoz hasonló: zíí-zíííp, cíí-cíít.http://www.theparrotsocietyuk.org/genarticle1.shtml
aranyszárnyú pipra (Masius chrysopterus – Goldflügel Pipra - Golden winged Manikin): a piprafélék családjának barnás tollazatú faja.
A csőrre bukó homlokrózsa sárgás, ugyanilyen, de hátrafelé mutató bóbita díszíti, s e fejék végén a tollak pirosak.
A torok is sárgafoltos.
Sárga szárnytükör és a farok két oldalán néhány toll sárga külső zászlója díszíti.
A tojó sokkal egyszerűbb. A fejéről mind a sárga, mind a piros hiányzik. Nincs csőre bukó homlokrózsája sem. A torok itt fehér.
A has és az alsó farkfedők sárgák. Másutt a tollazat a barna klb. árnyalatait mutatja.
aranyszárnyú tirika papagáj (Brotogeris chrysopterus - Goldflügel- v. Braunkinnsittich - Golden-winged Parakeet): a keskenycsőrű papagájok nemzetségébe tartozó, Brazília amazoni területén, Guayanában és Venezuela keleti részén előforduló, 16 cm nagyságú madár négy alfajjal.
A törzsalak összességében zöld színű. Az arci rész kékeszöld. A szárny zöldes árnyalatú, de a szárnyfedők narancsos arany színűek.
A csőr világos rózsaszín, a láb aranysárga.
Az ivari kétalakúságnak nincs szembeötlő külső jele.
Grahltól tudhatjuk, hogy a fészekalja 2-4 tojásból áll, s ezek mérete átlagosan 23x18 mm.
Már 1878-ban meg lehetett csodálni a londoni állatkertben, de nem igazán sok példány került Európába, és tenyésztőnél előfordult sikeres költéséről sincs adat.
A tartását tekintve figyelembe vehetjük, hogy eredeti élőhelyén sok rá a panasz, mert mind a félérett rizs-, mind a kukoricatáblákon nagy károkat okoznak.
Rászoktatható
kölesből (10%), fénymagból (10%), napraforgóból (40%) és zabból(10%) álló keverékre, amelyhez
5-5 % búzát, árpát, kukoricát, lenmagot ill. diót és mogyorót ajánlanak a szakkönyvek. Természetesen kell adnunk csíráztatott magot, zöldeleséget és az állati fehérjeigény kielégítése céljából túrót, ill. tojásos lágyeleséget is nekik.
Az alfajai:
c. chrysosema: délvidéki aranyszárnyú tirika; c. solimoensis: amazoni aranyszárnyú tirika; c. tenuifrons: aranyszárnyú kis tirika; c. tuipara: északi aranyszárnyú tirika v. tui papagáj (Tuiparasittich).
Utóbbi farkfedői citromsárgák. Főként az Amazonas déli vidékein fordul elő, s a németek Tuipara papagájként is említik.
A B. c. chisopterus, vagyis az aranyszárnyú papagáj törzsalakja a méreteit tekintve a legnagyobb változat, a Madeira folyó tájékán a leggyakoribb. A tollazatában több és nagyobb kiterjedésű a narancsos aranyló szín.
A B. c. solimoensis a törzsalaknál kisebb méretű aranyszárnyú tirika, s a test alsó részén halvány pirosas árnyalat jellemzi.
A B. c. tenuifrons a faj legkisebb méretű alfaja.
http://www.shadypines.com/brotogeris.htmaranyszárnyú tui papagáj: északi →aranyszárnyú tirika (Brotogeris chrysopterus tuipara).
aranyszárnyú touitpapagáj: az →aranyfarkú tuitpapagáj törzsalakjának másik neve (Touit s. surda - Goldschwanzpapagei)
aranysapkás papagáj (Aratinga auricapillus aurifrons - Goldkappensittich): az →aranyosfejű aratingapapagáj alfaja DK-brazíliai elterjedéssel .
A homlok, a kantár és a világosszürke szemgyűrű körülötti terület itt élénkpiros, a fejtető viszont aranysárga.
A mell a világoszöld toroktól lefelé finom átmenettel bordósra vált, de a farcsík már újra zöld.
A farok fonákja szürke. A szárnyél sötétkék, másutt a tollazat fűzöld.
A tojó mellén a bordó zöldes árnyalatú, a szemtájék vöröses kerete kisebb, s általában a tollazat fakóbb, erőtlenebb színű.
aranysárga kanári: a →lipochrom kanári sárga csoportjának legsötétebb árnyalatú változata, enyhe vöröses tónussal.
A háziasszonyok által kedvelt tojás sárgájának a színét juttatja eszünkbe.
A nem intenzív típusúaknál valamennyi tollon jelentkezni kell a derességnek, de ez az ún. penészesedés formájában sehol nem nyomhatja el az alapszínt.
Az intenzíveknél hiba a nagy tollak kivilágosodása.
aranysas: 1. a →szirti sas (Aquila chrysaëtos) világosabb tollazatú változata, melyet a német Alpokban írtak le. 2. arany 20 dolláros, a rajta látható sasmadár képe után.
aranyoszöld lóri (meyer) →sárga-zöld v. Meyer-lóri (Trichoglosus flavoviridis - Gelbgrüner Lori - lásd fotó!).
aranyörvös ara (Primolius /Ara/ auricollis - Gelbnackenara v. Goldnackenarara - Yellow-collared Macaw): ez a Dél-Amerika középső részén honos arapapagáj a 39 cm-es átlagméretével törpének látszik a rokonsági körben. Korrigálták is a dolgot! Az illusztráción még hibásan szerepel a neve, tudniillik az auricollis, a maracana és a culoni aráknak időközben létrehoztak egy új nemzetséget, ami jól belegondolva hamarabb is bekövetkezhetett volna. Egyébként minden maradt a régiben.homlok feketéje felhúzódik fejtetőre és fokozatosan kékes-barnás árnyalatú zöldbe megy át. Ugyanez a helyzet a csupasz pofafolt alatt és a csőr felső hegyén.
Pontosabban a kávák szélén szaruszín jelentkezik. A másutt kékesfekete csőr alsó kávájának oldalán is, bár ott inkább kékesfekete a sötét folt.
Vagyis nagyon hasonlít a törpearára, de itt s tollatlan pofafolt krémszínű, s a fej sötétebb.
A test egészét - a szárnyon kékes, a mellen sárgás árnyalatú - zöld szín uralja. A farktollak fonákja sárgásbarna. A nevét az ivarérett madaraknak a tarkótól a nyak közepéig tartó sárga csíkjáról kapta.
Ez a tojóknál világosabb és keskenyebb.
Az aranyos nyakörv is megkülönbözteti a törpe arától, amellyel máskülönben a tartása és a költésbiológiája is megegyezik.
Hazánkbanelsőként Gálos Istvánnak és Paraszt Lászlónak sikerült szaporodásra bírnia.
aranyostestű álarcospapagáj v. pirosarcú fügepapagáj (Opopsitta v. Cyclopsitta diophthalma - Maskenzwergpapagei - Dubleeyed Fig Parrot): 14 cm nagyságú papagáj az álarcos törpepapagájok nemzetségében változatos élőhelyekkel. Fotó:Iggino
Megtaláljuk Új-Guinea északnyugati partjainál számos szigeten, Új-Guinea partjain körös körben, sőt a keletre fekvő szigeteken és három nagyobb kiterjedésű areában az ausztrál kontinensen.
Rendkívül dekoratív papagáj. Az arc és a homlok - a kékesfényű fekete csőrt teljesen körülölelve - kárminpiros. A fejtetőn a piros narancsos átmenettel válik pasztellzölddé. A fej külön ékessége a szürkés szemgyűrűt övező halványkék gyűrű, mely élesen elüt a maszk pirosától. Kis részben a fül is halványkék.
Kékes szárnyél díszíti a test aranyos zöld tollazatánál valamelyest sötétebb szárnyat.
Az evezők a nemzetségre jellemzően sötétkék, csaknem fekete végűek, de rajtuk is mutatkozik a kékes díszítés.
A farok zöld. A comb és a testoldal alul egészen sárgászöld.
A tojó fején az arci rész pirosát fehér váltja fel, alul némi sárgás árnyalattal.
Az alfajai:
Opopsitta - d. aruensis: aru -szigeti aranyostestű papagáj,
- d. coccineifrons: aranyostestű álarcos nagy papagáj,
- d. coxeni: aranyostestű gyöngyösarcú papagáj (Coxens Feigenpapagei),
- d. inseparabilis: aranyostestű zöldarcú papagáj,
- d. macleayana: aranyostestű kék papagáj,
- d. marshalli: queenslandi aranyostestű papagáj,
- d. virago: feketehomlokú aranyostestű papagáj;
Az O. d. c. alfaj nagyobb a törzsalaknál, s a testen kiterjedtebb az aranyossárga terület.
Az aru-szigeti alfajnál a tollazat zöldje világosabb, sárgával gazdagabban díszített.
A feketehomlokú álarca sötétebb, különösen a csőr fölött.
A zöldarcú alfaj fejéről hiányzik a kékes árnyalatú szemgyűrű és fültájék.
A queenslandi aranyostestű papagáj (13,3-13,1 cm) fején határozottabbak a kék mezők, mint a törzsalaknál. Az aranyostestű kék papagájon (13,6-13,4 cm) szembetűnőbbek a kék területek.
Az aranyostestű gyöngyösarcú papagájnál (Coxens Feigenpapagei - 15,2-14 cm) az álarc kevéssé sötét, inkább rózsaszínes, narancspiros árnyalatú. Ez az alfaj DK-Queenslandban és ÉK-Új-Délwalesban lelhető fel.
Az ivari kétalakúság kialakult: a tojón a pirosas területek határozottan halványabbak, mint a hímeken.
A hangjuk éles szííp-síp.
Leginkább a sűrű erdei részeket kedvelik, olykor felhatolnak a tengerszint fölé 1600 méterig.
A tartása nem nevezhető könnyűnek, hiszen az eredeti élő-helyén vitaminokban gazdag zöld növényi hajtásokkal és főként gyümölcsökkel táplálkozik.
A helyigény kielégítése szempontjából könnyebb a dolgunk. Már 60x60x100 cm-es kalitban is jól érezheti magát. A táplálása nagy nehézségeket okozott az igazán tapasztalt amerikaiaknak is. Ezt igazolja, hogy kezdetben még a San Diegó-i állatkertben sem tudtak felnevelni fiókát.
Aligha lehet vigasztaló, hogy később egy-egy tenyésztési sikerről lehetett kapni híreket (Dr. Burkard, T. Weise).
aranyosvállú papagáj: →Meyer aranyosvállú papagája (Poicephalus meyeri - Goldbugsittich).
aranyosvállú papagáj(2): →aranyvállú papagáj (Psephotus chrysopterygius).
aranyoszöld kolibri (Lampornis, másutt Anthracothorax prevosti - Green-breasted Mango): hosszú, enyhén lefelé hajló csőrű, mintegy 10 cm nagyságú madárka a kolibrifélék családjában, mexikói élőhelyekkel...
aranyosállú tirikapapagáj (Brotogeris jugularis - Tovisittich v. Goldkinnsittich - Orange-chinned Parakeet), tui papagáj: a nemzetség egyetlen faja, melynek az areája Észak-Venezuelától Délnyugat-Mexikóig áthúzódik egész Közép-Amerikán.
Zömök testalakulás, rövid nyak és aránytalanul nagy csőr jellemzi.
A nemzetség többi tagjához hasonlóan itt is a felső csőrkáva hosszan túlnyúlik az alsón, a színe halvány rózsaszínes.
A madár egész tollazatára a zöld klf. árnyalatai jellemzőek.
A fejtető és a farok türkizes. A szárnyfedők halvány bordóak, a fiókszárny és a nagy evezők kékek.
A tojó a hímre hasonlít, rátekintéssel a két nemet nem lehet egymástól megkülönböztetni.
Vasicek 2 alfaját jelzi:
Brotogeris - j. apurensis, - j. exsul: aranyosállú nagy tirikapapagáj.
A tapasztalatok szerint csak volierben érdemes kísérletezni a szaporításával. A 17x17x25 cm-es odút részesíti előnybe.
A kicsik rendszerint a 22. napon kelnek.
Tartása tekintetében dr. Romhányi ajánlja, hogy - tekintve társas természetét - népes csapatot helyezzünk nagyobb volierben.
Egyébként nem tér el az →aranyszárnyú tirika szócikkben leírtaktól.
aranyosarcú kis kakadu (sárgabóbitás) (Cacatua sulphurea - Gelbwangenkakadu, Kleiner Gelbhaubenkakadu - Lesser Sulfur-crested Cockatoo): mintegy 34 (Alderton szerint csak 30) cm nagyságú papagáj a kakaduk nemzetségében.
Élőhelye az Ausztráliától északnyugatra fekvő kis szigetek: Celebesz-, Djampea-, Sumba-, Flores-, Timor- és Sumbawa-szigetek.
A csőr fehérrel "krétázott" kékesszürke. A láb szürkésfehér.
A tollazat világító fehér, három helyen citromsárgával díszítve: a bóbita; a fül és a középső farktollak.
A hímek és a tojók között megbízhatóan különbséget tehetünk az íriszük színe alapján.
A hímek írisze fekete, a tojóké gesztenyebarna. Ez a különbség 1,5 éves korukra alakul ki.
Az alfajai:
Cacatua
A djampeanai aranyosarcú kakadu csupán abban különbözik a törzsalaktól, hogy a csőre kisebb.
A fehérfülű aranyosarcú kakadu bóbitáján a sárga sápadtabb, a füle is már-már fehér.
A nagy aranyosarcú kakadu az előzővel megegyező tollazatú, de méreteit tekintve sokkal nagyobb.
A timori szintén a fehérfülűhöz hasonlít, de csőre határozottan kisebb.
A szumba-szigeti kis aranyosarcú kakadu bóbitája két részből áll. Elől az egész tollazatra jellemző, de megnyúlt fehér fedőtollak nyugalmi állapotban lenyomják a valódi bóbita egészében módosult és narancssárga tollait.
A fülrész itt citromsárga. Másutt a tollazat narancsos árnyalatú fehér.
A díszítőárnyalat főként a test alján, a fartájékon és az állon jelentkezik. A csőr "krétázott" sötétszürke. A láb fehéres szürke. A szemgyűrű fehér.
A teljes kiszíneződés a 18. hónapra várható. A fiataloknál a tollazat kevésbé fényes.
2-3 tojásra lehet számítani, melyek a 24-28. napon kelnek.
A kicsik a 30x30 cm2 alapterületű, 70 cm magas odúból cc. 10 hetes korukban repülnek ki.
A szülők még 2-3 hónapig pátyolgatják a kicsinyeiket.
A beszédre taníthatóság tekintetében közepes képességeket mutat.
Russ madara 5 szót mondott kifogástalanul.
A tartás és a táplálás tekintetében a kakaduféléknél leírtak a mérvadók. 5x2x2 méteres volierben születtek az első szaporítási eredmények.
aranyosarcú papagáj v. pápaszemes fűpapagáj (Neophema chrysostoma - Fein-sittich v. Blauflügeliger Schönsittich, Blauflügeliger Ziersittich - Blue-winged Parrot): 22-23 cm nagyságú, a fűpapagájok nemzetségébe tartozó madár Ausztráliában új-délwalesi, viktóriai és tasmániai élőhelyekkel.
A csőr szürkésfekete.
A láb szürke. A szem barna. A fejtető matt aranysárga, sötétkék homlokcsíkkal. A nyak, a hát, a farcsík és a felső farkfedők matt olajzöldek. Az arc, a torok és a mell világoszöld.
A kloákatájék és a farktollak fonákja sárga, de a lágyéki részen van egy narancsos folt.
A kézevezők feketék, a középső szárnyfedők és a fiókszárny kék.
A tojóról hiányzik a homlokcsík. A kézevezők barnás feketék.
A fiatalok 8-9 hónapos korukra színeződnek ki.
Tartása és tenyésztése a hozzá külsőre is nagyon hasonló kékhomlokú papagájnál leírtakkal megegyező. A kép forrása:http://photogallery.canberrabirds.org.au/images/Parrot_Blue-winged_Dabb.jpgaranyosfejű aratinga (Aratinga aurocapillus - Goldscheitelsittich - Golden-capped Conure): ez a látványos, 30 cm nagyságú papagáj Brazília közepén, a keleti tájakon fordul elő.
A csőre és az ellipszis alakú szemgyűrű barnásfekete, a lába szürkésfekete.
A homlok, a kantár és a szemgyűrű körül egy 1,5 cm-es csík élénkpiros. Valamivel sötétebb piros a has és a has felett a testoldalak.
Ez a piros halvány árnyalat formájában a mell sárgászöld tollazatában is jelen van.
A fejtető aranysárga, ezt jelezve az angolok aranysapkás (Golden-capped) papagájnak nevezik.
A szemgyűrű körülötti piros halványan jelentkezik a fültájék zöldjében, amely a tarkón és a nyak hátsó élén barnászöldbe megy át.
Az alsó csőrkáva folytatásában a fej zöldje erősebb sárgás árnyalatú, másutt a testen csupán nyomokban jelentkezik.
A szárnyfedők erőteljes zöldek, de a szárnytükör és a nagy evezők vége liláskék.
A szélső kormánytollakon is mutatkozik ez a lilás szín, egyébként a farok barnászöld.
A hím és a tojó egyforma.
A fiatalok arci része sötétzöld, és náluk az aranyos sapka csak fokozatosan alakul ki.
Az alfaját Forshaw írta le:
Aratinga - auricapillus aurifrons: ez a déli részeken előforduló típus, az aranysapkás aratinga .
Az AZ-Nachrichten híradása szerint 1930-ban és 1949-ben az USA-ba, s Európába csak 1975-ben importáltak néhány aranysapkás papagájt.
Egy évvel később Zdenyek Pichlík már a saját szaporulatából mutatott be madarat az olmuci EXOTÉ kiállításon. Fotó: Diana Welch
aranyosfülű tangara (Tangara chrysotis - Golden-eared Tanager): a tangarafélék (másutt a sármányfélék tangara alcsaládjának) az Andok alacsonyabb vidékein előforduló pompás faja...
Hát nem lehet azt mondani, hogy kevés az a-betűs papagáj. Ismeritek az ország-város játékot? na ahhoz ugye tömegével tudjuk szolgáltatni az a kezdős papagájokat...
aranylóarcú papagáj: →kövi papagáj (Pyrrhura rupicola - Steinsittich).
aranyló kolibri (Hylocharis chrysura - Gilded Hummingbird): a kolibrifélék családjában az aranyló kolibrik 8 fajának egyike Argentína erdeiben.
Az egyenes, árszerű csőr piros, de a hegye fekete.
A szárny kékesfekete.
A ház zöld, de aranyos fénnyel.
A farok barnás, de a két szélső kormánytoll barnák
Fotó: Pablo Rodríguez . http://www.cema.edu.ar/eventos/muestras/rodriguez/aranyló nemespapagáj: a →nemespapagáj alfaja (Eclectus r. polycloris - Redsided Eclectus Parrot).
aranymadár: →bársonyos aranymadár; →pirosgalléros aranymadár (Sericulus bakeri).
aranyhasú papagáj (Neophema chrysogaster - Goldbauchsittich v. Grünzügeliger Schönsittich - Orange-bellied Parrot): 20,5-20,8 cm nagyságú madár a fűpapagájok nemzetségében, dél-ausztráliai elterjedéssel. Ám Szűcs Lóránd jelzése szerint az eredeti élőhelyén ma már csak mindössze 200 pár él.
A csőr sötét szürke. A szem barna. A láb barnásszürke. Az egész tollazatban a fűzöld dominál. Némi kék díszítés (a szárnyon és a farktollakon) mellett csupán a zöld árnyalatossága mutatkozik, s ez nem teszi túlságosan látványossá.
A fej sötétebb, a testoldal, a torok aranyzöld. A farktollak fonákja és a has aranyos sárga.
Fotó: Szűcs Lóránd
A tojón a zöld erőteljesebb. Viszont a testoldal aranyos sárgája elmosódottabb.
A kicsik 8-9 hónapos korukra színeződnek ki.
Táplálása és tartása tekintetében nem tér el a többi Neophemától.
Keresztezése a szirti- és az aranyosarcú papagájjal ismeretes.
http://www.splatzone.nl/australia/tasmaniaalbum/slides/023orangebelliedparrots.htmlaranyhátú eufónia: →éneklő kántormadár (Euphonia cyanocephala).
aranyhomlokú aratinga papagáj (Aratinga aurea - Gold-stirnsittich - Peach-fronted Conure): a szájszeglettől egészen a fejtetőig tart az az aranyló narancsos árnyalatú tollazat, melyről ez a 22-26 cm nagyságú faj a nevét kapta.
A sötétszürke szemgyűrű körül ugyanilyen aranyló a tollazat. Az áll szürkés-sárga, s ez a szín szétterülve ráhúzódik a torokra és a nyakoldalakra.
Ezen túl a fej, a nyak hátul, a hát, a szárny és a farok élénkzöld.
A mell és az alsó farkfedők zöldessárgák. A testoldalak viszont sárgák.
A csőr barnás fekete, a lábak szintén.
Az evezők vége sötétebb, a szárnyat sötétkék szárnytükör díszíti.
Egy alfaja van, a paraguay-i nagyobb típus, az
Aratinga
a. major,mely 25-26 cm-es.
A cseh tapasztalatok szerint jól bírja a hideget.
Nagyobb kalitban (100x100x60 másutt 150x50x140) is költésre lehet bírni. Beérik 25x30 cm alapterületű odúval, mely 40 (mások szerint 70) cm-es homlokfalán 7-8 cm átmérőjű röpnyílást kell vágni.
3-5 tojását 10 nap alatt tojja, a költési idő 26 nap.
Neunzig ír egy példányról, amely 21 évig élt minden különösebb kényeztetés nélkül, átlagos papagájétrenden.
Keresztezése a jendaya papagájjal és a kaktuszaratingával ismeretes.
aranyhomlokú bádogosmadár (Pogoniulus chrysoconus - Yellow-fronted Tinkerbird): a bajszosmadárfélék 11 cm nagyságú faja.
A trópusi Afrika nagyobbik részén, a fákkal tarkított biotópokban csengő hangon szól, s a hím ezzel jelöli ki a "birtokot".
A homlok egy nagyon keskeny csíkban zöldes fekete, ez szinte alig érzékelhető, ezért a fejtető kis sárga foltja alapján nyugodtan nevezhetjük aranyhomlokúnak.
Másutt felül zöldessárga alapon zöldes feketével csíkozott a tollazat, csak a szárnyon mutatkozik némi barnás árnyalat.
A fültájék és a szemöldökcsík fehér.
A test alul halvány zöldessárga.
Az ivari kétalakúság nem fejlődött ki.
Rovarokkal és bogyókkal táplálkozik. Odúban fészkel.
aranyhomlokú denevérpapagáj (Loriculus aurantiifrons - Goldstirnpapageichen - Orange-fronted Hanging Parrot): 10-10,5 cm-es nagyságával a denevérpapagájok között a legkisebb faj.
Kisebb megszakadásokkal Új-Guinea partvidéki részein és a környező szigeteken fordul elő. Mindenütt 800 méter tengerszint feletti magasságon belül.
Az egész tollazatot a zöld szín jellemzi. Viszont a homlok aranysárga, és a zöld a testoldalakon sárgás árnyalatú, az evezők pedig kékek.
A torkon a nemzetségre jellemzően ott találjuk a piros foltot.
A kormánytollak közepe, a farkfedők és a farcsík a nevéhez híven aranyos árnyalatú citromsárgás.
Az alfajai:
Az utóbbi homlokáról hiányzik a sárga, helyette a fej fűzöldjét találjuk.
A waigeo-szigeti aranyhomlokú denevérpapagáj tollazatában a sárga szín sötétebb, kevésbé aranyló.
A fergusson-szigeti alfaj egyedei az előbbiektől jóformán csak a méretükben térnek el: nagyobbak.
aranyfejű papagáj (Geoffroyus heteroclitus - Gelbkopfpapagei - Singing Parrot): 25 cm nagyságú papagáj a Geoffroyus nemzetségben. A Salamon-szigeteken fordul elő.
A neve annyiban megtévesztő, hogy csak a hím feje sárga, a tojóé a szembeötlő ivari kétalakúság jeleként barna.
Maradva a hímnél ennek felső kávája is sárga, az alsó barna.
A sárga terület alatt, a nyakon halvány, elmosódó szürkés nyakörv díszíti.
A testi tollazat mindenütt zöld, csak a farktollak fonákja barnássárga és a szárny hátsó éle piros.
A láb kékes szürke.
Az alfaja:
Geoffroyus
h. hyacinthius: aranyfejű jácintpapagáj,
Az aranyfejű jácintpapagáj kék színei sötétebbek, sőt, itt a kékevezők is kékek.
aranyfejű sas (nép.): a →szirti sas (Aquila chrysaëtos).
aranyfejű tui papagáj (Brotogeris sanctithomae - Tui-sittich v. Goldkopfsittich - Tui Parakeet): Észak-Brazília, Kelet-Ecuador és Észak-Bolívia az élőhelye ennek a valódi papagájok alcsaládjába tartozó fajnak.
A tollazatban, mint a többi tirikapapagájnál, a zöld az uralkodó. Annak klb. árnyalatai jelentkeznek, de az arci részen kékes árnyalatot fedezhetünk fel, miközben a fej zöldes árnyalatú aranyló sárgás.
A felső farkfedők szintén aranysárgás árnyalatúak.
A csőr csontszínű, a láb szürkés hússzínű.
A mintegy 17 cm nagyságú hím és a tojó között nem mutatkozik szemmel észlelhető különbség.
Egy alfaját írták le
- s. takatsukasae: aranyfejű kis tuipapagáj,
amely a törzsalaktól (B. s. sanctiithomae) abban különbözik, hogy az aranysárgás zöld területek szembeötlőbbek, s a méretét tekintve határozottan kisebb.
Tartását, táplálását illetően az aranyszárnyú tirikánál leírtakat lehet figyelembe venni, viszont a tenyésztésével kapcsolatban nincs sok támpont.
A kudarcok oka valószínűleg az, hogy az aranyfejű tuit papagáj lomblakó, s a fészekodúit a szabad természetben 4-5 méteres magasságokban figyelték meg.
Dr. Romhányi szerint az éles hangja nem különösebben zavaró, s mutat tehetséget a beszédre taníthatóság terén.
Együtt tartható akár pintyekkel is.
http://www.cactos.com.br/us/index.php?option=content&task=view&id=172&Itemid=46&limit=1&limitstart=3aranyfejű tűzszemű papagáj: →sáfrányfejű tűzszemű papagáj (Pi-nopsitta pyrilia - Feuerauge).
aranyfülű papagáj: →sárgafülű papagáj (Ognorhynchus icterotis - Gelbohrsittich).
aranyfülű papagáj(2) (Psittaculirostris salvadorii – Schmuckohr-, Schmuckohrzwergpapagei v. Bartzwergpapagei):→Salvadori törpe ékszerpapagája .
(Fotó: Iggino)
aranygalamb (Ptilinopus /Chrysoenas/ victor - Orange Dove): a galambfélék
aranyfarkú tuitpapagáj v. touitpapagáj (Touit surda - Gold-schwanzpapagei - Golden-tailed Parrolet): Kelet-Brazília két, egymástól elkülönülő területén élő, de rendkívül ritka 16 cm nagyságú papagájfaj a →Touit nemzetségből
aranyfejű álarcos tangara (Tangara larvata - Goldkopf-Maskentangare): a tangarafélék 14 cm nagyságú mexikói faja.
A test fénylőbíboros barna, de még ott sem hazudtolja meg magát e madárka, mert a tangaráktól elvárható módon narancsszínű hasaljjal, pirosas foltokkal és az alsó farkfedőn sárga tollakkal díszített.
aranyfarcsíkú denevérpapagáj: →aranyhomlokú denevérpapagáj (Loriculus aurantiifrons - Goldstirnpapageichen).
aranyfarcsíkú kacika (Cacicus cela - Yellow-rumped Cacique): a csirögefélék családjában a sapukhoz hasonló madarak, de a homlokpajzsuk kisebb, inkább csak homlokfüggelék.
A költésbiológiájuk is megegyezik.
Gyümölcsökkel és nektárral is táplálkoznak.
Az aranyfarcsíkú kacika 28 cm nagyságú, Dél-Amerika északi részén, leginkább Panamában fordul elő.
Farcsíkja és az alsó farkfedők fénylő aranysárgák. A váll tájékán is található egy ilyen folt, de a tollazat többi része fekete.
Különös szokása, hogy a hosszú, zacskó alakú fészkét gyakran építi darázsfészek mellé. A feltételezések szerint azért, mert ez biztonságot nyújt számára.
A növényi rostokból szőtt fészkeik gyakran nagyobb telepeket alkotnak. A telep valóságos közösség, amelynek elsőrendű célja és értelme a fészkek védelme. Ugyanis az area másik élőlénye, a tukán nagy fészekrabló, s a kacikáknak egyenként ill. párban semmi esélye nem volna a fészek megvédésére.
A közösség viszont eredményesen veheti fel a küzdelmet a rablóval.
A közösség feje a →domináns hím, amely az ivarérett tojókkal való párosodásban is elsőbbséget élvez.
aranyfark(2): →házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros).
aranyfarkú himalája sándorpapagáj: a →feketefejű himalája edelpapagáj alfaja (Psittacula himalayana himalayana).
aranyfarkú rakétafarkú papagáj: →zászlósfarkú motmot (Prioniturus platurus).
aranyfarkú termeszharkály (Campethera abingoni - Golden-tailed Woodpecker): 20 cm nagyságú harkályféle szudáni és szomáliai elterjedési centrummal.
Piros sapka és bajusz mellett a fej fehér alapon feketével csíkozott. A test alján a szürkésfehér ...
aranyarcú papagáj (Pionopsitta barrabandi - Goldwangenpapagei - Orange-cheeked Parrot): a neve után az ember azt hinné, hogy valami gyönyörűséges madárról van szó, de csalódni fog. A Pionopsitta nemzedék legcsúnyább faja az aranyarcú papagáj.
A kedvezőtlen benyomás talán részben abból adódik, hogy a szakirodalomban megjelenő fotók egyetlen példány ábrázolnak, amely preparátum formájában a brémai tengerészeti múzeum tulajdona.
E mintegy 25 cm nagyságú faj élőhelye Dél-Venezuela, Brazília és Kelet-Ecuador, ahol a trópusi zóna folyóparti részein fordul elő, de nagyon ritka, elsősorban gyümölcsöket fogyasztó faj.
A hegyek maximum 300 méteres magasságáig hatol fel.
Nagy barna és rút csőre van.
A láb szintén barna.
A fej, a homlokot is beleértve, a tarkóig gesztenyebarna, de az arci rész valódi aranysárga.
Ugyanilyen a váll, a torok és a mell tollazata is. Utóbbin finom átmenettel már megmutatkozik a has halványkékje is.
A hát, a farcsík, a farok és a szárny fűzöld.
A szárny elülső éle türkizkék.
A hím és a tojó között nem alakult ki ivari kétalakúság.
Egyetlen alfaját írták le:
b. aurantiigena: nyugati aranyarcú papagáj.
Ezen a sárga színek narancsos árnyalatúak.
Európában - jóllehet Levaillant már 1801-ben leírta - e fajjal kapcsolatban sem tenyésztési, de még csak tartási tapasztalatokra sem lehetett szert tenni, mert még soha sem importálták.
http://www.duke.edu/~djb4/parrots.htm
arany aratinga papagáj v. aranypapagáj (Aratinga /régen: Guarouba/ guarouba - Goldsittich - Golden Conure): ennek a 34 cm nagyságú aratingának Északkelet-Brazília az élőhelye.
A hím és a tojó egyforma, túlnyomórészt a nevének meg-felelően aranysárga tollazattal.
A szaporításával kapcsolatos első híradás a ceyloni Osman Hill nevéhez fűződik, akinél 5,5x2,7x1,8 m-es volierben éltek az arany aratingák.
A tojó 45x30x30 cm-es odúba fészkelt, és a 3 fehér tojásából szokatlanul hosszú idő alatt fejlődtek ki a kicsik: a 35. napon törték fel a tojásokat.
6 hetes korukban repültek ki.
A szülők a kicsik felneveléséhez sok tejes kukoricát, almát, reszelt sárgarépát és főtt tojást igényeltek.
A tenyésztő a lágyeleséget gazdagon meghintette ásványi kiegészítőkkel és szőlőcukorral.
Madarai jóízűen fogyasztották a lisztkukacot is.
Nagyon ritka faj, egyetlen madár ára több euró.
http://www.hideawayfarms.com/aimages/goldens61.jpg Hideaway Farms Aviary - http://www.hideawayfarms.com/aviary/aranyarcú csíz: →Yarrell-pinty v .. aranyarcú csíz (Carduelisyarrellii - Yellow-faced Siskin),
aranyarcú majna (Mino dumontii - Yellow-faced Mynah): a seregélyfélék 25 cm nagyságú
Ara hyacinthinus (érvt.): →jácintara v. →nagy jácintkék ara, valójában a →kékarák nemzetségének a legismertebb faja . (→Anodorhynchus ).
Arakakadu (ném.): →fekete ara v. pálmakakadu (Proboscigera. aterrimus - Palmkakadu).
arakakadu(2): a →fekete ara v. pálmakakadu hivatalos neve (Probosciger aterrimus -Arara-Kakadu, Arakakadu - Palm Cockatoo),
Arakanga(2) (ném.): →sárgavállú ara v . világospiros arapapagáj, ill. arakanga (Ara macao - Hellroter Ara v. Arara v. Grosser Gelbflügel-Ara).
arakanga (Ara macao - Arakanga): nagytestű, csodálatos tollruhát viselő; →sárgavállú ara nagypapagáj .
Ara leari (lat. - érvt.) v. Lears Arara (ném): →Lear kis jácintkék arája . Korábban az →arapapagájok, valójában a szem körül is tollal fedett Anodorhynchus nemzetségbeli →kékarák egyik kihalással fenyegetett faja: Anodorhynchus leari.
Palaui gyümölcsevő galamb
Aztán a tojó átköltözött a nagyobbikba, s nem sokkal később 6 tojáson ült.
A 24. napra mind a 6 tojás kikelt. A fiókák 28 napos korukban repültek ki. A tenyésztő maga sem hitte a történteket, hiszen a két odú szinte csak véletlenül maradt a volierben, a terv az volt, hogy a volierhez mesterséges homokfalat épít.
Ez a fal a következő évben készült el, s attól kezdve a madarak azt vették igénybe, s több fészekaljjal örvendeztették meg a tenyésztőt. Az ő szaporulatából származó madarakkal tett kísérletet a tenyésztésre J. Kaszper. A nála történtek igazolták Sálek megfigyeléseit.
Az aymarák a nekik felkínált magokból előnybe részesítették a négermagot, a szenegáli kölest, a napraforgót és a muhart.
A legkülönfélébb zöldeleséget örömmel habzsolták, mint saláta, spenót, uborka stb. Fogyasztottak zabpelyhet, tejes piskótát, reszelt sárgarépát és egyebek mellett sok almát.
Természetesen kaptak lágyeleséget is, amelyhez a tenyésztő kevert mákot és gyermektápszert.
Aymarasittich (ném.): →aymarapapagáj (Bolborhynchus aymara).
Aymaratäubchen (ném.): →aymaragalamb (Metriophelia aymara).
Aythya: a récefélék alcsaládjának az egyik nemzetsége, 12 faj
Némelyik a hangutánzó-képességével kelt feltűnést.
Ennek köszönhető, hogy számos fajt díszállatként Európába hoztak, sok közülük úgyszólván domesztikálódott. Egy időben aggasztó méreteket öltött a madarak befogása, amikor is az ausztrál kormány a természetvédők nyomására elhatározta a teljes kiviteli tilalom bevezetését.
Az 1968-ban hozott törvénynek ma is drákói szigorral szereznek érvényt. Ugyanakkor a helyi állatvédelem eléggé "liberális".
A mezőgazdasági kártétel miatt ezrével lövik, pusztítják például az európai tenyésztők álma-vágya kakadukat.
Ma már az a helyzet, hogy miközben a kecskepapagáj Európában kommersz tenyésztett madár, s nem ritkaság a vörösbegyű papagáj sem, az eredeti élőhelyen más fajok tekintetében is a kipusztulás veszélye rémlik fel.
AUSZTRÁL POSZÁTAFÉLÉK (ACANTHIZIDAE - Thornbills and Flyeaters): kis termetű (8-20 cm nagyságú és 7-40 g súlyú), vékony
A belga Iggino tenyészetében létrejött egy melanizált változata, erről is kaptunk felvételt a kiváló tenyésztőtől - 
→kékhomlokú aratinga v . kékfejű papagáj (Blauko pf- v. Blaustirn-, ill. Spitzschwanzsittich - Blue-crowned Conure),
7. Aratinga canicularis: →Petz-aratinga papagáj v . narancshomlokú aratingapapagáj (Elfenbein- v. Petz-Sittich - Orange-fronted Conure),
→haitii zöldszárnyú aratinga papagáj (Gelbflügel- v. haitisittich - Hispaniolan Conure - fotó: Father Sanchez)
9. Aratinga erythrogenys: →gvajakil papagáj (Guajaquil- v. Scharlachkopfsittich - Red-masked Conure),
10. Aratinga euops: →kubai aratinga papagáj (Kubasittich - Cuban Conure);
11. Aratinga finschi: →Finsch aratinga papagája (Finschsittich - Finsch's Conure);
12. Aratinga guarouba: arany aratinga papagáj(Goldsittich - Golden Parakeet);
13. Aratinga hockingi: Hocking-aratinga (Hocking's Parakeet)- megfontolás tárgya, hogy A. mitrata alfaj-e;
14. Aratinga holochlora: →zöld aratinga papagáj (Grün- v. Guetamalasittich - Green Conure),
15. Aratinga jandaya: →jendája papagáj (máshol az A. auricapilla alfaja - Jendajasittich - Jandaya Conure),
16. Aratinga leucophthalmus: →guayanai aratinga v. pavua aratinga papagáj (Pavua- v. Guayanasittich - White-eyed Conure),
A csupasz szemgyűrű - amelyről az arapapagáj nevet kapta - citromsárga. A szárnya csaknem olyan hosszú, mint a farok.
Az alfaja
R. p. terris,
melyet a németeknél barnafejű ararapapagájként (Braunköpfiger Ararasittich v. Maronenstirnsittich) jegyeznek, Mexikóban és Bolívia magas hegyeiben, 2400 m tengerszint feletti magasságokban is előfordul.
A tollazatában összességében a zöld szín dominál, aranysárga díszítéssel. A homlok barna. Valamivel nagyobb a törzsalaknál.
Az eddig állatkertekhez került néhány ararapapagájt párolt kukoricával és gabonafélékkel, burmai rizzsel, sok zöldeleséggel, almával sikerült jó kondícióban tartani.
Sőt, Durrel yersey-szigeti madárparadicsomában szaporítani is sikerült.
Az arák Dél- és Közép-Amerikában őshonosak. A többségük Brazília őserdeiben talál védelemre, noha a bennszülöttek a húsáért vadászták, s miután egy-egy arapapagáj ára a feketepiacon rendkívül magas, nem állíthatjuk, hogy nincsenek illegális befogások.
Ezek és az élőhely szűkülése miatt ma már annyira megfogyatkozott a számuk, hogy szigorú védelmük nagyon is indokolt.
Erre a →Washingtoni-egyezményhez csatlakozásunkkal a magyar kormány is garanciát vállalt.
Az arapapagájok magvakkal, gyümölcsökkel táplálkoznak, ezért az élőhelyükön művelésbe vett területeken - ahová gyakran csapatostúl törnek be - nem szívesen látott vendégek.
A washingtoni-egyezmény életbelépése előtt létesítettek néhány nagykapacitású ara-tenyészetet, ahonnan azért kerül az európai piacokra is.
Nagy helyigénye miatt csak ott jöhet számításba a tenyésztése, ahol tágas voliert tudnak neki biztosítani.
Előfordulnak csonkolt példányok is.
Viszonylag gyakori, így a nyugati madárpiacokon általában lehet venni legális, tenyésztett
→zöldszárnyú ara papagájt, amely nálunk is szaporodott Laczkovics László és Hegyi Ferenc tenyészetében. A
→sárgamellű kék ara (Ara ararauna) felülnézetből ragyogó kék, alulnézetből viszont narancsos sárga. Diószeghy Sándor csepeli tenyészetében rendszeresen volt szaporulat. Ma már a
→sárgavállú ara (-szárnyú) v. világospiros ara is komoly veszélyben van.
A jácintkék ara méreteinek 1/3-át se nagyon éri el a
→kékhomlokú ara v . Hans-törpeara. A
→vörösfülű ara a nevét az egyebek mellett a fültájékát is díszítő piros foltról kapta. Tetszetős, mintegy 60 cm nagyságú arapapagáj, amelynek a rendelkezésre álló adatok szerint 1977-től az eredeti, mintegy 5 ezer négyzetkilométeres bolíviai élőhelyéről a 3 ezresre becsült populáció 70 százalékát kilopták.
Az átlagosan 85 cm nagyságú, leginkább az araraunára hasonlító →kéktorkú ara v . caninde 1832-ben lett felfedezve, de sokáig eltűnt szem elől, s amikor újra fellelték, már nem nagyon emlékezett a közvélemény a kéktorkúra. Ebből támadt is zavar. Caninde néven nevezve elkezdtek egy új fajról beszélni, amely, ha nem is új, de “valószínűleg az ararauna alfaja”.
Ugyancsak I. listás a nagytestű
→marakána v. piroshátú ara (ma már Primolius) és a kisebb
→kis katonaara, vm . a hozzá nagyban hasonlatos
→nagy katonaara 
.
Brazília és Peru határán fordul elő a
→hegyi ara v . kékfejű ara, amelyről már évek óta nincs adat. Csak remélhetjük, hogy még nem pusztult ki. Sajnos a kistestű arák között is vannak végveszélyben levők, mint a
→vöröshasú ara. Kedvezőbb helyzetben van az →aranyörvös ara v . sárganyakú ara és a →törpeara v. pirosvállú (szárnyhajlatú) ara, más nevén →vörösvállú ara.
araponga (Procnias averano
A fejéről mind a sárga, mind a piros hiányzik. Nincs csőre bukó homlokrózsája sem. A torok itt fehér.
A has és az alsó farkfedők sárgák. Másutt a tollazat a barna klb. árnyalatait mutatja.
aranyszárnyú tirika papagáj (Brotogeris chrysopterus - Goldflügel- v. Braunkinnsittich - Golden-winged Parakeet): a keskenycsőrű papagájok nemzetségébe tartozó, Brazília amazoni területén, Guayanában és Venezuela keleti részén előforduló, 16 cm nagyságú madár négy alfajjal.
A törzsalak összességében zöld színű. Az arci rész kékeszöld. A szárny zöldes árnyalatú, de a szárnyfedők narancsos arany színűek.
A csőr világos rózsaszín, a láb aranysárga.
Az ivari kétalakúságnak nincs szembeötlő külső jele.
Grahltól tudhatjuk, hogy a fészekalja 2-4 tojásból áll, s ezek mérete átlagosan 23x18 mm.
Már 1878-ban meg lehetett csodálni a londoni állatkertben, de nem igazán sok példány került Európába, és tenyésztőnél előfordult sikeres költéséről sincs adat.
A tartását tekintve figyelembe vehetjük, hogy eredeti élőhelyén sok rá a panasz, mert mind a félérett rizs-, mind a kukoricatáblákon nagy károkat okoznak.
Rászoktatható
kölesből (10%),
fénymagból (10%),
napraforgóból (40%) és
zabból(10%) álló keverékre, amelyhez
5-5 % búzát,
árpát,
kukoricát,
lenmagot ill.
diót és
mogyorót ajánlanak a szakkönyvek. Természetesen kell adnunk csíráztatott magot, zöldeleséget és az állati fehérjeigény kielégítése céljából túrót, ill. tojásos lágyeleséget is nekik.
Az alfajai:
→sárga-zöld v. Meyer-lóri (Trichoglosus flavoviridis - Gelbgrüner Lori - lásd fotó!).
aranyörvös ara (Primolius /Ara/ auricollis - Gelbnackenara v. Goldnackenarara - Yellow-collared Macaw): ez a Dél-Amerika középső részén honos arapapagáj a 39 cm-es átlagméretével törpének látszik a rokonsági körben. Korrigálták is a dolgot! Az illusztráción még hibásan szerepel a neve, tudniillik az auricollis, a maracana és a culoni aráknak időközben létrehoztak egy új nemzetséget, ami jól belegondolva hamarabb is bekövetkezhetett volna. Egyébként minden maradt a régiben.homlok feketéje felhúzódik fejtetőre és fokozatosan kékes-barnás árnyalatú zöldbe megy át. Ugyanez a helyzet a csupasz pofafolt alatt és a csőr felső hegyén.
Pontosabban a kávák szélén szaruszín jelentkezik. A másutt kékesfekete csőr alsó kávájának oldalán is, bár ott inkább kékesfekete a sötét folt.
Vagyis nagyon hasonlít a törpearára, de itt s tollatlan pofafolt krémszínű, s a fej sötétebb.
A test egészét - a szárnyon kékes, a mellen sárgás árnyalatú - zöld szín uralja. A farktollak fonákja sárgásbarna. A nevét az ivarérett madaraknak a tarkótól a nyak közepéig tartó sárga csíkjáról kapta.
Ez a tojóknál világosabb és keskenyebb.
Az aranyos nyakörv is megkülönbözteti a törpe arától, amellyel máskülönben a tartása és a költésbiológiája is megegyezik.
Hazánkban elsőként Gálos Istvánnak és Paraszt Lászlónak sikerült szaporodásra bírnia.
Iggino
Megtaláljuk Új-Guinea északnyugati partjainál számos szigeten, Új-Guinea partjain körös körben, sőt a keletre fekvő szigeteken és három nagyobb kiterjedésű areában az ausztrál kontinensen.
Rendkívül dekoratív papagáj. Az arc és a homlok - a kékesfényű fekete csőrt teljesen körülölelve - kárminpiros. A fejtetőn a piros narancsos átmenettel válik pasztellzölddé. A fej külön ékessége a szürkés szemgyűrűt övező halványkék gyűrű, mely élesen elüt a maszk pirosától. Kis részben a fül is halványkék.
Kékes szárnyél díszíti a test aranyos zöld tollazatánál valamelyest sötétebb szárnyat.
Az evezők a nemzetségre jellemzően sötétkék, csaknem fekete végűek, de rajtuk is mutatkozik a kékes díszítés.
A farok zöld. A comb és a testoldal alul egészen sárgászöld.
A tojó fején az arci rész pirosát fehér váltja fel, alul némi sárgás árnyalattal.
Az alfajai:
Opopsitta
- d. aruensis: aru -szigeti aranyostestű papagáj,
- d. coccineifrons: aranyostestű álarcos nagy papagáj,
- d. coxeni: aranyostestű gyöngyösarcú papagáj (Coxens Feigenpapagei),
- d. inseparabilis: aranyostestű zöldarcú papagáj,
- d. macleayana: aranyostestű kék papagáj,
- d. marshalli: queenslandi aranyostestű papagáj,
- d. virago: feketehomlokú aranyostestű papagáj;
Az O. d. c. alfaj nagyobb a törzsalaknál, s a testen kiterjedtebb az aranyossárga terület.
Az aru-szigeti alfajnál a tollazat zöldje világosabb, sárgával gazdagabban díszített.
A feketehomlokú álarca sötétebb, különösen a csőr fölött.
A zöldarcú alfaj fejéről hiányzik a kékes árnyalatú szemgyűrű és fültájék.
A queenslandi aranyostestű papagáj (13,3-13,1 cm) fején határozottabbak a kék mezők, mint a törzsalaknál. Az aranyostestű kék papagájon (13,6-13,4 cm) szembetűnőbbek a kék területek.
Az aranyostestű gyöngyösarcú papagájnál (Coxens Feigenpapagei - 15,2-14 cm) az álarc kevéssé sötét, inkább rózsaszínes, narancspiros árnyalatú. Ez az alfaj DK-Queenslandban és ÉK-Új-Délwalesban lelhető fel.
Az ivari kétalakúság kialakult: a tojón a pirosas területek határozottan halványabbak, mint a hímeken.
A hangjuk éles szííp-síp.
Leginkább a sűrű erdei részeket kedvelik, olykor felhatolnak a tengerszint fölé 1600 méterig.
A tartása nem nevezhető könnyűnek, hiszen az eredeti élő-helyén vitaminokban gazdag zöld növényi hajtásokkal és főként gyümölcsökkel táplálkozik.
A helyigény kielégítése szempontjából könnyebb a dolgunk. Már 60x60x100 cm-es kalitban is jól érezheti magát. A táplálása nagy nehézségeket okozott az igazán tapasztalt amerikaiaknak is. Ezt igazolja, hogy kezdetben még a San Diegó-i állatkertben sem tudtak felnevelni fiókát.
Aligha lehet vigasztaló, hogy később egy-egy tenyésztési sikerről lehetett kapni híreket (Dr. Burkard, T. Weise).
aranyosvállú papagáj: →Meyer aranyosvállú papagája (Poicephalus meyeri - Goldbugsittich).
aranyosvállú papagáj(2): →aranyvállú papagáj (Psephotus chrysopterygius).
aranyoszöld kolibri (Lampornis, másutt Anthracothorax prevosti - Green-breasted Mango): hosszú, enyhén lefelé hajló csőrű, mintegy 10 cm nagyságú madárka a kolibrifélék családjában, mexikói élőhelyekkel...
melynek az areája Észak-Venezuelától Délnyugat-Mexikóig áthúzódik egész Közép-Amerikán.
Zömök testalakulás, rövid nyak és aránytalanul nagy csőr jellemzi.
A nemzetség többi tagjához hasonlóan itt is a felső csőrkáva hosszan túlnyúlik az alsón, a színe halvány rózsaszínes.
A madár egész tollazatára a zöld klf. árnyalatai jellemzőek.
A fejtető és a farok türkizes. A szárnyfedők halvány bordóak, a fiókszárny és a nagy evezők kékek.
A tojó a hímre hasonlít, rátekintéssel a két nemet nem lehet egymástól megkülönböztetni.
Vasicek 2 alfaját jelzi:
Brotogeris
- j. apurensis,
- j. exsul: aranyosállú nagy tirikapapagáj.
A tapasztalatok szerint csak volierben érdemes kísérletezni a szaporításával. A 17x17x25 cm-es odút részesíti előnybe.
A kicsik rendszerint a 22. napon kelnek.
Tartása tekintetében dr. Romhányi ajánlja, hogy - tekintve társas természetét - népes csapatot helyezzünk nagyobb volierben.
Egyébként nem tér el az →aranyszárnyú tirika szócikkben leírtaktól.
aranyosarcú kis kakadu (sárgabóbitás) (Cacatua sulphurea - Gelbwangenkakadu, Kleiner Gelbhaubenkakadu - Lesser Sulfur-crested Cockatoo): mintegy 34 (Alderton szerint csak 30) cm nagyságú papagáj a kakaduk nemzetségében.
Élőhelye az Ausztráliától északnyugatra fekvő kis szigetek: Celebesz-, Djampea-, Sumba-, Flores-, Timor- és Sumbawa-szigetek.
A csőr fehérrel "krétázott" kékesszürke. A láb szürkésfehér.
A tollazat világító fehér, három helyen citromsárgával díszítve: a bóbita; a fül és a középső farktollak.
A hímek és a tojók között megbízhatóan különbséget tehetünk az íriszük színe alapján.
A hímek írisze fekete, a tojóké gesztenyebarna. Ez a különbség 1,5 éves korukra alakul ki.
Az alfajai:
Cacatua
A timori szintén a fehérfülűhöz hasonlít, de csőre határozottan kisebb.
A szumba-szigeti kis aranyosarcú kakadu bóbitája két részből áll. Elől az egész tollazatra jellemző, de megnyúlt fehér fedőtollak nyugalmi állapotban lenyomják a valódi bóbita egészében módosult és narancssárga tollait.
A fülrész itt citromsárga. Másutt a tollazat narancsos árnyalatú fehér.
A díszítőárnyalat főként a test alján, a fartájékon és az állon jelentkezik. A csőr "krétázott" sötétszürke. A láb fehéres szürke. A szemgyűrű fehér.
A teljes kiszíneződés a 18. hónapra várható. A fiataloknál a tollazat kevésbé fényes.
2-3 tojásra lehet számítani, melyek a 24-28. napon kelnek.
A kicsik a 30x30 cm2 alapterületű, 70 cm magas odúból cc. 10 hetes korukban repülnek ki.
A szülők még 2-3 hónapig pátyolgatják a kicsinyeiket.
A beszédre taníthatóság tekintetében közepes képességeket mutat.
Russ madara 5 szót mondott kifogástalanul.
A tartás és a táplálás tekintetében a kakaduféléknél leírtak a mérvadók. 5x2x2 méteres volierben születtek az első szaporítási eredmények.
aranyosarcú papagáj v. pápaszemes fűpapagáj (Neophema chrysostoma - Fein-sittich v. Blauflügeliger Schönsittich, Blauflügeliger Ziersittich - Blue-winged Parrot): 22-23 cm nagyságú, a fűpapagájok nemzetségébe tartozó madár Ausztráliában új-délwalesi, viktóriai és tasmániai élőhelyekkel.
A csőr szürkésfekete.
A láb szürke. A szem barna. A fejtető matt aranysárga, sötétkék homlokcsíkkal. A nyak, a hát, a farcsík és a felső farkfedők matt olajzöldek. Az arc, a torok és a mell világoszöld.
A kloákatájék és a farktollak fonákja sárga, de a lágyéki részen van egy narancsos folt.
A kézevezők feketék, a középső szárnyfedők és a fiókszárny kék.
A tojóról hiányzik a homlokcsík. A kézevezők barnás feketék.
A fiatalok 8-9 hónapos korukra színeződnek ki.
Tartása és tenyésztése a hozzá külsőre is nagyon hasonló kékhomlokú papagájnál leírtakkal megegyező. A kép forrása:
a kolibrifélék családjában az aranyló kolibrik 8 fajának egyike Argentína erdeiben.
Az egyenes, árszerű csőr piros, de a hegye fekete.
A szárny kékesfekete.
A ház zöld, de aranyos fénnyel.
A farok barnás, de a két szélső kormánytoll barnák
Fotó: Pablo Rodríguez . http://www.cema.edu.ar/eventos/muestras/rodriguez/
aranyló nemespapagáj: a →nemespapagáj alfaja (Eclectus r. polycloris - Redsided Eclectus Parrot).
aranymadár: →bársonyos aranymadár; →pirosgalléros aranymadár (Sericulus bakeri).
Fotó: Szűcs Lóránd
A tojón a zöld erőteljesebb. Viszont a testoldal aranyos sárgája elmosódottabb.
A kicsik 8-9 hónapos korukra színeződnek ki.
Táplálása és tartása tekintetében nem tér el a többi Neophemától.
Keresztezése a szirti- és az aranyosarcú papagájjal ismeretes.
Az alfajai:
Maradva a hímnél ennek felső kávája is sárga, az alsó barna.
A sárga terület alatt, a nyakon halvány, elmosódó szürkés nyakörv díszíti.
A testi tollazat mindenütt zöld, csak a farktollak fonákja barnássárga és a szárny hátsó éle piros.
A láb kékes szürke.
Az alfaja:
Geoffroyus
amely a törzsalaktól (B. s. sanctiithomae) abban különbözik, hogy az aranysárgás zöld területek szembeötlőbbek, s a méretét tekintve határozottan kisebb.
Tartását, táplálását illetően az aranyszárnyú tirikánál leírtakat lehet figyelembe venni, viszont a tenyésztésével kapcsolatban nincs sok támpont.
A kudarcok oka valószínűleg az, hogy az aranyfejű tuit papagáj lomblakó, s a fészekodúit a szabad természetben 4-5 méteres magasságokban figyelték meg.
Dr. Romhányi szerint az éles hangja nem különösebben zavaró, s mutat tehetséget a beszédre taníthatóság terén.
Együtt tartható akár pintyekkel is.
(Fotó: Iggino)
aranygalamb (Ptilinopus /Chrysoenas/ victor - Orange Dove): a galambfélék
Kelet-Brazília két, egymástól elkülönülő területén élő, de rendkívül ritka 16 cm nagyságú papagájfaj a →Touit nemzetségből
aranyfejű álarcos tangara (Tangara larvata - Goldkopf-Maskentangare): a tangarafélék 14 cm nagyságú mexikói faja.
A test fénylőbíboros barna, de még ott sem hazudtolja meg magát e madárka, mert a tangaráktól elvárható módon narancsszínű hasaljjal, pirosas foltokkal és az alsó farkfedőn sárga tollakkal díszített.
A tojó 45x30x30 cm-es odúba fészkelt, és a 3 fehér tojásából szokatlanul hosszú idő alatt fejlődtek ki a kicsik: a 35. napon törték fel a tojásokat.
6 hetes korukban repültek ki.
A szülők a kicsik felneveléséhez sok tejes kukoricát, almát, reszelt sárgarépát és főtt tojást igényeltek.
A tenyésztő a lágyeleséget gazdagon meghintette ásványi kiegészítőkkel és szőlőcukorral.
Madarai jóízűen fogyasztották a lisztkukacot is.
Nagyon ritka faj, egyetlen madár ára több euró.
