Csak egyesek ragaszkodnak a módosításhoz, de a hipotézisnek inkább célja van, mint oka.
(Cél az átszabással a korábbra datálás alátámasztása a szokásos technikával: egy hibátlan bizonyíték helyett egy rakás selejtest produkálnak, és aztán "ha nem is biztos, de lehet benne valami" felkiáltással eladni valami unortodoxot, mint Yonaguni, Visoko, Atlantisz, vagy éppen a 11 ezer éves szfinx)
Manethon korábbi forrásokat dolgozott fel, nem tudott jobbat csinálni azoknál (legjobb esetben nem szaporította a hibákat)
Azokat az adatokat amelyeknek nincs egyéb forrásból, például ásatásokból alátámasztása, erős fenntartással kell fogadni. Azt se feledd, hogy Manethon több mint 2000 éves dolgokról írt már akkor is, amikor Khufu és környékét említette, és a még korábbi időszakokról pont az eredeti források hiánya miatt keletkezhettek elég vad utólagos "feljegyzések".
Manethon listája az istenek uralkodásával kezdődik, ha más nem, ez mindenképpen gyanút kell, hogy ébresszen.
Igen ám, de 2008-ban az a Colin Reader brit geológus fejtette és dolgozta ki a Szfinx oroszlánfej elméletét a stábjával, aki korábban meggyőződéses ellenérvelője (riváli-
sa) volt Robert Schoch és Bauval Szfinxre vonatkozó alternatív elméletének!
Ez volt az igazi áttörés, az igazi siker!
A híradás lényeges jellemzője elkerülte a figyelmedet.
Manethonnak talán 8 művet tulajdonítanak. Köztük van Egyiptom története és a Szóthisz-könyv. A művek a történelem előtti időkben uralkodó királyok neveit és uralkodási éveik számát tartalmazzák, az időszámítás visszanyúlik az istenek és félistenek korába. A papság őrízte és másolta ezeket korról korra, csak ők jegyezhették fel az emberek (istenek) dicsőséges tetteit. Ezek az adatok, évszámok arra utalhatnak, hogy civilizált lények (istenek, emberek) egy nagyon hosszú időszakon keresztül jelen voltak Egyiptomban még azelőtt, hogy az I. dinasztia beköszöntött volna és Ménész egyesíthette Egyiptomot i.e. 3100-ban.
Jó, nem mondom, hogy ezt a tudomány vegye készpénznek, mert tényleg az adatok között tényleg hiányzik a biztos hivatkozási pont. De Manethon adatai is egybecsengenek a korábban felhozott tényanyagokkal és ebből levont következtetéssel, miszerint Egyiptom egy korábbi fejlett korszak örököse is.
"Amúgy ha nem Kefren, akkor sem valaki sokkal előbb vagy később."
Manethon heliopoliszi pap egyiptomi uralkodói kronológiájának egy részét ma is alkalmazzák a tudósok. Azokat az uralkodási évszámokat, amelyek nem illeszkednek az elfogadott világképbe, a mesék világába száműzi a tudomány.
Egyre elterjedtebb az a nézet, hogy az ős-egyiptomiak Ázsia irányából érkeztek a Nílus delta vidékére és onnan terjeszkedtek dél felé. Habár a nézet egybevág az általam leírtakkal, mégse ez volt a kiindulópontom.
„Valamikor, úgy 14000 évvel ezelőtt élt egy népcsoport a mai Szaúd-Arábia Medina tartományának északi részén.”
Allen West és Ken Tankersley szerint 13 000 évvel ezelőtt a föld légkörében felrobbant egy 1,5 km átmérőjű üstökös. Az éjszakai égbolton történt robbanás nappali világosságot okozhatott. A korabeli emberek generációkon keresztül mesélték az utódaiknak az eseményt, különböző dolgokkal kiegészítve.
„Az éghajlati viszonyok földművelő, állattenyésztő életmódot tettek lehetővé. A régóta letelepedett törzsek között a kornak megfelelő fejlett társadalmat és vallási kultúrát alakítottak ki.”
Kb. 3-4000 év elteltével olyan szintre emelkedett a társadalmuk és kultúrájuk, hogy az esemény megörökítették maradandó formában, valószínűleg vallási okokból.
„mai Szuez városánál tudtak a Mesélők által megjelölt irányba fordulni.”
Ha már bármilyen okból el kellett hagyniuk a szülőföldjüket valószínűleg olyan irányt választottak, amit az emberekkel el lehetett fogadtatni, mert a szervezettség hiánya a vesztüket okozhatta volna, tehát egy vallási indíttatású célt választottak maguknak.
“A szent állat a helyes irány tiszteletére Szuez városa felé néz (ahonnan jöttek), és a templom termének közepéről egy adott napon, az égen megjelenik az Isteni jelenés csillagai,”
A Szfinx építésének technológiája abban tér el a többi egyiptomi létesítménytől, hogy a project kivitelezése során ne maradt bányagödör. Csak annyi követ termeltek ki, ami az építkezéshez szükséges és a létesítmény jelentős része maga a kőzet. Ezt az építési elvet követték Medina körzetében, habár a fennmaradt emlékek többnyire jóval későbbi korokból származnak. A technológiát Gizában alkalmazni viszont rossz választás volt, mert a függőleges kőzetfalakon bevált módszer sík területen nem biztos, hogy jó ötlet volt. Az építésének időpontját behatárolni nem tudom, de feltehetőleg a dinasztiák kora előtt építették.
Én nem értem, hogy mi olyan elképzelhetetlen abban, hogy az emberiség története, (a fejlődés) nem lineáris, nem exponenciális, nem szigorúan monoton, és még csak nem is egyenletes eloszlású.
Mindenestre a Szfinx-templomok megalitikus építészeti stílusa (dísztelenség, írottság hiánya, kötőanyag nélküliség, akár 200 tonnás építőelemek használata), illetve a csillagászati funkcióik (Nap-templom funkció, Szfinx-templomnál 24 pillér alkalmazása,, napéjegyenlőségekhez történő építkezés stb.) inkább az ismert dinasztiák előtti, tehát történelem előtti korszakok eljárásait idézi. Annak ellenére, hogy 4500-4600 éve már Európában több más helyen is alkalmazták ezeket az elgondolásokat.
Viszont az is tény, hogy:
1) a törökországi Göbekli Tepe legnagyobb körtemplom megalit körei 11600 évesek
2) legújabb vizsgálati eredmény szerint Stonehenge kőkörei, megalitjai, henge-jei sokkal kiterjedtebbek, mint eddig gondolták és 1 méter mélyen vannak, illetve 10-11 ezer évre is kiterjedhetnek az ottani kultúra gyökerei
Csakhogy a 2. számú piramist - mint tudjuk - csak Kheprennek tulajdonítják, de egyáltalán nem biztos, hogy ő volt az építtető.
Persze, egyikünk sem látta, de azért a piramisépítésre képes fáraók nemigen kóvályogtak számolatlanul akkoriban.
Amúgy ha nem Kefren, akkor sem valaki sokkal előbb vagy később. Már az is hülyén nézne ki, hogy 7000 évvel ezelőttről maradt 1 db szfinx és más semmi, de hogy emellé jár egy - amúgy 4500 évvel ezelőtti divatú - piramis is, (meg templom fent és lent,) de ugyanúgy semmi előzmény, következmény... Na ez már túl sok lenne.
Tényleg van egy nyomós érve Lehnernak arra, hogy a Szfinx, a Szfinx-templom és a 2. számú Khepren piramis időben talán összetartozhat. Az a megfigyelés, hogy a Szfinx-templom két átellenes pontja (nyugati és keleti szentély pontja) egy tengelyt köt össze és ezen a tengelyen a napfény nyílegyenesen a Szfinx vállára, illetve a Khepren piramis egyik oldalélére vetül csak az év két időpontjában: a tavaszi és az őszi napéjegyenlőségkor, amikor a nappalok és az éjszakák egyensúlyban vannak.
Ez a megfigyelés azt támasztaná alá, hogy a Szfinxet, a Szfinx-templomot és a Khepren piramist ugyanaz az uralkodó építette. Csakhogy a 2. számú piramist - mint tudjuk - csak Kheprennek tulajdonítják, de egyáltalán nem biztos, hogy ő volt az építtető.
Pontosabban ezeket az állításokat a tudomány is ismeri, de két baj is van velük.
- komoly bizonyítékuk nem akad, a cáfolatuk viszont közismert
- nem mutatják be, hogy a"hivatalos" datálás mely pontokon hibás, mondjuk, hogy Lehner miben téved.
Csak kitartóan ismételgetik az állításaikat, mint most te is.
Még most is Schochot emlegetitek. Volt egy fiatalkori, tudományosnak szánt elmélete, amit akkor közzétett. Vissza persze nem vonta, a tudományban a meghaladott elméleteket nem szokták visszavonni, mert nincs rá szükség, de nem is hivatkoznak rá.
A bulvárban más a helyzet, ott kajálnák az ilyen sztorit, de Schochnak meg jobb dolga is van, mint hogy könyvet adjon ki vagy turnét szervezzen "hogy én mekkora marha voltam" címmel, főleg mert erre jóval kisebb lenne a fizetőképes kereslet, mint anno a "forradalmi" elméletének ismertetésére volt.
Ezen a képen azt hiszem jól látszik, hogy a Völgy-templom mészkőtömjei mennyire erodálódtak a víztől (csapadéktól). Jól látszanak a későbbi korból származó gránitboraítások. A Völgy-templom mészkőtömbjei tényleg hatalmasak. Szerintem 100-120 tonna körüliek átlagban.
Nem, szóval egyértelmű, hogy a Szfinxet Egyiptomnak az elsivatagosodás előtti időszakában faragták ki a Szfinx-fej jardang alatti anyakőzetből, s építették meg a kifejtett mészkőanyagból a templomokat, a Szfinx "házait, templomait" egy olyan korban, amikor még értelmes cél lehetett ezt az L alakban kivájt építkezési projectet végrehajtani. Amikor még nem állt fenn annak a veszélye, hogy a sivatagi szelek kb. 20 évente telehordták a Szfinx körüli üreget homokkal!
Egy hosszan, évezredekig tartó csapadékos éghajlatot váltotta fel az elsivatagosodás kezdete kb. 5500 éve. Ez az elsivatagosodás kb. 5000 évvel ezelőtt tetőzött Egyiptomban, s azóta is tart (kisebb-nagyobb csapadékosabb időszakok természetesen voltak és vannak).
Figyelembe véve a dinasztiák kora előtti fejlettebb csillagászati és építkezésekkel kapcsolatos ismeretekkel rendelkező, napkultuszt istenítő megalitikus egyiptomi kultúrákat (pl. Nabta kultúra), illetve figyelembe véve Robert Schoch geológiai vonatkozású érvrendszerét, valamint az írásos dokumentumokat (Leltári sztélé, Álomsztélé, Ízisz-templomának sztéléje), reálisnak tűnik, hogy a Szfinxet és a mészkőtemplomokat a 7-9 ezer évvel ezelőtti idősávban hozták létre, amikor sokkal nedvesebb volt az éghajlat Egyiptomban és nagyobb mennyiségű csapadék évszázadokon keresztül erodálhatta a szóban forgó építményeket.
Ezeket a felismeréseket a tudomány is ismeri, de nem von le ezekből semmilyen következtetést, mert az elismert ókori egyiptomi dinasztiák kora előtt nem ismert olyan fejlett társadalom, amely a Szfinxet kifaraghatta és a mészkőtemplomokat létrehozhatta volna. :)
Lehner és társai levezetése a kontextussal kapcsolatban világos. Egy alternatív elméletnek hibát kéne benne találnia.
A gránitlapokra vonatkozóan viszont nem találtam nála említést. (ettől még lehet ilyen)
Ezek valószínűleg nem utólag kerültek a falakra, hanem az eredeti építés során. Hogy a szabaddá vált mészkőfelszín erodálódott, annak lehet más oka is, egyáltalán nem biztos , hogy a burkolat mögött is ugyanolyan erodált.
Tudom, legfőbb érvetek - Lehner nyomán - az épületegyüttes kontextusa.
Mi okolta, vagy indokolta szerinted azt - ha együtt épültek e szerkezetek - hogy teljesen eltérő a technológia és a stílus? Ez a stílus - mármint a Völgytemlomé - egész Egyiptomban csak és kizárólag az Ozireionnal hasonlítható össze!
Nem inkább arrül van szó - amit már felvetettek - hogy Hufu és Hafré csak felújította és hozzáépített - hisz ezt bizonyítják az erodálódó kőtömbökhoz igazodóan faragott gránitlapok - a felújítás során elhelyezett borítás.
Azt gondolom ezt a tényt nem megfelelő súllyal kezeli a tudomány...
Arra nem gondoltál, hogy ez a megmunkálás során kellett? Ugyanis a kövek alja is megmunkált, és aligha valószínű, hogy ehhez nem fordították az oldalára vagy a tetejére a követ, hanem inkább alábújtak. És ezt csak a bonyolultabb alakú köveknél használták, a kövek legnagyobb része téglatest, annak mindegy, hogy melyik a teteje.
logikusnak tűnik, hogy bizonyos fenntartásokkal kezeljük ezt az érvet
Bizony. De a "bizonyos fenntartás" nem azt jelenti, hogy vad spekulációkat eresztünk el több ezer évvel korábbi keletkezésről.
Ellenben az írásos dokumentumokon kívül a tárgyi bizonyítékokat is figyelembe vesszük:
A szfinx körüli kőből épült a völgytemplom vagyis a kettő kb egyidős, a templom viszont a piramishoz tartozik. Ergo a szfinx is - legalábbis szerintem.
