A Knausz a Duden szerinta középfelnémet knūz szóból való: 'bátor, merész, rátarti' vagy (esetleg) származhat Knaus bajorországi település nevéből is. A Kincses szerintem olyan ember ragadványneve lehetett, aki a földjén kincset talált vagy megszállottan kincset keresett és ezzel ugratták, esetleg kincset ásott el.
Hát azért csak nem, bár én is vettem nagyon pocsékat egyszer Odesszában. Itthon a fóti Corában van egy orosz bolt, ott láttam pillepalackosat. Ha valaki vesz, majd írja meg, hogy milyen :)
Én egy Benczúr utcai közértben vettem fémdobozos kvaszt. Talán leginkább a sörre emlékeztetett, de irgalmatlan pocsék volt. Úgyhogy egy korty után elpasszoltam egy haveromnak. Neki ízlett. Igaz, ő a sört sem utálja úgy, ahogy én.
Annak idején, amikor többször előfordultam Moszkvában, lajtoskocsiról mérték a kvaszt, közös kupában. miatt aztán kihagyatm: meleg és közös. Aztán egyszer, társaságban, hűtőszekrényből... Remek volt.
A Kvasz ma is ismert családnév Csabán, repülős egyesület is neveztek el egy korábbi viselőjéről, de ha jól rémlik, a ma legsikeresebb csabai repülősök is ebből a családból származnak.
Nahát, ezt nem is gondoltam volna! Az én névadóm, báró Kaas Ivor ugyan nem volt püspök, de szintén lutheránus és a ma Szlovákiában fekvő Lontón született. A dualista korszak ismert és jó tollú publicistája volt ő, sokáig az ultrasoviniszta Budapesti Hírlapnál, élete végén a klerikális, antiszemita Hazánknál. Parlamenti képviselőként előbb a "habarékpártot", majd az Apponyi-féle Nemzeti Pártot képviselte, végül azonban kikötött a katolikus irányú Néppártnál, amely elsősorban a szlovákok lakta vármegyékben volt népszerű.
A neved tűnt fel, keresek egy Kvasz családot, akik az 1930-as években települtek Békéscsabáról Felvidékre, egyik fiú, azt hiszem Ondrej/Andrej Kvas evangélikus püspök is lett. Véletlenül nem ismerős?:)
Szia, az iratok szerintem az összes fellelhető iratot jelentik. Kicsit meglep, egyrészt mert én nem találtam, másrészt mért pont 1840-ig van Nagyváradon? (Utána kéne nézned, hogy ez az időszak kell-e neked.) Ez az Állami Levéltár nagyváradi fiókja. Minden megyében vannak fiókok. Úgy tudom, Románia EU-csatlakozásáig külföldieknek belügyminisztériumi engedélyt kellett kérniük, hogy kutassanak, amelyben le kellett írni a kért iratok pontos jegyzéki számát, aztán ha közben kiderült, hogy valami másra is szükségük van, újból be kellett adni a kérelmet stb. Most ez megszűnt, de a bürokrácia és a fontoskodás szokatlanul erős még a magyarországi állapotokhoz képest is. Közelgő bezárásról nem találtam hírt, de itt: http://www.arhivelenationale.ro/djan.html azt írják, hogy a váradi fiókban hétfőn és csütörtökön 12:30-től 14:30-ig van "audienţă". Remélem, utóbbi nem általában nyitvatartást jelent - az sem elképzelhetetlen:) -, talán csak eddig lehet leadni a kéréseket.
A megadott linken én viszont találtam tenkegördegi vonatkozású bejegyzést:
Tenkegörbedi Római Katolikus Egyházközség iratai - 1811-1840
Csak azt nem világos a számomra, hogy ez anyakönyveket jelent-e vagy egyéb iratokat...
Gondolom agimnáziumban nem nagyon érdemes az iskolakezdés előtt érdeklődni. Majd szeptemberben megpróbálom.
Az állami levéltár Kolozsváron van? Azt hittem Bukarestben... Úgy hallottam, hogy az állami levéltár (akárhol legyen is) költözés miatt hosszabb időre (akár 3-4 évre is) bezár. Erről hallottál?
Üdv! Már korábban jártam erre érdeklődni, és egy újabb név bukkant fel a családfámban: Ruzsicska Mihály felesége, Hlivár Anna. 1871-ben házasodtak össze, de mindössze ennyit tudok róluk. (Gyermekük Ruzsicska Mária, szül. 1871. december 24-én.) Ha valaki a név eredetén kívül tud még egyéb információkat vagy forrásokat adni nekem, azt nagyon szépen megköszönném!
Én egyébként úgy gondolom, hogy egy Treierről lehet szó, ami egy létező délnémet alakváltozata a Dreiernek és nem is 'hármas'-t jelent, hanem 'esztergályos'-t. A születésekor aki volt pap, az magyarosítva írta be a nevét, de ettől még ugyanúgy hívták az új környezetében is. Most látom viszont, hogy már láttad a születési bejegyzését. Tehát már hozzájutottál a görbedi anyakönyvekhez? (Nyolczas mint családnév biztosan létezik, egyrészt Nyolczas István a 40Labor egyik alkotója, másrészt találtam egy Nyolczas és Társa Kft.-t, akik lámpákat forgalmaznak.)
Kedves curlie, a tenkegörbedi (1900-ban 1267 ortodox, 260 római katolikus, 61 református, 35 zsidó és 33 evangélikus) plébániát 1960-ban a hívek megfogyatkozása miatt megszüntették, azóta Tenke filiája. Ha valóban érdekel a dolog, javaslom, érdeklődj a váradi Szent László Gimnáziumban (licromcat@rdsorlink.ro) Giusanu Leonárd elérhetőségéről, a legutóbbi sematizmus szerint ő a plébános Tenkén, egyben Váradon hittantanár. Biztosan segít, hogy megtaláld a régi görbedi anyakönyveket, ha megvannak még (helyben vagy Váradon). Az Állami Levéltár váradi fiókjának állományában (http://leveltar.adatbank.transindex.ro/?megye=Bihar) nem találok ilyet. Másrészt viszont tavaly voltam Kolozsváron, ahol éppen számos magyar állampolgár kutatott az Állami Levéltárban, a problémát a szűk nyitvatartás meg az jelenti, hogy ha valamiről másolatot akarsz készíteni, azt engedélyeztetned kell egy másik épületben.
Én leginkább arra gondolok (ill. más fórumon való tippek alapján azt hiszem), hogy egy Dreier nevű személy került magyar közegbe, ahol a pap "magyarosítani" akarta az illetőt és egyszerűen lefordította a nevet magyarra, aztán ez csak nem "honosodott" meg és később a Dreier a magyar kiejtés szerint rögzült Trajer/Trájerként. Persze ez csak feltételezés, ha sikerülne az a helyiség anyakönyveihez jutni, akkor talán jutnék valamire. De hát Romániában egyelőre nem egyszerű a kutatás...
Egy kicsit fura ez az egész sztori. Az, hogy egy Hármas nevű ember családneve min. három számjegyű év elteltével a Dreier közbeiktatásával Treierré váljon, majd a befogadó közegben megszokott ejtés miatt Trájerré, még akár szokványosnak is tűnhet (bár magyar területen inkább a magyar volt a névfordítások célnyelve), de hogy ez így egy lépésben megtörténjen, gyanús egy kicsit. Ráadásul a Hármas egy tipikus családnév. Nem lehet, hogy az ősöd valamikor Trájer volt, ő maga vagy valamelyik felmenője bármilyen okból magyarosított, ő pedig viszafordította ezt a vélhetően nem kívánt folyamatot?
Hatost én is ismerek, és volt egy Hetes nevű távoli ismerősöm is, de az ő neve sok másból is, pl. a naptári hét nevéből is eredhetett. Illetve van Négyesi nevű ismerősöm, de ő nevet magyarosított zsidó, akinek az eredeti nevének a kezdőbetűje egyezik meg csupán az új nevével, a jelentés teljesen más.
Családkutatás közben előkerült egy Trájer István nevű ős, aki az 1800-as évek közepén született Tenkegörbeden (ma már Romániában van Gurbediu néven). Amikor sikerült rábukkanni a születési bejegyzésére azt derült ki, hogy HÁRMAS Istvánként látta meg a napvilágot és csak később változott Trájerré.... Sohasem találkoztam a Hármas családnévvel. Valamelyikőtök találkozott már vele?
A Hármas és a Trájer között "érzem" a kapcsolatot, de örülnék valamilyen értelmezésnek.