Nem tudom mennyi tapasztalatod van külföldön élés/munkavállalásról. Amit leírsz az igaz lehet egy mosogató állás esetében vagy valami alacsony fizetés esetében ott ahol a megélhetés magas (pl. London belvárosában).
kb úgy kalkulálhatunk, hogy a megélhetés 2x többe kerül a kereset pedig 8-10x magasabb (mondjuk egy sofőr esetében), mint Magyarországon. Nyilván azt is nézhetjük, hogy mi a cél rövid tartózkodás és annyit spórolni amennyit lehet vagy egy jobb életvitel kialakítása. (pl. Lengyel kamionosok az angol cég kamionjában élnek 1-2 évet aztán otthon vesznek egy házat vagy letelepszenek angliában családdal és ott vesznek házat és hosszútávon ott élnek)
Egyébként ebből a 100-120e-ből mennyire lehet szerinted nagy lábon élni itthon? Drága kajára költeni nyaralni szórakozni menni? Mert ezt most úgy írtad le, mintha ezeket fel kellene adni csak, hogy külföldön tömegszálláson kelljen nyomorogni csak, hogy dolgozhasson sofőrként..
Családos embernek, akinek kell egy családhoz illő lakás, mondjuk nem Münchenben vagy Stuttgartban, hanem valami szolídabb árszínvonalú helyen, a havi bruttó 2.200 euró az reálértékben kb. havi bruttó 300 ezer forintnak felel meg (Münchenben drágább a lakás, de ott többet is lehet keresni). Ez ugyan nem a sokszorosa a magyarországi béreknek, sőt, a BKV-s bérekhez képest nem is olyan igazán jó, de egy vidéki Volánhoz képest azért jelentős javulást hozhat életszínvonalban.
Akinek Magyarországon nem éri el a 100 ezret a nettója, annak még buszt mosni is megéri kijönni Németországba, ha beszél valami alapszinten legalább németül. Nyelvtudás nélkül persze tényleg maximum moshatja a buszt, és abban is depressziós lesz elég hamar. Annak, hogy Magyarország még működik, az egyik fő oka, hogy a buszsofőrök, ápolónők, stb. közül nem sokan beszélnek idegen nyelveket.
Ha egyedül megy a sofőrünk, akkor nem fog 800€-ért lakást bérelni, mert azért már 3-4 szobásat kap (persze nem München belvárosában, hanem egy szolid agglomerációs autóbuszüzem ellátási területén). Legyen mondjuk a lakbér 400€. A 2200€ fizetés nettója 1450€, tehát még mindig marad 1050€ megélhetésre, ami a 78000 Ft-nak kb a négyszerese.
Ha családdal megy, mondjuk asszony + 2 gyerek, akkor máris 2060€-t visz haza (adókedvezmény + családi pótlék). Ekkör szükségük lesz a nagyobb lakásra, de még mindig több marad, mint a fenti összeg, miközben az asszony még nem is állt munkába.
Ami csak akkor tűnik soknak, ha - helytelen módon - átváltjuk forintra, hiszen ha valaki külföldön dolgozik, akkor a megélhetés költségei is ott jelentkeznek. És ha kifizeti a 800 €-s lakbért, akkor máris nem marad olyan sok pénz vissza. Vagy lehet tömegszálláson lakni, távol az ismerősöktől, kizárólag a legolcsóbb kajákat venni, szórakozásra nem költeni, stb. Nem véletlen, hogy a Lajtától nyugatra kevés őslakost látsz ezekben a munkakörökben.
Akkor a szóban forgó kk-nál a hatvani volán szintjére süllyesztik a bér és autóbuszpark színvonalát? Egyébként éppen az ellenkezőjét bizonygatták az összevonás előtt.
"Megelégelték a méltatlan munkakörülményeket a buszsofőrök
2015. július 30. 12:09 Barta KatalinHEVES MEGYE | Eger, Kál, Pétervására, Jászberény, Verpelét környékére keresnek sürgősen autóbuszsofőröket. Utánajártunk, mi az oka a szakemberhiánynak.
A KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Egri Területi Igazgatóságának (korábban Agria Volán Zrt.) honlapján napok óta olvasható az alábbi felhívás: Autóbuszvezetőt keresünk az alábbi telephelyekre: Eger, Kál, Pétervására, Jászberény, Verpelét vagy környéke. Az alkalmazás feltételei: kézzel írott önéletrajz, vezetői engedély másolat, érvényes PÁV II határozat „D” kategóriára, iskolai végzettséget igazoló okirat másolata, Gépkocsivezetői Képesítési Igazolvány (GKI) másolata, igazolványkép.
– Néhány évvel ezelőtt feltehetően pillanatok alatt akadtak volna jelentkezők a hirdetésre, ma azonban merőben más a helyzet – tudjuk meg az egyik távolsági járaton szolgálatot teljesítő, 55 éves buszsofőrtől. Az a helyzet, hogy amióta megvonták a szakmától a nyugdíjkorkedvezményt, s az összevonások következtében alaposan lecsökkentették a béreinket, nagyon sok kolléga mondott fel. Mi idősebbek még valahogy kitartunk, hiszen abban reménykedünk, hogy innen vonulhatunk majd nyugdíjba, de a fiatalabbak nem ilyen életpályáról álmodnak. Az átlag utas nem tudja, hogy aki ma hivatásos buszsofőr szeretne lenni, annak legalább egymillió forintba kerül a szükséges engedélyek megszerzése. Mutasson ma nekem olyan fiatalt, aki ilyen összeget egyik napról a másikra elő tud teremteni. Csodák azonban vannak, én is ismerek egy ifjú kollégát, aki két hónapja dolgozik a Volánnál. Ha gondolja, megadom a telefonszámát. Mesélje el ő az első benyomásait.
Tárcsázom a számot, kérdem a fiatalembert, hogy tetszik az új munkahelye. A vonal végén hosszú hallgatás. Amikor kiderül, hogy a nevét nem hozzuk nyilvánosságra, beszélni kezd: – Rengeteg pénzt áldozott a család a jogosítványok, engedélyek megszerzésére. A cél az volt, hogy legyen tisztességes szakmám. Örültem, amikor felvettek a céghez, azzal viszont nem számoltam, hogy egy havi tisztességes munka után 78 ezer forint fizetést viszek haza. A szüleimmel végül abban maradtunk, hogy még ez év végéig külföldön próbálok szerencsét.
Az autóbuszsofőrökre nap mint nap egyre több felelősség és feladat hárul. Az elmúlt időszakban egyre kevesebb fiatal választja hivatásul a szakmát. FOTÓ: BERÁN DÁNIEL
A harmadik sofőrünk 20 éve szolgál a cégnél. Keserűen közli, hogy az utóbbi évek változásai mind rosszul érintették. Elvonták a pótlékait, egyre rosszabb állapotú buszokon kénytelen vezetni, két gerincsérvét már egy éve meg kellett volna műteni, de táppénzre nem mehet, hiszen miből tartaná el a családot.
– A múlt héten a 40 fokos hőségben kis híján rosszul lettem vezetés közben a klíma nélküli járaton, de hát ugyebár ez egyéni szocprobléma – jegyzi meg epésen, majd azt is elárulja, hogy az átszervezések, összevonások óta teljes a káosz a cégnél. Nem tudni, kihez, milyen hatáskör tartozik, ráadásul új típusú, a korábbinál jóval bonyolultabb menetjegyet kell kiadni az utasoknak. Ezzel akkor van igazán gond, ha elromlik a jegykiadó automata, és egyenként kézzel megírt jegyeket kell kiadni az utasoknak.
S ha már az utasoknál tartunk, tisztelet a kivételnek, egyik-másik elviselhetetlen. Mindennaposak az atrocitások, főleg a kánikulában. A legnagyobb veszélyben a nyitott vezetőfülkés buszokat vezető kollégák vannak. Ők nem csak bántalmazásnak vannak kitéve, de az általuk kezelt, jegyeladásból származó bevétel védelme is nehezíti a dolgukat. Összességében a reformok, átalakítások vesztesei mindenképpen a sofőrök.
Az idén elég sokan vonultak nyugdíjba Lapunk megkérdezte az egri területi igazgatót is arról, mi indokolta a hirdetés közzétételét, jelenleg hány buszsofőr teljesít szolgálatot. Kelemen Imre elmondta: az elmúlt időszakban jellemző volt a pályázók sorban állása, míg most ez csökkenő tendenciát mutat. Idén sokan vonultak nyugdíjba. A hirdetés célja, hogy a jelentősen megnövekedett autóbuszvezetői képzési költségekre tekintettel döntési helyzetbe hozzák azokat, akik esetleg a jövőben hajlandók áldozni e célra. A másik cél a közszolgáltatás folyamatosságának biztosítása, hiszen a jövőben is többen akarnak nyugdíjba vonulni. Megyénkben közel 600 autóbuszvezető dolgozik."
Folyamatosan cserélik a kártyákat, tehát az a 2019-es lejáratig érvényes, annak váltásaként fogja megkapni a most bevezetett új formátumú kártyát, amit az Országos Nyugdíjfolyósító, Családtámogatási Főosztálya ad ki.
Az a szép, hogy nem mindenfajta "MÁK" kártyát vittek át az ONYF-hez, egypár jogosultságra vonatkozóan továbbra is a Kincstár kezeli/adja ki.
Elvileg nem kell neki az új, a korábban kiadott MÁK kártyák érvényesek maradnak a rajtuk feltüntetett érvényességi időn belül. Annyi a különbség, hogy eddig az államkincstár adta ki, most pedig ha jól emlékszem, a nyugdíjfolyósító. A kinézete eléggé hasonló a régihez.
Van ismerősi körben MÁK-kártyás család. A rokkantnyugdíjas apukának (agyi ciszta miatt mozgáskorlátozott) 2019-ig hosszabbították meg tavaly. A kiskorú lányának is van (neki a bőre száraz, nem tud verejtékezni), péntekig érvényes elvileg a kártyája. Annyit sikerült megtudnunk, hogy aug.31-éig használhatja a mostani kártyát, Kaposos és Volánbuszos sofőrök is kaptak erről utasítást, ami elvileg minisztériumi rendelet, hogy pl. márciusban lejártat is el kell fogadni.
A kislánynak már megigényelték az újat. De vajon az apának is le kell-e cserélni, ha még 4 évig érvényes elvileg?
Április 23-án Zsámbékon, BUSEXPO néven autóbusz-bemutatót és buszokkal foglalkozó konferenciát tartottak. Ez utóbbin az egyik szekcióban a különjárati, idegenforgalmi buszos közlekedésről, a másikban – a nagyobb érdeklődést kiváltóban – a közforgalmú, elsősorban[...] Bővebben!Tovább »
A pontos falunevet max. privátban. Addig meg legyen elég, hogy Külső-Somogy dombjai között. ;)
Ma már ott tart több helyen az utastájékoztatás, hogy maga az információs ablak mögött ülő ember sem igazodik ki a menetrendeken. Akár vonat, akár busz. Kétszer is jártam úgy, hogy vasúti pénztárban közölték velem: a vonat bizonytalan, nem tudja, mennyit késik, ha van busz, menjek inkább azzal. Egyik vonat végül alig késett - szembe irányból érkezett egy fotóstárs, ő látta, ahogy megérkezett.
Somogyban a csatlakozási jegyzék nem dísz. Sok buszvezető rákérdez, megjött-e már a csatlakozás, ha ő maga nem látja. Ha nem várja meg vagy saját hibájából lekési a csatlakozást, vígan fölnyomják az utasok, nem szívbajoznak. Ugrik a minőségösztönző.
A diszpécserközpont nem fogja tudni kiküszöbölni a késést. Ha a csatlakozásnak meg van szabva, hogy max. 5 percet kell várnia, a vonat vagy másik busz ha ettől többet késik, akkor a diszpécser akár tótágast is állhat, nem fog tudni az utas átszállni. Persze, ez alól van kivétel. Egy verebi ismerősöm mesélte, hogy az aznapi utolsó busz még évekkel ezelőtt 1,5 órát (!) várt a vonatra, mert annyit késett. A térdig érő hóban nem kellett kilométereket hazakutyagolniuk. De ott tudta a sofőr, hogy várható több átszálló is.
Viszont a Balaton déli partján van olyan vonal, ahol kellően kikapálták a vonatra várást, mert mindig késett a vonat, szinte sose volt átszálló, akkor meg minek... Nézegettem Nagyszüleim által kézzel kiírt régi menetrendeket, pl. 1994-96 környékén is hasonló időfekvésben jártak a BPD-falvai buszok, viszont a csatlakozó vonatmenetrendekre rá sem lehet ismerni.
Busznál buszra átszállás se garantált sok esetben.
Közúton is van torlódás, ott elnézőbbek az utasok, sok esetben az érkezési időt is körülbelülire tudják nem annyira pontosan mint a vasúton.
Beértek vele, a városba, vagy haza a faluba és 5-10 perc késés se tűnik fel.
Pl.: Divat a kismenetrend, ahol csak a főbb indulási idők vannak feltüntetve, a közbülsők pl nem, így az utas nem bosszantja magát feleslegesen.
Az, hogy a kötött pálya egyes esetekben rosszul teljesít el kell ismerni.
Úgy nem lehet átszállásos rendszert létrehozni, működtetni, ha nincs tartalék a rendszerben, nincs átjárhatóság, csatlakozás vagy információáramlás akár a gkv.-k felé is.
