El kell küldeni a somlói képeket neki, ugyanezt felajánlottam itteni csomorikát termelő gazdák kapcsán is. Járdoványom nekem is van, az kizárt, de a kövér is, egyikük levele se osztott.
Akinek biztos hogy van eredeti Királyszőlő fajtája azTóth Csaba borász főpincemester Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség .Ő késziti a Rózsamáli bort ezekből a fajtákból./Járdovány,Királyszőlő,Kövérszőlő/
Bakator (piros, tüdőszínű) szerintem van, járdovány is. Utóbbit javaslom inkább odaátról hozasd, az itteni állomány fürtjei nagyon leromlott, sok madárkás, partenokapr bogyóval bírnak.
Nem ismétlem meg, mit mondtam a levélben, mi az, ami összecseng csomorikával. Nem mondom tutira, de az nem kizárható - a királyszőlővel ellentétben.
Nézd, a zinfandel is zierfandlerként került egy osztrák iskolából az USA-ba, aztán mi lett belőle. Marad az ampelometria, illetve perdöntő bizonyítéknak a genetika.
Van egy ismerősöm odaát Dr.Prof.Csávossy egyik tanitványa aki oltványokkal foglalkozik és kereskedik.És ő mondta hogy tud hozni Járdoványt,Királyszőlőt,Érmelléki Bakatort stb. Rajta keresztül vásárolok. Ami érdekelne az a tanár úr 3 nemesítése :Herkules ,Nauszika, Amurg / alkony /fajták.
Az általad küldött képen egy vastag és bőrszerű, illetve a királyszőlőnél durvább felületű és tompább fényű levelet látunk. Klasszikusan ötosztatúnak se mondanám, a vállöbölhöz közelebb álló oldalöblök kifejezetten kicsik, a többi küldött képeden van olyan, amelyiken nincs is.
Míg a kutatós királyszőlő képen kifejezetten tompaszögű a csúcsa és határozottan mély oldalöblei vannak. Illetve a többi küldött képeden több zárt vállöblű levél is található.
meg az én képemen szereplő levelet. Ég és föld. Az én tőkémen olyan levelek soha nem voltak. Csomorikám nekem is van pár tőke. Annak valóban ilyen bőrös, barázdás a levele. A rózsamálinak pedig sima.
Nem csomorika, biztos, hogy nem. Meg miért hozott volna Gyulafehérvárról csomorikát avgy lisztest valaki? Hogyan keverhették össze a lisztessel a filoxéra előtt, amikor a Somlón dögivel volt lisztes? Ez nem logikus.
A leírások alapján eddig egyértelműen a királyszőlő a legesélyesebb, de elismerem, hogy a genetikai vizsgálatig ez nagyon bizonytalan.
Elviekben a kutatóintézetektől bátran kérhetsz felvilágosítást ezügyben, a gyüjteményével nyilván a pécsi legjobb választás. Az ott dolgozó oltványosoktól sokszor lehet oltványként is beszerezni némelyüket. Egy sor fekete leánykám pl. nekem is van onnan (mondjuk az se nem magyar, se nem erdélyi fajta, hiába mondja a Balla Géza). Ma pont megyek hozzájuk, érdekel vmi? Illetve készítenek hozott csapból is oltványt.
Csombordon jártam én is, te találátál öreg ültetvényt régi fajtákkal? Kinél? Az eddigi legjobb alapanyagnak valót én Kelementelkén találtam (~100 éves ültetvény, kizárólag erdélyi karikás művelésben, vegyes összetétel: neuburgi, járdovány, furmint, leányka, stb.).
Sajnos nagyon nehéz itt magyarországon ezekről a ritka fajtákról információt szerezni.Erdélyben csombordon és annak környékén rengeteg van én most próbálok oltványt beszerezni hivatalos oltványkészítőtől .Már sikerült fekete leánykát beszereznem az idén.De meg lesz a többi is remélem.
Az én barátom és volt munkatársam készítette a képeket, sajnos a legtöbbjénél az az egyetlen kép nem feltétlenül alkalmas az azonosításra. Hasonló a helyzet a VIVC adatbankkal - legalábbis Németországban nem termesztett fajták kapcsán.
Látom nem akarsz hinni nekem, hogy az ismert rózsamáli fajták nagy valószínűséggel kizárhatóak.
Vesd össze alaposabban a conegliano által belinkelt kép fotóját a sajátoddal, illetve idebiggyesztem Németh Márton mit ír a királyszőlő leveléről:
-tapintása puha
-fényes, zsíros felület
-ötosztatú, négy oldalöböllel
-csúcsa tompaszöget zár be
-vállöble mély, nyitott
Ez mind eltérést mutat az általad linkelttel. A csomorikával (esetleg lisztessel) összevetve egyedül a lazább szerkezet és a kevesebb bogyószám az, ami nem stimmel, de egy idős tőke már jellemzően megváltozott generatív tulajdonságokkal bír.
A feladat most az lenne, hogy valaki be tudja azonosítani azt a tőkét amiről medveger is és én is szedtünk vesszőket. A tőkéről annyit tudunk, hogy a mostani gazdájának a nagyszülei idejében (1904) is mint matuzsálem volt tisztelve és már ők is úgy hívták, hogy rózsamáli. Ránézésre simán lehet akár 200 vagy 300 éves a tőke. Egy tízéves gyerek derekával felér a tőke vastagsága és a két karja is olyan vastagok mint a combom.
A szőlője illatos, aromás és van benne valami csemegés, direktes jelleg.
Bajnár szaktárs szerint akár csomorika is lehet, amit én kétlek, de ki tudja.. lehet kétszáz éve még a száznyolcvan cosmorika változat közül az egyik pont ilyen volt :D
Én a királyszőlőre gyanakszom, de jó lenne egy eredeti erdélyi (rózsamáli) királyszőlőről fotót látni.
Szia! A rózsamáli bor a gyulafehérvári érsekség bora 3 szőlőfajtából készül.
-Kövérszőlő /cotnari kövérszőlő / a töppedés által a magas cukor tartalmat adja/
-Királyszőlő /Izeket és az illatot adja/
-Fehér Járdovány/ savakat adja /
Virágillatú, csodás vegyesbor, summázza elemzését Csávossy György – eredetileg Járdovánnyal és Kövérszőlővel bővelkedik, de szerepelt benne a régi Királyszőlő is, amelyet a reformkorban még Királyédes néven emlegettek Abaújban; ez utóbbi finom nyomokat hagyott a három szőlőfajta nászából készített elegáns ital térképén. Több információ a rózsamáli borról:http://mecenatura.mediatanacs.hu/adatlap/124/Jo_boroknak_szep_hazaja_Erdely__I
Szia! Azt szeretném kérdezni tőled hogy a Füredgyüngye szőlőfajtáról milyen tapasztalataid vannak.Láttam egy videót amiben régebben nyilatkoztál,hogy sikerűlt kb 100 db oltványt leiskoláznod .Sikerült ebből bort készítened ? Erről a fajtáról nincs valami ampelográfiai leirásod? Hol lehet ezt a fajtát beszerezni ?
Abban én is biztos vagyok, hogy ha a nagyvilág figyelmét akarjuk felkelteni akkor az csak helyi fajtákkal lesz lehetséges. Én ezért is dolgozom hét kárpát medencei fajtával.
Teljesen igazat adok abban, hogy mindegy milyen eredetűek a szőlőfajták, ha egy adott tájegységen egészséges és érett szőlőket lehet abból szüretelni, és rendre jó minőségű bort lehet belőle készíteni.
Esetleg ezt a gondolatmenetet annyival egészíteném ki, hogy nem tartom hátránynak, ettől függetlenül, hogy ha egy komolyabb szőlőterületen gazdálkodó magyar szőlész-borász próbál fókuszálni (ha csak kis tételben is) az "ősi" magyar, vagy hazai előállítású fajtákra. Az ezekből készíthető borok ugyanis olyan újdonságtartalmat hordozhatnak, amikre más ország gazdálkodói nem képesek. Bár kevés esetben cél a hazai gazdálodóknak, de ha valaki nemzetközi, vagy akár európai szintű porondon is szeretne megmutatkozni a boraival, akkor szerintem csak nagyon ritka esetben veszi fel a versenyt a nagy Cabernet, Sauvignon Blanc, Chardonnay, Riesling stb. borokkal.
A Füredgyöngye után már biztos, hogy a Néró, majd a Generosa lesznek a következő telepítések fajtái számomra.
Tévedés, a juhfark keleti fajta. A keleti fajták mind behurcoltak. Jellemzően vagy németajkúak közvetítésével kerültek Magyarországra (lásd kékfrankos, oportó) vagy a Fekete-tengert északról megkerülve (leányka meg egy csomó csemege) jutott el a Kárpát-medencéig.
Az egyik hipotézis szerint stájer eredetű, ami szintén egybecseng a fentebb írtakkal, ugyanis az volt az egyik legjelentősebb híd a Nyugat és a Kelet szőlészeti-borászati kultúrái között.
Az viszont igaz, hogy nálunk vált ismertté, jellemzően ahhoz kötik az eredetet.
Ezt a hármas tagozódást én is pontosan így látom. Nincs is ezzel semmi baj szerintem. Elég nagy a borpiac ahhoz, hogy be lehessen tenni a lábunkat még egy kicsi szegmens ajtaján :)
A juhfark eredetéről én nem mernék sem pro sem kontra vitát kezdeményezni. Szerintem azt tudjuk pontosan, hogy nem tudunk róla semmit. Az fix, hogy pontuszi fajta ami már eleve kétségessé teszi a nyugati eredetét. De furcsa utakat tudott bejárni egyik-másik szőlőfajta.
Én sokkal esélyesebbnek tartom, hogy Lämmerschwantz néven ismertek egy teljesen másik szőlőfajták azon a környéken. Nem kell a Somlóról messze menni, hiszen már Mecsekalján is Lämmerschwantz-nak hívták a helyi svábok a csomorika szőlőt. Sokan még a mai napig is keverik ezt a két fajtát és isszák juhfarknak az amúgy kiválló csomorikájukat :)
Szerintem egyébként végetelenül értelmetlen pótcselekvés azon rugózni, hogy egy fajta honnan ered. Ez akadémialag érdekes, tudományos szempontból fontos. De kinek az apukája erősebb jellegű vagánykodásba belemenni az hülyeség. Némileg amolyan magyarosch balfékségnek tartom, hogy arra próbáljunk a csapzott büszkeségünket építeni, hogy valami tőlünk származik... na és? Akkor mi van? Inkább azzal kellene foglalkozni, hogy mi az amit mi teszünk _MOST_ naggyá.
Én akkor sem metélném az ereimet, ha kiderülne, hogy egyik fajtánk sem magyar eredetű... sőt szerintem egyébként a legtöbb fajta amire a sok díszmagyar hazafi veri mellét valójában nem magyar. De ez nem is baj. Nincs ennek jelentősége. Ha holnaptól magyar borászok csinálnák a világ legjobb temranillóját akkor a kutyát nem érdekelné, hogy mennyire spanyok fajta is az.
